2024. április 20. szombat
Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Macron hadat üzent?

Macron hadat üzent?

A francia államfő a jogállam ügyében gyakorlatilag hadüzenetet küldött a nemzeti-tekintélyelvű magyar és lengyel kormánynak, amikor az Európai Parlamentben ismertette a francia elnökség programját. Egyben hatékonyabb eszközöket sürgetett az alapelveket ért támadások elhárítására. Várhatóan különösen az a bejelentése jár jelentős következményekkel, hogy a korábbi tervekkel eltérően nem júniusban, hanem márciusban lesz a vita a jogállami eljárásról, amely a 7-es paragrafus alapján folyik Budapest, illetve Varsó ellen. A magyar kormányfő számára különösen kényelmetlen, hogy az EU már a választások előtt miniszteri szinten foglalkozik az üggyel, ráadásul úgy, hogy az előreláthatóan igen csak nagy visszhangot kelt a közvéleményben. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Die Presse

 

Macron a jogállam ügyében gyakorlatilag hadüzenetet küldött a nemzeti-tekintélyelvű magyar és lengyel kormánynak, amikor az Európai Parlamentben ismertette a francia elnökség programját. Egyben hatékonyabb eszközöket sürgetett az alapelveket ért támadások elhárítására. Várhatóan különösen az a bejelentése jár jelentős következményekkel, hogy a korábbi tervekkel eltérően nem júniusban, hanem márciusban lesz a vita a jogállami eljárásról, amely a 7-es paragrafus alapján folyik Budapest, illetve Varsó ellen.

A magyar kormányfő számára különösen kényelmetlen, hogy az EU már a választások előtt miniszteri szinten foglalkozik az üggyel, ráadásul úgy, hogy az előreláthatóan igen csak nagy visszhangot kelt a közvéleményben. A kérdés ugyanis az, hogy az általa vezetett Magyarország tiszteletben tartja-e a demokratikus normákat. 

Az említett eljárás tavaly gyakorlatilag megrekedt, az Orbánnal világnézetileg egy húron pendülő szlovén elnök az unió soros elnökeként végképpen nem forszírozta a dolgot a 2. félévben. Macron viszont azokhoz csatlakozott, akik szerint a folyamat túl lassú és nehézkes, nem lehet megvédeni vele a magyar és a lengyel demokráciát. A politikus párbeszéd útján szeretne előbbre lépni, ám mint, mondta, ha az megfeneklik, akkor tudomásul kell venni, hogy vannak tagországok, amelyek feladják a közös európai tervet, hiszen nem osztják a közös értékeket.

A jogállam vége azt jelenti, tette hozzá, hogy újból felbukkannak a tekintélyuralmi rezsimek. Nem szabad azonban megengedni, hogy gyökeret verjen a gondolat, miszerint a jogállam csupán Brüsszel agyszüleménye, és azt csakis az EU védelmezi. Nem, a demokrácia a közös történelem, az eltelt évszázadok forradalmi harcának gyümölcse, közös kincsünk.

Nem véletlenül szentelt ekkora figyelmet a témának, a bővítéssel szemben szkeptikus francia közvéleményben ugyanis eleve nagy rémületet kelt, hogy közösségi pénzek autokráciára hajlamos országnak jutnak, jóllehet ott nincs független igazságszolgáltatás. Azon kívül főként a francia jobboldalon egyre hangosabb a vélemény, hogy jó, amit a magyar és a lengyel kormány csinál, és hogy a nemzeti önmeghatározás nevében járnak el, amikor kétségbe vonják az Európai Bíróság határozatait.  Ily módon amikor Macron kiállt a jogállam mellett, egyben ráerősített saját, hetek óta zajló hazai választási kampányára.

 

Frankfurter Rundschau

 

Daniel Freund, a német környezetvédők EP-képviselője úgy értékelte, hogy Macron jól beszélt Strasbourgban, de az elsikkadt nála, hogy mi volna a kiút a jogállami válságból. Mint mondta, az elnök szenvedélyesen kiállt a demokrácia mellett, de ez nem újdonság az Európai Parlamentben, ott egyébként is gyakran hangzanak el kemény szavak az állam- és kormányfők részéről. A jogállam érdekében azonban kevés a határozott szó, azonnali szankciók szükségesek.

A lap emlékeztet arra, hogy a francia vezető kifejtette: az önkényuralom tér vissza, ha odalesz a jogállamiság, a részletekbe azonban nem ment bele. Ám Magyarország és Lengyelország már évek óta csörtézik a Bizottsággal az alapértékek ügyében. A két kormánynak azt vetik a szemére, hogy megrendszabályozza a bírákat, a sajtót és a civil szervezeteket.

 

Libération

 

Deutsch Tamás úgy reagált a francia államfő kiállására, hogy az valójában politikai zsarolással ér fel, amikor kipellengérezte a jogállamot és a bevándorlást. Vagyis az EP képviselő ugyanazt mondta, mint Orbán. Megjegyezte: nem lehet mindenkit beengedni egy országba, mint ahogy az sem járja, hogy más kormányokra nyomást gyakoroljanak, éspedig azért, hogy azok is elkövessék a többiek hibáját.

Beata Szydlo volt lengyel miniszterelnök, Kaczynski bizalmasa pedig azt fejtegette, hogy nagyon fontos az egységben a sokszínűség. Vagyis úgy igyekezett megvédeni az autoriter varsói politikát, hogy szerinte itt csupán egy másik irányvonalról van szó. Azaz mind Lengyelország, mind Magyarország jogállam, a két kormány szava ugyanannyit nyom a latba, mint Berliné vagy Párizsé.

 

Politico

 

Az Európai Parlament 5 frakciójának 62 tagja arra szólítja fel az EBESZ-t, hogy az küldjön teljes körű megfigyelő csoportot a magyar választásra, mert félő, hogy az Orbán-kormány nem tartja be a demokratikus játékszabályokat. A meglehetősen szokatlan kezdeményezés, amelyhez idáig 19 ország törvényhozói csatlakoztak, tükrözi az egyre nagyobb jogállami aggályokat, ideértve, hogy a demokratikus intézmények nem tudják betölteni a szerepüket.

A bírálók szerint Orbán Viktor esetében tartani kell attól, hogy a szavazás nem lesz szabad és tisztességes. Ha az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet helyt ad a kérésnek, akkor az azt jelenti, hogy szakértői a kampánytól a voksok megszámlálásáig mindenütt jelen lesznek. A Strasbourgból feladott levél emlékeztet arra, hogy az összeurópai szervezet megbízottai négy éve ugyan csak szűkebb körű misszió tagjaként kísérték nyomon a fejleményeket, ám így is bőven akadtak kifogásaik. Ezúttal meg még rosszabbak a kilátások. A mostani akciót egyébként Daniel Freund indította el és csatlakozott hozzá többek közt Katarina Barley, az EP német szociáldemokrata alelnöke, valamint az igen befolyásos, néppárti finn Petri Sarvamaa.  

 

Süddeutsche Zeitung

 

Az antiszemitizmus nem csupán a totaliáriánus rezsimekben virágzik, hanem demokráciákban is, elég csupán az orbáni Magyarországra gondolni. Hiszen amikor a politikus kijelenti, hogy Soros rátette a kezét a gazdaságra és társadalomra, akkor ugyanazt az eszközt veszi igénybe, mint a szélsőjobb, amikor az Izraelről beszél. Ezt a nagy tekintélyű amerikai történész Deborah Lipstadt hangsúlyozta a lapnak adott nyilatkozatban.

A 74 éves szakértő, a washingtoni Holokauszt Múzeum tanácsadója, aki tudományos pályafutását a vészkorszak tanulmányozásának szentelte, kiemelte, hogy a zsidóellenesség formája változhat az idők során, de a lényeg ugyanaz az összeesküvés elmélet. Mármint hogy a zsidók alattomos módon szervezkednek és ártani akarnak a társadalomnak.

És mindig előkerül, amikor egy ország bajba kerül, és teljesen mindegy, hogy a Covid vagy gazdasági okok miatt. Felmerül ugyanis, hogy ki tehet mindenről? A zsidók ilyenkor mindig kéznél vannak. Az antiszemitizmus egyébként nagyon hasonlít a más kisebbségekkel szembeni előítéletekre, legyen szó a feketékről, mohamedánokról vagy melegekről. Viszont abban különleges, hogy a politikai spektrum minden szegmensében megjelenik, tehát a baloldalon és középen is.

Az elemző, akit Biden az ősszel az antiszemitizmus elleni megbízottnak jelölt, ugyanakkor riasztónak tartja, hogy Európában zsidó intézmények kénytelenek a legrosszabbra felkészülni és különleges biztonsági intézkedésekre szorulnak. Mellesleg a legutóbbi texasi túszszedés során a zsinagóga ajtaja is zárva volt, a tettes úgy kopogtatott be, hogy beengedjék.

Lipstadt szólt arról, hogy a holokauszt kapcsán a történteket sokféleképpen lehet értelmezni, ám egy dolog ki van zárva: az, hogy bárki megváltoztassa a történelmi igazságot, hogy külön bejáratú tények álljanak a rendelkezésére. 

Hogy az antiszemitizmus ellen mit lehet tenni, arra azt válaszolta, hogy fel kell hívni rá a figyelmet, nem szabad félni a megtárgyalásától. Merthogy még jóakaratú emberek is a fogságába kerülhetnek, de úgy, hogy maguk észre sem veszik. Sokan gondolják, hogy a zsidóknak jól megy a soruk, túlélték a Shoát. De továbbra is itt van az aggasztó antiszemitizmus, amihez Texas a legújabb adalék.

 

Yahoo/AP

 

Miután lejárt a Lengyelországnak szabott határidő a turówi lignitbánya bezárására, ám a varsói kormány nem hajlandó eleget tenni az Európai Bíróság döntésének, a Bizottság megindította a folyamatot, hogy eldöntse, melyik támogatási alapból vonja le a kiszabott, napi félmillió eurós büntetést. Újvári Balázs szóvivő szerint az első szakaszban 15 millió eurót, plusz 30 ezer kamatot kívánnak behajtani. Ha megvan a forrás, akkor megy az értesítés a PiS-nek, amely legalább 10 munkanapot kap, hogy reagáljon. Utána viszont már ugrik a pénz, noha Kaczynskiék jelen állás szerint úgy vélik: az EUB nem sújthatja büntetéssel az országot.

 

Reuters

 

A lengyel Alkotmánybíróság a jövő hétfőre halasztotta az ülést arról, van-e joga az Európai Emberi Jogi Bíróságnak beleszólnia a lengyel bírák kinevezésébe. A vita azzal fenyeget, hogy még tovább rontja Európa és a nacionalista Morawiecki-kormány viszonyát. Bírálók szerint a PiS lábbal tapod a demokratikus jogokon és a politika ellenőrzése alá igyekszik vonni az igazságszolgáltatást.

Az Európa Tanács alá tartozó strasbourgi testület előtt több tucat olyan ügy van, amely lengyel bírák kinevezésével kapcsolatos. Az EJEB azt már kimondta, hogy törvénysértő a Legfelsőbb Bíróság mellett létrehozott Fegyelmi Kamara működése, és hogy ellentétes a joggal, ha úgy bocsátanak el bírákat, hogy azok nem fellebbezhetnek. Lengyelország azonban ezt a döntést is figyelmen kívül hagyta, ahogyan sok másikat is, mondván, hogy az EU politikai okokból próbál belügyekbe beleavatkozni.

Az Alkotmánybíróság amúgy a következő hónapban tárgyalja, hogy az Európai Bíróság jogosult-e átmeneti intézkedéseket tenni vagy pénzbírságot kivetni Lengyelországra.

 

Washington Post

 

A vezércikk szerint Biden első évét egyaránt jellemzik sikerek és szertefoszlott remények, a politikus azonban még mentheti elnökségét az egyre jobban nyomuló Trumppal szemben. Csak ehhez újra neki kell futnia a feladatnak. Az persze egyértelmű, hogy az amerikaiaknak hálásaknak kell lenniük minden percért, amíg ő irányítja az országot és nem elődje, valamint annak pancser csapata. Csak elképzelni lehet, milyen állapotban lenne az USA, ha továbbra is az előző elnök osztaná az észt járvány-ügyben teljesen bizarr javaslataival, és oroszbarát külpolitikát folytatna, miközben Putyin Ukrajna lerohanására készül. Azon kívül a Fehér Ház változatlanul tagadná a klímaváltozást.

Biden helyreállította az elnöki hivatal tekintélyét, mert soha nem hazudott és nem élt vissza hatalmával. És fel tud mutatni fontos eredményeket: a lakosság jelentős része be van oltva, a mentőcsomagja sokan enyhített a gyerekszegénységen. Már látszanak az infrastruktúra fejlesztésére előirányzott 1 milliárd eredményei.

Ám közben rekordszámban fertőz az omikron, a foglalkoztatottság számai ingadoznak, felment az infláció és zátonyra futott a Szenátusban az újabb, kétmilliárdos segélyalap terve. Azon kívül az elnök mérlegét terheli több hiba is, az afgán kivonulással az élen. Továbbá  túlfokozta a várakozásokat, hogy mit tud majd elérni a törvényhozásban még a csekély demokrata többség birtokában is. Csalódást okozott a választójog reformja kapcsán is. És jobban felkészülhetett volna a ragály újabb hullámára.

A 2. évben gyakorlati kérdésekre kell helyeznie a hangsúlyt. A demokráciával szemben a legnagyobb fenyegetést az jelenti, hogy legközelebb tisztségviselők kétségbe vonják a választás eredményét, miután egy sor konzervatív jelölt elfogadta Trump mantráját arról, hogy Biden csalással lett elnök. Itt szorgalmaznia kell a tisztázó vitákat. Továbbá meg kell nehezítenie, hogy a kisebbség a Szenátusban használhassa az obstrukció intézményét, mert az már mindennapos. Van esélye a sikerre, ha olyan pragmatikus lesz, mint egykor szenátorként volt. 

 

Süddeutsche Zeitung

 

A Német Kézilabda Szövetség a Bundesliga vezetésével tartott válságtanácskozáson úgy döntött, hogy továbbra is részt vesz a magyar-szlovák EB küzdelmeiben – egyelőre. A csapatnak ugyanis az eltelt napokban 9 játékosa betegedett meg, majd tegnap további 3 versenyző és a szakmai stáb egyik tagjai is megkapta a vírust, így lassan már nincs kivel kiállni a ma esti rangadóra a spanyolok ellen.

A szövetségi kapitány ugyan folyamatosan nevez be új sportolókat a kiesők helyébe, de így is roppant szűk a keret. A tegnapi edzést már úgy tartották meg, hogy az vett részt rajta, aki akart. A mostani határozat egyébként csak addig érvényes, amíg nem dőlnek ki újabb emberek. A szövetség elnöke szerint azonban a helyzet igen gyorsan változhat még Szlovákiában is, pedig ott a rendezők ügyelnek a higiéniai szabályok betartására. Ám lehet, hogy már ma olyan fejleményekkel szembesülnek, hogy kénytelenek lesznek feladni a további mérkőzéseket. Az is szóba került, hogy halasszák el a találkozót Spanyolország ellen.

 

Kurier

 

Miközben Ausztriában éppen felszámolnak egy jachtkikötőt a Fertő-tó ottan részén, addig Magyarország egy vadonatújat létesít a saját partszakaszán folyó hatalmas idegenforgalmi beruházás keretében. Az új pályázati határidő holnap jár le és az Greenpeace arra szólított fel 15 osztrák építőipari céget, hogy ne jelentkezzenek. Úgy tudni, hogy egyedül a Strabag nem hallgatta meg a kérést.

Ugyanakkor a másik oldalon, Breitenbrunnban három éves jogi csatározás után lebontják a helyi jachtegyesület építményeit, mert 50 év után lejárt a bérleti szerződés és a terület gazdája, a tartomány legnagyobb földbirtokosának számító Esterházy-alapítvány azt szeretné, ha helyreállítanák a természetes állapotokat és kibővítenék a strandot.

A végén a pénz döntött, mert a bontás elhalasztására a hajósoknak rövid időn belül 725 ezer euró pénzügyi biztosítékot kellett volna letenniük, ennek a harmadát azonnal, így feladták a küzdelmet.

 

2022. január 20.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább

Mi történik, ha Ukrajna veszít?

Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >

Tovább

A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort

Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >

Tovább

Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták

Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >

Tovább

Anti-Orbán jelenségnek…

… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >

Tovább

Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás

Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban  Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >

Tovább

A remény mint drog

Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >

Tovább