Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán Viktor kettős játékot űz az EU-val
Miközben nem győzi hangsúlyozni szoros viszonyát a Kremllel és kifogásolja a szankciókat, azért csak megszavazta azokat, ám a többiek ezzel együtt azon vannak, hogy Magyarország maradjon az uniós vonzáskörzetében. Az európaiak ugyanis tudják, hogy minden eddiginél nagyobb szükség van az egységre Putyinnal szemben, mert elhúzódik a háború, ugyanakkor recesszió közeleg. Ezzel párhuzamosan nem mutatkozhatnak engedékenynek a jogállam ügyében, és nem keletkezhet az a látszat, hogy nyomást gyakorolhat rájuk egy olyan ország, amely nem habozik bevetni a vétójogot. A magyar kormány az elmúlt hetekben valóságos mosolyoffenzívába kezdett, Varga Judit előbb Brüsszelben olyanokkal tárgyalt, mint Vera Jourová alelnök, aki két éve betegnek minősítette a magyar demokráciát. Utána Madridba, Lisszabonba, Párizsba vezetett az út. Hamarosan Berlin is sorra kerül. Egy európai diplomata azt mondja: Orbán most először vág bele egy ekkora diplomáciai kampányba, ennek a titka, hogy egy kalap pénz forog kockán. Sok ideje azonban nem marad, hogy meggyőzze a partnereket: ne vonják meg tőle a brüsszeli források egy részét. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
A liberális újság szerint az autoriter Orbán Viktor simán megúszta a jogállami és korrupciós vádakat, miután kapott még egy határidőt, hogy ne kelljen lemondania az uniós pénzek egyetlen centjéről sem. November közepéig kell nekilátnia, hogy véghez vigye a belengetett reformokat, azaz gátat emeljen a korrupció és az urambátyám-rendszer útjába. Vagyis a dráma folytatódik.
De enélkül is világos, hogy itt nem lesz happy end. Mert ha a Fidesz hajlandó a változtatásra, akkor onnantól kezdve ugyan nem lesz könnyű lenyúlni a támogatásokat, amelyek idáig gyakorta a kormányfő szövetségeseinek zsebében kötöttek ki. Ám nem kétséges, hogy a politikus megpróbálja majd felületi kezeléssel megkerülni a feladatot és így a végén továbbra is kézből tudja etetni a baráti oligarchákat. Azaz nem árt, ha jól odafigyel a Bizottság, illetve a Tanács.
Ám még ha hathatósak lesznek is a reformok és a sikkasztás, illetve a klientúra nem fenyegetné többé az uniós pénzeket, akkor sem lenne ok hátradőlni. A magyar gondok ugyanis jóval mélyrehatóbbak. Orbán maga büszkén beszél az illiberális demokráciáról. Aki ellenszegül, annak a hatalom megkeseríti az életét, legyen szó az ellenzékről, az önálló sajtóról, civil szervezetekről vagy bírákról. Ez azonban szégyen. Brüsszelnek nincs eszköze, hogy a demokrácia leépítése miatt függesszen fel alapokat. Ez pedig még nagyobb szégyen.
Die Welt
A konzervatív lap úgy ítéli meg: szó sincs keménységről az Unió részéről Magyarországgal szemben, egyszerűen rossz megállapodás készülődik. Nagyon úgy néz ki, hogy összeszűrték a levet, így a végén a magyar kormány mégis hozzájut a pénzhez. Több minden is alátámasztja ezt a tézist, miközben közismert, hogy a magyar valóságban európai pénzek szivárognak el kézen-közön. Pl. az építőiparban, ahol Fideszhez közeli cégek aratnak.
Nincs kőbe vésve, hogy az Európai Tanács helyt ad a javaslatnak és megvonja a 7,5 milliárd eurót. Alberto Alemanno, az uniós jog professzora nagyon nehezményezi, hogy Brüsszel olyan kiutat erőltet, amelynek révén mindkét oldal megőrizheti a látszatot. Az olasz-spanyol professzor úgy látja, hogy von der Leyenék meg akarják mutatni a világnak: kézben tartják a dolgokat a tekintélyuralmi magyar rezsim ellenében, de csak azért, hogy ne folyósítsák a 7,5 milliárdot. Ellenben odaadják az újjáépítési alap majdnem 6 milliárdját.
Hogy a szakértőnek igaza van, azt alátámasztja, hogy a két nappal ezelőtti döntést megszavazta Várhelyi Olivér is, valamint lengyel biztostársa is. Kár volna azt hinni, hogy a saját kormányuk ellen voksolnak egy ilyen húsba vágó ügyben. Hiszen a magyar tisztségviselőről közismert, hogy Orbán embere. Sokkal inkább arról van szó, hogy már akkor tudták: Lengyelország szembemegy az indítvánnyal, amit azóta Mateusz Morawiecki be is jelentett. Ráadásul szintén vasárnap Gulyás Gergely közölte: kölcsönösen elfogadható kompromisszumot találtak.
Daniel Freund, német zöld EP-képviselő azt mondja, a 17 magyar reformpont nem jelent tényleges engedményt magyar részről. Hiszen a teljes rendszer a Fidesz kezében van, beleértve a bíróságokat is. Úgyhogy felesleges erőltetni az új, korrupcióellenes hatóságot.
Politico
Sokan nem értik, hogy a Bizottság által felvetett megvonások, miért csak a felzárkóztatási alapot érintik, miközben a szubvenciók oroszlánrésze agrártámogatás formájában érkezik Brüsszelből Budapestre. Egy diplomata ki is jelentette, hogy igen sok visszajelzés fut be az agráriumban tapasztalt visszaélésekről, és erre utalt is az Európai Parlament határozata, amely kimondta, hogy Magyarország immár nem tekinthető teljes értékű demokráciának.
Egy másik illetékes azt emelte ki, hogy uniós szemszögből a mezőgazdaság sokkal érzékenyebb terület Orbán szemszögéből, mint a kohéziós kosár, mert a gazdák felsorakoznának a miniszterelnök mögé, ha veszélybe kerülnének a kifizetések. Azon felül a magyar vezetés könnyebben hivatkozhatna arra, hogy az EU kockáztatja az élelmiszerellátás biztonságát, amikor már amúgy is az égben járnak az árak.
Mindenesetre a Bizottság tökéletesen időzítette a befagyasztás tervét, mert akár már ebben a hónapban feloldhatja viszont a koronaalap zárlatát, így a retorzió bírálói nem szólhatnak semmit. Az egyik oldalon ugyanis bejön 7,2 milliárd (valójában már csak 5,8 milliárd – a szerk. megj.), viszont függőben marad 7,5 milliárd. Ily módon Brüsszel időt nyerhet, míg a Fidesz hozzájuthat a pénz egy részéhez, ám úgy, hogy nem kell foglalkoznia a jogállami gondokkal. Az Uniónak ugyanakkor a nagy halogatás közben nem szabad megfeledkeznie arról, hogy másfél év múlva európai választások lesznek!
Le Monde
Orbán Viktor kettős játékot űz az EU-val: miközben nem győzi hangsúlyozni szoros viszonyát a Kremllel és kifogásolja a szankciókat, azért csak megszavazta azokat, ám a többiek ezzel együtt azon vannak, hogy Magyarország maradjon az uniós vonzáskörzetében. Az európaiak ugyanis tudják, hogy minden eddiginél nagyobb szükség van az egységre Putyinnal szemben, mert elhúzódik a háború, ugyanakkor recesszió közeleg.
Ezzel párhuzamosan nem mutatkozhatnak engedékenynek a jogállam ügyében, és nem keletkezhet az a látszat, hogy nyomást gyakorolhat rájuk egy olyan ország, amely nem habozik bevetni a vétójogot.
A magyar kormány az elmúlt hetekben valóságos mosolyoffenzívába kezdett, Varga Judit előbb Brüsszelben olyanokkal tárgyalt, mint Vera Jourová alelnök, aki két éve betegnek minősítette a magyar demokráciát. Utána Madridba, Lisszabonba, Párizsba vezetett az út. Hamarosan Berlin is sorra kerül. Egy európai diplomata azt mondja: Orbán most először vág bele egy ekkora diplomáciai kampányba, ennek a titka, hogy egy kalap pénz forog kockán. Sok ideje azonban nem marad, hogy meggyőzze a partnereket: ne vonják meg tőle a brüsszeli források egy részét.
Nagyon kell neki a pénz. Egy másik európai forrás arról számol be, hogy az igazságügyi miniszter asszony előadását hallgatva, olyan, mintha Magyarország a világítótorony volna a korrupció elleni harcban. Ugyanakkor a civil társadalom meglehetősen szkeptikus a hivatalos ígéretek kapcsán, lévén egy olyan országról szó, ahol a miniszterelnök környezete fényes nappal alaposan meggazdagodott, köszönhetően az európai forrásoknak.
Süddeutsche Zeitung
Budapest diadalt ül, mert biztos abban, hogy sikerült meghiúsítani a 7,5 milliárdos elvonást, Brüsszelben azonban nem egészen így ítélik meg a helyzetet. Uniós körökben azt mondják, hogy a magyar reformcsomag nem elég, nem elég jó.
Ugyanakkor kormánybarát magyar sajtókörök azt hangoztatják, hogy a bemutatott javaslatok meggyőzték az EU-t, így gyakorlatilag biztosra lehet venni a pénzek érkezését. Varga Judit pedig arról győzködött több európai szövetségest, hogy sikeresek voltak a tárgyalások a közösség végrehajtó szervével. Ugyanilyen húrokat pengetett Kovács Zoltán és Navracsics Tibor is.
Csakhogy mégsem ennyire egyértelmű a helyzet. A Bizottság ugyanis értésre adta, hogy cseppet sem biztos a magyar fél elszántságában. Mármint hogy tényleg hathatósak lesznek a változtatások, illetve hogy azokat komolyan végre is hajtják.
Die Presse
Az olasz kormányfői tisztség legfőbb várományosa, a szélsőséges Olaszország Fivérei elnök asszony védelmébe vette Magyarországot, miután a Bizottság azt akarja, hogy az EU függessze fel a magyar kormánynak szánt kohéziós szubvenciók nagyjából ötödét. Giorgia Meloni szerint egy ilyen lépés Putyin karjaiba taszítaná Orbán Viktort. Hozzátette, hogy az Unió megosztja a 27-eket és ideológiai fegyverként használja a jogállam kérdését. Olyanokat próbál célba venni vele, akik nem guggolnak be a vonal alá.
Brüsszeli diplomaták arra hívják fel a figyelmet, hogy ha az olaszoknál valóban a jobboldali szövetség kerekedik felül öt nap múlva az urnáknál, akkor aligha lehet majd szó az Európai Tanácsban a pénzmegvonáshoz szükséges kétharmadról. Annál is inkább, mert a lengyel vezetés is a kezdeményezés ellen van. Az EP pont ezért rossz néven vette, hogy Brüsszel ennyit késlekedett a közbeavatkozással. Daniel Freund felvetette, hogy a teljes támogatást jegelni kellene, amíg Orbán nem ülteti át a gyakorlatba a jogállami reformokat.
Guardian
Szörnyű gazdasági és társadalmi következményeket von maga után, ha most vasárnap győz az olasz választáson a Meloni-vezette ultrajobbos koalíció – hangsúlyozza Jamie Mackay, a Firenzében élő író. Kifejti, hogy az olasz politika évtizedek óta súlyos állapotban van, ám most újabb mélypont felé közelít.
Előreláthatólag a jogosultak 35 %-a nem megy el voksolni, ám a jelek szerint a pártok belenyugodtak, meg sem próbálják megnyerni ezt a hatalmas tömeget. Viszont nagyon úgy néz ki, hogy az Olaszország Fivérei képes volt jelentős mértékben manipulálni a konzervatív polgárok nem kis részét, így megszerzi a hatalmat.
Ez pedig nagy veszélyt jelent a civil szféra számára, mert ha Meloniék több, mint 44 %-hoz jutnak, akkor az kétharmadot jelent nekik a törvényhozás mindkét házában. Ez nem egyszerűen azt jelentené, hogy a köztársaság történetében először minősített többséget szereznének, hanem népszavazás nélkül módosíthatnák az alkotmányt, ami azért különösen nyugtalanító, mert a pártot szoros viszony fűzi Orbán Viktorhoz. Jogvédő csoportok régóta figyelmeztetnek arra, hogy Olaszországban is létrejöhet hasonló tekintélyuralmi rendszer.
Természetesen nem kell attól tartani, hogy ez a veszély egyik napról a másikra bekövetkezik. Meloni, Salvini és Berlusconi alapkérdésekben nem ért egyet. Szövetségük hamar felbomolhat. Ám bármennyire rövid lesz is uralkodásuk, a kihatása drámainak ígérkezik.
FAZ
Lengyelország eleget tett az EU egyik legfőbb követelésének a jogállami vitában: feloszlatta a sokat támadott Fegyelmi Tanácsot a Legfelsőbb Bíróságon és létrehozta az új testületet – kis szépséghibával. A 33 tagjelöltet sorsolással választották ki, és közülük Duda elnök eldöntötte, hogy ki legyen a 11 tag. Csak éppen hatan már a mostani kormánynak köszönhetően kerültek be a legmagasabb bírói karba.
Így most a lengyel kormány közelebb jutott ahhoz, hogy megkapja a Covid-alapba befagyott milliárdokat, bár ahhoz még az is kell, hogy visszahelyezze állásába a Fegyelmi Kamara által elbocsátott bírákat. Ugyanakkor az új testület felállításának módja vegyes visszhangot keltett. Az ellenzéki Gazeta Wyborcza úgy ítéli meg, hogy a Kamarát nem lehet függetlennek tekinteni, ennélfogva a vita folytatódik. Ezzel szemben a Rzeczpospolita azt írta, hogy az államfő mindkét oldalról bevett embereket, így remélhetőleg valamelyest nyugvópontra jutnak a dolgok az igazságszolgáltatásban.
Következő cikk: A folytonosság jelképe tapintatosan a modernizáció őrének számított
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >