Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Veszélyes fatalizmus az amerikai-kínai háborúval kapcsolatban
Tajvan miatt immár nem csupán lehetséges, hanem valószínű az amerikai-kínai fegyveres összecsapás. Gideon Rachman emlékeztet arra, hogy ezt a lehetőséget már tavaly felvetette az USA Indiai-Csendes-óceáni erőinek parancsnoka, amikor a Kongresszusban arról beszélt, hogy a következő hat évben Kína lerohanhatja a szigetállamot. A pekingi hangvétel tudatosan nacionalista és harcias. Ám a háború esélyét egyaránt növelik a kínai, amerikai és tajvani változások. Hszi Csin-ping elnök amióta csak hatalomra jutott 10 évvel ezelőtt, egyre agresszívabbá válik. Támaszpontokat építtetett a Dél-Kínai-tengeren, egységei indiai katonákat öltek meg a Himalájában és a folyamatos haderőfejlesztés folytán már több hadihajója van, mint az Egyesült Államoknak. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
A lap fő külpolitikai szemleírója arra figyelmeztet, hogy Tajvan miatt immár nem csupán lehetséges, hanem valószínű az amerikai-kínai fegyveres összecsapás. Gideon Rachman emlékeztet arra, hogy ezt a lehetőséget már tavaly felvetette az USA Indiai-Csendes-óceáni erőinek parancsnoka, amikor a Kongresszusban arról beszélt, hogy a következő hat évben Kína lerohanhatja a szigetállamot.
A pekingi hangvétel tudatosan nacionalista és harcias. Ám a háború esélyét egyaránt növelik a kínai, amerikai és tajvani változások. Hszi Csin-ping elnök amióta csak hatalomra jutott 10 évvel ezelőtt, egyre agresszívabbá válik. Támaszpontokat építtetett a Dél-Kínai-tengeren, egységei indiai katonákat öltek meg a Himalájában és a folyamatos haderőfejlesztés folytán már több hadihajója van, mint az Egyesült Államoknak.
Elődjeivel ellentétben közölte, hogy záros határidőn belül rendezni kell a tajvani kérdést. Amerikában viszont egyetlen kivételként a két párt egyetért abban, hogy fel kell tartóztatni az egyre veszedelmesebb ázsiai vetélytársat. Joe Biden háromszor is közölte, hogy invázió esetén Washington hadba szállna Tajvan oldalán. Az elnöki hivatal ugyan sorra cáfolta a kijelentéseket, ám az érvek egyre kevésbé hangzottak meggyőzően.
A Fehér Ház lakója ugyanakkor határozottan kizárta, hogy országa közvetlenül belekeveredjen az orosz-ukrán konfliktusba. Ez viszont azt a washingtoni meggyőződést tükrözi, hogy Tajvan jövőjét a világhatalmi erőviszonyok döntik el.
Ha Kína megszállná a szigetet, az Peking számára is tragédia volna, mert hatalmas áldozatokat követelne, ugyanakkor a világgazdaság összeomlása folytán veszélybe sodorná az évtizedes kínai növekedést. De legfőképpen felidézné a 3. világháború veszélyét. Ám nem lehet kizárni, mert éppen Ukrajna példája tanúsítja, hogy a nacionalizmus, a tekintélyelvűség, az elégedetlenség, valamint az amerikai erő veszélyes elegyet alkothat.
Mind az USA, mind Kína abban bízik, hogy a másik csak blöfföl. Remélhetőleg mindkettőjüknek igaza van.
Washington Post
A vezércikk azt hangsúlyozza: Oroszország nem úszhatja meg, hogy hadifoglyokat mészárolt le, amikor jó egy hete tűz alá vette az olenyivkai börtön egyik épületét. Legalább 50 ember meghalt, több tucat megsebesült. Moszkva szerint az elkövető Ukrajna volt, ám nap mint nap az oroszok bűnösségéről kerülnek elő bizonyítékok. Ha egyértelművé válik a felelősség kérdése, akkor ez lesz az egyik legszörnyűbb háborús bűn egy olyan viszályban, amelyben az orosz csapatok eleve igencsak embertelenek.
Ki kell deríteni a történteket, a bűnösöket bíróság elé kell állítani, mivel ezúttal az a nemzetközi szerződés esett áldozatul Mr. Putyin agressziójának, amely a hadifoglyokkal szembeni bánásmódot írja elő. Az érintett fegyintézetben az Azovi ezred tagjait tartották fogva, ők azok, akik megadták magukat, miután hetek át védték Mariupolt.
Már ez a tény jogsértéssel ér fel, mert Olenyivka mindössze 12 kilométerre van az arcvonaltól és a Genfi egyezmény kimondja, hogy a hadifoglyokat amilyen gyorsan csak lehet, ki kell vonni a veszélyes övezetből. Ugyanakkor felettébb kétes az orosz magyarázat, hogy az ukránok lőttek az amerikaiaktól kapott HIMARS-rakétákkal, mert honnan tudták volna, kik vannak az adott épületben, illetve szakértők szerint a nyomok nem rakétatámadásra utalnak.
Sokkal valószínűbb tehát, hogy a rabokat az orosz fél akarta megölni, egyrészt, hogy bosszút álljon az azoviak makacs mariupoli ellenállásáért, másrészt pedig, hogy a foglyok ne jelenthessék a világnak: a börtönben megkínozták őket. Nem meglepő, hogy a Vöröskereszt emberei május óta nem jutnak be a fegyházba. Az ENSZ vizsgálatot ígért.
Ki kell derülnie az igazságnak. Moszkva már semmibe vette azokat a szabályokat, amelyek 1945 után tiltották agresszív háború megindítását. Nem szabad megengedni, hogy lábbal tapodja a hadifoglyokkal szembeni eljárásmód előírásait is.
Die Presse
Kudarcot vallott Oroszország gazdasági elszigetelésének terve, mert a világ 20 legfejlettebb államának csak a fele csatlakozott a szankciókhoz és nem sok kedvük van Kína esetleges megbüntetéséhez sem. Arról a csoportról van szó, amely globálisan az új érték 85 %-át állítja elő. Ám az amerikai külügyminiszter kénytelen azzal szembesülni délkelet-ázsiai, illetve afrikai útján, hogy a kormányok nagy része tesz a büntető intézkedésekre, ideértve, hogy csak bizonyos árat fizessenek az orosz olajért.
Így viszont az orosz elnök és kínai kollégája, aki Moszkva legfőbb támogatója, felbátorodik, hogy kitartson világpolitikai céljai mellett. Az invázió óta Peking a korábbinál 72 %-kal többet költött orosz energiahordozókra. De a minap az indiai államfő is arról tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, miként lehetne kibővíteni a kétoldalú kereskedelmet. A brazil elnökválasztás nagy esélyese, Lula da Silva az orosz és az ukrán felet egyforma mértékben felelősnek tartja a viszályért.
A G20-ak közül Szaúd-Arábia is jó kapcsolatokat ápol a Kremllel, de azonos hullámhosszon van Pekinggel is. Gazdasági szempontok magyarázzák elsősorban a globális Dél visszafogottságát. Dél-Afrika bírálta az amerikai szankciókat. Törökország úgy döntött, hogy saját érdekeinek ártana, ha beszállna az oroszok megrendszabályozásába
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >