2022. november 29. kedd
Ma Taksony, Ilma, Filoména névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Rémület és remény közt

A megélhetési válság a populista politikai erőknek kedvez.

Rémület és remény közt
A Népszava illusztrációja

A magyar társadalom félrevezetett, igazságtalanságra és erkölcstelenségre nevelt társadalom. Ezért rövid távon a rendszer politikai és társadalmi egyensúlya biztosított. Csakhogy a neheze még hátravan. A tartósan magas inflációhoz és az elmaradó növekedéshez nemcsak ebben az évben tartozik 6-7 százalékos reáljövedelem-csökkenés, hanem beláthatóan a 2023-ban is. Szükségszerű, hogy vállalkozások összeomlásával munkanélküliségnek kell következnie. A falvak önkormányzatainak összecsuklása iskolák és óvodák bezárásához vezet. Nincs olyan társadalom, amely békésen tovább bégetne a hatalom farkasainak parancsára egy ilyen elhúzódó romlás idején. S különösen nehéz lesz birkaként tűrni a farkasok folyamatos hízását. Vagy mégis csak a birkák dala szól? Lengyel László (Népszava):

Rémület és remény kéz a kézben járnak. Rémület a világjárványtól, a háborútól, az inflációtól. Remény, hogy egy értelmileg hiteles, kormányzóképes, hozzáértő politikus/szakértő megtalálja az észszerű és követhető kiutat a válságból. Remény, hogy egy érzelmileg hiteles, bizalomgerjesztő, szív-közeli politikus/mindennapi ember elhozza a változást.

A megélhetési válság a populista politikai erőknek kedvez. Válság idején igazán fontos az érzelmi hitelesség, amikor egy politikusról elhiszik, hogy átérzi a kisemberek gondját s baját, helyettük megfogalmazza sérelmeiket, érzelmeiket és indulataikat, meg akarja, tudja védeni őket, az érzéketlen és velük ellenséges, gőgös és lenéző elitekkel szemben. Ha pedig a megélhetési gond mellé a nemzeti, faji, vallási, nemi indulatokat is oda tudják állítani – hogy az inflációról az európai szankciók, a romló közállapotokról a színes bőrű menekültek, a káoszról az erkölcstelen és istentelen homoszexuálisok és a szabados, élettagadó nők, Washington és Brüsszel tehetnek –, akkor a hatás megsokszorozódik. Ez hozta fel a svéd demokratákat és Giorgia Melonit, ez tartja életben Trump és Netanjahu reményeit. Igaz, ők valamennyien ellenzékiek, akik most másznak, vagy másznának fel újra a hatalom lépcsőin. A hatalmon lévő populisták, Bolsonarótól Erdoğanig, Kaczyńskitől…, és itt meg kell állnom. Vajon ide írhatom-e Orbán Viktor nevét?

Orbán rendszerét a három megelőző nemzetközi válság, hogy ne mondjam katasztrófa, inkább megerősítette, mint meggyengítette. A 2015-ös menekültválságból kialakított migránsozása teljes győzelmet hozott neki. A 2020-21-es világjárvány alig hatott népszerűségére. Végül az ukrajnai háborúval szembeni békeszózata ismét kétharmados sikert eredményezett. Vámpírrendszere mintha a válságok idején szívott friss vérből is táplálkozna. Lehetséges, hogy megint sikerül teleszívnia magát az európai energiaválság, az ukrán háború vérével? Választói háborútól, hidegtől, számláktól és káosztól félve kérik: védj meg! Szörnyű, ami jön, de megvédelek, mert csak én védhetlek meg, senki más – hangzik a válasz.

Bajban van-e az a hatalom, amely maga is a megélhetési válság előidézője? Vajon megmaradt-e, tartós-e Orbán éveken át felhalmozott érzelmi, sőt, hitbéli hitelessége a többségi választókban? Ismerem a választói kisebbség dühös ellenvetését: miféle hitelessége lehet Orbánnak? Csakhogy tudomásul kell vennünk ennyi választás után, hogy létrejött egy olyan sajátos politikai kultúra, kicsiszolódott egy orbáni embertípus, amelynek egyénileg és közösségileg összeállt nemcsak az Orbánba vetett hit és bizalom, hanem mindazok az értékek és érdekek, ítéletek és előítéletek, amelyek a rendszert már nemcsak megalapozzák, de működtetik is. Már régen nem egyszeri propagandakampányról és hívószavakról van szó, hanem olyan érzelmi és hitbéli hálóról, amely a világot, legkevésbé a magyar világot nem is tudja másként érzékelni és felfogni, mint a rendszer képi, hangzó és írott nyelvén.

Az Orbán-rendszer a tízes évek közepére sikeresen rombolta le a rendszerváltás intézményi és szabályrendszerét, s ezután hozzáfogott az ember elfoglalásához, a homo orbanicus politikai és gazdasági függésrendszere mellett életformája, érzelmi kapcsolatai, vágyai kialakításához. Orbán jól érezte és érzi, hogy Magyarországon nem az intézmények és formális szabályok tartják fenn a hatalmi rendet, a status quo-t, nem ezek integrálják a társadalmat, hanem az emberközi viszonyok, az életforma-közösségek, amelyek csak jól-rosszul megkapaszkodnak egy-egy intézményben, közös szabályban, szabálykerülésben. Ha Magyarország zárt társadalom lenne, vagy zárttá lehetne tenni, akkor az orbáni terv putyini mintára megvalósulhatna. A rendszer szerencsétlenségére, a mi szerencsénkre, a magyar társadalom még/már félig nyitott társadalom, s míg Orbánnál az emberi természet a „keresztény magyar ember természete”, egy ki- és beáramlást biztosító résen át, még/már létezik az „európai magyar ember” belső értelmi és lelki vándorlása. Az európai válság ellenére tartósan létezik az európai életforma (european way of life) tömegvonzása, amely sokkal erősebb centripetális erő, mint az európai intézményeké és szabályoké.

Eddig mégsem tudott összeállni és így megküzdeni se egy, a rendszerrel ellentétes érzelmi, hitbéli világ, se a válságok idején újra meg újra megjelenő értelmi hitelességi igény. Már vagy még nincs se olyan alternatív válságértelmezési és megoldási terv, se racionális hitelességgel bíró tekintély, amely/aki a társadalom különböző csoportjainak rémületét, válságsokkját képes lenne megválaszolni. A magyar társadalom napi racionalitása és az egész életére kiható döntéseinek irracionalitása nem új jelenség: egyénileg okos, közösségileg ostoba. A Kádár-kor embere gyakorlatiasan és ésszerűen működött, amikor napi megélhetéséről gondoskodott, csak éppen az egész rendszer ésszerűtlenségével nem tudott mit kezdeni. Az Orbán-rendszer embere is pragmatikusan, szabálykerülő módon reagál a rendszer által is keltett válságra, találja ki, hogyan rendezze be életét a személyes, családi energiaválságában, mit építsen le fogyasztásában, miközben elfogadja a rendszer ésszerűtlenségét, igazságtalanságát és erkölcstelenségét. Ha az Orbán-rendszer az ukrán háború rettegtető félelmét sugározza, s minden baj okaként a háborút nevezi meg, akkor egy ideig nem kell attól tartania, hogy a rendszer felelőssége komolyan felmerül.

Miért van mégis rendszerválság? Elsősorban azért, mert az Orbán-rendszer önmagában egy versenyképtelen, alacsony termelékenységű, önmagát felélő, járadékleső szisztéma, amely felélte hazai és nemzetközi tartalékait. Rossz tőke-, munkaerő- és szolgáltatás-szerkezetével, túlcentralizált államával és mindent behálózó korrupciójával perifériára szorította magát. Az erőltetett növekedésre és foglalásra beállított rendszer szülte a tízes évek végének elhibázott pro-ciklikus, növekedést hajszoló költségvetési, jegybanki és jövedelempolitikát, s vele az infláció emelkedő dagályát. Ha nem jön a nemzetközi válság, akkor még évekig fenntarthatta volna magát romló feltételek között, de a rendszer általános és lassú válsága egy konjunkturális válsággal felgyorsult, meghozva a stagflációt, vagyis a növekedéshiányos inflációs gazdaságot.

Az Orbán-rendszer irányítóinak se válságkezelő tudásuk, se tapasztalataik nincsenek. A rendszerváltó elit gyakran juttatta válságba az országot, de ugyanennek az elitnek nemcsak életösztöne volt, hanem válságkezelő tudása is. Németh Miklóstól Kupa Mihályon, Bokros Lajoson, Surányi Györgyön keresztül Bajnai Gordonig személyes és csapatmunkában képesek voltak az ország megmentésére, ehhez nemcsak hazai, hanem nemzetközi hitelességet (international credibility) is szereztek. Nagy Mártonnak, Matolcsy Györgynek, Varga Mihálynak se kellő tudása, se szükséges hazai és nemzetközi hitelessége nincs, ezért képtelenek hatékony csomagot összerakni, hiteles költségvetési-, adósság-, jövedelem-, árfolyam-, kamatpolitikát, összefüggő válságkezelő politikát előállítani. Annyira utálják egymást, hogy szóba se állnak egymással. Kizárólag hatalom- és zsákmánypolitikára összpontosító, mindenható főnöküket figyelik, mit talált ki aznap reggel, mit vezessenek be azonnal.

A magyar társadalom félrevezetett, igazságtalanságra és erkölcstelenségre nevelt társadalom. Ezért rövid távon a rendszer politikai és társadalmi egyensúlya biztosított. Csakhogy a neheze még hátravan. A tartósan magas inflációhoz és az elmaradó növekedéshez nemcsak ebben az évben tartozik 6-7 százalékos reáljövedelem-csökkenés, hanem beláthatóan a 2023-ban is. Szükségszerű, hogy vállalkozások összeomlásával munkanélküliségnek kell következnie. A falvak önkormányzatainak összecsuklása iskolák és óvodák bezárásához vezet. Nincs olyan társadalom, amely békésen tovább bégetne a hatalom farkasainak parancsára egy ilyen elhúzódó romlás idején. S különösen nehéz lesz birkaként tűrni a farkasok folyamatos hízását. Vagy mégis csak a birkák dala szól?

 

 

2022. október 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Oroszország csak nyer azzal, ha veszít Ukrajnában

A Yale egyetem Közép- és Kelet-Európára szakosodott történész professzora Timothy Snyder úgy látja, hogy az ország >

Tovább

Nehammer Kurz nyomdokain

Nagyon úgy néz ki, hogy az osztrák kancellár az előd, Sebastian Kurz nyomába szegődik, mert újra >

Tovább

Katalin Volodimirnél

A magyar kormány maga ellen fordította NATO-szövetségeseit, mivel fenntartja baráti kapcsolatait a Kremllel, ám tegnap Novák >

Tovább

Hívei azt mondják, Orbán csak játszik

A biztosok következetesen fel akarnak lépni az urambátyám-rendszer ellen, illetve érvényt kívánnak szerezni a bíróságok függetlenségének. >

Tovább

A magyar határzárnak hála, virágzik az embercsempészet

A legtöbb delikvens Indiából és Tunéziából érkezik Belgrádba, nem is kell nekik beutazási engedély. Ezért az >

Tovább

Viktor, téged hidegre tettek, a brüsszeli bürokraták megkésve, de legyűrtek

Ezt hangsúlyozza a kommentár, miután több hónapos huzavona után a Bizottság elnöke úgy döntött, hogy szembeszáll >

Tovább

Infláció Magyarországon: helyszíni riport

Magyarországon az árak nap mint nap emelkednek, az üzletekben szüntelenül átírják az árcédulákat. Ezzel tért haza >

Tovább

Már az sem biztos, hogy az orosz állam túléli a viszályt

Az Economist elemzése arra figyelmeztet, hogy Oroszország könnyen kormányozhatatlanná válhat és káoszba süppedhet, miközben odahaza egyre >

Tovább

Milliárdok kerülnek veszélybe az Orbán-kabinet számára

A Politico bizalmas forrásból úgy értesült, hogy Ursula von der Leyen a legfontosabb biztosokkal már tegnap >

Tovább

A végső döntés előtt: Schengen és Horvátország

Karl Nehammer osztrák miniszterelnök felülbírálta saját belügyminiszterét és azt közölte, hogy Horvátország hasznos láncszem az illegális >

Tovább

Nyomás alá helyezi Európát a migráció ellenes magyar-osztrák-szerb szövetség

A közös menedékpolitika ügyében egyre durvábbra vált a hang. Magyarország és Ausztria úgy érzi: az EU >

Tovább

Orbán és a sál

Már régóta szórakozik ilyen revansista jelképekkel. Amikor emiatt a szomszédok felzúdulnak, adja a döbbent ártatlant. Azt >

Tovább