Ma Vince, Artúr névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Üzenet
Öreg Dezső
Két olyan hírre nem tudott odafigyelni Szerbia a mögöttünk levő héten, amely jobbára a világ minden tájára eljutott, és kivételesen a kitartásról, a bátorságról és nem utolsósorban az örömről szólt. Kevesen hallották, még kevesebben látták Szerbiában a 33 chilei bányász felszínre kerülését a 700 méteres mélységben töltött majd két és fél hónapos fogság után. Még kevesebben szereztek tudomást arról, hogy az Alpok alatt átfúrták a világ leghosszabb alagútját. Így a Zürichet Milánóval összekötő több mint 57 kilométer hosszú földalatti folyosó az itteni fejekben nem is létezik.
Nem mintha nem lehetett volna helyet szorítani ezeknek az örömhíreknek a sajtóban, de miért terheltük volna ódiumunkat efféle derűlátást sugárzó hírekkel, amikor a magára valamit is adó politikus, elemző, újságíró mind-mind azt gondolta, hogy véleménye nélkül senki sem érti meg, mi történt ismét Belgrádban, ki és mi irányította azt az erőszakot, amely időről-időre a világsajtó gyújtópontjába helyezi a szerbiai fővárost, a szerb aranyifjúságot. És megosztja a szerbiai közvéleményt, a politikusokról nem is beszélve. Tehát vasárnap ismét törtek-zúztak valakik Belgrádban, majd két napra rá Genovában. A hatalom megdöbbent, majd felháborodott, de közben büszkén ünnepelte sikerét. Mármint azt, hogy az állam erősebb a huligánoknál. Vagyis, hogy az erőszak szervezetek – ezúttal szerencsére csak a rendőrséget és a csendőrséget vetették be – sikeresen szembeszálltak az ismét jól megszervezett rendbontókkal, akikről kiderült, hogy csöppet sem naiv, félrevezetett gyerekek spontán összeverődött csoportjai, hanem irányított bandák összehangolt hadserege. Amely nem a melegfelvonulás ellen tiltakozott, hanem a társadalmi rendre tört, politikai pártok székházát támadta, és világosan megfogalmazott politikai üzeneteket szólaltatott meg az utcai zavargások hangján, az utcai gerilla-összecsapások módszerével. Ezt sikerült megállítania a rohamsisakos, golyóálló-mellényes pajzsokkal és gumibotokkal felszerelt rendfenntartóknak. Akikből nagyjából ugyanannyi volt az utcán, mint a randalírozókból. Így bizonyította be a hatalom, hogy erősebb, mint az ellenfél vagy ellenség. Vagy a megtévesztett ifjúság. Vagy a szociális körülmények sajnálatra méltó áldozatai. Vagy a nemzet csalódott fiai. Az igazság bajnokai. Mert ugye, ugyanazokról a fiúkról van szó, akik néhány évvel ezelőtt felgyújtották az egyetlen megmaradt belgrádi dzsámit, akik a „Koszovó Szerbiáé” nagygyűlés után ugyanígy romboltak, törtek-zúztak, és akkor is gyújtogattak. Az amerikai követség égett. Igaz, az akkori hatalom jóval megértőbb volt irántuk, de a két éve beiktatott kormány sem kérte még számon rajtuk a korábbi fiatalkori botlásokat. Az indokoltakat, ahogy az előbbi kormány egyik csúcsminisztere fogalmazott. De most sem igazán remeg a föld az azóta következetesen csak huligánoknak nevezett rombolók alatt. Vezetőik közül többet őrizetbe vettek, talán az igaziakat. Talán. Mert ne mondja senki, ne is kísérletezzen vele, hogy azok, akiknek ez a munkája, nem tudják pontosan, kiknek a dossziéit kellene fellapozni, kiket kellene bekísérni, kihallgatni, megvádolni. És a bizonyítékok, a korábbi bizonyítékok alapján elítélni. Csakhogy ehhez azt az igazságszolgáltatást kellene beindítani, amely éppen elégedetlen szociális helyzetével, és a napokban kezdte meg emiatti tiltakozását. És ahol-nagyon nehéz másképpen látni – Iustitia fél szeméről lecsúszott a pártatlanságot szavatoló kendő. Arról, amellyel a politika udvarára lehet odalátni. Onnan pedig sokan mutogatnak felé, ki ilyet, ki olyat.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Háború Ukrajnában: Ungváron, a Kárpátokban béke, oly közel, mégis oly távol
A Monde kiküldött tudósítója azt tapasztalta Ungváron, hogy oly közel és mégis oly távol van a >
A Gazprom megvált az energiaóriástól – Horvátország aggódik a finomítójáért
Bár megszületett a kötelező érvényű szándéknyilatkozat arról, hogy a MOL megveszi a szerb olajtársaság többségi tulajdonát >
VMDK: Pásztor ne a hatalom által diktált narratívát, hanem a valós politikai helyzetet ismertesse
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a Szerbia és az Európai Parlament közötti közelgő találkozó kapcsán nyilvánosan >
Európa vakfoltja: Szerbia ma Moszkva hírszerzési hídfőállása
Ebben a helyzetben az EU-nak túl kell lépnie a passzív megfigyelésen, és aktívan támogatnia kell egy >
Miközben egyre nagyobb a megosztottság Grönland körül, Európa megvizsgálja a lehetőségeit
Valami eltört: egyre nagyobb az ellentét Grönland ügyében. Európa a lehetőségeit tanulmányozza, azt számolja, hány tölténye >
Trump Norvégiának írt levele legyen az utolsó csepp a pohárban
Trump környezete találhatna módot arra, hogy megállítsa őt — ahogy néhányan meg is tették az első >
A Guardian véleménye Trumpról és Grönlandról: légy őszinte! A zaklatás nem erő
A Guardian vezércikke azt üzeni Trumpnak, hogy térjen észre: ha erőszakoskodik, azzal nem azt üzeni, hogy >
Trump elárulta a NATO-t
A markánsan jobboldali Daily Telegraph azzal vádolja meg Trumpot, hogy az elárulta a NATO-t. A szerkesztőségi >
Százhárom sorsfordító perc
Most karácsonykor, egy másféle interjúban olyasmit hallottam tőle, amit korábban soha: „Nap mint nap egyre növekvő >
Szerbia hagyta, hogy Putyin kémjei „hangágyúkkal” kísérletezzenek kutyákon
A POLITICO által megtekintett kormányzati dokumentumok szerint szerb hírszerző tisztek az orosz hírhedt biztonsági szolgálattal együttműködve >
Grönland eladása jó üzlet lenne – Dánia számára
Kilóg a sorból a Neue Zürcher Zeitung kommentárja, mert azt tanácsolja Dániának, hogy adja el Grönlandot, >
Akár megszállja Trump Grönlandot, akár nem, egy dolog világos: a nyugati rend, amit valaha ismertünk, már történelem
Temeti az eddigi világrendet Timothy Garton Ash. Azt írja: annak vége, függetlenül attól, hogy Trump megtámadja-e >