2024. április 25. csütörtök
Ma Márk, Ányos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Bajban van az EU magyar bővítési biztosa

Bajban van az EU magyar bővítési biztosa

Orbán híveként hónapok óta az a vád ellene, hogy párthűségből támogatja a tekintélyelvű vezetőt a Nyugat-Balkánon, most meg azzal próbálkozik, hogy lengyel bizalmasa kapja meg az unióban a szomszédságpolitika egyik legfontosabb tisztségét. Amikor kinevezésük után a Bizottság tagjai átveszik a megbízatást, képletesen szólva le kell adniuk az otthonról hozott útlevelet, de Várhelyinél ez a feltétel láthatólag nem teljesült. Évek óta egyre nagyobb ellenérzés kíséri működést Strasbourgban és a tagállamok körében is, mivel főként az egykori Jugoszlávia területén korábbi főnöke hatalmi érdekeit szolgálja tetten érhetően. Márpedig Orbán az arra kapható magyar médiamágnások segítségével a demokráciaellenes erőket támogatja a régióban. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Politico

 

Magyarország, Lengyelország és Észtország ellenzi, hogy a jövő évtől világszerte egységes minimumadót vezessenek be a nagy multik számára. A tervezetet az OECD dolgozta ki, és csaknem 140 kormány támogatja, ám Varga Mihály a minap azt fejtegette a szakminiszterek brüsszeli tanácskozásán, hogy a szabályozást csak akkor szabad alkalmazni, ha más országok is eleget tesznek vállalt kötelezettségüknek. A fenntartás, amelyet oszt Varsó és Tallin is, annak szól, hogy Biden esetleg nem tudja jóváhagyatni az indítványt a Kongresszusban, és akkor Európa versenyhátrányba kerül.

A tiltakozás nehéz helyzetbe hozza az EU-t, amely támogatja a jövő évi nyitányt, de az elfogadáshoz egyhangú döntés szükséges a szervezeten belül. Ily módon fel van adva a lecke a franciáknak is, mert ők soros elnökként azt szeretnék, ha legkésőbb a következő hónapban eredményt tudnának felmutatni ebben a kérdésben, amit azután Macron ütőkártyaként használhatna az áprilisi elnökválasztás előtt.

A minimális cégadó lényege, hogy megszűnnének az adóparadicsomok és az óriásholdingok arányos adót fizetnének, mégpedig ott, ahol megtermelik a hasznot, nem pedig ahol be vannak jegyezve. Viszont a váratlan ellenállás már csak azért is megnehezíti az unió dolgát, mert Brüsszel erősíteni igyekszik magáról a képet, hogy lehet rá számítani az adókerülés elleni küzdelemben. Amúgy az egységes adó szint 15 % lenne. (Magyarországon jelenleg 9 %, de a nagybefektetők sokszor még abból is kedvezményeket kapnak – a szerk. megj.)

 

Politico       

 

Az Európai Parlament azon van, hogy ne csupán a koronaalap, hanem zöld átalakulásra előirányzott támogatás folyósítását is a jogállami normák betartásától tegyék függővé. A portál megszerezte a javaslatot, amely különben a demokratikus normák alkalmazásán túl  feltételül szabná, hogy az érintett kormányok kötelezzék el magukat a klímasemlegesség mellett is.

A 72 milliárd eurós Szociális Éghajlat Alap célja, hogy segítse az alacsony jövedelmű háztartásokat, ami különösen Kelet- és Dél-Európában fontos, mivel ott a családok fizetésének jelentős része gázra és áramra megy el. A tervezet azonban valószínűleg Lengyelország ellenállásába ütközik, részben a jogállami vita, részben pedig amiatt, hogy energiaigénye jelentős részét szénerőművek fedezik, így erősen sújtja a széndioxid kvóták árának megugrása.

Ugyanakkor a takarékos négyek néven ismert nettó befizetők, az osztrákok, hollandok, svédek és finnek nem szeretnék, ha újabb alapra kellene áldozniuk. Ezzel szemben az új tagállamok közül sokan keveslik a megcélzott keretösszeget.

 

Die Presse

 

Bajban van az EU magyar bővítési biztosa, mert Orbán híveként hónapok óta az a vád ellene, hogy párthűségből támogatja a tekintélyelvű miniszterelnököt a Nyugat-Balkánon, most meg azzal próbálkozik, hogy lengyel bizalmasa kapja meg az unióban a szomszédságpolitika egyik legfontosabb tisztségét. Amikor kinevezésük után a Bizottság tagjai átveszik a megbízatást, képletesen szólva le kell adniuk az otthonról hozott útlevelet, de Várhelyinél ez a feltétel láthatólag nem teljesült.

Évek óta egyre nagyobb ellenérzés kíséri működést Strasbourgban és a tagállamok körében is, mivel főként az egykori Jugoszlávia területén korábbi főnöke hatalmi érdekeit szolgálja tetten érhetően. Márpedig Orbán az arra kapható magyar médiamágnások segítségével a demokráciaellenes erőket támogatja a régióban.

A legújabb fejlemény az, hogy ha a Várhelyi által kiszemelt lengyel nagykövet, a nemzeti-populista PiS odaadó követője kerül a biztos által felügyelt főigazgatóság élére, akkor a területet két olyan kormány képviselője felügyeli, amely ellen jogállami eljárás folyik. Ez pedig sokakat riadalommal tölt el, nem csupán a Bizottságban.

Ott a magyar politikus miatt már a kezdetek óta rossz a hangulat, de annyira, hogy a hat igazgató poszt közül négyet csupán ideiglenesen töltöttek be, mert szinte senki sem akar a magyar biztos alatt dolgozni. Merthogy az keresztbe tesz a közös politikának. Példa rá, hogy egy szót sem szólt a korrupció miatt elítélt volt macedón miniszterelnök magyarországi befogadásáról, pedig a menedék megadása arculcsapást jelent az EU-nak, amely egyfolytában a jogállam megerősítésével próbálkozik a térségben.

 

Kurier

 

A migráció, az embercsempészet és a határvédelem volt a fő téma az új osztrák belügyminiszter első külföldi útján, amely Budapestre vezetett. Annál is inkább, mert két napja Burgenlandban egy megállított embercsempész csak úgy tudott elmenekülni, hogy tüzet nyitott a határőrizetben közreműködő osztrák katonákra. Szerencsére senkit sem sebesített meg. Viszont az osztrák tárca szerint egyre több jel utal arra, hogy fegyvert viselnek az illegális migránsokat kísérő járművek vezetői.

A néppárti Karner és Pintér Sándor egyetértettek abban, hogy fokozott erővel kell megálljt parancsolni a szervezett bandáknak a határon. A vendég azt emelte ki, hogy szét kell verni az ilyen hálózatokat, amelyek a legvégsőkig kihasználják megbízóikat. Mivel a közös határon 62 átkelőhely van, meglehetősen könnyű átjutni a zöld határon. Ennek megakadályozásra közös járőrök cirkálnak. Hogy hol vetik be őket, azt a napi helyzetelemzés alapján az osztrák műveleti központban határozzák meg.

Ausztria egyébként jelenleg 35 fővel segíti Magyarországon a szerb és a román határtérség ellenőrzését, de a létszámot hamarosan 50-re növeli. Adott melléjük a legkorszerűbb technikából is, így hőérzékelő kamerákat és olyan készüléket, amely kimutatja a járművekben elrejtőzött emberek szívverését.

 

Reuters

 

A lengyel elnök nem csatlakozik az Egyesült Államok által meghirdetett bojkotthoz és ott lesz a jövő hónapban a pekingi Téli Olimpián, sőt találkozik kínai kollégájával is. A politikus külpolitikai főtanácsadója azzal indokolta a döntést, hogy Lengyelország szuverén állam és saját maga alakítja ki politikáját. Az igaz, tette hozzá, hogy szövetségesi kapcsolatok fűzik az USÁ-hoz, ám Kínával is barát viszonyt ápol.

Más varsói források azt közölték, hogy Biden alatt már korántsem olyan szívélyes az együttműködés Amerikával, mint Trump idején, és nem érdemes bírálni a kínaiakat, csupán csak azért, hogy a lengyel fél Washington kedvére tegyen. Mint emlékezetes, az amerikai kormányzat az emberi jogok megsértése miatt kezdeményezte, hogy az államok ne küldjenek diplomáciai képviselőket a jövő hónapban esedékes játékokra. A kezdeményezéshez csatlakozott Nagy-Britannia, Kanada, Japán, Ausztrália és egy sor más ország is.

Duda ugyanakkor kiemelt partnerként kezeli Kínát. Nemrégiben személyesen megjelent a regionális kooperációnak keretet adó 17+1-es fórumon, noha ott a többi közép- és kelet-európai állam csupán alacsonyabb szinten vett részt. Kifejtette egyúttal, hogy országa a fordítókorong szerepét kívánja betölteni Európa és Kína kereskedelmében.

 

Politico

 

Nem várt kalamajkába keveredett a lengyelek erős embere, mert a Számvevőszék elnöke be akarja idézni, hogy eskü alatt valljon arról, mit tud a lehallgatási botrányról. A testület vezetője korábban a PiS szövetségese volt, mostanra azonban már a kormánypárt egyik legveszélyesebb ellenfelének számít. A szenátusi vizsgáló bizottságban kifejtette: meg akarja tudni, hogy a Pegasust valóban illegális lehallgatásra használták-e, amit Kaczynski tagad, bár azt elismerte, hogy megvették a szoftvert és be is vetették.

Emlékezetes, hogy két független vizsgálat is kimutatta a megfigyelés nyomait az ellenzék akkori kampányfőnökének, illetve két jogásznak a telefonján. Így az ügy lassan bekeríti a Jog és Igazságosság vezetőjét. Annál is inkább, mert a Számvevőszék nevében Banas úgy nyilatkozott: Kaczynski a kormányon belül a biztonsági ügyek felelőse, ezért ki kell kérdezni. A PiS azonban már enélkül is szorult helyzetben van, mert zajlik a jogállami vita az EU-val, ugyanakkor a megugrott infláció keményen sújtja a párt egyszerű emberekből álló vidéki szavazóbázisát.

A Számvevőszék korábbi első embere arról beszélt a felsőházi vizsgáló bizottság előtt, hogy a hatalom törvényt sértett, amikor a bűnüldözés áldozatainak megsegítésére szolgáló alapból fizette ki a Pegasus 5,5 millió eurós árát. Ugyanakkor az ügyben a lehallgatást bizonyító kanadai laboratórium egyik elemzője rámutatott, hogy az ilyen ügyek megszokottak a diktatúrákban, ám itt az uniós tag Lengyelországban álltak rá többek közt egy ügyészre.

 

2022. január 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább