Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A gazdasági válság gyengíti Orbán pozícióit
Fő a feje Orbán Viktornak a gazdasági válság miatt, az ellenzék egy része abban bízik, hogy a nehézségek miatt távozásra kényszerül a miniszterelnök. A politikus az urnáknál szinte szó szerint agyonverte ellenfeleit, de újabb mandátumát erős ellenszélben kezdi meg. Hiába próbálja megfékezni az inflációt, annak mértéke a múlt hónapban 8,5 % volt, és nem képes stabilizálni a forint árfolyamát sem. Ehhez jön még, hogy valószínűleg befagyasztják a forrásokat, ennélfogva a Fidesz várhatóan kénytelen lesz felülvizsgálni a gazdasági terveket. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Wall Street Journal
Brüsszel célba vette Magyarország közösségi támogatását, miközben az EU-ban megy a harc az oroszok elleni szankciók ügyében. A jogállami mechanizmus beélesítése odadobott kesztyűt jelent Orbán Viktornak, mert a vége az lehet, hogy a Bizottság jelentős összegeket tart vissza. Azaz igencsak kiéleződhet a viszony az unió, több nyugati tagállam és a magyar kormány között. Éppen akkor, amikor a közösség azon töri a fejét, miként fokozhatná a nyomást Oroszországra, ideértve az energiavásárlások leállítását.
A csörte már évek óta megy Budapesttel, amely új demokráciamodellt igyekszik bevezetni, éspedig oly módon, hogy a hatalmat olyan intézmények segítségével betonozná be, mint a bíróságok és az állami média. Kovács Zoltán ugyanakkor úgy reagált a brüsszeli bejelentésre, hogy a választás egyértelművé tette: a magyarok nem fizethetik meg a háború árát, távol kell maradniuk a válságtól. Diplomaták közben azt jelentették, hogy az újjáválasztás óta Orbán csak még hajthatatlanabb lett a megtorló intézkedések ügyében.
FT
Hogy Brüsszel cselekvésre szánta el magát Magyarország ellen, az azt jelzi: romlanak a kapcsolatok, ám a Bizottságra kemény nyomást gyakorolt az Európai Parlament, hogy végre szánja rá magát a lépésre. Az Orbán-kabinet jó pár szövetségest irritált, mert nem volt hajlandó kivizsgálni olyan, inkriminált ügyeket, amelyet az EU tárt fel, és amelyek érintették a miniszterelnök családját is. Az ismertté vált visszaélések aránya rekord szintet ért el az unióban.
Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője úgy foglalt állást, hogy a Bizottság történelmi elhatározásra jutott, és most először közvetlen kapcsolat jött létre, hogy csak akkor utalják a szubvenciókat, ha az adott ország eleget tesz a jogállami normáknak. Hozzátette ugyanakkor, hogy von der Leyen Lengyelországgal sem tehet kivételt, hiszen ott nagy gondok vannak a bíróságok függetlenségével.
Euractiv
Több megfigyelő is attól tart, hogy a Bizottság túl későn szánta el magát a Magyarország elleni intézkedésre, ráadásul túlságosan is keveset markol. Gwendolin Delbos-Corfield, az Európai Parlament zöld magyar jelentéstevője úgy fogalmaz, hogy a jogállam mechanizmus fontos, ám csupán a demokratikus visszalépés csekély hányadát lesz képes orvosolni Magyarországon. És mivel a Fidesz megőrizte hatalmát, hála a független sajtó fojtogatásának, valamint a választási rendszer átalakításának, Brüsszelnek sürgős lépéseket kell tennie, nehogy az autokrácia elterjedjen a földrészen.
FAZ
A Bizottság előkapta új kardját Magyarország ellen, mert egyértelműnek látja, hogy az Orbán-kormány korrupciós ügyekbe keveredett. Alig ért véget a választás, von der Leyen kinyilvánította szándékát, vagyis hogy most először beveti a jogállami mechanizmust. Merthogy komoly aggályai vannak a közbeszerzések, a közösségi pénzek felügyelete, a csalás és a korrupció elleni fellépés ügyében. A magyar vezetés figyelmen kívül hagyta a sorozatos figyelmeztetéseket. Pedig lett volna mit tennie az eltelt jó 10 évben. Csak egy példa: 2014-20 között a magyar hatóságok kénytelenek voltak beismerni, hogy nem volt korrekt majdnem 1,5 milliárd euró felhasználása.
Ez messze rekord a szervezeten belül, ezért már jó ideje világos volt, hogy az első eljárás Magyarország ellen indul. A lengyeleknél is vannak jogállami aggályok, csak ott sokkal kevesebb bizonyíték támasztja alá a közpénzek lenyúlását. Ugyanakkor a Bizottság tényként kezeli, hogy a magyar fél az Európai Bírósághoz fordul az anyagiak befagyasztása miatt. Ezért Brüsszel azon van, hogy a vádak sziklaszilárdan megálljanak.
FAZ
A konzervatív újság kommentárja „Orbán ellen” címmel kiemeli, hogy a Bizottságnak nem volt más választása: az uniós pénzek védelmében az új eszközhöz kellett folyamodnia. Ugyanis annyi bizonyíték támasztja alá, hogy a politikától függő magyar igazságszolgáltatás nem torolja meg a közösségi pénzek körüli visszaéléseket, hogy Brüsszel elvesztette volna minden szavahihetőségét a többi tagállamnál, ha futni hagyná a magyar kormányt a jogállam ügyében.
Az időpont kényes a háború miatt, viszont az EU határozottsága minden eddiginél fontosabb. Orbán ugyanis blokkolhatja a szankciókat Moszkva ellen. Ehhez megvan benne a kellő gátlástalanság, de alighanem kétszer is meggondolja, hogy rászánja-e magát. Hiszen egyetlen szövetségese, Lengyelország nem ismeri a tréfát Oroszországgal szemben.
Varsó másfelől azon dolgozik, hogy kihasználja a háborút és csupán kozmetikai reformokkal kivédje a kifogásokat a bíróságok reformja ügyében. A francia választások kimenetele ugyan kedvező volt, ám az uniót továbbra sem csupán kívülről fenyegeti a tekintélyelvűség.
Le Figaro
Fő a feje Orbán Viktornak a gazdasági válság miatt, az ellenzék egy része abban bízik, hogy a nehézségek miatt távozásra kényszerül a miniszterelnök. A politikus az urnáknál szinte szó szerint agyonverte ellenfeleit, de újabb mandátumát erős ellenszélben kezdi meg. Hiába próbálja megfékezni az inflációt, annak mértéke a múlt hónapban 8,5 % volt, és nem képes stabilizálni a forint árfolyamát sem. Ehhez jön még, hogy valószínűleg befagyasztják a forrásokat, ennélfogva a Fidesz várhatóan kénytelen lesz felülvizsgálni a gazdasági terveket.
Költségvetési szigorításokról még nincs szó, viszont Orbán közölte, hogy június végéig marad az alapvető cikkek árának korlátozása. Ám Matolcsy György és Csányi Sándor már riadót fújt. Kiderült ugyanis például, hogy az idén 3,4 milliárd euróba kerülne, ha fenntartanák a rögzített energiaárakat. Gulyás Gergely ugyanakkor jelezte, hogy új forrásokat akarnak találni, bár még nem tudni, hogy az ország mennyi pénztől esik el a jogállami mechanizmus miatt. Ám nehéz elképzelni, hogy a hatalom fenn tudná tartani a kedvezményes árakat a következő hónapok során, amikor a háború energiaválságot robbantott ki.
Viszont fennáll a veszélye, hogy Orbán most beleerősít a Brüsszel-ellenes retorikába. Merthogy szereti magát áldozatnak, illetve a magyar nemzet védelmezőjének feltüntetni. Csakhogy ezúttal túl nagy az baj ahhoz, hogy simán kikeveredjen belőlük. Választási sikerét javarészt annak köszönhette, hogy hívei számára a gazdasági stabilitás fontosabb, mint a jogállam. Viszont a jelenlegi nehézségek felébresztik a 2008-as válság fájdalmas emlékét. De a magyarok már most fizetik a romló gazdasági helyzet, illetve az EU-val zajló csörte árát.
Guardian
Az egyik holland liberális EP-képviselő elképzelhetetlennek tartja, hogy a legtöbb nyugati demokráciában kormányfő lehessen olyasvalaki, mint Orbán Viktor, miután Sophie in t Veld szerint a politikust nem tisztességes választásokon győzött. Ám most mégis olyan döntéseket hoz, amelyek egész Európát érintik, ideértve a háborút és békét, életet és halált. Miközben megsérti a szabályokat, így le kellene mondania.
A törvényhozónak egyébként is baja van az unión belüli hatalommegosztással. Úgy véli, hogy a Parlament túl kevés jogkört kapott, ezzel szemben a Tanács túl erős, és tagjait nem lehet felelősségre vonni. A testület egyébként is hibrid képződmény, funkciója valahol a végrehajtó és a törvényhozó hatalom között van. Fel kellene számolni, mert csak arra jó, hogy mindent a tagállamok szabjanak meg. Tudja persze, hogy ez szóba sem jöhet, de akkor legalább a döntéshozatalt kellene átláthatóbbá tenni.
Bizottság pedig szégyentelenül tekintélyuralmi rendszereket védelmez a jogállam ügyében – tette hozzá. Nem szerez érvényt a normáknak, így nem érvényesül a jogállam, a tagok döntik el, hogy eleget tesznek-e valamilyen előírásnak. A képviselő ugyanakkor örvendetesnek tartja Macron győzelmét, illetve, hogy alulmaradt az „Orbán-klón” Janša. Mert nem mindegy, ha a 27-eken belül még két olyan ország van, amely Európa-ellenes.
Reuters
Csányi Sándor elárulta az Inforádióban, hogy az ukrán kormány folyamatosan nyomást gyakorol az OTP-re: adja el orosz érdekeltségét. Ebbe az elnök-vezérigazgatója a maga részéről bele is menne, ha volna jelentkező, arról nem beszélve, hogy efelé szorítják őket a nemzetközi szankciók is, úgy hogy az értékesítés egyúttal erkölcsi kérdésként vetődik fel. A pénzintézet egyébként tavaly profitjának majdnem 18 %-át termelte meg az orosz és az ukrán piacon. A leányvállalat értékét 500 millió euróra becsülik.
Beszámolt arról, hogy Ukrajnában olyan törvény készül, amely magasabb adót vetne ki azokra a cégekre, amelyek Oroszországban is működnek. Hozzátette ugyanakkor, hogy a magyar hatóságok nem sürgetik az OTP távozását az orosz gazdaságból.
Wall Street Journal
A vezércikk kiemeli, hogy Oroszország ugyan zsarolja a gázszállítások leállításával Lengyelországot és Bulgáriát, de ha az USA az eddiginél többet segít Európának, akkor a végén Putyin ihatja meg a húzás levét. Az elnök el akarja érni, hogy a vásárlók rubelben fizessenek, és aki erre nem kapható, az úgy járhat, mint Varsó és Szófia. Abban bízik, hogy ily módon felvizezi a szankciókat és megosztja a kontinenst.
Ez azonban könnyen taktikai melléfogásnak, bumerángnak bizonyulhat, mert ugyan az EU a gázszükséglet átlag 40 %-át szerzi be az oroszoktól, és nem lehet egy pillanatról a másikra egyéb forrásból megvenni ekkora mennyiséget. Ám a trükknek arra kell sarkallnia Európát, hogy legyen elszántabb és csökkentse függőségét. A lengyelek igazolják, hogy van rá mód, gyorsabban is, mint ahogy sokan hiszik. Még Bulgária számára is kínálkozik alternatíva, pedig ott a gáz 90 %-a Oroszországból jön.
A németek ugyanakkor egy év alatt 20 %-kal csökkentik kitettségüket. Putyin azon dolgozik, hogy az EU fizesse meg az árát, amiért felfegyverzi Ukrajnát, illetve büntetni kívánja Moszkvát. A gázárak egy év alatt meghatszorozódtak. Ha az államfő elzárja a gázcsapot, annak recesszió lehet a következménye. Ám ez fájdalmas volna a Kreml számára is. Hiszen nemigen tudja másnak eladni az energiahordozót. Így hamarosan kutakat kell bezárni.
Az elnök továbbra is alábecsüli az európai szolidaritást. A háború energia-ügyben ráébresztette a valóságra a földrészt, de jó volna, ha Biden is végre megmozdulna, mert ő mostanában több olyan idevágó intézkedést is hozott, amelyek láttán Putyin bizonyára a tenyerét dörzsöli.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >