Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Bismarck után Merkel: tartsd fenn a békét Moszkvával
A megváltozott piaci feltételek miatt immár semmi értelme az Északi Áramlat 2-nek, ám az mégis megépül, mert már csupán nem egészen 200 kilométer hiányzik a 10 milliárd eurós beruházás befejezéséhez, de ennél sokkal fontosabbak a német geopolitikai megfontolások. A szerző, Josef Joffe, a Harvard és a Johns Hopkins Egyetem tanára, egyben a Die Zeit szerkesztőségi bizottsági tagja szerint hiába ágál a terv ellen az Egyesült Államok, több kelet-európai ország és immár Párizs is. Merkel számára többet számít, ami Bismarck óta vezérfonal a német külpolitikában: tartsd fenn a békét Moszkvával. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Spiegel
A litván ellenzék vezére szerint a jelek szerint egyelőre elvesztették a küzdelmet Lukasenko rezsimjével szemben. Tyihanovszkaja, aki változatlanul litvániai száműzetésben van, míg férje a diktátor egyik korábbi kihívójaként továbbra is börtönben ül, azt mondta, hogy a mozgalom nem tudja felvenni a küzdelmet a karhatalom által bevetett erőszakkal szemben, mert a fegyverek a másik oldalon vannak.
Ezért a vártnál tovább tart a demokráciához vezető út, de most a küzdelem folytatására készülnek és állandó nyomás alatt kívánják tartani a kormányt. Remélhetőleg az emberek pedig tavasszal ismét készek az utcára vonulni.
Mint emlékezetes az augusztusi választások után hónapokon át tízezrek tiltakoztak az eredmény elcsalása miatt. Közülük ezreket vette őrizetbe és sokakat megkínoztak
Politico
A prágai törvényhozás egyelőre elhalasztotta a döntést, hogy kiírják-e a versenytárgyalást a Dukovány-ban létesítendő új reaktorról, mert a cseh és az amerikai titkosszolgálat is arra figyelmeztet, hogy jelentős politikai kockázattal járna, ha netán Oroszország vagy Kína lenne a befutó. A beruházás értéke 6,2 milliárd euró, ám a gond az, hogy a kívánalmaknak igazából csak az orosz ajánlat felel meg.
Ám ez az egyik ellenzéki képviselő szerint súlyos veszélyeket rejt magában. Fokozná az energiafüggőséget, így Moszkva megzsarolhatná az országot, sőt még rosszabbra is vetemedhetne. A Kalóz Párt törvényhozója, aki egyben a Biztonsági és Külügyi Bizottság alelnöke kijelentette: alaposan meg kell fontolni, hogy kit választanak, mert a döntés 80 évre szól. Márpedig – tette hozzá – Oroszország ellenségnek tekinti a NATO-tagokat, a Roszatom pedig az orosz titkosszolgálathoz tartozik, ezért a Kreml nem kaphatja meg a megbízást.
Babis kormányfő szintén nagy dilemmában van, és széles támogatást igyekszik kapni a tervhez, hiszen a születendő határozattal jó pár következő kabinet számára szabják meg az utat. Ugyanakkor az ipari miniszter azzal érvel, hogy Moszkva és Peking nem egy tészta. Egy névtelenséget kérő cseh diplomata pedig arról beszélt, hogy ha Kínát kizárják az indulók közül, akkor az engedmény az ellenzéknek, egyben pedig gesztus Bidennek. Ha ugyanis a kínaiakra esne a választás, az vörös posztó lenne Washington szemében.
Zeman elnök és a koalíciót kívülről támogató Kommunista Párt viszont Putyin pártját fogja. Ezért most az egész program ellenzői a járványra hivatkozva időt akarnak nyerni. Ily módon lehet, hogy csak jövő tavasz után dől a kérdés, akkor már Zeman államfő nem lesz hivatalban.
Project Syndicate
A kommentár úgy látja, hogy a megváltozott piaci feltételek miatt immár semmi értelme az Északi Áramlat 2-nek, ám az mégis megépül, mert már csupán nem egészen 200 kilométer hiányzik a 10 milliárd eurós beruházás befejezéséhez, de ennél sokkal fontosabbak a német geopolitikai megfontolások. A szerző, Josef Joffe, a Harvard és a Johns Hopkins Egyetem tanára, egyben a Die Zeit szerkesztőségi bizottsági tagja szerint hiába ágál a terv ellen az Egyesült Államok, több kelet-európai ország és immár Párizs is. Merkel számára többet számít, ami Bismarck óta vezérfonal a német külpolitikában: tartsd fenn a békét Moszkvával.
Ezért nem érdekes, hogy az utóbbi jó 10 évben csaknem négyötöddel esett vissza a földgáz ára, továbbá bőven van más energiaforrás, meg hogy idáig 13 csőrendszeren érkezik Európába az orosz szénhidrogén. És hiába növeli az összeköttetés az energiafüggőséget, miközben elkerüli Lengyelországot és Ukrajnát. Márpedig Putyin ily módon mindkét országot meggyengítheti, hiszen elesnek a jelentős tranzitdíjaktól. Emellett megszűnik Kijev kulcsszerepe, mialatt kétségbeesetten próbálja kivédeni a gazdaságára nehezedő orosz nyomást.
De a kancellár csakis az Oroszországhoz fűződő különleges viszonyt tartja szem előtt, pedig Navalnij miatt már saját pártja is szembefordult az orosz elnökkel. A demokráciákban az erkölcsi felháborodás felülírja a reálpolitikát. Ezért Németország elszigetelődött az Északi Áramlat 2 miatt, ám továbbra sem szeretne ütközni a Kremllel. Úgy hogy már hozzá is látott az új amerikai vezetés megdolgozásához. Létre is fog jönni az alku, de ettől még az energiapiac halálra ítélheti a vezetéket, mivel arra semmi gazdasági szükség nincs. Márpedig ez esetben ott fog megrohadni a Balti-tenger alatt, a mohóság és az ostobaság emlékműveként.
Der Standard
A német és az osztrák kancellár egyre többször kényszerül magyarázkodni a járványellenes politika ügyében, de mekkora különbség van kettejük megnyilvánulásai között! Merkel beismerte, hogy hibákat követett el. Kurz viszont arra hivatkozott, hogy amikor ennyi döntést kell meghozni, óhatatlanul becsúsznak tévedések.
Ám ő decemberben még tagadta a valóságot, mert miközben az ország lassan ismét zárlat alá került – a halottak számát a lakosság összlétszámához viszonyítva rosszabb volt a helyzet, mint a válsággócnak számító briteknél és amerikaiaknál – a kormányfő az adatokkal bűvészkedett.
A német vezető sosem titkolja, hogy megszakad a szíve az újabb és újabb áldozatok hallatán, mert ő nem csupán a statisztikát nézi, hanem azt is: itt emberek halnak meg. Annyi érzelmet árul el, hogy arra nem volt példa hatalmának 15 éve alatt. Olyasmit viszont sosem, mond, mint osztrák kollégája, hogy ti. az ország mintadiákként viselkedik a vírus elleni küzdelemben. Ehhez képest Kurz sokszor úgy állítja be, mintha itt verseny folyna más államokkal. Ugyanakkor már többször visszaütött, hogy felsőfokban fogalmaz. Ebből azután kénytelen volt visszavenni, amikor augusztusban kezdtek rosszabbra fordulni a dolgok.
Merkel mellett szól emellett, hogy végzettségére nézve fizikus, tehát von Haus aus ért a természettudományokhoz. Ezért képes minden más politikusnál jobban megvilágítani a részleteket. Egyszerűen hitele van annak, amit mond. Kurz viszont, ha szorul a hurok, nem egyszer úgy igyekszik kivágni magát a csávából, hogy azzal még a koalíciós partner zöldeket is megdöbbenti. Viszont Bécs szociáldemokrata vezetését újabban leginkább cask azért vonja be a munkába, hogy megossza vele a felelősséget az egyre rosszabb állapotok miatt.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >