Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ennél falánkabb kecskére még nem bíztak káposztát
Oroszországgal ellentétben Kína nem úgy viselkedik a nemzetközi porondon, mint elefánt a porcelánboltban: finom pengével hasítja ki a számára szükséges részeket, hosszú távú stratégia alapján körmönfont módszereket alkalmaz. Nem lehet nem meglátni Moszkva agresszivitását, uralmi törekvéseit és azt a szándékot, hogy saját modellt állítson a nyugati renddel szemben. Ehhez a katonaságot veti be, amivel szemben tehetetlenül áll a nyugati szövetség, mert azt hitte, hogy az már kikerült a hatalompolitikai eszköztárból. Viszont ott van még Peking is, a másik kétes atomhatalom, amely szintén fütyül a demokráciára és a jogállamra. Csak éppen sokkal rafináltabban jár el, miközben jóval erősebb, mint az oroszok.
Adott esetben kész alkalmazni az erőszakot, lásd Tajvant, de leginkább a gazdasági kapcsolatokra épít. Ráadásul ezen a területen nemigen akad riválisa, a globalizáció során mind a négy égtáj felé kiterjesztette csápjait.
Európa középtávon meg tud lenni a Kreml nélkül, ám Kína nélkül semmiképpen sem. A Középső Birodalomban irányított piacgazdaság járja, amelyben kibontakozhatnak a magáncégek, már ha nem keresztezik a párt útját és követik annak fejlesztési útmutatásait.
Az új Selyemút mellett Hszi Csin-ping elnök meghirdette a Made in China 2025-öt, amivel Peking részben önellátásra szándékozik berendezkedni, részben pedig meg akarja szerezni a technológiai fölényt. De mindkettő célja az, hogy az ország 2049-re a lehető legnagyobb befolyást érje el a világban.
Az ország a világkereskedelem révén nyersanyaghoz kíván jutni, igyekszik lekötni felesleges termelési kapacitásait, de egyúttal nem feledkezik meg geopolitikai, illetve biztonsági céljairól sem, hiszen azt tűzte ki feladatul magának, hogy a földkerekség vezető ereje legyen. Európában mindenképpen figyelemreméltó, hogy Magyarország, Görögország és Horvátország több fontos kérdésben is Peking oldalára állt a többi szövetségessel szemben.
Az EU csak nagy sokára ébredt rá a kínai felemelkedés veszélyére, de a keleti tömb összeomlása után egyszerűen nem tudta elképzelni, hogy egy kommunista rendszerből komoly vetélytárs lehet. Peking ugyanakkor készséggel betöltötte a légüres teret, miután az Egyesült Államok Trump alatt hátat fordított a nemzetközi együttműködésnek. Csakhogy ennél falánkabb kecskére még nem bíztak káposztát.
És a Nyugat csak lassan találja meg az ellenszert. Ugyanakkor a háború miatt jelenleg háttérbe szorul a rendszerszintű verseny Pekinggel. De ha az Unió hosszú távon le akar válni a kínai piacról, - legfőbb kereskedelmi partneréről van szó -, akkor ahhoz egyidejűleg irányt kell váltania. Mert ha nem képes megváltoztatni egy rendszert, akkor jobb, ha kerüli azt.
FAZ/Szelestey Lajos
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >