Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Eljött Európa pillanata. Le kellene rá csapni
Az első számú európai lap a Financial Times szerkesztőségi állásfoglalásban sürgeti, hogy az EU hagyja jóvá Ukrajna tagjelölti kérelmét, amihez persze át kell alakítani az egész bővítési folyamatot, valamint a döntéshozatali rendszert. Az ukránok számára a mostani válságban a tét az, hogy megtartsák szuverenitásukat és az európai jövőt. Azaz, hogy nem kívánnak moszkvai mintára tekintélyuralmi kleptokráciában élni, hanem korszerű piaci demokrácia a céljuk. Mai kijevi látogatása során a francia, német és olasz vezető megvitatja a házigazdák uniós csatlakozás terveit, majd a jövő heti csúcs határoz a jelölti státuszról. Ám a válasz nem lehet kétséges, azzal a feltétellel persze, hogy a felvételi tárgyalások megindulásához az ukrán félnek meg kell erősíteni a jogállamot, ugyanakkor vissza kell szorítania a korrupciót. Ennél kevesebbet kilátásba helyezni, nos, az geopolitikai hiba volna. Egyben nagyon rossz jelzést küldene – nem csupán Kijevnek, hanem Moszkvának is. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Project Syndicate
Az ukrajnai háború 8 tanulsággal szolgált, bár még messze nincs vége.. De az biztos, hogy a végeredményt a harcok teremtette tények szabják majd meg – írja Joseph S. Nye, a Harvard tekintélyes professzora. Az általa levont következtetések:
1. Hat a nukleáris elrettentés, de hogy mennyire, az inkább a téten és nem a tényleges csapásmérő képességen múlik. Mindenesetre Putyin fenyegetése nyomán a Nyugat nem küldött csapatokat, fegyvereket azonban igen.
2. A kölcsönös gazdasági függés nem gátolja meg a háborút, jóllehet megdobhatja annak költségeit.
3. Ha egyenlőtlen a gazdasági függés, akkor azt eszközként használhatja a kevésbé kiszolgáltatott fél. Viszont ha nagyjából egyforma az egymásrautaltság, akkor nem sokat ér. Energia-ügyben pont ez utóbbi áll fenn, viszont a pénzügyeket tekintve Moszkva sokkal sebezhetőbb, ezért idővel hatni fognak a szankciók.
4. A megtorló intézkedések rövidtávon nem befolyásolják a fejleményeket.
5. Sokat jelent az információs hadviselés. Hogy Amerika a viszály elején folyamatosan közzétette a hírszerzési értesüléseket az orosz katonai készülődésről, az egyrészt kilőtte Putyin érveit, másrészt pedig nagyban hozzájárult a nyugati szolidaritáshoz.
6. Számítanak mind a puha, mind a kemény hatalmi eszközök. Az orosz brutalitás akkora felháborodást keltett, hogy Németország elállt az Északi Áramlat 2. vezeték használatba vételétől, amit az USA éveken át képtelen volt elérni.
7. Az internetes csapásmérés nem csodaszer. Az oroszok ugyan hírek szerint több kíbertámadást is indítottak az ukrán közszolgáltatások vezérlő rendszerei ellen, ám minden különösebb hatás nélkül.
8. A legfőbb tanulságban a világon semmi új nincs: megjósolhatatlan, hogy miként végződik egy háború. Az orosz elnök kieresztette a szellemet a palackból, de lehet, hogy az még ellene fordul.
Washington Post
A vezércikk szerint nem szabad megengedni, hogy az orosz államfő megtörje és elhallgattassa Alexej Navalnijt. Az ellenzék legnevesebb alakjáról csak annyit lehet tudni, hogy az eddigi büntető telepről átszállították egy igencsak kemény börtönbe. A hatalom ily módon félelmet akar kelteni, illetve, amint egy másik orosz politikai fogoly, a lapban rendszeresen jelentkező Vlagyimir Kara-Murza nemrégiben megfogalmazta: a rács mögött az érintettek számára az a legaggasztóbb eshetőség, hogy a világ megfeledkezik róluk.
Navalnij jelentős országos politikai hálózatot épített ki és folyamatosan mozgósított az elnök pártjának „szélhámosai és tolvajai” ellen. A politikust megpróbálták meggyilkolni a biztonsági szolgálatok, szervezetét szétverték. Vezető munkatársai közül jó néhányan külföldre kényszerültek. A politikust csalás nevetséges vádjával cellába dugták, de onnan is tiltakozott.
Az új helyről, Melehovóról az a hír járja, hogy ott módszeresen bántalmazzák az elítélteket. Az eljárásmód megint csak azt tanúsítja, hogy Putyin rendszere immár nem tekintélyuralmi, hanem totalitárius. Az ország persze jó ideje nem számít jogállamnak, de most az önkényuralomhoz tér vissza. Az világos, hogy az elnök azon van: soha többé ne lehessen hallani Navalnijról. A legélesebb kritikusának igyekszik betapasztani a száját. De pont ezért csak még fontosabb, hogy mindenki kiálljon a politikusért, és így hallatszódjon a szava, egészen addig, amíg vissza nem nyeri szabadságát.
FT
Az első számú európai lap szerkesztőségi állásfoglalásban sürgeti, hogy az EU hagyja jóvá Ukrajna tagjelölti kérelmét, amihez persze át kell alakítani az egész bővítési folyamatot, valamint a döntéshozatali rendszert. Az ukránok számára a mostani válságban a tét az, hogy megtartsák szuverenitásukat és az európai jövőt. Azaz, hogy nem kívánnak moszkvai mintára tekintélyuralmi kleptokráciában élni, hanem korszerű piaci demokrácia a céljuk.
Mai kijevi látogatása során a francia, német és olasz vezető megvitatja a házigazdák uniós csatlakozás terveit, majd a jövő heti csúcs határoz a jelölti státuszról. Ám a válasz nem lehet kétséges, azzal a feltétellel persze, hogy a felvételi tárgyalások megindulásához az ukrán félnek meg kell erősíteni a jogállamot, ugyanakkor vissza kell szorítania a korrupciót. Ennél kevesebbet kilátásba helyezni, nos, az geopolitikai hiba volna. Egyben nagyon rossz jelzést küldene – nem csupán Kijevnek, hanem Moszkvának is.
A tagállamok megosztottak. Az ukrán állami intézmények krónikus gyengesége folytán a tagság még messze van. Az ellenzők szerint hamis reményeket kelt, ha most megkezdődhet a párbeszéd a felvételről, a várható lassú haladás pedig kiábránduláshoz vezet majd, más jelentkezők körében is. Léteznek másfajta jogos aggályok is, ám ezeknél sokkal fontosabbak a kockázatok, már ha nem adják meg a jelöltséget. Az ukránok közül sokan úgy vennék, hogy nem tekintik őket az „európai család” tagjainak. Moszkva viszont az EU megosztottságára és határozatlanságára következtetne belőle.
Feltehetőleg az volna a célravezető, ha Ukrajna, Moldova és Grúza fokozatosan kapcsolódhatnának be az integrációba, ahogy teljesítik a tárgyalási fejezeteket. Tehát nem akkor nyernék el a tagságot, ha már minden feltételnek megfelelnek. Ily módon egyúttal válaszolna az EU az oroszok által indított háborúra is. Egyes vezetők azt mondják: eljött Európa pillanata. Le kellene rá csapni.
Bloomberg
Miután Vlagyimir Putyin nemrégiben Nagy Péterhez hasonlította magát, az elemzés arra számít, hogy a politikus hamarosan hódítónak nyilvánítja magát, viszont a moszkvai tervekből az rajzolódik ki, hogy az elnök állandó háborúra készül Európa más részei ellen. Még akkor is, ha a Kreml egyelőre nem bólintott rá a megszállt ukrán területekről elhangzó szándékokra, mármint hogy a kérdéses övezetek népszavazás útján tagozódjanak be Oroszországban.
Az ukrán államfő ehhez képest a héten megerősítette, hogy visszaszerzik az összes elvesztett várost, ami az érintett területek kvizlingjeinek fülében halálos fenyegetésként hangzik. Határozott ígéretet várnak, hogy az orosz vezetés nem vonul vissza és nem szolgáltatja ki őket az ukrán hatóságoknak. Csak akkor támogatják fenntartás nélkül az orosz katonaságot, ha biztosak lehetnek abban, hogy a hódítás révén előállt új határok nem változnak. Mindezt természetesen egyvalakitől remélhetik, habár Putyin éppen most utalt arra, hogy olyan küldetést teljesít, mint egykor Nagy Péter.
Ez az eddigi legegyértelműbb jelzés arra, hogy mit forgat a fejében. De a határok eltolása akkora jelentőségű, hogy arra idáig csupán a Krímben volt példa. Ám ha beismeri, hogy célja a terjeszkedés, azzal betesz a Nyugattal fennálló együttműködésnek. Olyan, mintha kilátásba helyezné, hogy addig nem áll le, amíg nem elégíti ki az étvágyát. Viszont vonatkozhat bármelyik területre, amelyet a „történelmi Oroszország” részének lehet nyilvánítani. Érintheti Kelet- és Észak-Európa javarészét. Már nem volna messze attól, hogy Putyin a saját fejére tegye a birodalomépítő koronáját.
Következő cikk: „Szerbiában nem volt előrelépés, sőt, inkább visszalépés történt a csatlakozás szempontjából”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >