2021. december 5. vasárnap
Ma Vilma, Ünige, Csaba, Sebőrella névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Októberi forradalom Közép-Európában

Októberi forradalom Közép-Európában

Nagyon úgy néz ki, hogy októberi forradalom zajlik Közép-Európában a rossz kormányzás ellen: az EU küzdelme Lengyelország ellen, valamint az magyar ellenzéki szövetség sikere a változások régóta esedékes jelének számít – mutat rá az Economist vezércikke. De hát a eredeti reményekkel szemben ezek a rendszerek 1989 után nem szabadultak meg a korrupciótól, a tekintélyelvűségtől, a kormányok basáskodásától, hanem a bevitték ezeket a bűnöket az EU-n belülre. Az egyik legnagyobb jogsértő a lengyel vezetés. Orbán Viktor megfélemlíti az ellenfeleket, így a kritikus sajtót, valamint a melegeket. A közpénzek lenyúlása viszont már jóformán az egész volt szovjet birodalom területén fojtogatja a gazdaságot. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Yahoo/Washington Examiner

 

A magyar Külügyminisztérium egyik helyettes államtitkára arról beszélt a nemzeti ünnep alkalmából rendezett washingtoni fogadáson, hogy az új amerikai vezetés bele akar avatkozni a jövő évi választásokba és ehhez a Szabad Európát használja fel. Dancs Ferenc párhuzamot vont 1956 és napjaink között, éspedig azon az alapon, hogy 65 évvel ezelőtt a rádió hamis reményt ültetett el a forradalmárokban, mert az ígérte, hogy jön az USA és segít. 1956-ban azután ez sok emberáldozattal járt. Viszont  magyarok megtanulták, hogy a bajban csakis saját magukra számíthatnak.

Most pedig, tette hozzá a diplomata a szöveget felolvasva, hogy az adó működésének felújításából nem lehet másra következtetni, minthogy Washington bele akar szólni a magyar ügyekbe. Véleményét később a lapnak is megerősítette, ám kijelentései nagy felzúdulást váltottak ki már a helyszínen is, mert Karen Donfried, a State Department helyettes államtitkára előtte igen meleg hangon méltatta a kétoldalú kapcsolatokat és a két ország történelmi összefonódását.

Ám azt is kifejtette, hogy a két nép pontosan tudja: nem lehet a demokráciát végérvényesnek tekinteni. Harcolni kell a demokratikus értékekért, el kell érni, hogy összhangban legyenek a tettek és a hirdetett eszmények, mindazokhoz méltóan, akik  áldozatokat hoztak értük.

Egy magas rangú európai képviselő úgy értékelte, hogy az eset hátborzongató, mert még ha vannak is ilyen aggályok magyar részről, azokat, nem ott és akkor kellett volna kifejteni. A jelentés hozzáteszi, hogy Biden még az amerikai választás előtt a világ politikai bűnözői közé sorolta a jelenlegi magyar vezetést.

Az amerikai Külügy később úgy reagált a mostani incidensre, hogy nem érti, mi baja van az Orbán-kormánynak, mert a Szabad Európa teljesen független és fontos összekötő kapocs a két ország között. A szóvivő szerint a szólásszabadság emberi jog és az önálló sajtónak, mint amilyen a rádió is, joga, hogy segítsen kiirtani a korrupciót, hogy átláthatóságot követeljen és felerősítse a partvonalra szorított hangokat.

 

FT

 

Az unió kétnapos brüsszeli csúcskonferenciájának végén a búcsúzó német kancellár óvott attól, hogy begyorsuljon az ellentétspirál Lengyelországgal a jogállam ügyében. Merkelt igen aggasztják ez ügyben a fejlemények, és tőle szokatlan módon igen borúsan ecsetelte az unió jövőjét. Azt mondta, hogy egy sor lényeges kérdés megoldatlan, és utódja kénytelen lesz jó pár elintézetlen üggyel szembenézni. A migrációról pl. kifejtette, hogy amiatt az EU kifejezetten sebezhető kívülről.

Amikor az újságírók rákérdeztek, hogy engedékenységével nem adott-e csak lovat Orbán és Kaczynski autoriter irányvonala alá az elmúlt évek során, úgy válaszolt, hogy mindig a bajok megoldására törekedett. Ha ezt mások nem így ítélik, azt is el tudja fogadni.

A politikus a tanácskozáson is békíteni próbált a Bizottság és a keleti tagok között. Elismerte, hogy a jogállam a közösség egyik pillérét alkotja, de úgy vélte, hogy a lengyelekkel nem csupán jogi értelemben van vita, ám azt tárgyalások útján kell tisztázni. Ugyanakkor kifogásolta, hogy egyes EP-képviselők igen éles hangot ütnek meg Varsóval szemben.

A francia elnök azt közölte a belga fővárosból távozóban, hogy valamennyi tagállam elkötelezett a jogállam mellett. A Morawieckivel lezajlott megbeszélését nyíltnak nevezte (ami diplomáciai nyelven azt jelenti, hogy egyik fél sem fogta vissza magát – a szerk. megj.) Macron ugyanakkor jelezte: konkrét lépéseket várnak a lengyel vezetéstől, hogy Brüsszelnek ne kelljen alkalmaznia a nyomásgyakorlás összes eszközét.

 

Politico

 

Brüsszelben arról is faggatták a leköszönő német miniszterelnököt a sajtókonferencián, hogy pl. a harcias Orbán Viktor mindig megadta-e neki a kölcsönös tiszteletet az elmúlt jó 10 év során, amire Merkel fanyarul annyit válaszolt: nagyon remélem, hogy a respekt olyasvalami, amit mindenki fontosnak tart, persze ki-ki a maga módján. Mindannyian ismerjük a magyar vezetőt - folytatta. Kétségtelen, hogy az unió magabiztosabb politikusai közé számít. De remélhetőleg mindenki tudja, hogy az EU mekkora érték.

Arra a kérdésre, hogy netán csatasorba hívhatják-e a jövőben, ha veszélybe kerül az unió fennállása, azt felelte, hogy ez hipotetikus felvetés, de bízik abban, hogy Európa nem jut el eddig a pontig.

Ugyanakkor von der Leyen közvetve ellenmondott az igazságügyi biztosnak, aki pár napja kijelentette, hogy legfeljebb napok vagy hetek kérdése, hogy beindítsák a jogállami mechanizmust. A Bizottság elnöke – már a csúcs fejleményeinek ismeretében – közölte, hogy amíg az Európai Bíróság nem határoz a magyar-lengyel beadvány kapcsán, mármint hogy az új eszköz jogilag mennyire jelent járható utat, addig Brüsszel nem fog lépni. Ez azonban nem vonatkozik arra, hogy levélben felvilágosítást kérjen az érintett kormányoktól.

 

Economist

 

Nagyon úgy néz ki, hogy októberi forradalom zajlik Közép-Európában a rossz kormányzás ellen: az EU küzdelme Lengyelország ellen, valamint az magyar ellenzéki szövetség sikere a változások régóta esedékes jelének számít – mutat rá a tekintélyes hetilap vezércikke. De hát a eredeti reményekkel szemben ezek a rendszerek 1989 után nem szabadultak meg a korrupciótól, a tekintélyelvűségtől, a kormányok basáskodásától, hanem a bevitték ezeket a bűnöket az EU-n belülre.

Az egyik legnagyobb jogsértő a lengyel vezetés. Orbán Viktor megfélemlíti az ellenfeleket, így a kritikus sajtót, valamint a melegeket. A közpénzek lenyúlása viszont már jóformán az egész volt szovjet birodalom területén fojtogatja a gazdaságot. A legöntudatosabb polgárok ezek után veszik a kalapjukat és a jobb élet reményében nyugatra mennek. Ez viszont lendületet ad a konzervatív, falusi, populista erőknek, mint a PiS-és a Fidesz. Ily módon egészen mostanáig csak olyan események adtak reményt, mint a szlovák elnök asszony győzelme. 

 

Ám napjainkban felgyorsultak az események. A plutokrata cseh Babis leszerepelt a választáson, az osztrák kancellár egy politikai-korrupciós botrány miatt kénytelen volt távozni. Még Orbán is nyomás alá került, mert az ellenzék egységes frontba tömörült. Így már nem annyira látszik elkerülhetetlennek a kormánypárt győzelme. Nagyon úgy fest, hogy régióban az emberek megelégelték a főnökök suskusait.

Ezzel párhuzamosan, elég későn ugyan, de az EU bekeményít Budapesttel és Varsóval szemben. A Bizottság nem folyósítja nekik a megígért milliárdokat. Mert ha nem függetlenek a két országban a bíróságok, akkor nincsenek biztonságban az uniós pénzek, ez a logika. Vagyis az unió túlment a szokásos nono!-n a demokrácia lebontása láttán. De hogy meddig hajlandó elmenni, azt most még nem tudni. Ám ha Brüsszel komolyan gondolja az európai értékeket, akkor elszántnak kell lennie. Dicsőség októbernek!

 

Washington Post

 

A vezércikk teljesen helyénvalónak nevezi, hogy az EU szembeszáll Lengyelországgal, mert az nem járja, hogy Varsó folyamatosan felmarkolja az európai pénzeket, ám tesz a közösségi jogszabályokra. Ráadásul itt a Brexit óta a legsúlyosabb megosztó kérdésről van szó, és úgy tűnik, hogy az ügy csak még tovább gennyed. A tét a jogállam, miután Varsó, a hasonszőrű, illiberális Magyarországgal az oldalán, bontja le a demokratikus intézményeket és provokatív módon egyre távolodik az uniós normáktól. 

A kilépésig valószínűleg nem jutnak el a dolgok, de Brüsszel szokás szerint bénázik, hónapokig eltarthat, amíg valami lesz a szankciókból. Közben azonban a lengyelek blokkolhatnak egy sor fontos döntést, ez bizony ütőkártya a kezükben. De ennél lényegesebb, hogy a lakosság jó része szorgalmazza a tagságot, nem utolsósorban azért, mert az ország milliárdokat kap az EU-tól. Ennélfogva nyugodtan lehet képmutatásnak nevezni, amit Varsó csinál, vagyis hogy elfogadja a pénzt és élvezi az európai védőernyőt Oroszországgal szemben.

A zsákutcából az volna a legjobb kiút, ha a lengyelek maguk büntetnék meg kormányukat. Ebből a szempontból jó jel a napokban lezajlott százezres tüntetés, valamint, hogy Tusk hazatért és az ellenzék élére állt. A Jog és Igazságosság viszont abban bízik, hogy az ellentét kiváltja a nacionalista reflexeket, és ezt azután meglovagolhatja. Európa összefogása és stabilitása múlhat azon, hogy a lengyel lakosság felismeri-e a saját érdekeit, és hogy azoknak megfelelően lép-e.

 

Christian Science Monitor

 

A szerkesztőségi állásfoglalás úgy értékeli a Közép-Európában végbemenő változásokat, hogy friss szél fúj a földrész mocskos zugában. Hogy utóbbi alatt mit kell érteni, annak megértetésére idézi azt a közvélemény kutatást, amely szerint az osztrákok, csehek, magyarok és lengyelek szerint náluk az utóbbi időben ijesztő mértékben romlott a korrupció. De most mind a négy országban megmozdult a föld, a tisztakezű kormányzás, illetve a jogállam érdekében.

A változás Magyarországon a legdrámaibb, ahol a populista Orbán Viktor aláásta a demokráciát. Kihívója, Márki-Zay Péter azt ígéri, hogy ragaszkodik az európai értékekhez, támogatja az erőfeszítéseket az uniós pénzek elsikkasztásának megakadályozására.

Az osztrákoknál bukott Kurz, a cseheknél Babis. A lengyelek 80 %-a üdvözli az uniós tagságot, mert úgy véli, hogy annak segítségével meg lehet fékezni a közpénzek eltulajdonítását. A Transparency International felmérése a minap arra jutott, hogy Európában a lakosság kétharmada pártolja a politikai tisztességet és a kormányok elszámoltatását. Ebben a hónapban jó pár vezető a saját bőrén érezhette ezt az erkölcsi erőt.

 

New York Times

 

Feladja a leckét az EU-nak saját magát illetően, hogy Lengyelország támadást intézett a jogállam ellen. Az uniónak ugyanis el kell döntenie, hogy mitévő legyen az egyik tagjával, amely visszatérően megszegi az alapelveket, ám nem hajlandó kilépni. Márpedig Varsó részéről egyre nagyobb a nyomás, ami egymás ellen fordítja a Bizottságot, valamint az Európai Parlamentet, egyben pedig megosztja a tagállamokat. Sokáig az volt a jelszó, hogy tárgyalni kell, meg hosszadalmas jogi eljárások indultak, de most már a szankciók lehetősége is felmerült, csak hogy a lengyelek jobb belátásra térjenek.

Ám a PiS beintett, sőt csak még tovább provokált az Alkotmánybíróság ítéletével. A viszonyon tovább rontott Morawiecki keddi szereplése Strasbourgban. A brüsszeli Európai Politikai Központ egyik elemzője úgy világítja meg a lényeget, hogy ha a nemzeti jog felülírhatja a közösségi szabályokat, akkor mi értelme van az egész integrációnak?

Amihez a szintén a belga fővárosban működő Defend Democracy nonprofit szervezet vezetője azt teszi hozzá, hogy az unió csak akkor erős, ha egységes, így most Putyin alighanem pattogatott kukoricát rágicsálva, elégedetten figyeli a fejleményeket. De sokáig nem lehet tétlenül nézni, amit Varsó művel, mert idővel az összefogás alapjai is meggyengülhetnek. Annál is inkább, mivel más kormányok kapva kaphatnak a példán.

Orbán és litván kollégája Lengyelország mellé állt a kétnapos brüsszeli EU-csúcson. Daniel Kelemen, a Rutgers Egyetem professzora arra figyelmeztet, hogy a jogállamot ért kihívások olyanok, mint a rákos szövet: pillanatok alatt áttétet képezhetnek. És ha a Jog és Igazságosság figyelmen kívül hagyhatja az uniós jog elsőbbségét, akkor más hatalmak tetszés szerint kicsemegézhetik a normákból, amit elfogadhatónak tartanak. 

Ugyanakkor egy bizottsági illetékes elismerte, hogy még az új jogállami mechanizmus esetében is hónapokba telhet, amíg a eredményt hoz. A tagok közül a hollandok és a belgák keményebb fellépést sürgetnek, ezzel szemben a németek és a franciák türelemre intenek. Merthogy egy sor fontos döntéshez nem nélkülözhetik Budapest és Varsó támogatását.

Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodavezetője ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy jogvita mögött igazából az alapkérdés az, mi legyen: demokrácia vagy tekintélyelvűség?

 

Neue Kronen Zeitung

 

Lengyelország az EU egész létét sodorja veszélybe – írja a legnagyobb osztrák bulvárlap magyar származású külpolitikai rovatvezetője. Úgy jellemzi a helyzetet, mintha két vonat rohanna teljes sebességgel egymás felé. Az egyiket az ideológiailag hajthatatlan és a nemzeti büszkeségtől elvakult lengyel kormány vezeti, amely kikéri magának, hogy beleszóljanak a dolgába, zsarolást emleget. Azt állítja, egymaga is el tudja dönteni, mennyi jogot enged át az uniónak. Csakhogy ez ügyben már a belépéskor elfogadta a feltételeket.

Ám ha mindenki csak a saját pecsenyéjét sütögeti, akkor hamar vége volna a politikai közösségnek. De Varsó  és szövetségesei pont ezt akarják, mármint hogy a szervezetből csupán a szabadkereskedelmi övezet maradjon meg. Brüsszel védekezik, de mit tud csinálni? A PiS oly mértékben nacionálfanatikus, hogy saját állítása szerint inkább lemond eurómilliárdokról,, semmint hogy elviselje a „brüsszeli igát”. Megoldás volna, ha kilépne, de azt nem akarja.

Inkább ellenoffenzívát indít és arra alapoz, hogy a keleti tagok fel vannak háborodva, mert állítólag másodrendű alanyokként, leereszkedően kezelik őket nyugaton. Ám a nemzeti sértettség mozgósítása csak arra való, hogy álcázza a demokrácia egyre erőteljesebb leépítését. A táborhoz, Magyarország és Lengyelország mellé, immár Szlovénia is csatlakozott.

 

2021. október 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az európai szélsőjobb újabb egyesülési kísérlete

Amikor Orbán tavasszal kilépett a Néppártból, az csak ráerősített  a várakozásokra, hogy itt egy szélesebb jobboldali >

Tovább

Meg van rémülve Magyarország erős embere…

… mert az egyesült ellenzéknek 11 év után végre esélye van, hogy legyőzze. Vagyis Orbán Viktor >

Tovább

Méretes pofont kapott a magyar és a lengyel kormány

Az Európai Bíróság főtanácsnoka azt javasolja az EUB-nak, hogy az utasítsa el a keresetet. A szakvélemény >

Tovább

Európa viharos évtized elé néz

Jön a politikai bizonytalanság újabb kora, felül kell vizsgálni a korábbi 3 nagy válság tanulságait. Amikor >

Tovább

Uniós hírszerkesztőség az álhírek ellen

Az Európai Unió fel akarja venni a kesztyűt az álhírek ellen, ezért közös hírszerkesztőséget hoz létre >

Tovább

A siker kényszere megint mocskos trükkökre csábítja a Fideszt

A követeléseknek része, hogy a külföldön dolgozó magyarok is szavazhassanak levélben, ne csupán a határon túliak.  >

Tovább

Kelet-Európának új tervre van szüksége

Közép-Európában alapvető gazdasági koncepcióváltásra van szükség, mert az már nem megy sokáig, hogy a térség a >

Tovább

Európa-ellenes Komintern

Adam Michnik szerint egyértelmű, hogy Kaczynski meg akarja gyengíteni az uniót, e célból összefogást készít elő >

Tovább

Novemberi helyzetkép

Az Európai Unió felcsútizálása vagy Felcsút európaizálása – ez itt a kérdés; „a világ esze épp >

Tovább

Magyarország szép csendben visszasomfordált...

... az EU közös vakcinabeszerzési programjába, miután májusban úgy vált ki, hogy tudván tudta: ez azt >

Tovább

A Magnyickij-törvény Orbán ellen?

Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport nevű amerikai kockázatelemző agytröszt európai igazgatója úgy látja, hogy az amerikai >

Tovább

Európa migrációs csapdában

Azt természetesen a Nyugat-Balkánon is tudják, miként lehet kihasználni a helyzetet. Vučić hat éve még azzal >

Tovább