2021. október 24. vasárnap
Ma Salamon, Antal névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Ferenc pápa megtalálta a módját, hogy üzenjen

Ferenc pápa megtalálta a módját, hogy üzenjen

A New York Times tudósítása Budapestről kitér arra, hogy Magyarországon jövőre fontos választások lesznek, Orbán erre készülve igen jó viszonyt alakított ki fundamentalista katolikusokkal, akik jelentős része nem ért egyet Ferenc irányvonalával. Ugyanakkor a kiutalt milliókkal megvette a magyar egyház hallgatását. Ám a vendég pont arra figyelmeztetett, hogy hiba összekeverni a politikát és a vallást. A helyszíni tudósítás azzal zárul, hogy Magyarország mind inkább magára marad a földrészen. És a Hősök terén tegnap sokan érezték, milyen ellentétek vannak az egyházfő és a magyar vezető között. Illetve hogy nem tudják, hová álljanak a kettő között. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

New York Times

 

Ferenc pápa megtalálta a módját, hogy üzenjen a bevándorlást élesen elutasító, igencsak jobbos Orbán Viktornak, de kifogásait nem szemtől szembe mondta el, hanem akkor, amikor a magyar katolikus püspököknek beszélt. Kifejtette, hogy a főpapságnak támogatnia kell a sokszínűséget, a kormányfő számára pedig az volt a mondandója, hogy az Istent nem lehet erős embernek tekinteni, aki elnémítja az ellenfeleket. Azon felül a vallási gyökerek révén kitárhatjuk karunkat mindenki felé.

Továbbá a Magyarországon élő nemzetiségek, kisebbségek, migránsok és az egyes vallások hozzásegítettek ahhoz, hogy az ország kultúrája sokféle legyen. A sokszínűség persze az elején gyakran félelmeket vált ki, mert megrendíti a biztonságot és a nyugalmat. De egyben lehetőségek nyújt arra, hogy a testvériség felé forduljunk. Amikor másfajta kultúrákkal, nemzetiségekkel, politikai és vallási felfogásokkal szembesülünk, akkor vagy azt csináljuk, hogy az úgynevezett identitásra hivatkozva mereven bezárkózunk, vagy kitárjuk szívünket mások felé és együtt váltjuk valóra a testvéri társadalom álmát.

Sürgette egyben, hogy a magyar katolikus egyház emeljen új hidakat, ily módon járuljon hozzá a párbeszédhez. Mutassa meg igazi arcát és legyen fényes jelkép az ország számára.

Ehhez képest a kormányfő azt a levelet adta ajándékba másolatban a vendégnek, amelyet még IV. Béla küldött Rómába, elpanaszolván az akkori pápának, hogy jönnek a tatár seregek, de az egyháztól üres szavakon kívül nem kap más segítséget.

A jelentés kitér arra, hogy Magyarországon jövőre fontos választások lesznek, Orbán erre készülve igen jó viszonyt alakított ki fundamentalista katolikusokkal, akik jelentős része nem ért egyet Ferenc irányvonalával. Ugyanakkor a kiutalt milliókkal megvette a magyar egyház hallgatását. Ám a vendég pont arra figyelmeztetett, hogy hiba összekeverni a politikát és a vallást. 

A helyszíni tudósítás azzal zárul, hogy Magyarország mind inkább magára marad a földrészen. És a Hősök terén tegnap sokan érezték, milyen ellentétek vannak az egyházfő és a magyar vezető között. Illetve hogy nem tudják, hová álljanak a kettő között.

 

Washington Post

 

A pápa azt sürgette az orbáni Magyarországtól, hogy az nyújtsa ki a kezét mindenki felé. Ezt azután mondta, hogy találkozott a szélsőjobbos autokratával, aki a bezárkózó Európa víziójának bajnoka. Megjegyzése óvatos, de egyértelmű bírálat volt a migránsellenes politikának címezve, miután a miniszterelnök méregnek minősítette a bevándorlást. Az állásfoglalást sokan várták, miután Ferenc gyakorlatilag a politikai ellenpontjával találkozott.

A megbeszélést protokolláris okokból nem lehetett kikerülni. Orbán számára viszont egyensúlymutatvány volt, mert egyfelől üdvözölnie kellett a vendéget, aki egészen másként ítéli meg Európa jövőjét, másfelől viszont tiszteletet kellett mutatni, ha meg akarja tartani a katolikus választókat.

A találkozót óvatosan rendezték meg, de tartalmazott néhány fura elemet. A vatikáni kamerákat ugyanis mindjárt az elején lekapcsolták. Utána viszont Orbán gyorsan feltette a világhálóra a közös képet, hozzátéve, hogy azt kérte a Szentatyától: ne engedje elpusztulni a keresztény Magyarországot. A katolikus egyházközpont csupán annyit közölt, hogy az eszmecsere szívélyes volt. Viszont nem esett szó a migrációról, ahol talán a legnagyobb ez eltérés kettejük véleménye között. A jelentés hozzáfűzi, hogy ebben a kérdésben egyre inkább a magyar vezető hozzáállása terjed el Európában.

 

FAZ

 

Orbán Viktor azt terjeszti: azt kérte a pápától, hogy az ne engedje eltűnni a világból a keresztény Magyarországot, amire válaszul az úgy reagált, hogy nem szabad mereven védelmezni az ún. identitást. Továbbá hogy nyitottnak kell lenni mindazokkal szemben, akik napjainkban szükséget szenvednek. 

Ugyanakkor független sajtóforrások nehezményezték, hogy Orbán a találkozóról készült felvételre rátette a saját logóját, úgy küldte szét. Vagyis választási célokra használta fel az eseményt.

A vendég a vallások képviselői előtt határozott harcot követelt az antiszemitizmus ellen. Mint kifejtette, a lappangó zsidógyűlölettel szemben az együttműködés és a testvériség hajlandóságát kell felmutatni. Arról is beszélt, hogy az igazi isten és a bennünk rejlő bálvány között alapvető különbség van, mert a Megváltó a keresztfán nyugszik, annak a hamis istenségnek az ellentéteként, amelytől azt várjuk, hogy erővel uralkodjon és elhallgattassa ellenségeinket.

 

Der Standard

 

Ideológiailag világok választják el egymástól a kereszténység önjelölt védelmezőjét, Orbán Viktort, illetve a reformbarát pápát. Előbbi jobboldali-populista, aki nacionalista és bevallottan ellenez minden univerzalizmust. Vagyis nézeteik szögesen ellentétben állnak egymással. Ferenc szót emel a kirekesztettekért és a menekültekért, megértést mutat a melegek iránt. Ezzel szemben a magyar politikus fémkerítésekkel, szögesdróttal zárja le az országot a menedékkérők előtt, jogellenesen kitoloncolja az illegális migránsokat. Magát azonban a kereszténység védelmezőjének, az utolsó végvári kapitánynak tartja, aki megóvja Európát a muzulmán bevándorlók „áradatától”.

A kereszténységet ultrakonzervatív módon értelmezi, aminek külön völkisch színezetet is ad. Ezzel szemben az egyházfő túl kíván lépni az elavult hagyományokon, a váltókat a korszerű reformok irányába igyekszik átállítani.  Ily módon azonban ellenségképpel ér fel Orábn és az ideológusai számára. A kormánybarát média sorra neki támad. Azzal vádolja, hogy elárulja az „igazi” kereszténységet. Rafinált módon Orbán ugyanezt pedzegette tegnap a találkozó után közzétett kép kapcsán.

Ilyen légkörben nem mutatkozott nagy lelkesedés a látogatás iránt, a KDNP lapja meg is kérdezte: ennyit embert tud csupán felmutatni a magyar katolicizmus? Igaz, a kommentárt utána gyorsan levették a világhálóról. Viszont rokonszenve jeleként az ellenzéki önkormányzat a pápától vett idézeteket rakott ki Budapesten.

 

Libération

 

Sokkszerű volt látni az éles különbséget a nacionalista Orbán és a humanista pápa között. Ők ketten már 2016-ban egészen másként reagáltak, amikor Ferenc három szír muzulmán családot vitt magával Leszbosz szigetéről, a magyar kormány viszont kerítést épített. Amire az egyházfő azt mondta, anélkül, hogy néven nevezte volna a delikvenst: nacionalista politikusok olyan beszédeket tartanak, amelyek Hitler 1934-es megnyilvánulásaira emlékeztetnek.

Ezek az összecsapások visszatükröződnek az Orbán-klán sajtójának jó néhány cikkében is, amelyek nem győzik ekézni a Szentatyát, annak menekültbarát álláspontja miatt. Az idevágó kormányzati propaganda áradata folytán sok katolikus beismeri, már nem is tudja, hová tegye a Szentatya véleményét. Zalatnay István református pap és filozófia professzor szerint egyesek már azt vallják, hogy Krisztust nem is a pápa, hanem Orbán testesíti meg méltóképpen.

Viszont az Orbán-féle politikai kereszténység lassan sok hívőt összezavar. Stark Tamás történész azt kérdezi: miként vallhatja magát kereszténynek ez a kormány, amikor szüntelenül a hajléktalanok a romák és a menekültek ellen uszít? Még nincsenek sokan azok a volt jobboldali szavazópolgárok, akik a Fidesz ellen kampányolnak. De az orbáni jobboldal szép lassan kezd hasadni. 

 

Süddeutsche Zeitung

 

Von der Leyen azt mondta, alaposan elő kell készíteni a jogi eljárást Magyarország és Lengyelország ellen, itt nem segít, ha visszatartják a két kormánynak előirányzott támogatásokat. Az újságnak nyilatkozva a Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy érvényt kell szerezni a jognak, határozottnak kell maradni, és keresni kell a párbeszéd lehetőségét. Szerinte az EU következetesen járt el a jogállam védelmében, de Varsóra pénzbüntetés vár, ha nem visszakozik.

Sok szakértő és EP-képviselő már hónapok óta sürgette, hogy az EU kezdeményezze az Európai Bíróságnál Lengyelország megbüntetését. Katarina Barley, az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke úgy látja, hogy Brüsszel sajnos, túl sokáig várt, de hogy miért most lépett, az rejtély. Erre von der Leyen úgy reagált, hogy mindig megindították a szerződésszegési eljárást, amikor sérült a közösségi jog. Ugyanakkor Merkel két napja kijelentette Varsóban: az ellentéteket tárgyalások útján kell megoldani.

 

Spiegel

 

Az unió igazságügyi biztosa úgy látja, hogy az EU nem engedhet a jogállam kérdésében, mert itt a közös jogrend alapjairól van szó, ezért ha pl. Lengyelország továbbra is köti az ebet a karóhoz, akkor újabb eljárások is indulhatnak. Reynders úgy véli, hogy a Bizottság nem tétlenkedett, hanem nagyon is sokat tett, hogy tisztába tegye az ügyet. Hiszen az eltelt években két jogállami jelentést is készített, tárgyalt azokról az érintett kormányokkal, miután egyes országokban rendszerszintű gondok jelentkeznek. Amely hatalmak nem hajlandóak érdemben orvosolni a problémát, azok ellen immár kötelezettségszegési eljárás van folyamatban. 

Viszont Brüsszel egyetlen országot sem büntethet meg kénye-kedve szerint, csak azért mert annak bizonyos kérdésekben más a véleménye. Az ellentétek rendezésére megvannak a megfelelő csatornák, tárgyalni kell, nem lehet ajtóstul rohanni a házba. Varsó viszont azzal húzta ki a gyufát, hogy nem tett eleget az Európai Bíróság ítéletének és nem számolta fel a Legfelsőbb Bíróság mellett működő Fegyelmi Tanácsot. Ezért kezdeményezett ellene jelentős napi pénzbírságot a Bizottság.

A politikus jelezte, hogy Magyarország és Bulgária is hasonló bánásmódra számíthat, ha nem enged. Ugyanakkor cáfolta, hogy a cél Lengyelország kiszorítása volna a közösségből. Ám lépni kell, mert itt már a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége forog kockán.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Egyre mélyül az árok Európa nyugati és keleti fele között, miután magyar és lengyel politikusok sokkal inkább érdeklődnek a pénz és a hatalom, semmint a szabadság és demokrácia iránt. Nyugaton viszont lekezelően nyilatkoznak a fiatal demokráciákról, a Bizottság azonban közbe tudna lépni az elidegenedés ellen.

Hogy Lengyelország milyen messzire került a jogállamtól, azt jól megvilágította a hét végén Merkel, amikor varsói búcsúlátogatásán az egykori Szolidaritást méltatta. A mai lengyel kormány éppen a nehezen kivívott demokráciát építi le, fokozottan ellenőrzése alá vonja a sajtót és a bíróságokat, így befolyásolni tudja a választásokat.

Úgy tűnik, jelenleg a földrész nem összenő, hanem a két része egyre távolabb sodródik egymástól. A keleti politikában kevés dolog állandó. Egyes előrejelzések szerint az életszínvonal 30 év múlva éri utol a nyugati szintet. A társadalom fejlődése pedig még lassabban halad.

De semmiképpen sem a demokratikus, liberális irányban. Sőt, egyes országok intoleránsabbak, kirekesztőbbek, mint a szocializmus idején. Pont a magyar, lengyel és szlovén vezetők fontosabbnak tartják a pénzt és a hatalmat, mint a demokráciát, pedig egykor az utóbbiért küzdöttek. Most viszont azt magyarázzák be mindazoknak, akik az útszélén maradtak az új rendben, hogy a jogállami alapok nem is lényegesek.

Ebben támaszkodnak az alávaló régi kelet-nyugati előítéletre, miszerint az arrogáns és terjeszkedő liberális Nyugat fenyegeti a nemzeti identitást és a közösséget. Továbbá lebecsüli vagy semmibe veszi a kevésbé fejlett Keletet. És ebben sajnos, van is valami. Európa megosztott és ez így is marad, amíg nem egyenlő félként viszonyul egymáshoz.

A gyűlöletbeszéddel nem csupán a magyar vagy a cseh miniszterelnök ássa tovább az árkot. A Nyugat úgy tesz, mintha a másik fél elviselhetetlen teher volna, illetve panaszkodik, mennyi pénzt elvisz a Kelet – mintha ott nem húzna hasznot az olcsó munkaerőből. Ez a logika pont azokat az értékeket viszi a képtelenségig, amiket Orbán bevallottan kétségbe von, de amik elvileg azonos jogokat szavatolnak mindenkinek. Így amikor pl. Magyarország korlátozza a melegek jogait, akkor az EU-nak közbe kellene avatkoznia. Ám megelégszik a bírálatokkal.

Az EU feladata, hogy összetartsa a kontinens országait. Azokat is, amelyek még nem tagjai. Ennek érdekében sokkal egyértelműbben kellene eljárnia. A közös értékek megszegése esetén önmagukban az egyeztetések nem segítenek. Be kell vetni a meglévő jogi eszközöket. De az sem elegendő, hogy a Bizottság pénzbüntetést indítványozott Lengyelország ellen. A testület túl hosszú ideje a saját hitelét ássa alá azzal, hogy vonakodik és csupán szemléli az eseményeket.

Ez kiábrándítja mindazokat, akik a másik oldalon bíznak az unióban és szembeszállnak a korrupcióval, illetve a demokrácia felszámolásával. Ők azok, akik segíthetnek leváltani a Fideszt, valamint a PiS-t. Brüsszelnek gondoskodnia kell arról, hogy a két választás demokratikus legyen.

 

New York Times

 

Soros György átalakítja a Nyílt Társadalom Alapítványokat, mert az erősödő tekintélyelvűség elleni küzdelemre kíván összpontosítani, ám a változások feszültséget váltottak ki a szervezeten belül, részben mert a reformokról nem kérdezték meg a hierarchiában alacsonyabb szinten dolgozó szakembereket, részben pedig, mivel a változások elbocsátásokkal járnak együtt. Kb. 150 embernek kell mennie.

A karitatív milliárdos sokáig úgy ítélte meg, hogy a világ a nyitott, sokszínű társadalom felé halad, ám már látja, hogy a folyamat elakadt, ezért gondolja úgy, hogy lépni kell. Jön fel az autokrácia, a civil társadalmak sokfelé mélyen megosztottak. Alapítványa három évvel ezelőtt távozni kényszerült Magyarországról. És addig kíván cselekedni, amíg még bele tud szólni a dolgokba, hiszen már elmúlt 91 éves.

Az alapítvány új vezetője, a brit Malloch-Brown azt mondja, hogy a nyílt társadalom ellen világszerte felerősödtek a támadások és stratégiai döntés kell a visszaverésükhöz. Az átmenet idején bizonyos támogatásokat leállítanak, de csak ideiglenesen. Így a szünet ellenére az idén többet költenek közegészségügyre és a menekültekre, mint tavaly.  

Azt a mezei alkalmazottak közül is sokan elismerik, hogy szükség van az áramvonalasításra, mert sokszor párhuzamos szerkezetek alakultak ki. Márpedig – mondja az új vezető – az idő életeket jelent, amikor az emberi jogokról és a demokráciáról van szó. Az új rendben nagyobb döntési jogkörhöz jutnak a regionális irodák és több pénzt is kapnak a jó egymilliárd dolláros költségvetésből. Helyi vezetők ennek örülnek, hiszen ők és embereik vannak a terepen.

 

2021. szeptember 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán fő ellenségei: Brüsszel és Washington

Gyújtó beszéddel nyitotta meg a választási hadjáratot a magyar kormányfő. Indulatokkal teli beszédében Orbán azt állította, >

Tovább

Nem kellett volna

„Hazának mindig olyankor nevezi magát az állam, amikor tömegmészárlásra készül”, mondja Dürrenmatt. Ezt ugyan megúsztuk, de >

Tovább

Októberi forradalom Közép-Európában

Nagyon úgy néz ki, hogy októberi forradalom zajlik Közép-Európában a rossz kormányzás ellen: az EU küzdelme >

Tovább

Newsweek: Márki-Zay szerint a választások immár élet vagy halál kérdése

A magyar miniszterelnök-jelölt az amerikai hetilapnak adott interjújában felhívta a figyelmet, hogy a legtöbb választási csalás >

Tovább

Magyarországon a tét a szabadság, de Orbánt le lehet gyűrni a szavazóurnáknál

Ezt hangoztatta Márki-Zay Péter a Die Presse-nek adott telefoninterjúban. Véleményét fenntartja, még annak ellenére is, hogy >

Tovább

Godot megjött és dolgozik

Az előválasztás tekintetében obligón kívüli Fidesz háromszázhetvenmillió forintot áldozott arra a kampányra, amelyhez valójában semmifajta köze >

Tovább

Aki legyőzheti a Halál csillagát

Magát hagyományos konzervatívként jellemzi. Támogatja a meleg jogokat és olyan országot akar, ahol a szeretet uralkodik, >

Tovább

Az előválasztók varázslatos döntése

A Guardian stratégiai döntésnek nevezi, hogy a magyar ellenzék élén Márki-Zay Péter száll szembe jövőre a >

Tovább

Márki-Zay egy lidércnyomással felérő vetélytárs a Fidesz számára

Önfejű stílusával és vitatott nézeteivel kezdettől fogva feltűnt. Orbán- és korrupcióellenes megnyilvánulásai vallásos vonásokat mutatnak, ami >

Tovább

Az ellenzéknek még soha nem volt ilyen jó esélye elzavarni Orbánt

A magyar ellenzék egységesen felsorakozott az előválasztás győztese mögött, hogy elűzze a szélsőjobbos Orbánt, aki leszalámizta >

Tovább

„Bárki, csak ne Orbán!”

A magyar ellenzék azzal a jelszóval készül a tavaszi választásokra. Az előválasztáson ketten maradtak állva: a >

Tovább

A cseh siker lebegjen a magyar ellenzék szeme előtt

A hat pártnak csak akkor van esélye, ha összefog, nem riad vissza és közösen lép fel. >

Tovább