Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Már megint ellopták Fehér-Oroszország jövőjét
Úgy néz ki, hogy Tyihanovszkaját előbb több órára őrizetbe vették, majd arra kényszerítették, hogy hagyja el az országot. Amit felolvastattak vele, arról ordít, hogy a rendőrállam adta a szájába. De az is az elnök vereségét tanúsítja, hogy lekapcsolták az internetet és a karhatalom elárasztotta az utcákat. Ilyesmit nem az csinál, aki nyert. A politikus alighanem abban bízik, hogy átvészeli a vihart, ha lelkitársához, Putyinhoz törleszkedik, legalábbis egy időre. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje
Washington Post
A vezércikk megállapítja, hogy már megint ellopták Fehér-Oroszország jövőjét. Lukasenko, a régi vágású orosz gondolkodásmód dinoszaurusza a szavazócédulákkal együtt ismét csak elodázta a lakosság reményét, hogy új hajnal virrad. Ám a helyzetben teljesen új, hogy a társadalom hatalmas rétegei hagyták faképnél az elnököt és voksoltak a karizmatikus ellenzéki jelöltre. Tyihanovszkaja már a kampánygyűléseket óriási tömegeket vonzott azzal az ígérettel, hogy szabad és tisztességes választásokat ír ki, elengedi a politikai foglyokat (köztük saját férjét) és véget vet a diktatúrának.
A polgárok leküzdötték félelmüket és változást akarnak. Szabadulni az államfő stagnáló, paternalista és sorvadó rezsimjétől. Az ellenzéki kihívó valószínűleg nyert az urnáknál, de Lukasenko meghamisította az eredményt. Úgy néz ki, hogy Tyihanovszkaját előbb több órára őrizetbe vették, majd arra kényszerítették, hogy hagyja el az országot. Amit felolvastattak vele, arról ordít, hogy a rendőrállam adta a szájába.
De az is az elnök vereségét tanúsítja, hogy lekapcsolták az internetet és a karhatalom elárasztotta az utcákat. Ilyesmit nem az csinál, aki nyert. A politikus alighanem abban bízik, hogy átvészeli a vihart, ha lelkitársához, Putyinhoz törleszkedik, legalábbis egy időre. Ám azzal nem tud mit kezdeni, hogy alapvetően megváltoztak a 9,5 milliós lakosság érzelmei. Merthogy az embereknek elegük van. Előbb vagy utóbb eljön a hajnal, amire most vasárnap szavaztak.
FT
A belorusz fejlemények megvilágítják, hogy az EU-nak egyre nagyobb gondot okoz, miként reagáljon az autokratákra. Bírálók szerint a szervezet sokszor vonakodik szembeszállni azokkal, akik megsértik az emberi jogokat, Minszktől, Kairón át Hong Kongig. Nem nagyon akaródzik neki határozottan fellépni. Nem fűlik a foga egyértelmű lépésekhez, mert fontosabbak a politikai megfontolások, illetve azok a kompromisszumok, amelyekre mind inkább rákényszerül a soraiban terjedő visszaélések és lopakodó tekintélyelvűség miatt.
Charles Grant, az Európai Reformközpont nevű agytröszt igazgatója ezt úgy ragadja meg, hogy az unió kettős mércét alkalmaz a külpolitikában, pedig több következetességre és egységre volna szükség. A belorusz viszály pedig éppen azt tanúsítja, amit egyes elemzők már jó ideje hangoztatnak, hogy ti. mélyebb ellentét van az integráció érdekei és értékei között. Így feloldotta a szankciók egy részét Fehér-Oroszország ellen, nehogy Putyin karjaiba terelje Lukasenkót, ám az ilyen egyezség nemigen egyeztethető össze azzal a kinyilatkoztatással, miszerint Brüsszel a külkapcsolatokban az „egységes és oszthatatlan emberi jogok megőrzésére helyezi a fő hangsúlyt.
Bajban van Hong Kong miatt is, aminek a háttere az, hogy az idén elvileg alá kellene írni a régen várt befektetési megállapodást Kínával. Emellett félő, hogy a belső gondjai aláássák nemzetközi hitelét. Fegyelmi eljárást indított Magyarország és Lengyelország ellen, mivel azok a tekintélyelvűség felé tartanak. A Carnegie Europe elemző intézet vezetője, Rosa Balfour arra figyelmeztet, hogy a lopakodva nyomuló autokraták érdeke a megosztott Európa, amelynek nincs ereje vagy akarata, hogy szembeszálljon más autoriter rendszerekkel. Ám ez igen veszélyes.
A bajok részben abból erednek, hogy a külpolitikai döntéseket egyhangúan kell meghozni, ám annak révén Magyarország, illetve kicsiny országcsoportok megakadályozhatják a közös akciókat. Vagy csak engedmények fejében adják áldásukat azokra. A holnapi on-line külügyminiszteri konferencia megmutatja, hogy a 27-ek megtalálták-e a módját, miként segítsenek lazítani a mind keményebb szorítást, amit az olyan vezetők fejtenek ki saját országukra, mint Lukasenko.
Tagesspiegel
A luxemburgi diplomácia vezetője azt mondta, nincs mese szankciókat kell hozni a belorusz elnök ellen, ezúttal nem lehet elfordítani a fejet és semmit sem tenni. Ám mégsem valószínű, hogy már holnap eredményre jutnának a tagállamok, mert lényeges nézeteltérések vannak közöttük. Először is – hangsúlyozta Asselborn – egységes álláspontot kellene kialakítani, hogy nyomást tudjanak gyakorolni Lukasenkóra. Annál is inkább, mert a fehéroroszok közül igen sokan számítanak az EU-re.
Csakhogy ehhez előbb meg kellene győzni az olyanokat, mint Orbán Viktor. Ám ő nemrégiben a még érvényben lévő megtorló intézkedések eltörlése mellett foglalt állást, beleértve a fegyverszállítási tilalmat. Válaszul az államfő arról szólt a minszki találkozón, hogy az EU-n belül Magyarországot tekinti legszorosabb partnerének. Ehhez képest a lengyel kormányfő most az uniós csúcsértekezlet összehívását sürgeti, miután a belorusz ellenzék azt követeli, hogy vessenek véget a korrupciónak és szavatolják a véleményszabadságot.
Spiegel
Az Egyesült Államok és Magyarország nem esznek éppenséggel egymás tenyeréből, de azért Orbán és Trump jól megérti egymást, miután a magyar kormányfő az elnök nagy támogatójának számít. És a magyar kormány most az eddigi legnagyobb fegyverüzletet köti meg az USÁ-val: majdnem egymilliárd dollárért vesz közepes hatótávolságú légvédelmi rakétákat, amelyekkel a szovjet időkből származó rendszert cserélik le.
Amúgy Pompeo az orosz és kínai befolyásról, továbbá az amerikai csapatok állomásoztatásáról tárgyal jelenleg a térségben, de Budapestre nem megy el. Washingtonnak nem tetszik, hogy Orbán ilyen szoros együttműködést alakított ki Moszkvával és Pekinggel. A magyar vezető ezzel szemben pragmatikusnak minősíti külpolitikáját és Kínával szerződést kötött a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről. Azon kívül az amerikai tiltakozás ellenére is a Huaweitől szerző be a technológiát a 5G-mobilhálózat kiépítéséhez. Viszont a védelmi kiadásokat illetően eleget tesz Trump követelésének és tavaly már a GDP 1,21 %-ra emelte a katonai költségvetést, szemben a 2013-as 0,95 %-kal.
Süddeutsche Zeitung
Európa sorsa hajtja Soros Györgyöt, aki fizikailag már törékeny, de harci szellem változatlan” – írja a legnagyobb példányszámú német lap az üzletember 90. születésnapján. Szavaira odafigyelnek, nézik, mit csinál. Az újságírók özönlenek, amikor a Davosi Világgazdasági Fórumon felszólal – a legtöbbször az öreg kontinensről beszél. A pénzvilág legvitatottabb nagyságai között tartják számon. Alapkezelőként egész országok ellen fogadott, viszont emberbarátként hatalmas összegeket áldoz, főleg Kelet-Európában a nyílt társadalom előmozdítására.
Soros megoszt. Neve sorra bukkan fel összeesküvés elméletek kapcsán. Antiszemita felhanggal fináncspekulánsnak nevezik, aki Európát „menekültekkel akarja elárasztani” és diktálja a migránspolitikát az EU-nak. A magyar, lengyel, román és izraeli kormánykörökből származó szemrehányások egymásra hajaznak: azért támogat civil szervezeteket, hogy zűrzavarba döntse ezeket az államokat. A demokrácia örve alatt hatalmakat próbál megingatni, a nemzeti identitást kívánja szétzúzni.
Főleg szülőhazájában minősítik közellenségnek és keresztapának. Miközben Orbán a milliárdos ösztöndíjával tanulhatott Oxfordban. A Nyílt Társadalom Alapítványok sokfelé lettek támadások célpontjai. Amerikában meg akarja gátolni az elnök újraválasztását. Amikor egyszer megkérdezték, mi vezérli, azt válaszolta: Sokan álmodnak arról, hogy megjavítják a világot. Nos, én olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy meg is tehetem. És ezen dolgozom, amíg csak élek.
Die Welt
Európában minden 5. ember a bevándorlást tartja a legnagyobb nemzetbiztonsági veszélynek. Összesen 21 % tette a migrációt az első helyre, míg 17 % az éghajlatváltozásra voksolt abban a reprezentatív felmérésben, amelyet a YouGov a firenzei Európai Egyetemi Intézet felkérésére végzett 13 uniós tagállamban, köztük Magyarországon. Leginkább a görögök tartanak az idegenektől, a németeknél 24 %. A terrorizmus – 13. %-kal – a 3 helyre került a közvélemény kutatásban.
Következő cikk: Orbán Viktor nem akar egy ágyba bújni Lukasenkóval?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >