2024. március 29. péntek
Ma Auguszta, Bertold névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Az eddigi európai rendnek vége

Az eddigi európai rendnek vége

Bármennyire is keserű szembesülni vele, az intézményeken és szerződéseken alapuló európai rendnek immár vége. A biztonságot a jövőben nagyban a katonai erő szabja meg. És ha meg is szűnnek a harcok ukrán területen, az orosz hibrid hadviselés minden bizonnyal folytatódik, akár „kis, zöld emberkék” révén. Vagyis állandósul a békétlenség. Európa teljesen megváltozik, kénytelen lesz elfogadni, hogy sorsába beleszólnak más hatalmak. Az integráció hajtóereje az lesz, hogy nyerni kell egy veszélyes világban, nem pedig az, hogy elkerülje a konfliktusokat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FT

 

A francia pénzügyminiszter kijelentette, hogy országa akár Magyarország nélkül is kész keresztülvinni a nagy nemzetközi cégek egységes megadóztatására kidolgozott tervet. Mint emlékezetes, a magyar kormány elfogadta a szabályozást, ám pár napja, az utolsó pillanatban vétózott. Bruno Le Maire azonban francia soros elnökség záró sajtóértekezletén azt közölte, hogy Párizs ragaszkodik az elképzeléshez, akár csatlakozik a magyar fél, akár nem.

Épp ezért az OECD keretében most alternatív megoldást kíván találni a gazdaságért felelős biztossal, hogy ne vesszen kárba a 137 állam közreműködéssel kidolgozott szabályozás. Nyilatkozata azt jelzi, hogy a franciákat felpaprikázta a kudarc, hiszen az ügy már egészen közel járt a megállapodáshoz. Még a lengyelek is feladták ellenkezésüket, amikor a magyar vezetés váratlanul beleköpött a levesbe. A francia miniszter erről azt mondta: az nem járja, hogy Európát túszként tartsa fogva egy-két rosszakaratú tag. Meg azt is elárulta, hogy a magyar ellenállást az ún. kiterjesztett együttműködéssel lehet megkerülni, noha adóügyekben elvileg egyhangú határozatot kell hozni.

Brüsszel azonban ezt a lehetőséget csak akkor tartja elfogadhatónak, ha már minden kötél szakad, így inkább azon van, hogy megnyerje az Orbán-kabinetet. Egyes illetékesek azt várják, hogy a miniszterelnök jobb belátásra tér, hiszen a kérdés rendezése neki is nagyobb adóbevételeket jelentene. Párizs szerint ugyanakkor a magyar álláspont mögött az van, hogy Budapest ily módon próbál engedményt kicsikarni más területeken.

 

Der Standard

 

Csehország nehéz helyzetben veszi át az EU soros elnöki feladatait, mert mindent beárnyékol az ukrán háború, így a fél évre szóló elnökség is válság üzemmódban működik. Első helyen szerepel a menekültek helyzetének rendezése, továbbá Ukrajna újjáépítése – hozták nyilvánosságra Prágában. Ám a földönfutóvá lett milliók kapcsán Jirzsi Pehe, a prágai New York Egyetem rektora nem tudja, mennyire játszhat itt pozitív szerepet egy olyan ország, amely az elmúlt években a V4-ek tagjaként következetesen meggátolta a közös menedékpolitikát.

És az is komoly bökkenő, hogy a cseh fél mennyire komolyan állhat ki a demokratikus intézmények megerősítése mellett, amikor a Visegrádi Csoportban továbbra is Budapest és Varsó szoros szövetségesének számít. A lap hozzáteszi, hogy az új cseh miniszterelnök uniós kérdésekben igyekszik elhatárolódni populista elődjétől. Andrej Babiš pártja ugyan a liberális frakcióhoz tartozik Strasbourgban, ám a politikus szívesen kimutatja, hogy igen közel áll a nemzeti-konzervatív Orbán Viktorhoz.

 

Project Syndicate

 

Hogy az európai terv ne változzon, ahhoz fenekestül fel kell forgatni mindent – íjra Mark Leonard, az Európai Külkapcsolati Tanács nevű agytröszt igazgatója. Az EU ugyan azért született, hogy soha többé ne legyen háború a földrészen, ám az orosz agresszió folytán igen fontos elveket kell újra végiggondolni. Jelenleg haditerv van érvényben, ennek megfelelően

1. az unió kénytelen nagyon odafigyelni a katonai erejére. Tabuk dőlnek le, nehéz fegyverek mennek Ukrajnába. Az európai gazdaság eszközként szolgál Oroszország ellen és hadigazdálkodás készül, amelyben a biztonság fontosabb a hatékonyságnál.

2. Át kell gondolni a kölcsönös függés eddigi politikáját, mert kiderült, hogy a gazdasági együttműködés nem szavatolja a politikai megbékélést. Sőt, alkalmat nyújt arra, hogy az egyik fél zsarolja a másikat. Európa leválik az orosz energiahordozóktól, de függetlenedni kíván Kínától is.

3. Előtérbe kerül a szuverenitás, mivel Moszkva azt hiszi, hogy bárhol tetszése szerint beavatkozhat a lazán körvonalazott orosz civilizáció érdekében.

4. Kiderült, hogy az európai terv nem gyakorol kellő vonzerőt a világban, valószínűleg még a kontinens bizonyos részeire sem terjed ki. Egy sor fejlődő ország regionálisnak tekinti az ukrán viszályt, nem pedig világháborúnak.

5. Bármennyire is keserű szembesülni vele, az intézményeken és szerződéseken alapuló európai rendnek immár vége. A biztonságot a jövőben nagyban a katonai erő szabja meg. És ha meg is szűnnek a harcok ukrán területen, az orosz hibrid hadviselés minden bizonnyal folytatódik, akár „kis, zöld emberkék” révén. Vagyis állandósul a békétlenség.

Európa teljesen megváltozik, kénytelen lesz elfogadni, hogy sorsába beleszólnak más hatalmak. Az integráció hajtóereje az lesz, hogy nyerni kell egy veszélyes világban, nem pedig az, hogy elkerülje a konfliktusokat.

 

Wall Street Journal

 

A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy nem változtatja meg a háború menetét, ám gyengíti a Fekete-tenger blokádját, hogy Oroszország Ogyesszánál kénytelen volt feladni a híres-nevezetes Kígyó-szigetet. Pedig az oroszok már légelhárító rakétákat, hadihajók elleni tüzérséget telepítettek oda, továbbá elektronikus központot alakítottak ki, hogy Kijev ne tudja nyomon követni a fejleményeket a nyílt vizeken.

Most viszont Moszkva kénytelen lesz egyes hajóit az ukrán rakéták hatótávolságán belül állomásoztatni, ha az eddigi szinten kívánja tartani hadműveleteit a tengeren. A sziget arra is jó volt neki, hogy fenyegesse azokat a szállítóhajókat, amelyek gabonát próbáltak volna elvinni a kikötőből. Mivel az oroszok meglehetősen vérszomjasnak bizonyultak a háborúban, nehéz hitelt adni a moszkvai védelmi tárcának, miszerint azért távoztak a szigetről, mert jóindulatot akartak tanúsítani. Viszont látszik, hogy az ukránok tudják használni, ha megfelelő tűzerőhöz jutnak nyugatról.

Egyébiránt a blokád része, hogy továbbra is aknák vannak a vízben és az orosz haditengerészet nem engedi ki a gabonával vagy étolajjal megrakott kereskedelmi járműveket. Ezzel együtt a meghátrálás óriási lépés a zárlat megtörésére. A Nyugatnak ki kell használnia az ukrán lendületet és kísérő hadihajókat kell adni az Ogyesszából távozó szállítóhajók mellé.

 

2022. július 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Itt az idő, hogy Kiev elestéről beszéljünk

A Times kommentárja úgy ítéli meg, hogy Ukrajnában a nyáron nagyon is bekövetkezhet az a horror >

Tovább

„Maffia uralja Magyarországot”

Egy bennfentes pellengérre állítja az Orbán-rendszert, azt mondja, hogy az országot maffia irányítja. Magyar Péter a >

Tovább

Oroszország fokozza az előkészületeket, mert nagy offenzívára készül

Ukrajnának készülnie kell. Jön a tavasz és ez jó abból a szempontból, hogy nem járnak olyan >

Tovább

Végül a lábunkra esik

Katarina Barley, az Európai parlament német szociáldemokrata alelnöke és egy osztrák Balkán-szakértő a Frankfurter Rundschauban úgy >

Tovább

Ibiza Magyarországon: A titkos felvétel bajba hozza Orbán rendszerét

A Der Standardkommentárja úgy ítéli meg, hogy ami jelenleg Magyarországon a titkos felvétel ügyében zajlik, az >

Tovább

„Bolsonaro magyar éjszakái”

A Frankfurter Allgemeine Zeitung ezt az ironikusan a  címet adta a brazil elnök háromnapos titkos kiruccanásáról szóló >

Tovább

Orbánnak új ellensége van, aki egy felvételt lobogtat a felső szintű korrupcióról

Magyar Péter igazi tüske a kormány körme alatt, miközben volt felesége kiszállt a közéletből. A szenzációs >

Tovább

A képmutatók és Ukrajna

Paul Lendvai ellentétbe állítja, hogy a múlt héten pont akkor gyűltek össze az uniós államok vezetői >

Tovább

A megújult Iszlám Állam emberei őrjöngtek Moszkvában…

… de Putyin Ukrajnára fogja a tömeggyilkosságot, hogy elterelje a figyelmet saját biztonságpolitikájának fiaskójáról. Ugyanakkor arra >

Tovább

Az orosz elnök Ukrajnán akarja leverni a moszkvai támadást

Hiába jelentette be az Iszlám Állam, hogy emberei öltek meg több mint száz fiatalt abban az >

Tovább

Putyin háborút akar a Balkánon

Erre figyelmeztet a washingtoni Demokráciavédelmi Alapítvány két munkatársa a Wall Street Journalban. Ivana Stradner és Mark >

Tovább

Európa a Balkánon is Putyinnal küzd

Fel kell vennie Boszniát, de ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a köztársaság hajtson végre reformokat, különben a >

Tovább