Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Gyorsan süllyed a Putyin-féle bolondok hajója
Az a kérdés, hogy az elnök mindenkit magával ránt-e a mélybe. A Kreml bődületes stratégiai melléfogásosak produkálta Ukrajnában, így oda az orosz erő mítosza, ami azután kiválthatja az egész rezsim pusztulását. A vezér minden eddiginél inkább hozza a Titanic kapitányának figuráját: teljes gőzzel robog a katasztrófa felé, mert alaptalanul ugyan, de azt hiszi, hogy hajója legyőzhetetlen. Ugyanakkor nem veszi észre a kockázatokat. Így csak későn pillantja meg a jéghegyet, a dráma elkerülhetetlen. Múlt heti beszéde, miszerint százezreket hív be, továbbá előkészíti a területi hódítások jogi jóváhagyását, és hogy kész akár az atomcsapásra is, tartalmazhatott volna egészen mást is. Azaz a viszály kiterjesztése helyett bejelenthette volna, hogy győzött, és hogy ezért tűzszünetet rendel el. Az ajánlat váratlanul érte volna Kijevet, befagyasztotta volna a konfliktust és megosztotta volna Moszkva ellenfeleit. A politikus ugyanakkor időt nyert volna az átcsoportosításhoz. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
A Liga vezére után a lengyel kormányfő is kiakadt azon, hogy a Bizottság elnöke közölte: a magyar és a lengyel példa tanúsítja, hogy Brüsszelnek vannak eszközei, ha ez esetben az olaszoknál nehéz irányba fordulnak a dolgok. Mateusz Morawiecki botrányosnak minősítette a Princetoni Egyetemen tett kijelentést. Azt kérdezte: ilyen Európát akarunk?. Hogy az eurokraták előírják, milyen legyen egy kormány? Itt nem a jogállamról van szó, mert ez diktátum és éppenséggel a jogállam hiányát tükrözi.
Ursula von der Leyen különben egyértelműen arra utalt, hogy az EU immár képes felfüggeszteni alapokat, ha valamelyik tagországban felmerül a demokratikus normák megsértésének gyanúja.
Deutsche Welle
Orbán Viktor próbálja kiengesztelni Brüsszelt, miután az nyomást gyakorolt rá a korrupciós aggályok, a hiányos jogállamiság miatt, így az a veszély fenyeget, hogy az ország lemondhat 7,5 milliárd eurós támogatásról. Ezért a kormányfő gyorsan magához akarja ragadni a kezdeményezést. Vagyis a jelek szerint pénzzel lehet hatni rá. Hiszen pár napon belül már a 2. csomagot nyújtotta be, hogy megakadályozza a közösségi alapok lenyúlását.
A tervnek része, hogy új hatóság alakul, amely beavatkozhat majd, ha felmerül a gyanú, hogy uniós forrásokat loptak el. Orbán sokáig hadakozott az EU-val, ám a növekvő energiaköltségek, a gyenge forint és a várható gazdasági visszaesés miatt láthatólag változtatott az irányon.
FT
A kommentár szerint az EU igyekszik fenntartani az egységfrontot, miközben sorra aratja sikereit a szélsőjobb. A jelek szerint Olaszország ma kiválik a szervezet konstruktív szereplői közül, ami nagy csapás Brüsszel, illetve a nyugati szövetség számára. Meloniék hatalomra kerülése azt jelenti, hogy az ország a világháború óta először kísérletezik a szélsőjobbos uralommal.
De nemrégiben jól szerepelt a Svéd Demokraták pártja, valamint Marine Le Pen is, ami aggasztó az Unió szemszögéből, hiszen ezek az erők hagyományosak ellenségesek az európai gondolattal szemben. Cas Mudde, a Georgiai Egyetem politológia professzora azonban azt tanácsolja, hogy figyeljünk oda a szélsőjobb veszteségeire is. Hiszen Le Pen nagyon kikapott Macrontól és a svéd szélsőségesek valószínűleg nem kerülnek be a kormányba.
Hogy Meloni valószínűleg miniszterelnök lesz, az azt jelenti, hogy Magyarország és Lengyelország mellett a 3. keményen jobbos hatalom bukkan fel Brüsszelben. De ez még nem jelenti, hogy döntő szavuk lesz a külpolitikában, elsősorban Ukrajna kapcsán, mert utóbbi kérdésben Varsó és Budapest nem ért egyet. Azon kívül az Olaszország Fivéreinek vezetője azt ígéri, hogy kitart a szankciók mellett.
Az olasz politikusnak nincs kormányzati tapasztalata, viszont két kiszámíthatatlan partner lesz mellette. Az ország ugyanakkor továbbra is rá van utalva az EU 200 milliárdos anyagi segítségére, vagyis aligha kezd gazdaságpolitikai vitába Brüsszellel. Mudde mindezek alapján úgy véli, Meloni az első években aligha lesz nagy játékos a kontinentális porondon.
De pont akkor kerül pozícióba, amikor gyengül az EU nehézségi ereje, mert Berlin nem tölti be élenjáró szerepét, Marcont pedig a belpolitika köti le. Emellett robbannak az energiaárak, recesszió leselkedik és félő, hogy a gazdasági megpróbáltatások csak még jobban felhozzák a populistákat és a nacionalistákat.
Szakértők úgy gondolják, hogy az olasz kormányfői tisztség fő várományosa összeáll a nacionalista magyar és lengyel vezetéssel a jogállam, a társadalompolitika és a migráció ügyében. Brüsszeli diplomaták már azt találgatják, melyik dossziékat tehetik nyugodtan félre, ha Meloni szövetkezik Orbánnal, miután utóbbi szívesen lenget be vétót. De még nagyobb aggály, hogy az Unió miként lesz képes megvédeni az alapvető jogokat, miután a demokrácia törékennyé vált még az USÁ-ban is.
Die Presse
Európában hozzá kell szokni a jobboldali populistákhoz, emeli ki a vezércikk, hozzátéve, hogy a jelek szerint a demagógokat nem lehet feltartóztatni, ha megfelelő jelöltet találnak. Ezért legfőbb ideje, hogy Brüsszel és a tagállamok is változtassanak az eddigi politikán. Annál is inkább, mert a ragály, a vágtató infláció, a szuperideges tőzsdék és a parlamenti demokráciát ért hatalmas kihívások történelmi párhuzamot kínálnak.
Az olaszok ma várhatóan ízelítőt adnak abból, milyen hatékony lehet egy jobboldali-populista mozgalom, élén egy karizmatikus elnökkel. Aligha állítja vissza Salót, a világháború végi fasiszta államot, ellenben megkísérli, hogy gyorsan megnyíljon a brüsszeli pénzcsap, így Olaszország idővel ismét pénzügyi zombi legyen. De leginkább az várható, hogy a magyarokkal és a lengyelekkel társulva ismét hatalmi tényező lesz és szembeszegül a brüsszeli diktátummal.
Ursula von der Leyen a jövőben nem tudja majd csak felülről a demokratikus szabályok betartására inteni a populistákat. Meg bízni abban, hogy azok majd jobb belátásra térnek. Pénzügyi szigorral kell elérnie a meggyőzést. Nagyjából úgy, ahogy azt Jean-Claude Juncker csinálta, elbűvölően, részben a színfalak mögött. Vagyis roppant időszerű, hogy Brüsszel végiggondolja, miként boldogul a populizmussal. Felháborodással bizonyosan nem megy semmire.
Guardian
Gyorsan süllyed a Putyin-féle bolondok hajója, ám kérdés, hogy az elnök mindenkit magával ránt-e a mélybe. A Kreml bődületes stratégiai melléfogásosak produkálta Ukrajnában, így oda az orosz erő mítosza, ami azután kiválthatja az egész rezsim pusztulását. A vezér minden eddiginél inkább hozza a Titanic kapitányának figuráját: teljes gőzzel robog a katasztrófa felé, mert alaptalanul ugyan, de azt hiszi, hogy hajója legyőzhetetlen. Ugyanakkor nem veszi észre a kockázatokat. Így csak későn pillantja meg a jéghegyet, a dráma elkerülhetetlen.
Múlt heti beszéde, miszerint százezreket hív be, továbbá előkészíti a területi hódítások jogi jóváhagyását, és hogy kész akár az atomcsapásra is, tartalmazhatott volna egészen mást is. Azaz a viszály kiterjesztése helyett bejelenthette volna, hogy győzött, és hogy ezért tűzszünetet rendel el. Az ajánlat váratlanul érte volna Kijevet, befagyasztotta volna a konfliktust és megosztotta volna Moszkva ellenfeleit. A politikus ugyanakkor időt nyert volna az átcsoportosításhoz.
Ám az látszik, hogy az államfőből hiányzik a szükséges bátorság és képzelőerő. Megint rosszul közelítette meg a kérdést és már oda a kínálkozó alkalom. A hajószerencsétlenséggel nem Ukrajna, hanem az orosz rendszer néz szembe. A tévészereplés során Putyin semmi jelét nem adta emberi melegségnek és elevenségnek. A szemei hidegek és élettelenek voltak, akár egy sír. Mintha Gogol Holt lelkekjéből lépett volna elő.
A gazdaság kivérzik, az elnök teljesen elszigetelődött a világban. Peking fokozatosan erőfölénybe kerül vele szemben. Szétporladnak azok az álmai is, hogy Nagy Péter nyomdokaiban haladva helyreállítja az orosz birodalmat. De aki ennyire pancser, az miként gondolhatja, hogy sokáig hatalmon maradhat? A végéhez közeledik a büntetlenség uralma, csak éppen a fő szereplő ezt még nem ismerte fel.
Washington Post
A szavak is veszélyesek és Putyin a nukleáris önkorlátozást kezdi ki, amikor kilátásba helyezi az atomfegyver bevetését – mutat rá a vezércikk. Aligha dob le ilyen bombát Ukrajnában, már csak azért sem, mert az igen sokba kerülne Oroszországnak és a világnak is. Ám a fenyegetőzés sokkhatást ér el, és az elnök példátlan meggondolatlanságot árul el.
Mert ha mégis beélesítene egy ilyen harcászati eszközt a nagyjából 2 ezerből, a sugárzás életeket veszélyeztethet a határokon túl, így orosz földön is. De ez csak akkor számít gátló tényezőként, ha a politikus képes ésszerűen gondolkodni. Azon kívül nem egyedül rajta múlik, hogy megnyomja-e a gombot. Viszont semmilyen katonai előnyt nem hozna neki a nukleáris támadás. Emellett azonban az is igaz, hogy a katonai és biztonsági vezetés idáig nem volt képes az egész katasztrofális katonai kalandot lelassítani.
És Putyin a saját maga által jóváhagyott elvekkel is szembe megy, amikor felelőtlenül kardcsörtet, miközben erővel próbálja átrajzolni a határokat. Akár blöfföl, akár nem, megszegi a nukleáris tabu kötelmét. Ezért Biden jól teszi, amikor a súlyos kihatásokra figyelmezteti. Jó volna, ha az orosz vezető megszívlelné, amit Ronald Reagam 1985-ben Mihail Gorbacsovnak mondott: az atomháborút nem lehet megnyerni és soha nem is szabad megvívni.
Der Standard
Ivan Krasztev szerint Putyint leginkább az ösztökélte a katonai fellépésre, hogy betegesen fél az orosz nemzethaláltól. Merthogy a lakosságszám egyre zsugorodik. Ezért szánta rá magát hogy betagolja az országba Ukrajnát. Hogy ennyit várt a részleges mozgósításnál, az a gyengeség jele nála, de megint csak a demográfia oldaláról lehet a legjobban megérteni, hogy miért habozott vele ilyen sokáig.
A neves Kelet-Európa szakértő úgy ítéli meg, hogy szintén a rossz népesedési helyzettel függ össze a háború 3 fő jellemzője, vagyis, hogy az orosz fél nem tud elegendő katonát kiállítani Ukrajnában, hogy elzárkózik az általános sorkötelezettség elrendelésétől, végül pedig hogy erőszakkal hurcol el rengeteg ukránt a megszállt területekről. Köztük igen nagy számban gyerekeket. Blinken, amerikai külügyminiszter a deportáltak számát 900 ezer és 1,6 millió közöttire becsüli.
Putyin megélte az afganisztáni kudarcot, így pontosan tisztában van vele, hogy hatalmas ellenreakcióra készülhet, ha a frontra küldi a középosztály gyerekeit. A tömeges kivándorlásról nem is beszélve. Márpedig fogy az orosz, és ebbéli félelmét csak megerősítette a Covid jó egymillió hazai áldozata. Ezért kétszer is meggondolja, áldozzon-e embereket a csatatéren, mert nincs kivel őket pótolni. De azt is érzékeli, hogy ha nem ránt be 300 ezer tartalékost, akkor végleg elveszti a háborút.
New York Times
A vezércikk arra hívja fel a figyelmet, hogy hatalmas veszély fenyegeti az amerikai demokráciát, ám nem tűnik fel, mert Trumpék igen körmönfontan igyekeznek keresztülvinni a saját játékszabályaikat. Két év óta nem tudják bebizonyítani, hogy a demokraták elcsalták a választásokat, mert nincsenek bizonyítékaik, illetve jó pár államban a republikánus illetékesek cáfolták a visszaélések vádját. Azaz hiába gyakorolt nyomást rájuk a volt elnök, nem voltak hajlandóak manipulálni a szavazási gépezetet.
Az ellenzéki párt sok vezetője és törvényhozója azóta azzal tölti idejét, hogy visszavágjon ezeknek az embereknek, illetve hogy elterelje a figyelmet saját törekvéséről, hogy ti. a választások tisztaságára hivatkozva a maguk javára firkálják meg a törvényeket. Csaknem 20 államban már jó három tucat ilyen korlátozó jogszabályt fogadtak el. De az is igen fontos jelen esetben, hogy ki számolja majd a voksokat, illetve ki mondja meg, hogy mely szavazatok számítanak és melyek nem.
A szándék az, hogy mindenütt átvegyék a választási infrastruktúra irányítását, ezért Trump híveivel tömik tele az apparátust, hogy azután belülről rohasszák meg. Levadásszák mindazokat, akik 2020-ban hivatalból ellenálltak Trump kísértésének. Bannon ötlete volt, hogy tömegével toborozzanak önkénteseket, akik alacsonyabb beosztásban is tudják őket segíteni.
Lehet persze, hogy így sem tudnak áttörést elérni, viszont zavart képesek okozni, a végén pedig az illetékesek erre hivatkozva kijelenthetik, hogy az eredmény manipulált, ezért érvénytelen. Ezért a demokrácia híveinek meg kell erősíteniük a választási rendszert.
Következő cikk: Meloniból az európai szélsőjobb hasbeszélője, Orbán beszél
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >