Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Szorít a határidő a „magyar” pénzek ügyében
Uniós diplomaták megerősítették, hogy a Bizottság elhalasztja a jövő hétre tervezett döntést a magyar jogállami vitában, ám szorítja a határidő, mert utána a pénzügyminisztereknek már csak kevés idejük maradna a magyar reformajánlat alapos vizsgálatára. Mindenesetre úgy hírlik, hogy a biztosok hajlanak a magyar csomag elfogadására, azaz biztatónak tartják a meghirdetett jogi módosításokat. De ha a Tanács nem tud zöld ágra vergődni a kérdésben az év végéig, akkor elúszhat a támogatás 70 %-a, nagyjából 4,1 milliárd euró. A holland, a svéd, a finn és a dán kormány jelezte, hogy nekik idő kell, amíg kiértékelik a magyar ajánlatot. Ugyanakkor bonyolítja a helyzetet, hogy a vita folytán egyelőre nem tudnak előrelépni abban az ügyben, hogy az Unió 18 milliárdos kölcsönt venne fel Ukrajna megsegítésére, továbbá áll a nagyvállalatokra kiszabandó minimális adó kérdése is, mert Budapest mind a kettőt blokkolja. Illetékesek arra számítanak, hogy lesz megállapodás, miután az ukrán támogatás nem tűr halasztást. Az egyezség egyben erős jelzést küldene a pénzpiacoknak. Befektetők azt várják, hogy az EU jusson dűlőre a korrupciós aggályok kapcsán. Ez esetben felszabadulna a 7,5 milliárdos kohéziós alap is. Csakhogy az Európai Parlament ragaszkodik Magyarország megbüntetéséhez, mert úgy véli, hogy az Orbán-kabinet a reformokkal csupán a felszínt kapirgálja. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Reuters
Az EU arra készül: még az idén elkezdi kifizetni a visszatartott milliárdokat Magyarországnak, miután Orbán Viktor engedett a nyomásnak a fékek és ellensúlyok ügyében - közölték brüsszeli források. Összesen majdnem 15 milliárd euró sorsa lóg a levegőben, ami nagyjából az ez évi magyar GDP 10 %-a. De hogy mi lesz, az attól függ, hogy Orbán hajlandó-e tovább javítani az igazságügy függetlenségén, illetve ad-e megfelelő biztosítékokat a korrupció ellen.
Hírek szerint a Bizottság bizonyos büszkeséget érez, mivel úgy ítéli meg, hogy sikerült lényegi engedményeket kipréselni Orbánból, miután a gyengélkedő magyar gazdaság miatt az illiberális keresztes vitéz rákényszerült az egyezségre. Az Unióban nagy a bizalmatlanság vele szemben a 12 évi tusakodás után, ami kiterjedt a melegek és a migránsok jogaira, a civilek, az oktatás és a kutatás, valamint a bíróságok és a sajtó ellenőrzésére. Egy illetékes úgy foglalta össze a fordulat okát, hogy a pénz mozgatja a világot.
Ám kérdéses, hogy mennyi valósul meg az ígéretekből és milyen hatással járnak hosszabb távon a változások. Mindenesetre a beharangozott reformok jogvédők szerint mérföldkövet jelentenek az eddigiekhez képest, amikor is nagy uniós pénzek landoltak Orbán szövetségeseinél, kitömve azok zsebét és biztosítva a hűségüket. De az mindenképpen kell a források folyósításához, hogy Magyarország a jövőben folyamatosan tegyen eleget a demokratikus normáknak, különben megint elzárják a pénzcsapot.
Ugyanakkor sokan lázonganak az Európai Parlamentben, mivel úgy vélik, mint az EP magyarországi jelentéstevője, a francia zöld Gwendoline Delbos-Corfield, tehát hogy a magyar részről vállalt intézkedések papíron szépek ugyan, de nagyon oda kell figyelni, és nem csak a következő hónapokban, hanem éveken át.
Bloomberg
Uniós diplomaták megerősítették, hogy a Bizottság elhalasztja a jövő hétre tervezett döntést a magyar jogállami vitában, ám szorítja a határidő, mert utána a pénzügyminisztereknek már csak kevés idejük maradna a magyar reformajánlat alapos vizsgálatára. Mindenesetre úgy hírlik, hogy a biztosok hajlanak a magyar csomag elfogadására, azaz biztatónak tartják a meghirdetett jogi módosításokat. De ha a Tanács nem tud zöld ágra vergődni a kérdésben az év végéig, akkor elúszhat a támogatás 70 %-a, nagyjából 4,1 milliárd euró.
A holland, a svéd, a finn és a dán kormány jelezte, hogy nekik idő kell, amíg kiértékelik a magyar ajánlatot. Ugyanakkor bonyolítja a helyzetet, hogy a vita folytán egyelőre nem tudnak előrelépni abban az ügyben, hogy az Unió 18 milliárdos kölcsönt venne fel Ukrajna megsegítésére, továbbá áll a nagyvállalatokra kiszabandó minimális adó kérdése is, mert Budapest mind a kettőt blokkolja.
Illetékesek arra számítanak, hogy lesz megállapodás, miután az ukrán támogatás nem tűr halasztást. Az egyezség egyben erős jelzést küldene a pénzpiacoknak. Befektetők azt várják, hogy az EU jusson dűlőre a korrupciós aggályok kapcsán. Ez esetben felszabadulna a 7,5 milliárdos kohéziós alap is. Csakhogy az Európai Parlament ragaszkodik Magyarország megbüntetéséhez, mert úgy véli, hogy az Orbán-kabinet a reformokkal csupán a felszínt kapirgálja.
Handelsblatt
Orbán Viktor újabb hatósági árakat rendelt el, ám ebből csak az lesz, hogy hiánygazdaság alakul ki. Európában az infláció sehol sem olyan magas, mint Magyarországon. Az élelmiszereknél már 40 %-nál jár, és ez különösen keményen érinti az országot, hiszen viszonylag szegény. Az okok sokrétűek: belejátszott a háború is. A miniszterelnök előszeretettel veti be a drágulás ellen az ársapkát. Ám az kétélű fegyver, mivel fű alatt szétveri a piacot.
Erre persze menetközben már ő maga is rájött, hiszen kerek egy éve próbálkozik a módszerrel. Így pl. kevés lett az üzemanyag, mert a hatalom nem vette észre, hogy a mesterségesen lenyomott ár nagyot lendít a keresleten és a kínálat csökkentéséhez vezet. Meg kialakítja a feketepiacot.
Közgazdászok úgy gondolják, hogy hamarosan a többi érintett cikkből sem lesz elegendő. Az pedig sokba kerülne a magyar gazdaságnak, mert a gyenge forint eleve jócskán megdrágította az importot. A termelőket viszont arra ösztökéli, hogy külföldön adják el portékájukat.
Orbánt azonban láthatóan nem térítik el útjáról az ellenérvek. A magyar kormány anyagilag nincs abban a helyzetben, hogy oly mértékben megsegítse a lakosságot, mint a Scholz-kabinet. Farkas Zoltán, a HVG munkatársa szerint ahhoz a költségvetés túl rossz állapotban van. A hiány szakértők szerint az idén 5 % lesz. A Fidesz azonban úgy akarja lenyomni az inflációt, hogy jókora terheket ró a termelőkre és a kereskedelemre.
Neue Kronen Zeitung
Az európai migráció egyik legkitűnőbb szakértője szerint Orbán Viktort a Nyugat egyáltalán nem tekintheti szövetségesének a bevándorlás ügyében. Gerald Knaus, a berlini Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű agytröszt vezetője szembeállítja, hogy Ausztriában az idén 100 ezer menedékkérelmet adtak be, Magyarországon viszont 50-et (ebbe az ukránok nem számítanak bele), és ez sokat elárul a kormányfő taktikájáról. A magyar hatalom röhög a markába.
Ezért hibát követ el Karl Nehammer kancellár, amikor összeáll Orbánnal. Ha ugyanis osztrák földön nem sikerül visszaszorítani a menekültek számát, az csak a szélsőséges FPÖ érdekeit szolgálja. A magyar vezetőnek viszont éppen az a jó, ha megerősödik a Szabadságpárt. Két oka van egyébként annak, hogy nem lehet Magyarországra támaszkodni az illegális bevándorlás ügyében: az egyik, hogy az elfogott határsértőket azonnal visszazsuppolják Szerbiába, így az érintettek igyekeznek azonnal eljutni Ausztriába.
A másik, hogy Magyarország nem alkalmazza a dublini szabályozást, ezért úgy véli, hogy nem illetékes azok ügyében, akik valamelyik uniós tagállamon keresztül érkeztek magyar földre.
The Times
A cseh külügyminiszter arra figyelmeztet, hogy Oroszország akkor is a világ utolsó gyarmattartó hatalomként fog viselkedni, ha Putyin netán letűnik a színről. Jan Lipavsky szerint épp ezért a Nyugatnak továbbra is szembe kell szállnia Moszkva agressziójával. Mert az csupán illúzió, hogy a háború véget ér, vagy hogy a Kreml visszafogná külpolitikai törekvéseit, ha az elnök elveszti hatalmát.
Azzal érvelt, hogy történelmi gyökerei vannak az orosz birodalmi felfogásnak, így a Nyugatnak tanácsos volna megfogadnia a keleti jelzéseket, mármint hogy az orosz állam Putyin után is veszélyt jelent majd a világra. És amíg ez így marad, addig Európa részéről ki kell tartani a feltartóztatás politikája mellett.
Az oroszok ugyanis változatlanul abból indulnak ki, hogy területeket meg lehet szerezni brutális erővel. Igyekeznek szétrombolni a 2. világháború utáni rend alapelveit, ideértve, hogy a határokat nem lehet erőszakkal módosítani. És február 24-én újjászületett a geopolitika a földrészen.
De az jó, hogy Európa minden vita ellenére meg tudta őrizni az egységet a civilizáció védelmében. Putyin egyáltalán nem volt képes megosztani a kontinenst, és ugyanilyen sikertelen marad most is, amikor hibrid hadviselést alkalmaz az EU ellen. (Csehország és Lengyelország hírek szerint éppen tegnap fúrta meg a V4-ek tervezett találkozóját, mondván, hogy nem működnek együtt Magyarországgal, Moszkva trójai falovával – a szerk. megj.)
New York Times
Az jó, hogy Ukrajna nyomul előre az orosz hadsereg pedig vonul vissza, csak éppen azt nem látni, hogy Zelenszkij elnök miként tudja megoldani a hatalmas gazdasági gondokat – írja Rajan Menon, a Columbia Egyetem professzora. Merthogy – mutat rá – az ukrán gazdaság romokban hever, és a most következő állóháború csak ront a helyzeten. Miközben az oroszok szeptember óta egyfolytában támadják a fontos infrastruktúrát.
Ennélfogva elengedhetetlen, hogy Kijev továbbra is kapja nyugatról a milliárdokat. Hiszen az ország bizonyos részei időről időre sötétbe borulnak, 4,5 millióan vannak áram nélkül, a főváros lakásainak 80 %-ában megszűnt a vízszolgáltatás. Az országon belül 6 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat, további 7 millióan külföldre menekültek. A szegények aránya a két évvel ezelőtti 2,5 % után már 25 % felé tart és a jövő év végéig onnan számítva is megkétszereződik.
Az újjáépítés költségeit legalább 350 milliárd dollárra becsülik, de még további rombolások várhatók. A Világbank arra számít, hogy az ukrán GDP az idén 35 %-kal esik vissza. A költségvetés hiánya havonta 5 milliárd. A kereskedelem bevételei összeomlottak, szeptemberben a deficit 6 milliárdot tett ki. A rakétacsapások miatt lehet, hogy az ország kénytelen lesz leállítani az áramexportot.
A külső segítség nem apad el, ám mivel a fejlett országokban is egyre nőnek az árak, illetve fokozódik a munkanélküliség, a kormányok számára politikailag az eddiginél sokkal nehezebbnek ígérkezik, hogy továbbra is küldjék a milliárdokat.
FT
A vezércikk nyomatékosan azt ajánlja, hogy a republikánusok szabaduljanak meg Trumptól és eszmerendszerétől, mert a volt elnök rombolja a demokráciát, valamint a párt választási reményeit. Itt az idő, hogy a jobboldal mérsékelt erői, illetve a konzervatív üzleti körök túladjanak rajta, illetve felszámolják alávaló befolyását. Élni kell az alkalommal, mivel a politikus veszélyezteti a jogállamot. A vizsgálat körültekintően bizonyította, hogy bármilyen eszközzel készen állt a 2020-as választás eredményének megváltoztatására, beleértve az erőszakot is.
Elutasít szinte minden elvet, aminek Amerika a világban betöltött kulcsszerepét köszönheti. Sokan fauszti szerződést kötöttek a trumpizmussal, mert azt hitték, hogy ez a vonat a győzelem felé tart. Csakhogy egyre több tényező támasztja alá, hogy a korábbi elnök valójában tehertétel a választásokon. Bár változatlanul népszerű a pártbázis körében, ám sokszor azt dönt, hogy mit akarnak a független szavazópolgárok. És a jelek arra utalnak, hogy az időközi választásokon ők a demokraták mögé álltak be, különösen a billegő államokban.
Bőven belefér, hogy Trump azért akar indulni 2024-ben, mert így próbálja kivédeni a folyamatban lévő pereket. Természetesen ily módon nem ússza meg, és az ügyészeknek nem szabad visszariadniuk, ha azt látják, hogy cáfolhatatlan bizonyítékok vannak a kezükben.
A republikánusok színeiben csak olyanoknak szabad rajthoz állniuk, akik elfogadják a választás folyamatát, illetve eredményét. A párt vezetőinek és anyagi pártfogóinak pedig alaposan el kell gondolkodniuk azon, mennyire járultak hozzá ahhoz, hogy Amerika a trumpi útra térjen, annak minden súlyos következményével együtt.
Washington Post
Fareed Zakaria is azt tanácsolja a republikánusoknak, hogy takarítsák el az útból Trumpot, mert az nem fog varázsütésre eltűnni. A neves újságíró szívmelengetőnek nevezi, hogy a párt fontos figurái egymás után szólalnak fel a volt elnök ellen, aki megpróbálta megváltoztatni a választás eredményét, ám az igazi bűne a szemükben az, hogy veszít a népszerűségéből.
Választói bázisa ugyan összezsugorodott, ám nagy hírverést tud csapni magának és képes – akárcsak a szavazatok viszonylagos többségével – megnyerni a az előválasztásokat. A szavazópolgárok a múlt héten jókora tockost osztottak ki a jobboldalnak, főleg azért, mert az kétségbe vonta az elnökválasztás kimenetelét és elérte az abortuszjog megszigorítását.
De hogy ki legyen a konzervatívok elnökjelöltje, az a Republikánus Párton belül dől el, és ha Trump meg tudja fordítani a szerencséjét, akkor bizonyosan sokan újra felszállnak az általa vezetett szerelvényre. Ám a jobboldalon nem egy vezető azt reméli, hogy majd a párthívek elvégzik helyettük a piszkos munkát, csakhogy ez nem fog menni.
Túl kell lépni az erkölcsi gyávaságon és radikálisan ki kell vágni a rákos szövetet. Meg kell magyarázni a tömegeknek, hogy Trump demagóg, aki megkísérelte aláásni a demokráciát, ezért szóba sem jöhet többé a republikánusok számára.
Zakaria az olvasó figyelmébe ajánlja Sheri Bermannek, az Barnard College professzorának tanulmányát, amely szerint Európában sokkal mélyebbek a demokrácia gyökerei, erősebbek az intézményei, mint Amerikában. Épp ezért az öreg földrészen a jobboldali populisták kénytelen voltak engedni a programjukból, ha kormányra akarta kerülni, lásd a svédeket vagy az olaszokat.
A tengerentúlon ehhez képest túl sokat számít az előválasztási rendszer, a pénz, a közösségi média és a celebvilág, ily módon át tudta venni az egyik nagy pártot egy olyan kalandor politikus, mint Trump, és ott többé-kevésbé személyi kultuszt alakított ki. Az olyan országokban, ahol gyengébb a demokratikus intézményrendszer, lásd Magyarországot, Törökországot és az USÁ-t, a demagógok változtatják meg a pártokat. Ezt úgy lehet jelen esetben kivédeni, hogy a republikánusok megtisztítják pártjukat a szélsőségtől.
Következő cikk: Új migrációs válság van kirobbanóban Európában
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >