2024. április 26. péntek
Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A nemzetközi vezérürü

A nemzetközi vezérürü

Orbán Viktor jelenleg az amerikai jobboldal kedvence, mert egy-két dolgot meg tud tanítani arról, miként kell harcolni a „woke” politika ellen, ám mindez meglehetősen baljósan hangzik. A CPAC rendezvényen a szélsőjobb olyan nagyságai szerepelnek szónokként, mint Sarah Palin, a Tea Mozgalom vezetője, Steve Bannon, a brazil elnök, vagy éppen a brit Nigel Farage. 100 dollár belépti díj fejében bárki meghallgathatja őket Dallasban. A vendégek közül azonban kiemelkedik Orbán. Ugyanis csak minden szökőévben szokott előfordulni, hogy az EU egyik tagállamának első embere felszólal a tengerentúli konzervatív aktivisták fórumán, de ki mondta, hogy a vendég átlagos európai politikus? Az amerikai jobb úgy tekint rá, mint aki a nemzetközi vezérürü a kulturális háborúk elleni tiltakozásokkal szemben. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Politico

 

Bizonyossá vált, hogy az Európai Parlament szép csendben ejtette tervét, vagyis hogy perbe fogja az Európai Bíróság előtt a Bizottságot, miután szerinte az nem lépett fel kellő határozottsággal a jogállam megsértése ellen Magyarországon és Lengyelországban. A keresetet már májusban visszavonták, részben, mivel az unió végrehajtó testülete megfenyegette az Orbán-kormányt, hogy az nem kap közösségi pénzeket, ha nem orvosolja a kifogásokat. Egyben beindította a jogállami mechanizmust. A másik ok, hogy az EP szakértői szerint a próbálkozás gyenge jogi lábakon állt.

Mint emlékezetes, Magyarország, Lengyelország és Bulgária ellen az a vád: virágzik náluk a korrupció, ugyanakkor sérül a bíróságok függetlensége. Egy strasbourgi szóvivő azonban megerősítette, hogy a per lekerült a napirendről, a visszakozást támogatta a frakciók nagy többsége. Viszont a jelentős pártcsaládok vezetői a napokban nyilatkozatban sürgették, hogy Brüsszel ne adjon forrásokat a Fidesznek.

Hogy mennyire nem egy malomban őröl a magyar kérdésben a két európai testület, az kiderült Tusványos után, miután Orbán kijelentette, hogy Magyarország nem kíván kevert faj lenni. Az EP határozottan elítélte a megnyilvánulást, a Bizottság viszont csak nagyon szőrmentén nyilatkozott. Ám utóbbinál van a pénzes ládika kulcsa és ezzel gyakorol nyomást Budapestre, illetve Varsóra. A lengyelek esetében mutat némi hajlandóságot a megállapodásra, de a magyarokkal ilyesmiről szó sincs, legalábbis nyilvánosan nem. Utóbbiaknál még az is felmerült, hogy a hosszú távú költségvetésből sem kapnak egy fityinget sem.

A végső döntést azonban a tagállamok vezetőiből álló Tanács mondja majd ki. Az alapok megvonását minősített többséggel kell megszavazni, de úgy, hogy akik rábólintanak, azok a 27 tagállam legalább 55 %-át, illetve az európai lakosság minimum 65 %-át képviseljék.

 

Bloomberg

 

Az előző amerikai elnök azt tette közzé a magyar kormányfővel lezajlott egyeztetés után, hogy nagyszerű volt együtt lenni a barátjával, és hogy megünnepelték a Fidesz áprilisi választási győzelmét. Donald Trump az egyik, golfozásra szolgáló luxusbirtokán találkozott Orbán Viktorral, alig egy héttel azután, hogy az olyan beszédet mondott az erdélyi nyári egyetemen, amelyet évtizedes tanácsadója, az időközben épp ezért lemondott Hegedűs Zsuzsa úgy minősített: az Göbbelshez lett volna méltó.

Mint ismeretes, Orbán holnap a Konzervatív Politikai Akció Konferencia dallasi fórumának megnyitó felszólalását tartja, Trump pedig vasárnap a záróbeszédet. A magyar vendég részvétele azonban éppen Tusványos miatt bírálatokat váltott ki, noha az amerikai jobboldal bizonyos körei vonzódnak a kormányfőhöz, miután az „kereszténydemokrata, konzervatív és hazafias politikát” hirdet. A CPAC elnöke pár napja úgy reagált a kritikára, hogy először meg kell hallgatni, mit ad elő a magyar politikus, és ha valaki nem ért vele egyet, utána még bőven fel lehet vetni.

 

Independent

 

Orbán Viktor jelenleg az amerikai jobboldal kedvence, mert egy-két dolgot meg tud tanítani arról, miként kell harcolni a „woke” politika ellen, ám mindez meglehetősen baljósan hangzik. A CPAC rendezvényen a szélsőjobb olyan nagyságai szerepelnek szónokként, mint Sarah Palin, a Tea Mozgalom vezetője, Steve Bannon, a brazil elnök, vagy éppen a brit Nigel Farage. 100 dollár belépti díj fejében bárki meghallgathatja őket Dallasban.

A vendégek közül azonban kiemelkedik Orbán. Ugyanis csak minden szökőévben szokott előfordulni, hogy az EU egyik tagállamának első embere felszólal a tengerentúli konzervatív aktivisták fórumán, de ki mondta, hogy a vendég átlagos európai politikus? Az amerikai jobb úgy tekint rá, mint aki a nemzetközi vezérürü a kulturális háborúk elleni tiltakozásokkal szemben.

A miniszterelnök Magyarországot a progresszív uralom elleni küzdelem laboratóriumának nevezte. Mostani látogatását senki ne tekintse meglepetésként, még akkor sem, ha arra a „nyíltan rasszista” beszéd után kerít is sort. A dallasi közönség azonban sokkal inkább a kedvére való, mint az, amely általában Brüsszelben vagy Strasbourgban fogadja. Bizonyos dolgokat az előbbi publikum előtt büntetlenül kimondhat.

Imádni fogják és cserében kaphatnak tőle egy igen fontos útmutatást: hogyan kell megnyerni a választásokat. Ebben igen nagy tapasztalata van, mint ahogy abban is, hogy miként kell felhasználni hozzá az államapparátust. Módszeresen átírta az alkotmányt, hogy semlegesítse az ellenzéket, az államot pedig úgy alakította át, hogy sok kiszolgáltatott polgár ne szavazhasson másra, csakis rá.

Az amerikai jobboldal szíves-örömest lekoppintja a módszert, sőt a sajtó és a választási szabályok ügyében már át is vett egy s mást Orbán forgatókönyvéből. Aggasztó, hogy az államokban igen fontos választások jönnek mostanában.

 

Die Welt

 

A szankciók nem jó módszert jelentenek az autokraták megregulázására, sőt sokszor csak meghosszabbítják azok uralmát. Erre figyelmeztet közös cikkében a svájci Freiburg, illetve a német Bayreuth egyetemének két professzora. Merthogy szerintük a büntető intézkedések ártanak az érintett ország gazdaságának, viszont gyakorta stabilizálják a tekintélyuralmi vezetést. Lásd Fidel Castrót, Szaddam Husszeint, Basar Asszadot vagy a Kim-klánt.

A gond általában ott van, hogy a zárlat folytán hiány lép fel bizonyos importcikkekből. Ezt azonban a vazallusok nem érzik meg, a lakosság jó része azonban igen, ám ilyenkor a nagy többség a fel szokott sorakozni a „zászló” köré. Miközben még inkább függő helyzetbe kerülnek a hatalomtól. Egyébként meg az ilyen kormányokat általában nem érdekli, ha elszegényedik a nép. Viszont ha külföldi cégek kivonulnak, az csak jó a rendszernek, mert olcsón meg lehet szerezni ezeket az érdekeltségeket.

Az persze más, ha a szankciók folytán meginog az ország katonai ereje, ahogy az Milosevics és az iraki diktátor esetében is történt. Ugyanakkor az atomhatalom Oroszországnál ilyesmire nemigen lehet számítani. Ilyenkor két mód kínálkozik a rendszer meggyengítésére. Az egyik, hogy vádalkut kell kötni a hatalom magas rangú kiszolgálóival, akik ilyenformán feltárják a világ előtt a disznóságokat. Cserében kisebb büntetésre számíthatnak a nemzetközi bíróságokon.

De az is járható út, hogy serkenteni kell a kormány számára fontos szakértők kivándorlását. Az oroszoknál pl. a tiszteket lehetne ösztökélni, hogy hagyják el az országot. A király azonban az volna, hogy a Nyugat lemond a szankciókról, mert azokkal csak önmagát gyengíti meg. Viszont ha nem veszít gazdasági teljesítményéből, az így megmaradó többletet Ukrajna katonai megsegítésére, illetve saját felfegyverzésére fordíthatja. Ezáltal sokkal hatékonyabban sakkban lehetne tartani Vlagyimir Putyint. Azaz az elrettentő potenciált kell növelni, mert különben csak újabb támadások várhatóak.

Neue Kronen Zeitung

 

Automata sorompókat akar felállítani a Sopron közeli kis osztrák határtelepülés, Schattendorf polgármestere, mert úgy ítéli meg, hogy súlyos közlekedési veszélyt jelentenek a Magyarországról érkező ingázók. Sokan ugyanis arrafelé kerülnek, hogy elkerüljék a forgalmas klingenbachi határátkelőt.

Emiatt a faluban már 7 éve behajtási tilalmat rendeltek el, munkanapokon reggel és este, ám így is rengetegen hajtanak át a községen késő délután, illetve éjjel. Ezért támadt a polgármesternek az az ötlete, hogy a sorompóval csakis a helybélieket, illetve a szemközti Ágfalva azon lakóit engedik át, akik előzőleg regisztráltatják a rendszámukat. Valamint a mezőgazdasági gépeket. Az elképzelésről azonban az elöljáró még nem tárgyalt magyar kollégájával, de úgy ítéli meg, hogy mielőbb lépni kell. Arra hivatkozik, hogy ez a módszer Tirolban már bevált.

 

2022. augusztus 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább