2024. április 25. csütörtök
Ma Márk, Ányos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Kinek a haszna?

Kinek a haszna?

És Orbán legnagyobb tévedése abban van, hogy ezt a kínai valamit azoknak a hatvanon felüli krónikus betegeknek szánja, gondolván, nekik úgyis mindegy, akik életkoruknál fogva jól emlékeznek arra, mire képes egy pártállam, s hogyan szoktak az ilyesféle dolgok megesni diktatórikus körülmények közepette. És végül: miért is kell Szent István, no meg a számtalan Nyugatra került és méltán világhírűvé vált magyar tudós után, amikor végre bekerültünk a világ legfejlettebb közösségébe, most újra kivezetni onnan az országot a kiismerhetetlen vagy inkább egyre jobban kiismerhető, ködös, autokratikus-despotikus Kelet világába? Gábor György:

Miután Orbán ma elmondta, hogy a 60 év feletti, krónikus betegségben szenvedőknek épp elég lesz a rendelkezésre álló kínai vakcina, arra a közbevetésre, hogy az EU egészségügyi biztosa a vakcinák EU-s bevizsgálását szorgalmazza, a magyar miniszterelnök megszokott tahóságát is méretesen felülmúlva valami olyasféle választ bírt adni, hogy naponta százan meghalnak Magyarországon, neki egy görög ne mondja meg, mit tegyen.

Oké, rendben! Ha Orbán és rajongótábora számára én magyarnak minősülök, akkor magam mondom el, mi itt a probléma.

Annál nagyobb bizalmi helyzetet nehezen tudok elképzelni, mint amikor az ember hagyja, hogy testébe egy tűt szúrjanak, s azon keresztül egy számára totálisan idegen anyagot fecskendezzenek belé. Ugyebár.

Márpedig erre a bizalomra sem Oroszország, sem Kína nem szolgált rá.

Ami Oroszországot illeti, pontosan tudjuk, hogy amott a politikai érdek mindent, a legelemibb elveket, szabályokat és etikai normákat is hagyományosan és elfogadott módon felülír: ennek volt kísérteties, ámde neorealisztikus modellje Csernobil. De folytatható: milyen bizalom övezze azt az országot, ahol máig elhazudják és elsumákolják azokat a lakóház-robbantásokat, amelyekben sok száz ember halt meg, ám amely robbantások segítették hatalomra Putyint? Milyen bizalom övezze azt az országot, ahol a titkosszolgálat és az elhárítás emberei egy novicsok nevű ideggázzal látnak neki likvidálni valakit, még azzal sem törődve, hogy egy egész kisvárosnyi lakosságot tesznek ki ezzel halálos veszedelemnek, s ezután nagy szerencseként könyvelhető el, hogy mindössze egy civil brit állampolgár halt bele az akcióba. És milyen bizalom övezze azt a rendszert, amely ezt követően folyamatosan hazudik, letagadja a történteket, egészen addig, amíg a brit elhárítás közzé nem teszi a térkamerák leleplező és mindent bizonyító felvételeit? És milyen bizalom övezze azt az országot, ahol napi szinten fordulnak elő újságírók elleni gyilkos merényletek, vagy ellenzéki politikusok elleni titkosszolgálati akciók és bebörtönzések? Tényleg bizalommal forduljunk ahhoz a rendszerhez, amely feltehetően ugyancsak ideggázzal próbálta meggyilkolni Navalnijt, az orosz ellenzék legerősebb politikusát, majd állami és elnöki szinten addig hazudoztak, ameddig pitiáner és nevetséges módon le nem buktatták saját magukat? Vagy mekkora bizalmi hányad jár annak az országnak, ahol egészen véletlenül épp az az ismert biológus-orvoskutató zuhant ki egy 14. emeleti ház ablakából, aki a rákkutatás mellett a koronavírus elleni orosz vakcina előállításán dolgozott, s ahol amúgy is szép és progresszív hagyománnyá vált az utóbbi időben a defenesztráció, hogy tudniillik azok az orvosok, akik felemelték szavukat a járvány orosz kezelésének visszásságaival szemben, egymás után zuhantak ki egy-egy magas épület ablakából (eddig legalább hárman).

De vegyük Kínát. Bizalommal fogadjam el annak az országnak a vakcináját, ahol az első orvost, aki a járványra figyelmeztetett, rövid ám hatásos rendőrségi zaklatást követően „öngyilkosságba” kergettek? Miért kellene bízni annak az országnak a vakcinájában, amely ország gyakorlatilag ugyanazt a gyilkos hazugság- és manipuláció-műveletet hajtotta végre a járvány kitörését követően, amit az oroszok Csernobilban tettek? Miért bízzak annak az országnak a vakcinájában, amely ország az ipari fejlesztést, vesd össze Huawei és társai, leginkább a kínai titkosszolgálat mindent felülíró érdekeinek rendeli alá, hogy bármi módon megszerezzék a legtitkosabb személyes adatokat, s kellő pillanatban visszaélhessenek azokkal?

És menjünk csak tovább: milyen bizalomra szolgált rá az a kormány, amely épp ezekkel a „lator-államokkal” csencsel, köt teljesen irracionális, ámde a saját lakossága elől hatezer évre elzárt és titkosított totál értelmetlen és gyanús bizniszeket, gondoljunk akár Paks II-re, akár a Budapest – Belgrád vasútvonalra? Mi a fontosabb ennek a hatalomnak: a saját zsebe vagy az ország tisztességes és amúgy kötelező tájékoztatása?  Milyen bizalomra számít annak az országnak a vezetése, ahol a folyamatos hazudozás, az ország megvezetése, nyíltszínű kifosztása és a „felelős” vezetők saját zsebre történő üzletelése (leginkább más gyanús országok gyanús vezetőivel – vesd össze például az azerbajdzsáni balta-üzletet etc.) rutintevékenységnek számít. És miért bízzak abban a hatalomban, amely még a Covid-járványt is saját zsebére igyekezett hasznosítani, a több mint gyanús lélegeztetőgép-biznisztől a maszk-biszniszen át egészen odáig, hogy a járvány kezdetétől – szinte bizonyosra vehető módon és sok szakember egybehangzó véleménye szerint – az életmentésre és preventív védekezésre szolgáló alapinformációkat megtagadták, adatokat és tényeket hallgattak el, a kórházakat katonai és titkosszolgálati üzemekké alakították át, s szakmányban hamisították a statisztikai adatokat? Miért a bizalom ott, ahol a járvány kellős közepén sem az ország lakosságával törődnek, az egzisztenciálisan ellehetetlenült családokkal, kisvállalkozókkal, hanem a sportbiznisszel, a többszörösen és újra és újra kitömött rendszer-lojális egyházakkal, vagy az újabb pénzeket elnyelő holdudvarral, vejekkel, fiú- és leánygyermekekkel, kőbányát üzemeltető apukákkal és a debilitással határos gyermekkori barát-strómanok további zsírosodásával? S mekkora bizalmat érdemel az a kormány, amely az MTA szétverésével, egyetemek száműzésével és gyarmatosításával, obskurus ellenintézetek létrehozásával és agyonpénzelésével, vagy azzal, hogy az egyetemi kinevezéseket és a professzori vagy rektori titulusokat legkevésbé a tudományos teljesítmény, sokkal inkább a politikai lojalitás alapján biztosítja, egyértelműen azt bizonyítja, hogy a tudományt gátlástalanul saját politikai önérdekei alá rendeli.

És Orbán legnagyobb tévedése abban van, hogy ezt a kínai valamit azoknak a hatvanon felüli krónikus betegeknek szánja, gondolván, nekik úgyis mindegy, akik életkoruknál fogva jól emlékeznek arra, mire képes egy pártállam, s hogyan szoktak az ilyesféle dolgok megesni diktatórikus körülmények közepette.

És végül: miért is kell Szent István, no meg a számtalan Nyugatra került és méltán világhírűvé vált magyar tudós után, amikor végre bekerültünk a világ legfejlettebb közösségébe, most újra kivezetni onnan az országot a kiismerhetetlen vagy inkább egyre jobban kiismerhető, ködös, autokratikus-despotikus Kelet világába?

Cui prodest?

2021. január 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább