Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
„És pont Orbán zsebel be egy csomó pénzt az EU-tól!”
A Bizottság döntése érelmében a diktatórikus módszerekkel irányító magyar miniszterelnöknek 5,6 milliárd azonnali támogatást irányoztak elő, míg az olaszoknak csupán 2,3 milliárdot, noha a járványhelyzetet a két országban nem lehet egy lapon említeni. Hogy ez miért lett így, azt nehéz nyomon követni, de a megfejtés egy bonyolult elosztási kulcsban rejlik. Mindenesetre a magyar fél a GDP csaknem 3,8 %-ának megfelelő összegre számíthat, míg Olaszország esetében ez az érték a bruttó hazai terméknek mindössze 0,1 %-a. És az Európai Parlament megszavazta. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Spiegel
„És pont Orbán zsebel be egy csomó pénzt az EU-tól!” – így fakad ki a lap, miután kiderült, hogy Magyarországnak több forrás jut az unió gyorssegélyéből a járvány következményeinek enyhítésére, mint Olaszországnak. A Bizottság döntése érelmében a diktatórikus módszerekkel irányító magyar miniszterelnöknek 5,6 milliárd azonnali támogatást irányoztak elő, míg az olaszoknak csupán 2,3 milliárdot, noha a járványhelyzetet a két országban nem lehet egy lapon említeni. Hogy ez miért lett így, azt nehéz nyomon követni, de a megfejtés egy bonyolult elosztási kulcsban rejlik. Mindenesetre a magyar fél a GDP csaknem 3,8 %-ának megfelelő összegre számíthat, míg Olaszország esetében ez az érték a bruttó hazai terméknek mindössze 0,1 %-a. És az Európai Parlament megszavazta.
Gerald Knaus, az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini elemző intézet vezetője képtelenségnek minősíti az unió eljárását. Hiszen Orbán a magyar gazdaság éves teljesítményének csak 4 %-ának megfelelő ajándékot kap Brüsszeltől, noha éppen diktátorrá lép elő. Ez sokat árt az EU-nak, amely demokratikus értékközösségként hirdeti magát. De hát ilyen bürokratikus tehetetlenség jellemzi a segélyek elosztását – mutat rá a Spiegel.
Libération
Magyarországon csaknem 40 ezer kórházi ágyat szabadítanak fel a koronavírus várható fertőzöttjeinek, még azon az áron is, hogy ez sokszor azzal jár: súlyos állapotban lévő betegeket raknak ki. Több ezer pácienst gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra küldtek el, noha a járvány a hivatalos adatok szerint egyelőre egyáltalán nem érinti komolyan az országot. Ám az emberi források minisztere mégis ukázt adott az ágyak kiürítésére, bár a tiszti főorvos azt bizonygatta, hogy ez nem vonatkozik azokra, akik szakellátást igényelnek.
Ám a szociális hálón és a független sajtóban megjelenő nyilatkozatokban az érintettek pont az ellenkezőjéről számolnak be. A tévében azonban többen nem engedik mutatni az arcukat az interjú során, mert félnek a megtorlástól. Lantos Gabriella egészségügyi közgazdász ugyanakkor teljesen irreálisnak tartja a hatóságok számait, amelyekkel az intézkedést indokolták. Orbán Viktor azt mondta, hogy az ágyak egyharmada eleve üres volt. Akkor viszont hozzávetőleg 16 ezer embert kellett elküldeni, noha sokuknak nincs családja, illetve nem tudja megfizetni, hogy szakképzett ápolót fogadjon.
Egy orvos – megint csak név nélkül – végtelenül cinikusnak nevezi az eljárást. Merthogy az állam egy csomó pénzt spórol meg azzal, hogy hagyja meghalni ezeket az embereket. Nem kell őket megölni, elmennek maguktól is e világból. Ez pont olyan durva, mint amit a nácik csináltak – teszi hozzá. Hadházy Ákos ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a járvány fertőzöttjeinek száma magasabb lehet, mint ami a hivatalos statisztikákban szerepel, csak éppen az operatív törzs nem szolgáltat olyan adatokat, amelyekből ez kiderülne. A kórházak pedig nem nyilatkozhatnak, noha a parlamenti képviselőknek joguk van megkapni az általuk kért felvilágosítást. Közben egyre többen bírálják hozzá nem értése miatt az ultranacionalista Kásler Miklóst, még a Fideszen belül is.
Libération
19 EP-képviselő úgy ítéli meg, hogy Európában meg kell akadályozni a tekintélyelvűség térnyerését, épp azért közös nyilatkozatban sürgetik, hogy Brüsszel alkossa meg a kereteket, nehogy a tagállamok – magyar és lengyel mintára – hasznot húzzanak az olyan egészségügyi válságból, mint amilyen pl. a mostani koronaragály. Az aláírók többségükben liberálisak és zöldek, köztük van az Európai Parlament magyar jelentéstevője valamint Donáth Anna. Az nyugtalanítja őket, hogy a földrészen bizonyos politikusok aránytalanul nagy hatalmat halmoznak fel a kezükben, éspedig meghatározatlan időre.
Példa erre Orbán Viktor, aki egészen valószínűtlen módon kibővített jogkörére azzal teszi fel a koronát, hogy maga döntheti el: meddig tartson a saját jogosítványa. A kontinensen egyetlen más vezető sem tud felmutatni ilyesfajta hatalomkoncentrációt. Az állásfoglalás kifejti, hogy a populisták az utóbbi időben erősen nyomulnak, több helyütt is kormányra kerültek, hála a szép ígéreteknek. Ezek a rezsimek azonban gúnyt űznek az alapértékekből, a szabadságból, a demokráciából, a jogállamból. Ám ezt még a jelenlegi ragály sem igazolhatja. Az nem a polgárok jogainak védelmét jelenti, ha elnémítják a tiltakozás minden formáját.
A nehéz helyzet persze különleges eszközöket tesz szükségessé a kormányok számára, ám itt az idő, hogy felfegyverezzük Európát az alapértékek megóvására. Ezért rögzíteni kell a fő elveket, hogy a különleges rendelkezéseket csakis a válság idején lehessen alkalmazni. Ide tartozik, hogy a rendkívüli szabályok automatikusan érvényüket veszítsék, mondjuk, egy év elteltével. De a nemzeti törvényhozás már előtte is eltörölheti azokat. Fontos az arányosság és az időkorlát, és hogy az adott parlament döntsön róluk.
A képviselőtestületnek rendszeresen, önállóan és nyilvánosan ellenőriznie kell a végrehajtó hatalom ténykedését. Ez persze triviális, ám a történelemből ismert, hogy voltak bőven többségi kormányok, amelyek azután diktatúrába vezették országukat. Épp ezért szükséges, hogy a Bizottság és az Európai Tanács minden lehetséges eszközzel lépjen fel azon tagok ellen, amelyek feladják az alapértékeket. Be kell vetni ellenük a rendelkezésre álló szankciókat. Csak ily módon lehet közösen legyűrni a válságot és megerősíteni az európai tervet.
Washington Post
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy a kínai tekintélyuralmi rendszer csak súlyosbította a járványt, és feltárta a zárt rezsim gyengeségét, miután a pekingi kormány többedizigilen megpróbálta elleplezni az igazságot. Hiba volna azonban azzal vádolni Kínát, hogy az rászabadította a vírust a világra, de az biztos, hogy a rendszerfüggő megtévesztés csak rontott a helyzeten. A jó megoldás a nagyobb átláthatóság és a tények teljes feltárása lett volna.
A kórokozó valószínűleg többszörös mutációval alakult ki, de azt sem lehet kizárni, hogy netán véletlenül szabadult ki a vuhani virológiai intézetből. A legtöbb szakértő azonban azt mondja: nincs bizonyíték, hogy a Covid-19 biológiai fegyvernek készült. Ám Kína részéről segíteni kellene, hogy kiderüljenek az előzmények. De az biztos, hogy amikor a múlt december elkezdődtek a bajok – a betegség először tüdőgyulladásnak látszott - a helyi hatóságok először eltitkolták a helyzetet.
Majd amikor az év első heteiben elkezdett terjedni a ragály, a központi szervek is tájékoztatási tilalmat rendeltek el. Pedig az elnök már január 7-én tudott a kórokozóról, de csupán majdnem két héttel később állt ki a közvélemény elé. 3 nappal később jött a vuhani karantén, és annyi forrás özönlött a térségbe, amennyi csak egy autoriter rendszerben lehetséges. Így a világ időt nyert. Viszont a halottak száma túl kevésnek tűnik, ajánlatos volna, hogy Kína közölje a valós adatokat.
Peking most kampány indított, mert igyekszik az államfőt hősnek beállítani, aki legyőzte a járványt. De még ennél is zavaróbb, hogy a hivatalos propaganda úgy állítja be: más országoknak át kellene venniük a kínai modellt. A megtévesztés, a titkolózás, a történtek újraírása azonban a probléma részét jelenti, nem pedig a megoldást.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >