Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Klubrádió sorsa (is) végsősoron a CDU/CSU kezében van?
A német külügy államminiszter, a Klubrádió kapcsán kifejtette, hogy sokkal hatásosabb volna, ha kizárnák a Fideszt a Néppártból. A most készülő új frakciószabályzat értelmében egy ilyen javaslatot már a képviselők 15 %-a benyújthatna, ha legalább négy pártból állnak össze. A választás titkosan zajlana. De a módosítást kétharmaddal kellene jóváhagyni a jövő hónap elején. A végső kimenetel azonban a nagy tagpártoktól, így elsősorban a CDU-CSU-tól függ. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
A német külügy államminiszter szerint igen veszélyes, amikor a magyar kormány arra hivatkozik, hogy jogilag minden rendben volt a Klubrádió elhallgattatásánál. Roth emlékeztet arra, hogy a jogállamot általában nem egyetlen nagy csattanással döntik le, a sajtószabadságot, és a bíróságok függetlenségét apránként számolják fel. És ami Magyarországon, valamint Lengyelországban történik, az szerves része egy olyan irányzatnak, ami láttán senki sem csukhatja be a szemét. A szociáldemokrata politikus követeli, hogy az EU vessen be minden lehetséges eszközt. Így a 7-es paragrafus alapján zajló eljárás mellett az új jogállami mechanizmust is. Csakhogy – jegyzi meg a konzervatív lap – az még évekig eltarthat, mert az Orbán-kormány jogot kapott arra, hogy az Európai Bíróságnál rákérdezzen a szabályozás jogszerűségére.
Sokkal hatásosabb volna, ha kizárnák a Fideszt a Néppártból. A most készülő új frakciószabályzat értelmében egy ilyen javaslatot már a képviselők 15 %-a benyújthatna, ha legalább négy pártból állnak össze. A választás titkosan zajlana. De a módosítást kétharmaddal kellene jóváhagyni a jövő hónap elején.
A végső kimenetel azonban a nagy tagpártoktól, így elsősorban a CDU-CSU-tól függ. Ám az erősödő nyomás mindenesetre reménnyel tölti el a Klubrádiót. Hardy Mihály hírigazgató azt mondja, miután a Médiatanács szerint immár ők az egyetlen jelentkező a 92,9-es hullámhosszra, hogy visszakaphatják a frekvenciát. Merthogy a kormány rájött: ez az ügy számára több kárral jár, mint haszonnal.
Az újság megjegyzi, hogy a magyar hatóságok alighanem alábecsülték a bezárás visszhangját, miután az ország utolsó független rádiójáról van szó és az indoklás a Bizottság szerint is roppant kétséges. Hiszen a történtek miatt ismét felvetődik, hogy Magyarország mennyire jogállam még. Ez a kérdés igencsak élesen reflektorfénybe került a múlt év végén, amikor az EU pénzügyi csomagjáról tárgyaltak a legfőbb vezetők és a magyar, illetve lengyel kormány vétóval fenyegetőzött arra az esetre, ha létrejön a jogállami mechanizmus. A vége egy puha kompromisszum lett. De amint a legújabb példa mutatja, sok értelme nem volt, hiszen alig két hónap elteltével már megint napirenden van a magyar demokrácia állapota.
Frankfurter Rundschau
A luxemburgi külügyminiszter szerint nem elég, hogy a magyar és a lengyel vezetés nyíltan megkérdőjelezi az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlenségét, de már utánzóik is vannak, pl. Szlovéniában. Asselborn kifejtette, hogy a jelenség olyan, mint a rákos szövet. Ha elterjed, akkor az egész EU alapjait megrendítheti. Hiszen ha a tagok nem tartják magukat a jogállamhoz, akkor az unió nem kérheti számon 3. országokon a demokratikus elveket.
A politikus kitért arra, hogy a Navalnij-ügy csak rontott Brüsszel és Oroszország kapcsolatain, a viszony már 7 éve, a Krím elfoglalása óta válságos, de még mindig nem érte el a mélypontot. Sőt, Oroszország immár fenyegetést lát az európai értékekben. Egyébként pedig az ellenzéki politikust szabadon kell bocsátani, mert ezt sürgeti a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság, amelynek orosz tagjai is vannak. Ily módon tehát Moszkva nem állíthatja, hogy a testület beleavatkozik az ország belügyeibe.Ám mint mondta, a Kremlnek be kellene látnia, hogy szüksége van az EU-ra és viszont. Viszont a jelenlegi agresszív megnyilvánulások arra utalnak, hogy az orosz fél meglehetősen ideges. Mert aki biztos a dolgában, az nem vesz őrizetbe ezreket, akik csak a tiltakozásukat fejezik ki az utcákon.
Die Welt
Az újság is megszerezte az európai néppárti képviselőcsoport működésének módosítására kidolgozott javaslatot, de szintén úgy látja, hogy az csak megnehezíti a Fidesz kizárását. Pedig úgy tudni, hogy a berkeken belül a hangulat forrong, ám főként a CDU-CSU nem adja be a derekát. A vita a múlt év végén fölöttébb kiélesedett, mivel a magyar párt több héten át akadályozta a költségvetés, illetve a gazdasági mentőcsomag jóváhagyását, illetve mert Deutsch Tamás azzal vádolta meg Webert, a frakció vezetőjét, hogy az olyan módszereket alkalmaz, mint egykor a Gestapo, vagy a sztálini KGB.
A Fidesz belső ellenfelei azt akarják, hogy az ügy végre mozduljon el a holtpontról, a német kereszténypártok azonban húzzák az időt. Már decemberben megakadályozták, hogy titkos szavazás legyen a magyar tagpártról, mondván, hogy a CDU-nak nincs elnöke. Azóta lett, ám Laschet óvakodik elkötelezni magát. Miközben semmi jele, hogy Orbán változtatna irányvonalán, és tudjuk, mi történt a Klubrádióval.
Az EP-képviselőknek legkésőbb ma kell közölniük, ha módosítani akarnak a reformtervezeten, amelyből egyébként az derül ki, hogy a kizárásnál még inkább számít, hová állnak a nagy pártok, azon belül is főként a németek. A jelek szerint a CDU-CSU azt akarja, hogy a belső szavazati jog megvonását tekintsék egyenértékűnek a kizárással. Ez esetben a pártcsalád azt mondhatja az Európai Parlamentben, hogy képviselőinek összlétszáma maradt a régi, vagyis ugyanannyi pénzhez és megszólalási lehetőséghez jut, mint idáig. Mellesleg Weber helyettese egy belső rendezvényen azt hangsúlyozta, hogy itt nem a Fideszről, hanem az értékekről és arról van szó, ki tartozhat a szövetséghez.
FAZ
A múlt év nagy részében erősen visszaesett Németország kereskedelme Európa középső és keleti felével, de novemberben megfordult az irányzat, főként Lengyelország, Magyarország és Csehország jóvoltából. Mind a három esetében erős az összefonódás, leginkább a német autógyárak beruházásai folytán. Ezt a Német Gazdaság Keleti Bizottságának elnöke közölte, megjegyezve, hogy a szoros kapcsolat segít túljutni a koronaválságon, továbbá hozzájárul német munkahelyek megőrzéséhez.
Le Monde
Egyre inkább hallatják hangjukat odahaza a nyugatra szakad kelet-európaiak és ezzel beleszólnak a hazai erőviszonyokba, lassan megkerülhetetlen tényezők lesznek az anyaországokban. Utóbbiak vezetői gyakran nacionalisták, a kivándorlók többsége viszont elutasítja a korrupciót, ugyanakkor EU-barát. Elege van kormánya ultrakonzervatív és nacionalista politikájából. Itt többnyire fiatalokról van szó, akik liberálisabbak, ugyanakkor iskolázottabbak, mint az otthon maradt lakosság többsége, amely viszont gyakran közmunkát végez, illetve szociális juttatásban részesül.
A neves politológus, Ivan Krasztev szerint az emigránsok folyamatosan összehasonlítják az életet új helyükön, illetve ott, ahonnan származnak. És politizálnak, amikor hazatérnek, pl. a nyári szünetre. Köztük vannak olyanok, akik be is kapcsolódnak a közéletbe, ily módon átalakítják a politikai térképet. Ilyen Cseh Katalin, aki Montrealban született, de a Momentum EP-képviselőjeként abban bízik, hogy jövőre meg tudják buktatni az Orbán-kormányt.
A magyar miniszterelnök bizonyosan elvesztette a nagyvárosokat és a diaszpórát, viszont támaszkodhat a vidéki választási bázisra. Amelynek tagjai általában nem beszélnek idegen nyelvet, ugyanakkor vevők a hatalom által támogatott sajtó mondandójára, miszerint a jelentős európai településeken lidércnyomással érnek fel a tömeges migráció következményei.
De akik külföldön élnek, azok nem egytől egyik liberálisok. Jelentős részük munkás, aki az új helyen multikulti környezetben lakik és ezért nem kér a bevándorlókból – mutat rá Krasztev. Viszont mivel egyre többen távoznak külföldre, egy sor ország nagy előszeretettel nehezíti meg e réteg számára a szavazást. A magyarok pl. nyugaton csak a konzulátusokon voksolhatnak, míg a határon túli kisebbségek levélben. De mivel nincs ilyen kimutatás, nem lehet tudni, hogy a szavazatok miként oszlottak meg.
The Times
„Amit a francia felsőoktatási miniszter csinál, azzal olyan vezetők példáját követi, mint Orbán, vagy a brazil és a lengyel elnök, ezért Vidalnak le kell mondania!” Ezt tartalmazza az a nyílt levél, amelyet több mint 600 francia egyetemi tanár írt alá, miután a tárcavezető vizsgálatot rendelt el a felsőoktatási intézményekben, mondván, hogy ott egyre jobban terjed az iszlám baloldaliság, az pedig a terrorizmus kezére játszik. A politikus szerint az érintett körök a szélsőség szekerét tolják, amikor úgy állítják be, hogy a muzulmánok elnyomott kisebbségnek számítanak Franciaországban.
A másik fél szerint viszont itt az egész szakmát járatják le. Az egységes kiállás, amelyhez csatlakozott a közgazdász Piketty is, súlyos csapás Macronnak, aki azt hangoztatja, hogy a populizmus elleni küzdelem bástyája, ám most azzal vádolják, hogy jobbra tolódik, mert próbálja elhódítani Le Pen híveit.
A miniszter ugyanakkor visszautasítja a bírálatot, kiemelve, hogy különbséget kell tenni az igazi kutatás, illetve azok között, akik egy ideológiát szolgálnak, és bizonyos mozgalmakat igyekeznek segíteni. Így azt állítják, hogy a kisebbségek a fehér, macho és nyugati hegemónia áldozatai. Ám ezzel csupán az iszlám radikálisok ügyét segítik elő.
Washington Post
A vezércikk helyesli, hogy Biden harcolni kíván a demokráciáért, ám úgy véli, hogy ehhez új formákat kell találnia. Annál is inkább, mert a kérdés nagyon is időszerű, a jogállam hívei támadásnak vannak kitéve, Myanmartól Belaruszig. Az önkényurak megtanulták, miként legyenek úrrá a civil társadalmon, újságírókat, jogászokat, papokat, ellenzéki jelölteket börtönöznek be. Mindenkit, aki szemben áll uralmukkal.
Helyénvaló, hogy az USA szankciókat alkalmaz bizonyos országok és azok vezetői ellen. De ezek az intézkedések nem elég hatásosak és meglehetősen lassúak. Azaz élesebb eszközökre van szükség a visszavágáshoz. Egyben pedig segíteniük kell mindazokat, akik az utcákon tiltakoznak a tekintélyelvű rezsimek ellen. Pl. Oroszországban.
Az autokráciák sokszor abból élnek, hogy ellopják a közpénzeket, amint az Navalnij brilliánsan bizonyította a Putyin palotájáról készült videóval. A demokráciáknak élniük kell ezekkel a módszerekkel, műholdas felvételekkel, a mobiltelefonok koordinátái alapján, felhasználva a közösségi médiát. Be kell mutatniuk, hogy a despoták tolvajok és képmutatóak.
Ezen felül megfelelő kommunikációs csatornákkal bátorítaniuk kell a nyomorgatott polgárokat. Meg kell szigorítaniuk a törvényeket, hogy a diktátorok ne menekíthessék külföldre az eltulajdonított közvagyont. Az Egyesült Államoknak és a többi demokráciának új stratégiát kell kidolgoznia, hogy frontálisan menjen neki a zsarnokoknak, bárhol is éljenek azok.
Daily Beast
Az amerikai lap kizártnak tartja, hogy egyhamar lesz bármi is a koronajárvány elleni védettséget igazoló okmányokból. Nem csak azért, mert ezeket a papírokat már hamisítják és darabonként 100 euróért árulják több déli tagállamban is. Hanem mert az EU-nak csupán pár hónapja maradt, hogy a nyári szünet előtt megállapodjon az egységes feltételekben, ami a döntéshozatal lassúságát ismerve szinte kizárt. Pedig ha sikerülne, akkor a turisták nem kényszerülnének karanténba, illetve nem kellene tőlük kenetet venni, hogy ne férjen hozzá kétség: be lettek oltva.
Ezért több kormány megy a maga feje után. Magyarországon elég bemutatni az oltási igazolványt, vagy az antigén teszt negatív eredményét, és máris el lehet kerülni a vesztegzárat. Csakhogy itt felmerül, hogy a gazdag államok jogtalan előnyben vannak, hiszen egy csomó oltóanyagot halmoztak fel, kiépítették a tesztelést, másutt viszont mindebből semmi sincs még, így az ottani emberek csak álmodhatnak a külföldi nyaralásból. Azaz az unió a diszkriminációt segíti, ha megköveteli az oltás igazolását.
Ugyanakkor sokat ront a kilátásokon, hogy világ csak akkor térhet vissza a megszokott kerékvágásba, ha az immunitás bizonyításáról világméretekben meg tudnak egyezni, tehát nem csupán az EU-n belül. Na, ez lesz aztán csak az igazán gigászi feladat!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >