Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Putyin attól tart, hogy Ceaușescu sorsára jut
Személyes tapasztalatai alapján a volt német elnök azt mondja, hogy Putyin a hatalom cinikus megtestesítője, aki azonban aggódva figyeli, hogy Oroszországban is egyre többen követelnek szabadságot. Christian Wulff hozzáteszi: az államfő attól tart, hogy úgy jár, mint Ceaușescu és az önkényurak általában. Azaz hogy a hadsereg egy nap nem áll ki mellettük, ezért kénytelenek helikopteren menekülni, de azután jön a felelősségre vonás. Valószínűleg a Majdan, majd a minszki és kazahsztáni tömegmegmozdulások hatására döntött úgy, hogy katonai erő segítségével jut levegőhöz, ahogy az 56-ban Magyarországon, majd 68-ban Csehszlovákiában is történt. Viszont Putyint nem lehet szép szóval jobb belátásra bírni. Ugyanakkor megmutatkozik, hogy a nemzetállamok nemigen tudnak ellenállni a nacionalizmusnak, a demokráciák és a szövetségesek csak együtt tudnak hatékonyan kiállni a liberális értékekért, legyűrni a válságokat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
NZZ
Az egységesen fellépő EU dühíti Putyint a legjobban, a háború összeforrasztja Európát, ezért elhalkulnak a belső viszályok, ami rendben is van. Ám ez nem jelenti azt, hogy jegelni kell a jogállami vitát Magyarországgal és Lengyelországgal, bár a megoldás e pillanatban várhat. Mindenesetre ma már nagyon távolinak tűnik, hogy az igazságszolgáltatás reformja miatt a vádlottak padjára került a lengyel kormány, amely támogatta az LMBT-mentes övezeteket és visszazavarta a migránsokat Belaruszba.
A hang nyers volt Varsó, illetve Brüsszel és főként Strasbourg között. Olyannyira, hogy már a Polexit lehetősége is felmerült. A Bizottság visszatartotta az átutalásokat a koronaalapból, sőt azzal fenyegette meg a PiS-t, hogy a közös költségvetésből vonja le a lengyel vezetésre kirótt büntetés ellenértékét.
Magyarország ügyében Brüsszel fő gondja a jogállamiság és az állam csúcsain grasszáló korrupció. Nagyon úgy nézett ki, hogy jön az összecsapás az unió fekete bárányaival. Ám közbelépett a háború – új időszámítás kezdődött. A két ország frontállam lett, özönlenek hozzájuk a menekültek.
A kérdés, hogy ezek után feledésbe merülnek-e az ellentétek a felfüggesztett bírák és a demokrácia hiányosságai miatt? Úgy hírlik, von der Leyenék nem iparkodnak, hogy Budapest és Varsó körmére koppintsanak. Illetékesek ugyan bizonygatják, hogy nem riadnak vissza a jogállami mechanizmus beindításától - amint arra megérnek a feltételek. Jogvédők és EP-képviselők viszont dühösek emiatt, mert azt mondják, hogy haladéktalanul lépni kell, ebben a kérdésben nem lehet engedményeket tenni.
Ez igaz, ám nagy kérdés az időzítés. Hiszen nem lehet eléggé méltányolni Európa jelenlegi belső békéjét, ami láttán az orosz elnök alighanem felrobban a méregtől. Azon kívül tekintettel kell lenni arra a szerepre, amelyet Lengyelország tölt be a viszályban. Ha nem beszél Orbán fejével, aligha születnek meg egyhangú döntéssel a szankciók. Lehet persze, hogy pár hét múlva nyoma sincs az egységnek. Ám ki tudja, milyen energiákat szabadít még fel a mostani összefogás?
The Times
A Nyugat gender őrültségére alapozza újraválasztási kampányát az EU legvitatottabb vezetőjeként Orbán Viktor. Ennek megfelelően április 3-án népszavazás is lesz, noha a vonatkozó szabályozást megtámadta a Bizottság az Európai Bíróságon. Von der Leyen azt közölte, hogy minden rendelkezésére álló eszközt bevet a törvény meghiúsítására. A választás eredményét igencsak figyelik, mert egy sor európai vezető már nagyon szeretné a kormányfő hátát látni, mivel a politikus jó párszor nekiment az uniónak.
Idáig példátlan, hogy egy időben legyen egy általános választás és egy referendum. Az egyik kérdés arra vonatkozik, hogy támogatja-e a polgár a nemátalakító műtéteket kiskorúak számára, holott a jog tiltja az ilyen beavatkozásokat. Viszont a húzás lehetőséget ad Orbánnak, hogy növelje népszerűségét erős emberként, aki ellenáll a liberális nyugatról begyűrűző „woke” ideológiának.
Ha bejön a terve, akkor a hatalom a tömegtől kapott felhatalmazás birtokában betilthat, illetve korlátozhat bármit, amiről azt mondja, hogy tilalomba ütközik. Paradox módon a szöveget Szájer József alkotta meg, akit két éve letartóztattak Brüsszelben egy meleg szexorgia után.
A tudósításhoz fűzött elemzés rámutat, hogy Orbán legfőbb politikai jellemzője a hajthatatlanság. Ő nem a kompromisszumok embere. Sárközy Tamás úgy jellemezte a magyar állapotokat, hogy nálunk permanens nemzeti szabadságharc zajlik. A vélt ellenség általában Brüsszel, időnként Soros és azok, akik összeesküsznek, hogy megsemmisítsék az ország szuverenitását, illetve kultúráját.
A politikus a 4. győzelem felé tart, noha szoros központi ellenőrzés alá helyezte az igazságszolgáltatást, a civil szférát, a sajtót, a tudományt és az oktatást. Igazából a Brüsszellel vívott csörte esetében titkos fegyverének számít. Amikor 8 éve meghirdette az illiberális demokráciát, Európán hideglelés futott végig.
Politico
A V4-ek veszélyt jelentenek Európa számára – írja most megjelent könyvében két német politológia professzor. Claus Leggewie Gießenből, illetve Ireneusz Pawel Karolewski Lipcséből a „Visegrád connection”-ben ott látja a legfőbb gondot, hogy Magyarországon és Lengyelországban nyíltan építi le a jogállamot, de ezen felül azt szeretné, ha az EU csupán laza államszövetség volna. A kérdés az, van-e erejük, hogy belülről szétverjék a közösséget, és ily módon a szervezet az eredeti tagokra szűküljön le.
Jelenleg persze az ukrán válság miatt eltűntek az ellentétek. Lengyelország igen kemény vitában van Brüsszellel a jogállam miatt, most mégis Ukrajna gyors felvételét szorgalmazza. Fordulat ment végbe a cseheknél és a szlovákoknál is, mert a két új kormány egyértelműen transz-atlanti politikát folytat. Úgy hogy már csak a magyaroknál kellene irányváltást elérni a választáson.
A kötet bemutatja, az érintett pártok miként szállták meg az államot, de arra is kitér hogy van remény, mert a civil társadalom keményen küzd. Viszont az elemzés fontosnak tartja, hogy az EU legyen határozottabb a demokrácia felszámolásával szemben.
FT
Az EU felnő a feladathoz a menekültek ellátása ügyében, ami azt jelenti, hogy tanult a 2015-ös válságból és az együttműködésre épít, ami éles ellentétben áll a korábbi, meglehetősen barátságtalan felfogással. Közgazdászok azt mondják, az anyagi terhek elviselhetőek, és az ukránok találnak majd munkát, mert a szakmájukra lesz kereslet. Pedig az OECD migrációs ügyekért felelős főnöke szerint ekkora humanitárius válság nem volt a világháború óta. És ez jelenleg főként a frontországokat terheli meg.
Lengyelország annyi menedékkérőt vett át, amennyi 2014 és 17 között érkezett Európába, Magyarországra pedig idáig 5-ször annyi migráns jött, mint amennyi egy év alatt szokott. De jó, hogy ezúttal a segíteni akarás kerekedett felül, kezdetben a civilek révén, de már érkezik állami támogatás is. És mivel nincs elég munkaerő, várhatóan a cégek is lecsapnak a lehetőségre. Merthogy egyaránt rendelkezésre állnak igencsak, illetve kevésbé képzettek.
Reuters
Már 3,5 millió felé jár az ukrán menekültek száma és ez azt jelenti, hogy a környező államok teljesítőképességük határán járnak, még több embert már nemigen tudnak ellátni. Ez pedig nyomást gyakorol az unióra, hogy szálljon be az elhelyezésükbe. A cseh belügyminiszter azt mondta, hogy meg kell hosszabbítani a különleges állapotot, mert immár nem tudnak normális életkörülményeket nyújtani az érkező tömegeknek. Nem lehet ugyanis az idők végéig tornatermekben, kempingekben, hálózsákban aludni.
Varsói illetékesek szerint az 1,8 milliós település lakossága pár hét alatt 17 %-kal nőtt és nem tudni, hányan jönnek még. De most már a kormánynak is be kell szállnia, a legjobb az volna, ha menekültvárosokat építene.
Guardian
Az új Ukrajna ereje abból ered, hogy az ország orosz kliensállamból az EU-tagság várományosa lett és a közös ügyért összefogtak a liberálisok, valamint a nacionalisták. Kijev kapcsán persze a Nyugat jó pár vonatkozásban osztja a Kreml negatív véleményét. Pedig búcsút kellene intenie annak a közhelynek, hogy van a nacionalista, ukrán nyelvű nyugati országrész, illetve az oroszbarát és oroszul beszélő Kelet, valamint Dél. Vagy durvábban: az új kommunista keleti bányászok néznek farkasszemet a nyugati neonácikkal.
Az Oroszországból kiinduló létveszély miatt azonban a liberálisok összeálltak a nacionalistákkal. Nem könnyű szövetség ez, de egyben tartotta az országot. Más államokban okosan teszi a két, elidegenedett tábor, ha gondosan figyeli a fejleményeket, miközben Ukrajna védekezik Putyin terrorkampánya ellen.
Az ország az unió segítségével megpróbálhat kitörni a posztgyarmati világból, elfogadja a nemzetközi szabályokat, és rátalál a nemzeti önrendelkezésre. A konzervatívabb nacionalisták számára persze vonzóbb a magyar és a lengyel modell, amely keményen hazafias, a sajtót, a bíróságokat és az oktatást aláveti a hazafias ideáloknak, továbbá a konzervatív társadalom felfogásnak, miközben felmarkolja a pénzt Brüsszeltől és élvezi az egységes piac előnyeit.
Spiegel
Személyes tapasztalatai alapján a volt német elnök azt mondja, hogy Putyin a hatalom cinikus megtestesítője, aki azonban aggódva figyeli, hogy Oroszországban is egyre többen követelnek szabadságot. Christian Wulff hozzáteszi: az államfő attól tart, hogy úgy jár, mint Ceausescu és az önkényurak általában. Azaz hogy a hadsereg egy nap nem áll ki mellettük, ezért kénytelenek helikopteren menekülni, de azután jön a felelősségre vonás.
Valószínűleg a Majdan, majd a minszki és kazahsztáni tömegmegmozdulások hatására döntött úgy, hogy katonai erő segítségével jut levegőhöz, ahogy az 56-ban Magyarországon, majd 68-ban Csehszlovákiában is történt. Viszont Putyint nem lehet szép szóval jobb belátásra bírni. Ugyanakkor megmutatkozik, hogy a nemzetállamok nemigen tudnak ellenállni a nacionalizmusnak, a demokráciák és a szövetségesek csak együtt tudnak hatékonyan kiállni a liberális értékekért, legyűrni a válságokat.
Ugyanakkor túl sokan csak nézték, hogy a jobboldal világszerte átveszi Putyin véleményét, mármint hogy a Nyugat iszlamizálódik, elveszti értékeit, veszélyt jelent az elvilágiasodás, valamint a sokszínűség. Ez köti össze az orosz vezetőt Trumppal, az AfD-vel, valamint a hasonszőrű magyar, osztrák, francia, lengyel és olasz pártokkal. Az autokráciákkal és a diktatúrákkal szemben együttesen kell fellépni.
Annál is inkább, mert 8 éve tudnivaló, miben utazik az orosz államfő. A bátor ukránok megmutatták, hogy keménynek kell lenni.
Süddeutsche Zeitung
A kommentár arra figyelmeztet, hogy nem volna jó, ha Európa csupán az ukrán menekülteket fogadná tárt karokkal, mivel a földrész szavahihetősége múlik rajta. Mert pl. hamar eltűnt az együttérzés mindazok iránt, akik Afganisztánt hagyták (volna) maguk mögött. Az ukránokkal szemben viszont korlátlan a szolidaritás, és ez rendben is van, mert megérdemlik a gyors segítséget. Látszik, mi minden fér bele a jogba, ha megvan hozzá a politikai akarat.
A kérdés az, ezúttal kitart-e az Isten hozott kultúrája. Ez persze attól is függ, meddig folyik a háború és ezúttal sikerül-e jobban elosztani az érkezőket. Putyin abban bízik, hogy az emberáradat destabilizálja a kontinenst. Ám egyelőre csak azt érte el, hogy az EU összezárt, ideértve Magyarországot és Lengyelországot is. Az ukránok eldönthetik, hol kívánnak élni, dolgozni, tanulni.
De az csak ideig-óráig megy, hogy asszonyok és gyerekek sportcsarnokokban és sátrakban lakjanak. Egy szakértő szerint azonban minél tovább maradnak ezek az emberek, annál inkább több konfliktusra lehet számítani. Ám ebből a szempontból sokat ér, hogy az érkezők többsége keresztény és hasonló kulturkört képvisel, mint a befogadó államok. Ám köztük is vannak kisebbségek, pl. romák és zsidók, valamint a muzulmán krími tatárok. Amint gond lesz az anyagiakkal az ellátásuk során, azonnal jelentkezhetnek az előítéletekben utazó pártok, mint az AfD. Viszont a kedvező elbánást nem szabad csupán az ukránokra korlátozni, hiba volna egymás ellen kijátszani a menekültek szenvedéseit.
FT
A vezércikk úgy látja, hogy az ukrán válság geopolitikai fordulópontot hozott, és Biden okosan tenné, ha 75 év után meghirdetné az Egyesült Államok új külpolitikáját. Az unió helyzetéről mondott beszédében az elnök már jelezte, hogy a világban a demokráciák és a tekintélyuralmak küzdenek egymással, de a szabadság győzedelmeskedik a zsarnokság fölött. Az USA azonban sokban megszabhatná, merre haladjon a világ, ha élne a hátszéllel és egységesebb külpolitikát fogalmazna meg.
Az elnök helyesen járt el, amikor nem fogadta el Trump véleményét, mármint hogy a NATO lejárt lemez. Éppen az orosz agresszió világított rá, mennyire fontos, és hogy mennyire erős az Egyesült Államok és Európa, éspedig gazdasági értelemben is, ha összefog. Utóbbi pedig van olyan fontos, mint a katonai ütőképesség. Tekintve, hogy Kína jön fel, ez a szövetség védi a liberális demokrácia értékeit és szavatolja, hogy ne lehessen letarolni a nyitott piacokat.
Szükség van közös energiapolitikára is, hogy biztonságosan fel lehessen adni az orosz energiaforrásokat. Az időpont ennél nem is lehet kedvezőbb, hogy Washington kinyilvánítsa a nyugati értékek: a jogállam, a demokrácia, az emberi és tulajdonjogok, a sokszínűség és a nyitott piacok jelentőségét. A háború bizonyította, hogy érdemes értük küzdeni, ahogy az a Truman-doktrina alapján is történt az eltelt háromnegyed évszázadban.
Süddeutsche Zeitung
Bulgária történelmi fordulatra készül: mérsékelni akarja évtizedes függőségét az orosz olaj- és gázszállításoktól. Ennek érdekében pár hónap múlva megépül az összekötő vezeték Görögországgal, és így az ország hozzájuthat közel-keleti, illetve közép-ázsiai gázhoz is. Az import összmennyisége évi három milliárd köbméterről 5 milliárdra nőhet, annál is inkább, mert az ország rácsatlakozik a görög Alexandroupolisban jövőre elkészülő létesítményre, amely cseppfolyósított gáz fejt majd át.
Szófia emellett azt tervezi, hogy a jelenlegi egymilliárd köbméternél több gázt vesz Azerbajdzsántól. Az illetékes miniszterhelyettes azt mondta, hogy az év végén lejár a 10-éves szerződés a Gazprommal és utána más források után néznek, mert jelenleg nem lehet az orosz céggel tárgyalni. Ám mint mondta, vannak alternatívák.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >