Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Budapest-Belgrád vasútvonal és a korrupció
Érdekes ellentmondásra hívja fel a figyelmet a lap a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése kapcsán: a pálya mindkét oldalon teljesen sík terepen fut, a szerbeknél azonban a 183 kilométer hosszú szakasz kiépítése 1,2 milliárd euróba kerül és óránként 200 kilométeres sebességet tesz lehetővé. Magyar területen 166 kilométer a távolság a főváros és a határ között, a költségek mégis kétszer akkora összeget emésztenek fel, 2,2 milliárdot, pedig a szerelvények legfeljebb csak 160 kilométerrel haladhatnak majd. A magyarázat nem túl bonyolult: a magyar részen a munkát egy kínai-magyar konzorcium végzi, Mészáros Lőrinc égisze alatt, aki Orbán Viktor bizalmasa és gyorsan megszedte magát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Neue Zürcher Zeitung
Érdekes ellentmondásra hívja fel a figyelmet a lap a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése kapcsán: a pálya mindkét oldalon teljesen sík terepen fut, a szerbeknél azonban a 183 kilométer hosszú szakasz kiépítése 1,2 milliárd euróba kerül és óránként 200 kilométeres sebességet tesz lehetővé. Magyar területen 166 kilométer a távolság a főváros és a határ között, a költségek mégis kétszer akkora összeget emésztenek fel, 2,2 milliárdot, pedig a szerelvények legfeljebb csak 160 kilométerrel haladhatnak majd.
A magyarázat nem túl bonyolult: a magyar részen a munkát egy kínai-magyar konzorcium végzi, Mészáros Lőrinc égisze alatt, aki Orbán Viktor bizalmasa és gyorsan megszedte magát. A kormány titokban tartja a beruházásra vonatkozó tanulmányokat és szerződéseket. Az ellenzék nem győzte bírálni az Országgyűlésben a tervet, a bíróság elrendelte a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. A hatalom azonban vonakodik.
A kínaiak lassan már befejezik a Balkánon keresztül az „Új selyemút” megépítését, a korrupció a napi üzlet része. Egy szerb újságíró azt mondja, Kína azért kellemes partner a térség kormányai számára, mert nem akadékoskodik. Az európaiakkal éveken át kell tárgyalni, Pekinggel gyorsan meg lehet állapodni. Ad kölcsönt az éppen szóban forgó projekthez, hozza a munkásokat, azok gyorsan elvégzik a feladatot. Versenytárgyalás, a korrupció elkerülése szóba sem kerül.
A nyereség Kínába megy. Vannak jelentések, miszerint kizsákmányolják az Ázsia más részeiről, pl. Vietnámból érkező dolgozókat. Viszont a környezetvédelem nem szempont, illetve szükség esetén felvizezik a szabályokat.
Die Welt
A magyar benzin ársapka hatása az, hogy lassan kifogy az üzemanyag a kutakról. A kormány azért vezetett be hatósági árat, hogy enyhítse az emberek terheit, ám a lépés végzetesnek bizonyul az energiaválság kellős közepén. Már-már alig lehet fenntartani az ellátást. A mesterségesen lenyomott árak folytán a nemzetközi szállítók elkerülik az országot, a MOL viszont nem tudja teljes egészében kielégíteni a keresletet.
Főleg a független töltőállomások tulajdonosai vannak egyre nagyobb bajban. Mind több kútfejen látni kiragasztott cédulát, hogy éppen mennyi az ár, és mennyit lehet maximum tankolni. Illetve, hogy milyen üzemanyagfajtát nem lehet kapni. De hát az ár mélyen a világpiaci szint alatt van.
Az ország az energiahordozókat tekintve erősen függ Oroszországtól. A kormány már csak emiatt is élesen ellenzi a szankciókat. Egyben azonban nagy erőkkel igyekszik úgy beállítani, mintha Brüsszel lenne a felelős az emelkedő árakért és a magas inflációért.
taz
Orbán Viktor eddig mindig megúszta, nem kellett eleget tennie az EU feltételeinek, de most a korábbinál egyértelműbb figyelmeztető jelzések érkeznek Brüsszelből. Szóval komolyra fordulhatnak számára a dolgok. A politikusra nem jellemző az erény, mármint hogy belátná a tévedéseit, és ugyanez vonatkozik jobboldali-nacionalista környezetére is.
„Magyarország brüsszeli ellenségei” tehetnek arról, hogy nem jön a 13 milliárdnyi támogatás, ez a hivatalos kánon. Az államilag irányított sajtóban ugyanakkor egy szó sem esik arról, hogy az Unió a szubvencióért cserében ragaszkodik a demokrácia olyan pilléréhez, mint a jogállam, valamint a korrupció elleni harc.
A kormánypárti nyilatkozatokban „Magyarország ellenségein” kívül sűrűn szerepelnek az „árulók”, rajtuk az ellenzék EP-képviselőit kell érteni, akik összeálltak Brüsszelben a „balos és liberális erőkkel”. Ők a felelősek, amiért nem lehet emelni a családi pótlékot, valamint a tanárok fizetését, és nem lehet olcsó energiához jutni. Arról ugyanakkor nem hall a publikum, hogy Magyarország minden közös döntést megszavazott, igaz, azok teljesítésével már erősen adós.
Idáig azonban elég volt, ha a bírálatok hatására leginkább kozmetikai változtatásokat hajtott végre. Ám ettől még nem változott a de facto egypártrendszer. Többnyire támaszkodhatott a hasonszőrű Lengyelországra. Csakhogy most túl nagy a félelem, hogy a milliárdok oroszlánrésze ismét kegyencekhez kerül, akik általában túlárazott ajánlatokkal nyerik meg a közbeszerzéseket.
Holnap összeülnek a pénzügyminiszterek, majd meglátjuk, miként döntenek Magyarország ügyében, mennyire gondolják komolyan a demokrácia feltételeinek betartatását (már ha lesz határozat a Bizottság befagyasztási javaslatáról – a szerk. megj.).
Die Welt
Hiába emlegette a jelenlegi olasz miniszterelnök asszony még a választási kampányban, hogy ő aztán nem fogadja el az „EU diktátumát”, egyelőre az látszik, hogy pénz dolgában nagyon is igazodik a brüsszeli feltételekhez. És mivel a szervezet 3. legnagyobb gazdasági hatalmáról van szó, nem lenne jó, ha Itália meginogna, mert akkor az egész euróövezetet magával ránthatja.
Ám a jövő évi költségvetés szerencsére viszonylag kiegyensúlyozott, így a Bizottság alighanem rábólint. Csak viszonylag kis tétel megy el a koalíciós partnerek választási ígéreteire. Az is feltűnő, hogy Giorgia Meloni a tervezet beterjesztésekor egyetlen rossz szót sem szólt Brüsszelre. Azaz láthatólag tanult elődjei hibájából, mert bár ugyan részben EU-ellenes, populista jelszavaknak köszönheti győzelmét, de nyilvánvalóan tudja: csak akkor maradhat uralmon, ha nem háborúzik az Unióval. És az látszik, hogy a közös szabályoknak megfelelően játszik, pedig a válság miatt megtehetné, hogy eltér azoktól.
Ám nagyon úgy tűnik, hogy számot vetett vele: a mostani instabil állapotok (járvány, háború, magas energiaárak, emelkedő infláció) nem hagynak neki mozgásteret. A pénzpiacok vették a jelzést és bizalommal jutalmazzák. A miniszterelnök ugyanakkor nem szeretné elveszíteni szavazói támogatását, ezért ideológiai témákkal táplálja őket. Sok jelentőségük nincs, viszont kielégítik a törzsgárda igényeit. Ilyen pl. hogy a többi ország vegyen át befogadott menedékkérőket.
Süddeutsche Zeitung
A kommentár nem tartja jó ötletnek a Bizottság részéről, hogy Ukrajna megsegítésére fordítsák az orosz jegybank külföldön zárolt 300 milliárd dolláros vagyonát, mert az ilyen kihelyezéseket védi a nemzetközi jog, nem lenne könnyű jogalapot találni a megsértésére és csak rossz vért szülne. Arról nem beszélve, hogy kínálkozik jobb és egyszerűbb megoldás is.
Az egyértelmű, hogy Oroszországnak anyagilag ki kell vennie részét az ukrán újjáépítésből. Ám a szóban forgó devizák és értékpapírok olyanok, mint a diplomaták: érinthetetlenek. Az USA már belevágott ilyesmivel, hogy az iráni és afgán jegybank másutt lévő vagyontárgyaiból kártalanítsa a terrorcselekmények amerikai áldozatainak, illetve az elesett tengerentúli katonáknak a családjait, de a jogi procedúra hosszasnak ígérkezik.
A demokratikus államoknak ki kell tartaniuk a szabályokon alapuló nemzetközi rend mellett, ezért nem hajíthatják ki könnyűszerrel a multilaterális egyezményeket. A központi bankok fontos feladatot látnak el, nem szabad megingatni a bizalmat irántuk, mert különben veszélybe kerülhet akár a pénzügyi rendszer stabilitása. Azon kívül az elkobzandó vagyonelemek az orosz nép tulajdonát képezik, vagyis a büntetés nem a felelősöket sújtaná.
Ezért sokkal inkább az oligarchák ingatlanait, jachtjait, cégeit, repülőgépeit, számláit kellene célba venni. Merthogy kamu vállalkozások és strómanok segítségével rejtik el, amijük van. Itt egybillió dollárról van szó, ebből az EU idáig 19 milliárdnyit fagyasztott be. Úgyhogy még bőven van mit keresni, ráadásul a tulajdonosok a putyini rezsim haszonélvezői. Így még az indoklás is egyszerű volna.
A 300 milliárd pedig jól jönne kézizálog gyanánt, ha megindulnak a béketárgyalások.
Következő cikk: Mi lesz a sorsa az újvidéki ártatlan áldozatok emlékművének?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >