Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Közép- és Délkelet-Európában a helyzet csöppet sem reménytelen
Legutóbb a bolgárok mutatták meg, hogy elegük van, miután Boriszov rendszere olyan, hogy amellett eltörpül még az antidemokratikus és EU-ellenes magyar és lengyel modell is. De idevág a magyar színi egyetem hallgatóinak akciója is. Viszont a tiltakozások során egyre kevesebbszer látni az uniós zászlókat, mert a tömegek kiábrándultak az EU-ból. Abból, hogy a brüsszeli vezetők ki nem nyitják a szájukat a keleti megmozdulások kapcsán. Csakis a kormányokra támaszkodnak, és legfeljebb elvéve találkoznak a civilek képviselőivel. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Reuters
Orbán Viktor időnként úgy érzi, hogy ő a nemzeti szuverenitás szabadságharcosa Brüsszelben. A politikus éppen a belga fővárosban adott hosszú interjút a brit hírügynökségnek, miután lengyel és cseh kollégája társaságában találkozott a Bizottság elnök asszonyával. Egyszerűen blablának minősítette a vádat, hogy Magyarország megsérti a jogállamot. Mint mondta, ő maga sem szegi meg a demokratikus szabályokat, viszont ellenáll azoknak, aki birodalmi jellegű uniót akarnak. Olyat, amely az intézményekre és nem a nemzetállamokra épül.
Szerinte a konzervatív költségvetési politikát folytató északi országok politikai fegyverként igyekeznek összekapcsolni a jogállamiságot, illetve a gazdasági újjáépítési csomagban előirányzott támogatást. Nem ért ugyanakkor egyet azzal, hogy Magyarország korruptabb lenne, mint Ausztria, Németország vagy Dánia. (A válasz arra vonatkozott, hogy az OLAF nálunk tárja fel messze a legtöbb anyagi visszaélést az uniós alapok felhasználása körül – a szerk. megj.)
A kormányfő úgy véli: itt az idő visszavonni az Oroszország elleni szankciókat. Szerinte a kereskedelemben nyitni kell Moszkva felé, viszont katonai vonatkozásban keménynek kell lenni. Egy európai hadsereg korlátozná a Kreml hatalmát. Csakhogy jelenleg pont az ellenkezője az igaz, ám ez ésszerűtlen politika az EU részéről.
Amikor arról faggatták, rendeljen-e el Brüsszel megtorló intézkedéseket Navalnij megmérgezése miatt, azt felelte, hogy ő nem látja, miért volna rá szükség, de ha az unió ezt szeretné, a magyar fél hajlandó megfontolni a kezdeményezést. Egyúttal védelmébe vette, hogy a jelenlegi döntéshozatali rendszer értelmében akár egyetlen tagállam is megakadályozhatja a neki nem tetsző határozat elfogadását. Szerinte a többieknek tiszteletben kell tartaniuk az eltérő véleményt.
Bátornak nevezte a britek döntését az uniós tagság felmondásáról, hozzátéve, hogy Európa csak magát okolhatja a kiválásért, miután úgy bánt Nagy-Britanniával. Ám Magyarország nem követi ezt az utat, mert nem sziget és gazdaságilag túlságosan is összefonódott a többiekkel. Úgy hogy nem engedheti meg magának a kilépést.
Elismerte, hogy a szervezet továbbra is igen népszerű a magyarok körében, noha az országnak sok vitája van a többi taggal, a migrációtól kezdve a jogállamig. Ugyanakkor nagy hibának nevezte, hogy 6 éve, a brit és a magyar ellenállás dacára – Juncker lett a Bizottság elnöke, mert az EU-t nem a brüsszeli intézmények jelentik, hanem a szuverén tagországok. És azok véleményét csak olyan súlyos következmények árán lehet figyelmen kívül hagyni, mint a Brexit.
A kormányfő meg van győződve arról, hogy Amerikában Trump nyeri a novemberi választást, nincs is terve arra az esetre, ha mégsem ez lenne az eredmény. Szerinte az elnök győzelme nagy csapás volna az öreg földrészen mindazok számára, aki nem a tagok egyszerű közösségének tekintik az uniót, hanem a központosított brüsszeli hatalomból indulnak ki.
Megerősítette, hogy nem fogadja el a Bizottság javaslatát a menedékpolitika megújítására, mert annak értelmében Magyarországnak migránsokat kellene átvennie. Megjegyezte azonban, hogy még korai magyar vétóról beszélni, mivel hónapokig tart, amíg minden állam kialakítja a maga álláspontját.
Ezzel együtt üdvözölte, hogy a tervben immár nincsen benne néhány korábbi tabu. Jónak nevezte, hogy a jövőben fokozott figyelem irányul az elutasított kérelmezők hazazsuppolására. Hangsúlyozta, hogy a beadványokat már a külső határokon el kell bírálni. Hozzáfűzte, hogy a bevándorlás Magyarország számára nemzetbiztonsági kérdés, és a magyarok nem szeretnének párhuzamos, vagy nyílt társadalmat, illetve kevert kultúrát.
Azt hangoztatta, hogy a magyar közvélemény fölöttébb türelmes, az alaptörvény szavatolja a melegek jogait, habár az ilyen párok nem házasodhatnak össze és nem fogadhatnak örökbe gyereket. Mert az nem lenne jó dolog – mondta.
Úgy vélte, hogy napjainkban a migráció, továbbá az európai keresztény identitás, valamint az életszínvonal megvédése jelenti a legnagyobb kihívást.
Jelezte egyúttal, hogy a kormány a befektetések ösztönzésével, illetve adócsökkentéssel villámgyorsan újra kívánja indítani a járvány miatt leült gazdaságot. Kifejtette, hogy a beruházások önmagukban berúgnák a fejlődés motorját, mert állást teremtenek, még az uniós mentőcsomag nélkül is. A hírügynökség magyarázatként hozzáteszi, hogy Orbán került ekkora próbatétel elé az utóbbi 10 évben, hiszen a gazdaság az idén előreláthatólag 6 %-kal zsugorodik. Márpedig idáig – a migráció elutasítása mellett – éppen a gazdaság volt a nyerő kártya a választásokon a Fidesz számára.
Kurier/Die Presse
A jogállamiság nem alku tárgya – ezt fejtette ki az osztrák Európa-ügyi miniszterasszony Budapesten Szijjártó Péternek. Karoline Edtstadler elmondta: ez ügyben hagyott semmiféle kétséget. Arra is kitért, hogy összefüggés van az uniós anyagi támogatások és a demokratikus normák érvényesülése között, vagyis nem fizetik ki a pénzeket, ha valamely tagállam letér a közös értékek útjáról.
Szerinte azonban nincs semmi különös abban, hogy időnként különbség mutatkozik a szomszédok és barátok megközelítése között. A házigazda ugyanakkor azt magyarázta, hogy a magyar részről objektív szempontokat igényelnek az országok jogállami teljesítményének elbírálásához.
A tárgyaláson szóba került a menedékügy megújítása is, amiről a vendég azt mondta, hogy a magyar fél borúlátóbban ítéli meg a javaslatot, mint Ausztria. Szerinte azonban ezzel együtt van lehetőség a kompromisszumra, mert az Orbán-kormány tárgyalási alapnak tekinti a csomagot. Abba egyébként az osztrákok sem mennek bele, hogy kötelezően elosszák a menedékkérőket, és azt is hasonlóképpen ítélik meg, hogy véget kell vetni az illegális migrációnak.
Deutsche Welle
Közép- és Délkelet-Európa az eddiginél több figyelmet és támogatást érdemel a Nyugattól, mert a térség társadalmai példát mutatnak az egész földrészen kísértő populizmus ellen. Az emberek – esetenként nagy személyes bátorságot tanúsítva bizonyítják, hogy szabadságot, egyenlőséget és jogot akarnak. Azt, hogy ne mondják meg nekik, miként éljenek, hanem maguk dönthessek róla. Pedig most már ott tartanak a dolgok, hogy ahhoz is merészség kell: valaki ne a „helyes kockát ikszelje be a szavazófülkében. Vagy akár hogy nyilvánosan elmondja véleményét, illetve tüntessen.
Lengyelországtól, a Nyugat-Balkánon át, egészen Bulgáriáig jóformán mindenütt tekintélyuralmi erők gyakorolják a hatalmat. Minimum megvetik a jogállamot, annak intézményeivel egyetemben. Nacionalista, részben etnicista identitás- és emlékezetpolitikát folytatnak. Az ideológia örve alatt korrupt kegyencrendszert hoztak létre. Az Orbán-félék uralomra jutása nagy aggodalmat váltott ki a demokratikus táborban és mély bizonytalansághoz vezetett.
Ám a helyzet cseppet sem reménytelen: a térség új fordulat felé közeleg, mert az utóbbi években jóformán minden országban nagy tiltakozások robbantak ki a korrupt és tekintélyelvű hatalmasságok ellen. A földrészen sehol másutt nem követelik ennyire erőteljesen a demokráciát. Ideértve, hogy mindenki szabadon kifejthesse a nézeteit, és utána ne kelljen az állásáért reszketnie. Továbbá hogy ugyanolyan jogokat élvezhessen az egészségügyi ellátásban, valamint az oktatásban, mint a kiválasztott kevesek. Azon kívül ne lehessen megvesztegetni a bíróságokat, és hogy azokat, ott fent, meg lehessen büntetni, ha közpénzből szedik meg magukat.
Legutóbb a bolgárok mutatták meg, hogy elegük van, miután Boriszov rendszere olyan, hogy amellett eltörpül még az antidemokratikus és EU-ellenes magyar és lengyel modell is. De idevág a magyar színi egyetem hallgatóinak akciója is. Viszont a tiltakozások során egyre kevesebbszer látni az uniós zászlókat, mert a tömegek kiábrándultak az EU-ból. Abból, hogy a brüsszeli vezetők ki nem nyitják a szájukat a keleti megmozdulások kapcsán. Csakis a kormányokra támaszkodnak, és legfeljebb elvéve találkoznak a civilek képviselőivel.
Süddeutsche Zeitung
Az osztrák kancellár jobbról igyekszik előzni, mert neki csak az számít, hogy megnyerje a választásokat, teljesen hidegen hagyja az európai szolidaritás. Ennélfogva hajlandó még a nemzeti populizmusra is, mert hasznot húzhat abból, hogy a migráció kapcsán megosztja a nemzetet. Így látja Kurzot a legolvasottabb német lap, illetve a szerző, aki korábban a bécsi Der Standard főszerkesztője volt.
Megállapítja, hogy a földrészen egyetlen téma sem kavarja fel annyira az érzelmeket, mint a bevándorlás és a külső határok biztosítása. A Bizottság két napja közzétett elképzelése gyakorlati alapot jelent a kérdés rendezésére, de megtorpedózzák azt a megosztók, elsősorban Ausztria. Kurz már akkor azt mennydörögte, hogy a menekültek elosztása kudarcot vallott, amikor a tervet még nem is tették le az asztalra. Kötelező kvótákról pedig szó sincs benne, de a V4-ek voltak legalább annyira udvariasak, hogy egyeztetést kértek és nem utasították el eleve a tárgyalásokat.
Az osztrák kancellár újólag bizonyítani kívánja, hogy a témában ő hangadó, de főleg akkor élesíti be a kérdést, amikor választások jönnek. Márpedig alig két hét múlva az urnákhoz járulnak az emberek Bécsben. És jó volna átcsábítani a Néppárt oldalára az Ibiza-botrány miatt kiábrándult FPÖ-híveket. A szavazás megmutatja, mennyire mehetnek el jobbra a konzervatívok. Merthogy a politikus szabadságpárti sínekre állítja rá az ÖVP-t. Ideértve a némileg finomított idegenellenességet.
Amúgy a kormányfő olyan pártot vezet, amely elkötelezte magát a keresztény-humanista emberkép mellett. De ezúttal még Kurz nagy tisztelője, a német bulvárlap, a Bild is azt írta, hogy a politikus szívtelen, hiszen egyetlenegy embert sem volt hajlandó befogadni a kiégett görög táborból. Ám a politikus csak azzal törődik, hogy magára vonja a közfigyelmet. Hogy kapható a nemzeti populista vonalra, az közös nevezőre hozza Visegrádi Csoporttal. Ezek az erők profitálnak a megosztásból, a kedélyek felizgatásából. Ez viszont megnehezíti, hogy az EU tartós megoldást találjon a migráció problémájára és ez érinti a német elnökséget is.
Amerika Hangja
Megroggyant, de azért még nincs a földön a független magyar újságírás, bár egyre szűkül a sajtószabadság. Mindenesetre a nyáron olyan változások voltak, amelyek tartósan kihatnak a média önállóságára és arra szolgálnak, hogy Orbán Viktor még inkább kézben tartsa a 4. hatalmi ágat. Idetartozik az Index újságíróinak távozása, valamint a Klubrádió sugárzási engedélyének megvonása. Mindkét szerkesztőség kritikusan viszonyult a kormányzathoz, amely egy évtizede hatalmi és pénzügyi eszközökkel, illetve a tulajdonviszonyok átalakításával igyekszik megzabolázni a szuverén magyar sajtót.
Hogy felállt az Index stábjának javarésze, az nagy csapást mért a médiára, hiszen az oldalt naponta egy millióan olvasták. Az elfogulatlan tájékoztatás zászlóshajójának számított, miközben az Orbán-hívek vezette KESMA központosította jóformán az egész szakmát. És bár az Index szerepét nem tudja betölteni a most induló Telex sem, a főszerkesztő szerint amit kitaláltak, ha megváltoztathatja az egész független sajtó működési módját. Hiszen az állam a legnagyobb hirdető, az pedig a neki kedves orgánumoknak adja a reklámokat. Ezért Munk Veronika csapata közadakozásból gyűjtötte össze az anyagi alapokat, a hírszolgáltatás egy része pedig fizetős lesz.
A médiahatóság tagadta, hogy el akarja hallgattatni a Klubrádiót. Ezzel szemben Polyák Gábor, a Média Médiaelemzőtől úgy látja, hogy a döntés ugyan jogszerű, ám a testület tagjait egytől egyik a hatalom nevezte ki, így megkérdőjelezhető az elfogulatlanságuk, mint ahogy az is, vajon a csatorna javára határoznak-e az új pályázat során. A szakértő egyértelműen politikai kérdésnek nevezte, hogy a rádió folytathatja-e az eddigi keretek között. Munk Veronika a Telextől úgy gondolja, hogy a rádió liberális irányvonala befolyásolhatta az eddigi szerződés felmondását.
Bírálók szerint az EU vonakodott határozottabb lépéseket tenni az idők során Magyarország ellen, és ez csak rontott a helyzeten. Nem túl bizakodó az unió szerepét illetően Munk Veronika sem, mert mint mondta, sorra történnek szörnyű dolgok a magyar sajtópiacon, Brüsszel mégsem tesz semmit. Szerinte a magyar média jövője a közönségtől függ. A hallgatóknak, nézőknek és olvasóknak kell megvédeniük a független tájékoztatást. Csak a társadalom tud segíteni a jelenlegi helyzeten.
FAZ
Az UEFA ugyan azt hangoztatja, hogy kifogástalan volt a csütörtöki budapesti kupadöntő megszervezése, de a konzervatív német újság megjegyzi, hogy azért ez nem mindenki látja így. A szövetség szerint a nézők elfogadták az elővigyázatossági, illetve biztonsági intézkedéseket, betartották a higiéniai előírásokat. Úgy hogy most a magyar házigazdákkal együtt megvitatják a tapasztalatokat. Így várhatóan a jövő héten döntenek arról, lehessenek-e nézők a Bajnokok Ligájának találkozóin, illetve a válogatott mérkőzéseken a jövő hónaptól kezdve.
Mindenesetre az európai futball illetékesei szerint nagyszerű volt ismét megtapasztalni a labdarúgás igazi légkörét a Puskás Arénában. A lap ugyanakkor magyar sajtójelentéseket idéz, miszerint azért voltak hiányosságok a lebonyolítás során. Így pl. a Népszava on-line változata szerint nem mindig tartották be a kötelező távolságot a lelátókon. Aggasztó volt a tülekedés a bejáratoknál, ahol sokan maszk nélkül zsúfolódtak össze. A Magyar Nemzet viszont azt közölte, hogy a tribünökön nem voltak csoportosulások.
Következő cikk: „Sajnálatos, hogy templomainkban helyt nyer a választási kampány.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >