Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Közeleg az igazság pillanata
A magyar fél hiába kért segítséget az EU-tól a járványalapból, még nem kapott egy fityinget sem – a jogállami aggályok miatt. Az európai források elmaradása viszont visszafogja a növekedési kilátásokat is. De az idén azért várhatóan létrejön az egyezség Brüsszellel. A feszültség ugyanakkor aláássa a befektetők bizalmát, ez pedig azt eredményezte, hogy nagy mennyiségben dobtak piacra magyar papírokat. A forint árfolyama pedig rekordmélységbe zuhant. Ám elemzők szerint a közelgő megállapodás némi lélegzethez fogja juttatni a Fideszt. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Magyarország és Románia gazdaságilag egyelőre jól áll, mert kihasználta a háború előtti lendületet, ám elemzők szerint közeleg az igazság pillanata. Németh Dávid a KBC Banktól úgy nyilatkozott, hogy kihatnak a növekedésre a német gazdasági bajok, mivel a régió országai számára cseppet sem mindegy, mi történik legnagyobb partnerüknél. Az infláció és az emelkedő kamat pedig a hazai keresletet befolyásolja.
Az ütem a 2. negyedévben 1 %-ra fékeződött le, de akkor az Orbán-kormány még nem kényszerült szembenézni a hatalmas költségvetési hiánnyal, a felfelé iramodó árakkal és a pénzpiacokon tapasztalható nyomással. Így csak a múlt hónapban húzta be a féket, eltörölve az rezsiplafont valamint a KATÁ-t.
A magyar fél hiába kért segítséget az EU-tól a járványalapból, még nem kapott egy fityinget sem – a jogállami aggályok miatt. Az európai források elmaradása viszont visszafogja a növekedési kilátásokat is. De az idén azért várhatóan létrejön az egyezség Brüsszellel. A feszültség ugyanakkor aláássa a befektetők bizalmát, ez pedig azt eredményezte, hogy nagy mennyiségben dobtak piacra magyar papírokat. A forint árfolyama pedig rekordmélységbe zuhant. Ám elemzők szerint a közelgő megállapodás némi lélegzethez fogja juttatni a Fideszt.
Közben már recesszióba került a lengyel gazdaság, miközben az egész régiót fenyegeti a visszaesés veszélye. Úgy néz ki, hogy a háború az év vége felé nyomja át a negatív tartományba a gazdaságokat, az energiaárak emelkedése, a szállítási láncok megszakadása, az alacsony fogyasztói bizalom és a megszorító intézkedések folytán.
Az elemzőket meglepte, hogy a lengyelek a 2. félévében 2,3 %-os esést produkáltak, miközben az infláció az utóbbi negyedszázad legmagasabb szintjén jár: 15,6 %-os. A jegybank úgy reagált, hogy 6,5 %-ra vitte fel az alapkamatot, jóformán a nulláról. A megélhetési költségek megugrásának enyhítésére a kormány befagyasztotta a jelzáloghitelek törlesztését.
Politico
Várhatóan tovább élezi a feszültséget a Bizottság és a magyar kormány között, hogy a médiahatóság – lakossági panaszra hivatkozva - vizsgálatot kezdeményezett a Netflix ellen, mert az egyik rajzfilmben két lány csókolózott. Márpedig a vonatkozó magyar LMBT-ellenes törvény értelmében tilos a melegség propagálása.
Brüsszel nem nézi jó szemmel, hogy Orbán Viktor folyamatosan támadja a nemi kisebbségeket. Az országot egész Európából bírálatok érték egy éve, amiért elfogadta az említett jogszabályt. Az EU a múlt hónapban közölte, hogy a szervezet legfőbb bírósága elé viszi az ügyet.
Politico
Revansista szándékokkal vádolta meg Németországot a lengyel jegybank kormányzója, Jaroslaw Kaczynski hű szövetségese. Adam Glapinski szerint a veszély nem a gazdaság oldaláról fenyegeti az országot, hanem Brüsszel és Berlin összeesküvése miatt. Vagyis nem a küszöbön álló recesszióval, a zloty mélyrepülésével és az inflációval kell foglalkozni, hanem azzal, hogy – mint mondta, a németek vissza akarják szerezni egykori területeik egy részét, amelyek a 2. világháború után kerültek a lengyelekhez.
Sőt az egész övezetet igyekeznek uralmuk alá vonni saját államuk és Oroszország között. Hozzátette, hogy a terv végrehajtója az ellenzék vezetője, Donald Tusk. Neki az a feladata, hogy megbuktassa a kormányt, bevezesse az eurót, majd visszatérjen az EU-központjába és ott mielőbb tető alá hozza az európai szövetségi államot.
A bankelnök úgy véli, ezért nem fizeti ki az Unió Varsónak az újjáépítési keretből előirányzott 35 milliárd eurót. Azt inkább a következő kormány részére tartogatja.
A jelentés hozzáteszi, hogy a Lengyel Nemzeti Bank későn reagált a meglóduló árakra, és most már úgy van, hogy ha növeli az alapkamatot, azzal súlyosbíthat a visszaesésen. A helyzet nehéz feladat elé állítja a PiS-t a jövő évi választások előtt. A bankelnök azonban mindettől függetlenül azt hangoztatja, hogy ki kell tartani a mostani irányvonal és hatalom mellett, mert akkor az ország 10 év múlva a németek, a franciák, az olaszok és a többiek egyenrangú partnereként ülhet az Unió asztalánál.
Neue Zürcher Zeitung
A NATO nagyon is lehetségesnek tekinti, hogy Oroszország megtámadja valamelyik tagállamát, ezért készül az eshetőségre, ám állandó csapatokat továbbra sem vezényel a volt szocialista országokba, mert tartja magát a Moszkvával kötött megállapodáshoz. A szervezet szerint az oroszok jelentik a legnagyobb veszélyt a béke szempontjából. A háborúval a Nyugat végleg elvesztette az illúziót, hogy dűlőre juthat a Kremllel az európai békerend ügyében. Hiszen szinte nincs is olyan alapelv a nemzetközi jogban, amit Putyinék ne szegtek volna meg – mondogatják a szövetség brüsszeli központjában.
Ugyanakkor a katonai tömb vezetői legalább a kétoldalú megállapodás látszatát igyekeznek fenntartani, jóllehet az orosz elnök sorra rúgta fel ígéretét, mármint hogy tiszteletben tartja a szomszédos államok területi sérthetetlenségét, előbb Grúziában, majd a Krím megszállásával, végül pedig 8 éve, a kelet-ukrajnai kalanddal.
A NATO úgy reagált, hogy már márciusban négy további harci csoportot küldött Magyarországra, Szlovákiába, Bulgáriába és Romániába, sőt további fejlesztéseket irányoz elő, a megfelelő nehézfegyverzet helyi állomásoztatásával együtt. Főleg a lengyelek és a balti államok azonban igen csalódottak, mert arról nincs szó, hogy folyamatos lenne területükön a nyugati katonai jelenlét. Ők ugyanis nagyon is valósnak vélik egy orosz intervenció lehetőségét és a szemükben végzetes, hogy ez esetben várniuk kell, amíg megérkezik nyugatról a segítség.
A visszafogottság oka egyrészt az, hogy egyrészt akadnak olyanok, akik szerint az oroszok katonailag meggyengültek, ezért óvakodnak új hadműveletektől. Másrészt sok tagországnak nincs elég katonája, hogy erősítést irányítson keletre. Harmadrészt pedig egyes kormányok szerint igazából a déli államokra kell összpontosítani, a terrorizmus, a migráció és a klímaváltozás veszélyei miatt.
Politico
Cseberből vederbe kerül az EU, amikor azerbajdzsáni gázzal igyekszik pótolni a kieső orosz mennyiséget, mert a változás csupán annyi, hogy most egy másik tekintélyuralmi rendszertől kerül függő helyzetbe. Erre figyelmeztet az egyik legnagyobb közép-európai környezetvédő szervezet, a CEE Bankwatch Network egyik vezető munkatársa.
Gligor Radecsity szerint a Bizottság által szorgalmazott megoldás ellentétben áll a szervezet klímavédelmi céljaival és emberi jogi normáival. Merthogy a fizetségként átutalandó pénz az azeri autokráciát erősíti, márpedig az hírhedt a grasszáló korrupció és az ellenzék elnyomása miatt.
Arról nem beszélve, hogy a Lukoilnak meghatározó szerepe van az ottani energiahordozók kitermelésében és szállításában. A cég egyébiránt rajta van az amerikai szankciós listán. Nem sokkal az Ukrajna elleni invázió előtt megkétszerezte érdekeltségét a hatalmas Shah Deniz fölgázmezőben, így már csak a British Petroleumnak nagyobb a részesedése a vállalkozásban.
Szóval Brüsszel nem mondhatja, hogy az új beszerzési forrással fokozza az energiabiztonságot. Emellett a Lukoil odahaza az egyik legnagyobb adófizető, ennélfogva az azeri gázból származó profit egy része Putyin hadigépezetét olajozza. Továbbá a cég olyan értesülésekhez jut hozzá, amelyek segítségével a Kreml még inkább fegyverként használhatja a szénhidrogének exportját. Ily módon az új azeri gázügylet csak segít állandósítani Európa kiszolgáltatottságát, miközben legfőbb ideje lenne véget vetni ennek az áldatlan állapotnak.
Washington Post
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy az országnak több Liz Cheneyre van szüksége, ám mivel a politikus vereséget szenvedett pártja wyomingi előválasztásán, most eggyel kevesebb lesz belőle a törvényhozásban. A politikus persze előre megmondta, hogy ha a székébe kerül, amiért kiáll az alkotmány mellett, akkor ő ezt az árat hajlandó megfizetni. Mostani vereségét előre lehetett látni, mégis lehangoló.
Ám nem szükséges a számokat elemezni ahhoz, hogy lássuk: mennyire eltér egymástól, amerre ő, illetve pártja halad, miután a republikánusoknál Donald Trump még azután is igen jelentős befolyást élvez, hogy szerepet játszott a január 6-i eseményekben, ami az egyik mélypont volt a nemzet életében. Merthogy sok republikánus állítja: meghamisították az elnökválasztás eredményét.
Liz Cheney elutasítja ezt a véleményt és kulcsszerepet játszik a történtek körülményeit kutató különbizottságban. Részvétele folytán a testület kétpárti, ráadásul bennfentes ismeretei nélkülözhetetlenek annak megértéséhez, miként juthattak el a dolgok a rettenetes ostromhoz. Most nem azért vesztett, mert ne lett volna a párt hűséges képviselője a törvényhozásban, hanem mert nem engedett Trumpnak. Vagy legalábbis nem maradt csendben, amikor az próbálja aláásni a demokráciát. Sok republikánus is úgy ítéli meg, hogy a korábbi elnök nagy fenyegetést jelent.
A különbség az közte és az ellenzék vezetése között, hogy ő felismeri: az ideológia és a párthűség nem számít, amikor létveszélybe kerül a jogállam. Jelenleg széles összefogásra volna szükség az olyan alapértékek védelmében, mint a szabad és tisztességes választás, vagy a hatalom békés átadása. Merthogy politikusok már előre kétségbe vonják a választások kimenetelét és választott tisztségviselők, közalkalmazottak ellen uszítanak. Ezért kellene Liz Cheneyből több.
FT
A szerkesztőségi állásfoglalás szerint szélesebb körben is igen tanulságos, hogy kiderült: az előző ausztrál miniszterelnök a járványra hivatkozva fű alatt magához vonta öt tárca irányítását. A Covid több helyütt fügefalevélként szolgált, hogy az erős emberek autoriter módszerekkel még nagyobb hatalomra tegyenek szert, lásd Orbán Viktort, aki nem vesztegette az idejét és bevezette a rendeleti kormányzást – a lejárat megjelölése nélkül.
De még bejáratott demokráciák sem úszták meg, hogy vezetőik ne terpeszkedjenek túl a jogkörükön, a legékesebb példa rá Donald Trump. Hozző képest az ausztrál Morrison ügye jóformán kismiska, de rávilágít, hogy ébernek kell maradni a demokrácia védelmében.
Mert az igaz ugyan, hogy rendkívüli időkben rendkívüli intézkedések válnak szükségessé, de létfontosságú, hogy a demokratikus fékek és ellensúlyok már előre vonják meg a különleges felhatalmazás korlátait. Ausztráliában nem lesz könnyű kibogarászni, jogilag miként is kell megítélni a kormányfő módszerét, ám a tanulságokat érdemes messze földön levonni.
FAZ
Az ukrán háború ellenére jól alakul Németország kereskedelme Közép- és Kelet-Európával, bár az egyre drágább orosz gáz jelentős ráfizetéssel jár. De még a nagy bajban lévő Ukrajnával is jól alakul a forgalom. A legfrissebb statisztika szerint az első félévben majdnem 280 milliárd euróval nőtt az árucsere a térséggel, ami 13,7 %-os emelkedést jelent. Igaz, az ország összkivitele és –behozatala ez idő alatt 20 %-kal lett nagyobb.
De a régió többi tagállamával lebonyolított üzletek ellensúlyozták az orosz veszteséget. Ráadásul a veszteség csökken, mert a németek az év hátralévő részében visszafogják az orosz energiahordozók vásárlását.
Ugyanakkor kiemelkedő partnernek számít Lengyelország, és ha hozzávesszük a másik három visegrádi országot is, akkor az összforgalom velük már 187 milliárd eurónál jár, ami sokkal több, mint az elsős zámú piacnak számító Kínában kitermelt 149 milliárd.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >