Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A kis államok mindig megverték a nagyokat
Timothy Snyder szerint törvényszerű, hogy Oroszország elveszítse a háborút. Merthogy megkésve ugyan, de ugyanazon a folyamaton megy át, mint sok más állam, így a németek, belgák, spanyolok, franciák a gyarmatbirodalmuk felbomlása után. A demokrácia felé fordultak, amit azután betetőzött az uniós csatlakozás, csak éppen a többségüknek az átálláshoz túl kellett jutniuk egy vesztes imperialista háborún. A demokrácia szempontjából viszont mindig ez volt a feltétel, hogy esélyt kapjon. A Yale Egyetem legendás történész professzora, akinek szakterülete Kelet-Európa, illetve a holokauszt, kitért arra, hogy ezek az országok mind átugrották a nemzetállam fejlődési szakaszát. Ugyanakkor a múlt azt is mutatja, hogy az egykor leigázott országok csak nyernek, lásd Vietnamot, Algériát. A kis államok mindig megverték a nagyokat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Fox News
Szijjártó Péter elismerte az erősen konzervatív amerikai tévének adott interjúban, hogy a Biden-kormányzat hivatalba lépése óta gyakorlatilag befagytak a legfelső szintű magyar-amerikai kapcsolatok. A miniszter a Biztonsági Tanács ülésén vett részt, amelyet a washingtoni diplomácia vezetője kezdeményezett. Blinken azonban nem várta meg a magyar politikus felszólalását, így nem találkoztak.
A magyar külügyminiszter a televízióban sajnálatosnak nevezte, hogy nincs semmiféle közvetlen egyeztetés a két vezetés között, szerinte ez az Egyesült Államoknak sem érdeke. Hozzátette, hogy a katonai és gazdasági szálak továbbra is erősek, de az USA lefokozta az államközi viszonyt.
Visszautasította, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajnát és inkább az orosz érdekeket képviseli. Szerinte igenis beáll a szankciók mögé, de azt nem tudja elfogadni, hogy a vezetéken érkező gázra is vonatozzon a tilalom. Egyébként most éppen azt közölte, hogy nagyjából egymilliárd euró kell a magyar feldolgozó kapacitás átkalibrálására.
Azt bizonygatta továbbá, hogy a magyar fél igen kedvezően áll hozzá Svédország és Finnország NATO-felvételéhez, ám megjegyezte: a két országnak komolyan mérlegelnie kell a török fenntartásokat, mert Ankara beleegyezése nélkül nem léphetnek be.
Neue Zürcher Zeitung
Svájci látogatása kapcsán a szlovák elnökasszony úgy nyilatkozott: nagyon csalódott, látván, miként áll hozzá Magyarország az ukrajnai háborúhoz. Hiszen a Visegrádi Csoport pont azért jött létre, hogy elősegítse az európai egységet, bár már eddig is voltak ellentétek a tagok között, főleg a jogállamiság miatt. Továbbá, hogy a támogatások kifizetését összekapcsolják-e a demokratikus normák tiszteletben tartásával. Caputová szerint azonban Budapest magatartása megkérdőjelezi a közös szándékot.
De hogy mi vezérli Orbánt, arról szerinte a magyar vezetőt kell megkérdezni, aki saját bevallása szerint az ország érdekeit védelmezi. A szlovákok számára viszont az a nemzeti érdek, hogy megvédjék az összefogást a kontinensen és segítsenek az ukránoknak. Itt nyilvánvalóan eltér a két ország felfogása. Ideértve, hogy nem lehet csupán zsebkendőt küldeni a megtámadott országnak, mármint hogy annak polgárai le tudják törölni a könnyeiket. Szükség van katonai segítségre is. Annál is inkább, mert ha Oroszország elfoglalja a szomszédos államot, akkor határos lenne Szlovákiával, abból azonban Pozsony nem kér, mert még emlékszik 68-ra.
Hogy miért annyira népszerű Moszkva a szlovák közvélemény szemében, arra azt mondta, hogy az orosz vezetés a Krím megszállása után jelentősen rátett a hibridhadviselésre, mert Moszkva igyekezett meglovagolni a kedvező szlovákiai közhangulatot. Arról is beszélt, hogy az olajfeldolgozást két év alatt tudják átállítani, de ettől még támogatják az embargót, mert le akarnak válni az orosz szénhidrogénekről. Ehhez pedig egységes fellépés szükséges. Annál is inkább, mert itt olyan alapkérdések forognak kockán, mint a demokrácia és a területi függetlenség. Ráadásul az oroszok immár nem megbízható szállítók. És ha nem kapnak pénzt az olajért, illetve gázért, az is támogatás Kijev számára.
Wall Street Journal
Orbán továbbra is nyitva hagyja, hogy mi legyen az orosz olajembargóval. Európa ugyan próbálja eloszlatni a magyar aggályokat, ám az egyre jobban elgennyedő vita beárnyékolja az újabb szankciókról folyó tárgyalásokat. A kormányfő az utolsó akadály, hogy átfogó tilalmat vezessenek be az orosz energiahordozóra. Azaz keresztbe fekszik a tervvel szemben, mármint hogy az eddigi legátfogóbb intézkedéssel kiéheztessék a Kreml hadigépezetét.
Ám közben a részben állami tulajdonban lévő MOL szép csendben fokozza erőfeszítéseit, hogy máshonnan szerezzen be kőolajat. A százhalombattai finomítót akár két éven belül át lehet állítani az új fajtára – közölte a társaság. EU-illetések azonban így nem tudják, hogy akkor most Orbán csak blöfföl a vétófenyegetéssel? Úgy látják, hogy jelen állapot szerint a hó végi csúcstalálkozón születhet meg a megoldás. Ideértve, hogy a magyar ellenkezés miatt a 26-ok esetleg nemzeti alapon vezetik be a tilalmat. Ez azonban ártana az egységfrontnak a háború ügyében.
A magyar hozzáállás nagy felháborodást váltott ki főleg a lengyel és a cseh kormány részéről, mert Oroszországot csakis közösen lehet elszigetelni. Ez pedig egyetlen embertől függ, akit Brüsszel egyébként is bírál, mivel a magyar politikus igyekszik megszilárdítani az ellenőrzést a sajtó, az igazságszolgáltatás és az egyetemek fölött. A prágai alsóház elnöke szerint a csehek és a szlovákok próbálnak alternatív olajvásárlási lehetőségeket felkutatni, de a magyarok nem.
Rolling Stones
Az európai és amerikai jobboldal két napra megszállta Budapestet, hogy megsirassa a nyugati civilizáció állítólagos öngyilkosságát. Merthogy a Konzervatív Akció Konferencia kihelyezett ülése biztonságos hely volt a tekintélyelvűek, no meg az őket imádó republikánusok számára. A kultúra kimúlását olyan tényezőknek tulajdonítják, mint hazai munkásokat kiszorító bevándorlók, a kommunisták és progresszivisták, a genderőrület és a liberális demokrácia, ami új polgári vallást farag az emberi jogokból.
Sötét fellegek gyülekeztek Magyarország fölött. A szónokok a többi közt a gender identitás, az abortuszjog, az idegen kultúra és a média kemény ellenőrzésében látták a megoldást. Mondván, csak így lehet megmenteni a fehér népességet, az egyházat és a „nyugati civilizációt”. Orbán felszólalása feltűnően hajazott a nagy lakosságcsere elméletre.
Ezek a körök nemzetközi jobboldali szövetséget akarnak a „nemzet” védelmében. Amiből azonban nem következik, hogy ugyanazokat a politikai értékeket osztják. Az amerikai konzervatívok pl. fontosnak tartják a sajtószabadságot – ezzel szemben az Orbán-kormány szinte teljesen kiszorította a pályáról az ellenzéki médiát.
Jól illusztrálta a mentalitást, hogy az összes amerikai újságírók kizárták az értekezletről. Erővel elhúzták a pulttól a tudósítókat, Voxtól és a Rolling Stonestól kezdve, egészen a New Yorkerig, amikor megpróbálták bemutatni az akkreditálásukat. Az AP eleve senkit sem küldött, mert az Alapjogokért Központ hónapokon át nem válaszolt az emailekre. (A házigazda intézet jelentős állami támogatást kap.)
A tanácskozás gazdája, az Amerikai Konzervatív Unió azt ígérte, hogy beengedik a sajtómunkásokat, de a kisujját nem mozdította értük, amikor az autokrata Orbán barátai kitiltották a nyilvánosságot. Baljós jel ez arra nézve, hogy a tengerentúli jobboldal összeáll az illiberális tekintélyuralommal a demokrácia alapelveivel szemben. Aligha ez volt az utolsó ilyen eset.
Süddeutsche Zeitung
Timothy Snyder szerint törvényszerű, hogy Oroszország elveszítse a háborút. Merthogy megkésve ugyan, de ugyanazon a folyamaton megy át, mint sok más állam, így a németek, belgák, spanyolok, franciák a gyarmatbirodalmuk felbomlása után. A demokrácia felé fordultak, amit azután betetőzött az uniós csatlakozás, csak éppen a többségüknek az átálláshoz túl kellett jutniuk egy vesztes imperialista háborún. A demokrácia szempontjából viszont mindig ez volt a feltétel, hogy esélyt kapjon.
A Yale Egyetem legendás történész professzora, akinek szakterülete Kelet-Európa, illetve a holokauszt, kitért arra, hogy ezek az országok mind átugrották a nemzetállam fejlődési szakaszát. Ugyanakkor a múlt azt is mutatja, hogy az egykor leigázott országok csak nyernek, lásd Vietnamot, Algériát. A kis államok mindig megverték a nagyokat. Ezért nem szabad meglepődni azon, ha Ukrajna is felülkerekedik. Ráadásul itt egy decentralizált, majdnemhogy lázadó civil társadalom néz szembe a rendkívüli módon hierarchiába rendezett orosz rezsimmel.
Ugyanakkor Európa szemszögéből rendkívül fontos, hogy Ukrajna mennyire sokszínű a népcsoportokat, nyelveket, vallásokat tekintve. A háború remélhetőleg nem Oroszország megaláztatásával ér véget, hanem inkább arra ösztönzi, hogy a nép másként tekintsen magára. Ne nosztalgiázzon, ne a köldöknéző mítoszokra, a „Győzelem Napjára” kattanjon rá, hanem a jövőjével, az érdekeivel foglalkozzon. Azaz induljon meg a demokrácia felé.
Következő cikk: Mintha a kormány azt szeretné, hogy a menekültek kerüljék el az országot
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >