Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
A rikkancs ismét jelenti (62.)
Ökumenikus hangszerparádé
Sáfrány Ferenc
A címet, ha nem is teljesen így, de Verebes Ernő fogalmazta meg péntek este a Mojo teraszán, amikor az ítéletidő hírére péntek délután hazarohantam, hogy mentsem, ami még menthető. Már korán reggel üzenet várt, hogy környékünkön, ahol édesanyám egyedül él, az éjjel folyamán akkora eső esett, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Még egy pár gumicsizmát is a kocsiba tettem, biztos, ami biztos, és elindultam a kishatáron hazafelé. Hogy határok miért léteznek még mindig, fel nem fogom? Bizonyára csak azért, hogy emberek milliói bosszankodjanak, ha már útra kelnek. Az ég leszakadt a környéken, ezt már Csóka körül észleltem, de a hídon áthajtva, kedvenc városocskámba érkezve is tapasztaltam, pedig késő délután járt már az idő.
Szerencsére édesanyám átaludta a vihar borzalmait. Nyolcvanöt éves, kicsit süket is már, nehezen mozog, de az agya még mindig előre jár, és a memóriája irigylésre méltó. Az emlékek világában él Marci macskája társaságában, és ha én váratlanul betoppanok, mert mindig így érkezem haza az utóbbi években, hogy a valós helyzetet lássam, akkor ő csak ennyit mond mosolyogva tengerkék szemét rám szegezve: „Éreztem, hogy jössz.”
Mivel a vihar nálunk nem hagyott végzetes nyomokat, a vizet is elnyelték a csatornák, nekem csak a takarítás maradt. Két kemény órán át rendet vágtam, közben patakokban folyt rólam a víz a fojtó párás melegben, de utána már nyugodtan beszélgettünk a megszokott ebédlőben, ahol valamikor de sok egészséges vita folyt, míg ők bennünket, fiaikat, mi meg szüleinket neveltük. Akkor még teljes volt a család, és édesapám, mint a családfő, mindig ellátott bennünket kellő bölcselettel, aminek csak évtizedekkel később tudtam lemérni igazságtartalmát és súlyát. Ma is sokszor eszembe jutnak intelmei, amik a legváratlanabb pillanatokban segítenek át az élet nehézségein.
Egyszer Szekeres Zoli barátom egy szombaton nálunk ebédelt.
Egyetemisták lehettünk. Amikor megebédeltünk, kivételesen öten ülve körül a családi asztalt, Zoli szeme könnybe lábadt. Nem értettem, mi gondja lehet? Rákérdeztem, de csak legyintett egyet. Amikor már ketten maradtunk, emelte fel a fejét, és rám nézve valami ilyesmit mondott: „Fel sem fogod, milyen szerencsés vagy. Ez a család, így, ahogy ti itt beszélgettek, vitáztok, örültök, mérgelődtök, tán még néha össze is vesztek, a legfontosabb az életedbe. Erre vigyázz, amíg élsz, mert ez nagyon ritka kincs.” Akkor nem egészen értettem, mit akart mondani, ma már őt is értem.
Vissza a címhez. Ülünk este a teraszon, Ernő, Laki Ákos, Viktor, Dani Zoli, a Hamvas-szakos szakértő, és mesélik nekem a tegnapi spontán szervezett össznépi koncertet, amelyről én lemaradtam.
Nekiállt zenélni Verebes Ernő, Burány Béla, Szerda László, Szerda Árpád, Jovančić Miroslav, Đukić Zoran, Mezei Szilárd és az örök Laki Ákos. Most újra mesélik, átélik az éjszaka történéseit. Volt itt billentyűs, dobos, hegedűs, csellós, basszus gitár, szaxofon, gitár, meg amit akarsz. Free jazz? Vagy annál is több? Számomra már csak rejtély marad.
Na, ez mégis több a soknál, szólok Ernőnek, hogy vagy a Szorcsik Krisztát kerítse elő, de azonnal, vagy a Seres Zolit, ha már ők is itthon vannak. Legyen teljes a kör. Telefonál, de nem veszik fel. Így nélkülük folytattuk hajnalig.
A lényeg a zene szabadsága, és az ökumenikus hangszerparádé. Egyfolytában ezen lovagol Ernő, én meg elhiszem neki, ha ő mondja, akkor az úgy is van.
Közben faggatom, hogy halad a Pilinszky témával, ami egy különös Hobo produkció lesz, József Attila után, szabadon. Szeptemberben kész a teljes anyag, majd megkapom, nyugtat meg. Addig meg ne írjak semmit erről, majd visszatérünk rá, ha meg lesz a bemutató.
„Azért Ernő, említsd meg a művésznek, ha találkoztok, hogy a vele készült interjút fél éve nem igazolta vissza, pedig abban maradtunk, megteszi, így korrekt. Én kétszer átküldtem neki, azóta vár sorsára. Azt is a Naplónak szántam, és az ’asztalfiókban’ porosodik.”
Ernő is megígérte. Én meg várok. Ráérek.
Közben megkaptam az örömzenélés teljes anyagát, amelyből néhányat meg is osztok az érdeklődőkkel:
Csak vájt fülűeknek!
Kommentek
Danyi Zolitól meg utólagosan is elnézést kérek, de gondolom,aki Hamvas Béla munkásságának szakértője, az valóban sejti, mi a fontos...Robi csak jóhiszeműen figyelmeztet...
Szevasz Feri!
Erre a bulira engem is hívott az Ernő a gardonyommal együtt, csak éppen nekem akkortájt (pontosan aug. 02-án) vették ki a mandulámat és nem mertem vállalni a koncertet. A szívem majd meg szakadt, ott lett volna a helyem. No, majd jövőre. Gagacs mesélte, hogy kurva nagy buli volt...
(Helyesbítés: nem Dani Zoli, hanem Danyi Zoli - ez fontos!)
Üdv. Robi
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >