2022. január 23. vasárnap
Ma Zelma, Rajmund, Emerencia, Emese névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Európa viharos évtized elé néz

Európa viharos évtized elé néz

Jön a politikai bizonytalanság újabb kora, felül kell vizsgálni a korábbi 3 nagy válság tanulságait. Amikor a terror elleni küzdelem zajlott, a jelszó az volt, hogy meg kell védeni a személyi és polgári szabadságjogokat. Ám utána a Covid miatt példátlan korlátozás következett. Amikor a pénzügyi bajok tetőztek, az EU költségvetési fegyelmet és kézben tartott kiadásokat ígért, de amióta beütött a vírus, mindenütt elszaladt az államadósság. Majd amikor megindult a menekültáradat, az unió nyitott határok és a beilleszkedés mellett kardoskodott, visizont mostanra – megint csak a járvány miatt – erőd lett belőle. Azaz a földrész – hangsúlyozza Krasztev – döntő pillanathoz érkezett. Csak valószínűleg nem úgy, hogy irányt vált, hanem hogy gyorsít. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

NZZ

 

Magyarország és Lengyelország is cáfolja, hogy küszöbön állna a Fidesz, illetve a PiS csatlakozása Strasbourgban a szélsőjobbos Identitás és Demokrácia frakcióhoz, amelynek tagja a német AfD, valamint az osztrák FPÖ is. Novák Katalin azt közölte, hogy a kormánypárt csakis demokratikus, konzervatív erőkkel működik együtt (ami értelemszerűen kizárja az együttműködést a neonácinak tekintett AfD-vel – a szerk. megj.).

Ugyanakkor a Jog és Igazságosság egyik EP-képviselője szintén alaptalannak nevezte a belépésről szóló híreket, de azt megerősítette, hogy a hét végén Varsóban tanácskozni fognak „jobboldali vezetők”. A jelentés hozzáteszi, hogy Orbán Viktor még mindig keresi a helyét az Európai Parlamentben, miután a Fideszt tavasszal kiszorították a Néppártból. Amúgy az ID-nek tagja Salvini, valamint Le Pen pártja.

 

Euronews

 

A tévé azt latolgatja, vajon képes lesz-e Orbán Viktor egyesíteni a radikális európai jobboldalt. Az érintett vezetők mostanában sorra zarándokolnak el Budapestre az illiberalizmus önjelölt szellemi vezetőjéhez, legutóbb a spanyol szélsőséges Vox első embere járt nála. A hét végén azután Varsóban nemzetközi konferencia lesz egy alternatív EU erőközpont felállításáról. A szerveződés rengeteg kérdésben más véleményen volna, mint Brüsszel, ideértve mindenekelőtt a migrációt, a nemi kisebbségek jogait és a nemzeti szuverenitást.

Nem meglepő, hogy a próbálkozás középpontjában a tekintélyelvű magyar miniszterelnök áll, aki már jó ideje nyilvánosságra hozta terveit, hogy növelje az ázsióját a nacionalista, konzervatív táboron belül, miután annak élére kíván állni. Sokáig távolságot tartott Le Pennel szemben, de nemrégiben fogadta, épp úgy, mint Zemmourt, a francia szélsőjobb emelkedő csillagát. A leendő szövetségben azután kulcsszerep jutna a PiS-nek és az olasz Ligának is. Morawieski és Salvini immár rendszeresen találkozik.

Kovács Zoltán az hangoztatta az Euronewsnak, hogy meg kell újulnia az európai jobboldalnak, ez pedig csakis összefogással lehetséges. A júliusban közzétett nyilatkozat szerinte megtörte a jeget, azóta folynak az egyeztetések és azt szeretnék, ha a közeli hetekben, hónapokban felgyorsulna a munka.

Orbánnak idáig nem volt könnyű a dolga, vegyük csak azt, hogy eleve ellentmondás egy nemzetközi nacionalista blokk. De változatlanul fennállnak az eddigi akadályok, így az oroszokhoz fűződő viszony, a menekültek befogadásának eltérő megítélése. Egyébiránt a politikus odahaza azt táplálja a közvéleménybe, hogy fontos játékos, aki beleszól az európai dolgokba. Ebből a szempontból viszont tanácsosabb, ha nem kötelezi el magát egyik frakció mellett sem.

Hegedűs Dániel, a Német Marshall Alapítvány elemzője úgy véli, hogy a Fidesz bármikor beléphet valamelyik szélsőséges strasbourgi csoportba a kettő közül, de nem teszi, mert Orbán kivár, ő akarja kimondani a döntő szót. Ám igazából a folyamat lett a cél, mert az segít odahaza eladni, hogy ezek az erők komoly nemzetközi tényezőnek számítanak. Ugyanakkor csak lassan formálódik az együttműködés és ez arra utal, hogy a legtöbb szóban forgó párt nem is akarja igazán.

Viszont bizonyos jelek arra utalnak, hogy alighanem kezd csökkenni e pártok befolyása. Orbán most először kénytelen azzal szembesülni, hogy elveszítheti a választást. A PiS-nek veszélybe került a többsége. Le Pen és Salvini saját szélsőséges vetélytársaival viaskodik odahaza. De akadnak olyan vélemények, miszerint a migráció, a járvány miatt szükségessé váló korlátozás és az infláció nagyot lökhet a népszerűségükön. Ám alighanem ez sem viszi őket közelebb a formális szövetséghez, hiszen ezek a nacionalista pártok jóformán ab ovo erősen megosztottak egymás közt.

 

Euractiv

 

A leendő cseh külügyminiszter aggasztónak tartja a magyarországi politikai helyzetet. Mikulás Bek, a korábbi rektor, a törvényhozás felsőházának tagja, úgy nyilatkozott, hogy egyre nagyobb nyugtalansággal tölti el, amit évek óta tapasztal. Először az borzasztotta el, amit az Orbán-kormány az egyetemek autonómiájával művelt. Azt meg egyenesen súlyosnak nevezte, amit a lengyel Alkotmánybíróság határozott a nemzeti jog elsőbbségéről.

Ám egyelőre nem tudni, hogy az új cseh vezetés mennyire támogatja majd a jogállami mechanizmus bevetését. Bek azt azért közölte, hogy a Szenátusban az általa elnökölt Európai Ügyek Bizottsága támogatja az elképzelést. Nem lesz azonban könnyű egyezségre jutni ez ügyben a koalíción belül, mert az egyik pártszövetség élesen szemben áll a magyar és a lengyel kormánnyal, az ODS, illetve a kinevezett miniszterelnök, Fiala irányította másik tömb viszont sosem szólalt fel nyilvánosan Orbán, valamint Morawiecki ellen.

Mellesleg az ODS az Identitás és Reformerek csoport tagja, akárcsak a PiS. Bek ezzel együtt úgy gondolja, hogy Fiala mind jobban közeledik az Európai Néppárthoz, ezért a szankciók ügyében nagyjából arra az álláspontra helyezkedik majd, mind az EPP.

 

FT

 

A lap úgy értesült, hogy közeledett az EU és Lengyelország álláspontja a gazdasági támogatás kifizetésének útjában álló kérdések kapcsán, de változatlanul gondot jelent, hogy Varsó nem akarja visszahelyezni állásukba az elbocsátott bírákat. A tét 36 milliárd euró és az egyeztetések csak lassan araszolnak előre. De ha a lengyel kormány meg is adja a garanciákat az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében, a folyamatban lévő jogállami eljárás folytán az unió jövőre akkor sem engedi ki a szorításból. Mellesleg a Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy fel kell oszlatni a bírák megregulázására szolgáló Fegyelmi Tanácsot.

Hírek szerint a PiS tett némi engedményeket az utóbbi hetekben, a bírák helyzete azonban továbbra is fogas kérdésnek számít, ráadásul az új német kormány sokkal keményebb a demokrácia kérdésében, mint Merkel volt. A megállapodás azonban továbbra sem ígérkezik könnyűnek. A keményvonalas szakminiszter, Ziobro próbál nyomást gyakorolni, hogy a kabinet ne adja be a derekát. Azaz tartsa meg a kifogásolt testületet és ne törölje el annak mintegy 600 döntését. Ám mivel egyre kevesebb a rendelkezésre álló idő, mind inkább sarokba szorul a tárcavezető, hogy végre megnyílhasson a pénzcsap. 

 

FT

 

Az európai populisták nagy lehetőséget látnak a maguk számára a véget nem érő koronajárványban, mert egy sor kormány már az újabb hullám felbukkanása előtt azt látta, hogy a tömegek nem akarnak további szigorításokat. Sőt, a nyomás várhatóan csak erősödik, pedig az omikron miatt szükségessé válhat akár még a kötelező oltás elrendelése is. Ennélfogva kibővül a mozgástér az olyan erők számára, amelyek az elmúlt évtizedben más sem csináltak, mint a politikai elit ellen hergeltek.

A populisták felülvizsgálják a stratégiájukat, mind inkább oltásellenes álláspontra helyezkednek, elutasítják a korlátozásokat. Ahogy nő a társadalmi elégedetlenség, egyre inkább a megszokott kottából játszanak. A képmutatónak minősített hatalom, illetve a szakértők ellen uszítanak, miután szerintük utóbbiaknak fogalmuk sincs a valóságról. Ez a képlet Közép- és Kelet-Európában jelenik meg a legegyértelműbben, mert ott nagyobb a vakcinaellenesség, mint másutt és már kezdik visszaállítani a korábbi tilalmakat.

Idáig az volt a nézet, hogy a ragály nem jó a demagóg pártoknak. De azok most már kezdenek nagy lehetőséget látni az elhúzódó fertőzésben. Hogy mennyire lesz sikeres a próbálkozás, az egyrészt függ a betegség alakulásától, másrészt pedig az egyes országok sajátosságaitól. Ivan Krasztev azt mondja, a populisták hirtelen libertárius keresztségen mennek át. Vagyis ily módon közelebb kerülnek amerikai társaikhoz. Ennélfogva a bolgár politológus szerint a földrész viharos évtized elé néz.

Jön a politikai bizonytalanság újabb kora, felül kell vizsgálni a korábbi 3 nagy válság tanulságait. Amikor a terror elleni küzdelem zajlott, a jelszó az volt, hogy meg kell védeni a személyi és polgári szabadságjogokat. Ám utána a Covid miatt példátlan korlátozás következett. Amikor a pénzügyi bajok tetőztek, az EU költségvetési fegyelmet és kézben tartott kiadásokat ígért, de amióta beütött a vírus, mindenütt elszaladt az államadósság. Majd amikor megindult a menekültáradat, az unió nyitott határok és a beilleszkedés mellett kardoskodott, visizont mostanra – megint csak a járvány miatt – erőd lett belőle. Azaz a földrész – hangsúlyozza Krasztev – döntő pillanathoz érkezett. Csak valószínűleg nem úgy, hogy irányt vált, hanem hogy gyorsít.

 

FAZ

 

Egy vadonatúj tanulmány azt támasztja alá, hogy a jobboldali populisták kihasználják a járványt Európában, éspedig részben, hogy az állam ellen agitáljanak, részben pedig hogy új választói rétegeket nyerjenek meg maguknak. De mozgósító erejük korlátozott. A válság korántsem kölcsönzött nekik akkora lendületet, mint amikor 6 éve menekültek árasztották a kontinenst.

A drezdai Műszaki Egyetem felmérése arra jut, hogy annyira sokat nem profitáltak a demagógok a vírusból, de nem is vesztettek támogatottságukból. Hogy milyen taktikát választottak, az függ attól, hogy hatalmon vannak-e vagy sem. Ha igen, lásd a Fideszt és a PiS-t, akkor arra törekednek, hogy a betegség kezelését kivonják a politikai erőtérből. Ezzel szemben másutt, ellenzékben lévő társaik jó pontokat igyekeznek szerezni maguknak a fertőzés révén.

Utóbbiak az elején kemény ellenintézkedéseket követeltek, de azóta egyre élesebb kifogásolják a megkötéseket. Közép- és Kelet-Európában a nemzeti szuverenitást próbálják meglovagolni, sürgetik a határok lezárást, ami a migránsválság idején már nagy sikereket hozott nekik.

A szakértők azt is kiderítették, hogy az emberek általában akkor fogadják el az összeesküvés elméleteket, ha eleve hajlanak a populizmusra, illetve úgy érzik, hogy magukra hagyták őket az út szélén, nem egyenlő félként bánnak velük. És ha még sokáig itt marad a ragály, akkor az még sokat hozhat a demagógok konyhájára, mivel kiaknázhatják az erősödő elégedetlenséget a válságkezelés módjával szemben. Azaz tovább mélyíthetik a politikai-társadalmi megosztottságot.

 

Bloomberg

 

Németországban eleve lehetetlen szövetség kerül hatalomra, ráadásul amint megkezdi működését, azonnal súlyos próbakő elé kerül, ám ha beválik, új életet képes lehelni a politikába – írja az elemzés. A szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek összefogása ígéretes vállalkozás. Új energiát kölcsönözhet a középutasságnak, amire mind az országnak, mind Európának hatalmas szüksége van, sőt még az USÁ-nak is példát mutathat.

A szövetség létrejötte már önmagában igen-igen nagy eredmény. A közös program szándékegységet, gyakorlatiasságot és mérsékletet jelez. De persze a feladat akkora, hogy még a bukás is benne van a pakliban. Ezzel együtt reményre ad okot, hogy korszerű, erőteljes politikai közép jön létre. A részvevők közötti feszültségek azonban nyilvánvalóak, pl. az államadósság ügyében. Ám át lehet hidalni az ellentéteket, sőt kell is, ha Németország előbbre akar lépni.

A járvány azonban rögtön feladja a leckét, hiszen a 4. hullám miatt újabb korlátozások válhatnak szükségessé. A külpolitikában megoszthatja a három pártot az Ukrajna elleni orosz katonai fenyegetés, valamint Kína. Szintén eltérnek az elképzelések az EU ügyében. De ha talpon marad a koalíció, akkor véget vethet a Merkel utolsó időszakában tapasztalt céltalan sodródásnak. A kommentár azt javasolja: legyünk óvatosan derűlátóak. Merthogy a németeknél is szükség van az együttműködésre és a kompromisszumra, noha manapság egyik sem divatos a világban.

 

Kurier

 

Magyarország nagy ívben tesz arra, hogy az UNESCO a Fertő-tónál zajló nagyarányú idegenforgalmi beruházás leállítására szólított fel a természetvédelmi oltalom alá eső területen. A legújabb drónfelvételek igazolják, milyen hatalmas munkálatokról van szó. Épp ezért osztrák természetvédők arra szólítják fel az ENSZ Kulturális Szervezetét, hogy lépjen akcióba és szükség esetén nyilvánítsa veszélyeztetettnek a világörökség részének számító övezetet.

A tó magyar oldalán átszámítva 75 millió eurós költséggel a többi közt négycsillagos szálloda, nagy jachtkikötő, 800 autó befogadására alkalmas parkoló létesül, ehhez 60 hektárnyi zöld területet pusztítottak el. A program fenyegeti Fertő-Tószög Nemzeti Park egész környezeti rendszerét.

Ausztriában a Szövetség a Természetért civil szervezet vezetője kijelentette, hogy ha az UNESCO nem lép közbe határozottan, akkor a szervezet fogatlan oroszlánt csinál saját magából.

 

Neue Kronen Zeitung

 

A magyar zöldek által végeztetett közvélemény kutatás arra jutott, hogy a magyarok 90 %-a ellenzi a Fertőnél folyamatban lévő megaberuházást. A térségben 80 futballpályányi területet állítanak a luxus szolgálatába, ami veszélybe sodorja nem csupán a tavat, hanem a világörökségi besorolást is.

A Greenpeace Magyarország felkérésére készült tanulmány rávilágított, hogy a közvélemény nagy része egyáltalán nem ért egyet Orbán Viktor praktikáival és cseppet sem örül azoknak. 91 % nem pártolja, hogy bármilyen nagy természetátalakításba kezdjenek a nagy tavaknál, így a Fertőnél. 88 % pedig úgy gondolja, hogy véget kellene vetni a nemzeti parkokban az olyan tevékenységeknek, amelyek ártanak az állat- és növényvilágnak. A vizsgálat alapján a környezetvédelmi szervezet a munka azonnali leállítását sürgeti a Fertő-tónál.

 

 

 

2021. december 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Képesek leszünk végre ledönteni az egyeduralmi rezsimek bástyáit?

Az ellenzéknek most kormányképes alternatívát kell nyújtania. Reformokat ígérnie és kidolgoznia az egészségügyben, az oktatásban, az >

Tovább

Orbán kulturális háborújának újabb fejezete

Elégedett a vadonatúj budapesti Zene Házával Edwin Heathcote, aki közreműködött a győztes pályamunka kiválasztásában, pedig eredetileg >

Tovább

Orbán kulturális háborújának újabb fejezete

Elégedett a vadonatúj budapesti Zene Házával Edwin Heathcote, aki közreműködött a győztes pályamunka kiválasztásában, pedig eredetileg >

Tovább

A hatalom ánuszának kijáró, szívből és nyelvből fakadó politikai seggnyalás

Rados Ferenc zongoraművész, minden idők egyik legjelentősebb zenepedagógusa gyakran mondta a tanítványainak, hogy őt nem az >

Tovább

Reményem, az ellenzéki szavazó

A szavazók harminc százaléka sosem szavaz, úgy 2.5 millióan most se fognak. Talán csak akkor szavaznának, >

Tovább

Orbán uralmáról való szavazás és Európa

A választás tétje, hogy fennmarad-e az orbáni politikai rendszer, és mennyire lesznek erősek a hasonszőrű mozgalmak. >

Tovább

Finomhangolás

Mármost hogyan lehet azilumra lelni orosz barátunk ülepében, amelyet török barátunk rugdal hevesen? És ha netán >

Tovább

Pókerjátszma a járvánnyal

Már több mint száz játékos betegedett meg a magyar-szlovák Kézilabda Európa Bajnokságon, és hol van még >

Tovább

Macron hadat üzent?

A francia államfő a jogállam ügyében gyakorlatilag hadüzenetet küldött a nemzeti-tekintélyelvű magyar és lengyel kormánynak, amikor >

Tovább

Bajban van az EU magyar bővítési biztosa

Orbán híveként hónapok óta az a vád ellene, hogy párthűségből támogatja a tekintélyelvű vezetőt a Nyugat-Balkánon, >

Tovább

Reszketnek a magyar, szlovén és szerb autokraták

Magyarországon, Szlovéniában és Szerbiában reszkethetnek az idén az autokraták a választás miatt. Lehet, hogy felvirrad az >

Tovább

Aki jobbegyenesekkel jött

Mindennek fényében óriási a tét. Végzetes, ha a különféle politikai szemléletű ellenzék ma inkább atavisztikus gyanakvásaira >

Tovább