Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Bizottság köti az ebet a karóhoz
Brüsszel ragaszkodik a fegyverhez, hogy megvonja Orbántól a közösségi támogatások egy részét. Ily módon a frontvonalak már kirajzolódtak a végső összecsapás előtt. Johannes Hahn, a költségvetési biztos szerint a magyar kormány által küldött újabb részletek sok újdonságot nem tartalmaznak ahhoz képest, amit a Bizottság már eddig is tudott az ígért reformokról, ám minden kedvező fejlemény ellenére továbbra is fennállnak a gyenge pontok, illetve kockázatok. Sokan feltételezték, hogy Németország és Franciaország részben azért kérte a helyzet újra felmérését, mert azt remélte, hogy a végrehajtó testület ezek után a büntetés eredetileg felvetett összegének a csökkentését kezdeményezi. Emellett Berlin és Párizs azért is passzolta vissza labdát, mert azt akarja, hogy az esetleges pénzmegvonásba jogilag ne lehessen belekötni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
A Bizottság gazdaságért felelős tagja szokásától eltérően egy cseppet sem volt diplomatikus, miután Orbán Viktor sorra keresztbe fekszik fontos közös döntések előtt. Paolo Gentiloni úgy fogalmazott, hogy az Unióból nem lehet „vétokrácia”. Azután szólalt meg, hogy a magyar vezető két fontos előterjesztést is megfúrt, mivel szeretné, ha végre megkapná az előirányzott milliárdokat.
Ám erre az olasz politikus úgy reagált, hogy nem lehet nyakló nélkül bevetni a vétófegyvert, ráadásul Ukrajna megsegítése ügyében semmiféle nemzeti érdekről nincs szó, a blokkolás teljesen öncélú. (Illetve azt érdemes fontolóra venni, mi a jó Moszkvának – a szerk. megj.) Mint megállapította, a 26-ok ugyan meg tudják kerülni Magyarországot, ám ez nem jó az EU hitelessége szempontjából. Ezért a biztos reméli, hogy Orbán feladja álláspontját, ha másért nem, erkölcsi megfontolásból. Hiszen az ukránok fagyoskodnak, bombatámadások célpontjai.
Miután a Bizottság kitart amellett, hogy a magyar kormány nem tett meg mindent a jogállami, illetve korrupciós aggályok eloszlatására, a soros cseh elnökség hétfő délutánra összehívta a brüsszeli EU-nagyköveteket, hogy megvitassák a hogyantovábbot. Az egész kérdéskomplexumon napokon belül túljuthatnak, ha a diplomaták képesek egyezségre jutni. Ha nem, akkor december 19. előtt megint találkozniuk kell a pénzügyminisztereknek. Prága nem szeretné, ha a csütörtökön esedékes csúcson kellene foglalkozni a témával.
Orbán képes meggátolni a megállapodást, vagy zűrzavart okozni. Sőt, akár a kettőt egyszerre is tudja produkálni.
Politico
Brüsszel ragaszkodik a fegyverhez, hogy megvonja Orbántól a közösségi támogatások egy részét. Ily módon a frontvonalak már kirajzolódtak a végső összecsapás előtt. Johannes Hahn, a költségvetési biztos szerint a magyar kormány által küldött újabb részletek sok újdonságot nem tartalmaznak ahhoz képest, amit a Bizottság már eddig is tudott az ígért reformokról, ám minden kedvező fejlemény ellenére továbbra is fennállnak a gyenge pontok, illetve kockázatok.
Sokan feltételezték, hogy Németország és Franciaország részben azért kérte a helyzet újra felmérését, mert azt remélte, hogy a végrehajtó testület ezek után a büntetés eredetileg felvetett összegének a csökkentését kezdeményezi. Emellett Berlin és Párizs azért is passzolta vissza labdát, mert azt akarja, hogy az esetleges pénzmegvonásba jogilag ne lehessen belekötni.
Reuters
A Bizottság belebonyolódott Magyarországgal az egyre hevesebb állóháborúba a pénz kapcsán. A testület ugyanis a Tanács felkérése után sem látja, hogy az Orbán-kabinet hatékonyabb biztosítékokat akarna életbe léptetni a korrupció visszaszorítására. Így változatlanul fennállnak a jogállami kifogások. Következésképpen nem szabad utalni a függőben lévő 13,3 milliárd eurós támogatást.
A biztosi kollégium azonban nyitva hagyta a lehetőséget, hogy a tagállamok enyhítsenek a készülő szankción, miközben a magyar kormányfő még nemigen volt ennyire szorult helyzetben az utóbbi 12 év alatt: az infláció már 26 % felé tart, az államadósság törlesztésének terhe kilőtt, és a gazdaság jövőre várhatóan erősen lefékeződik.
Bennfentesek szerint a Tanács most megteheti, hogy jóváhagyja a gazdaságélénkítési alap felhasználására kidolgozott nemzeti tervet, a felzárkózási keretből pedig csak kevesebbet zárol, nem 7,5 milliárdot. Ám minden attól függ, hogy Budapest hajlandó-e elállni a vétótól az Ukrajna részére folyósítandó 18 milliárdos kedvezményes kölcsön, illetve a legnagyobb multik egységes megadóztatása ügyében.
Le Monde
Orbán Viktor hosszú ideje korrupcióval gyanúsított veje bejelentette, hogy nem kívánja felvenni a „vidékfejlesztésre” kapott 156 millió forintos európai támogatást. Tiborcz István gazdasági megfontolásokra hivatkozott, de a döntés csak pár nappal előzi meg, hogy az EU voksol a jó 13 millió eurós szubvenció befagyasztásáról. A pénzből Bicske környékén erdőt telepítettek volna. A keret megszavazása meglehetősen nagy botrányt keltett Magyarországon.
A térség a nacionalista miniszterelnök jó embereinek hitbizománya, legyen szó Mészáros Lőrincről, a politikus feleségéről, vagy a vejéről, akik hatalmas földeket vásároltak arrafelé. Az apja pedig 23 hektáron luxus palotát emel Hatvanpusztán.
Léderer Sándor a K-Monitortól azt mondja Tiborcz elhatározása kapcsán, hogy semmi sem utalt korrupcióra a pénz odaítélése kapcsán, ám rossz benyomást keltett a Brüsszellel folyó tárgyalások kellős közepén. Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője ezzel együtt úgy látja, hogy Orbán környezete továbbra is lenyúlja az európai alapokat. Példa rá nem csupán a nemzeti vej, hanem Mészáros Lőrinc is, aki hatalmas üzleti birodalom élén az ország leggazdagabb embere lett, de továbbra is tarol a közbeszerzéseken.
Tiborcz mindössze 36 éves, ő példázza a legmarkánsabban, miként tollasodnak meg a nacionalista kormányfő csókosai, hála az európai forrásoknak. Már a 36. helyen áll a legvastagabb magyarok ranglistáján. Hadházy Ákos azonban felhívja a figyelmet, hogy ha az ügyészség normálisan végezné munkáját, akkor a vő már börtönben lenne. Ám hogy ő nyerte el a szóban forgó jó másfél száz milliót, az azt mutatja, hogy Orbán gúnyt űz az EU-ból.
A friss visszalépés annak tulajdonítható, hogy a 375 ezer eurónak megfelelő összeg odaítélése rosszul vette volna ki magát éppen akkor, amikor a gazdasági nehézségek miatt Magyarországnak eszméletlenül fontos az uniós apanázs.
Süddeutsche Zeitung
Egyre sűrűbben fordul elő, hogy a Bizottság nem jut előbbre, mert bizonyos országok a saját érdeküket előbbre valónak tartják, mint a közös jót. Úgyhogy már igen tekintélyes brüsszeli vezetők visszasírják Angela Merkelt, aki válságos helyzetekben mindig elboronálta az ellentéteket. Most pont ilyen szituáció állt elő, és ezért a fő felelősség Orbán Viktort terheli. De már vannak követői.
A Bizottság a korrupció és a független igazságszolgáltatást ért támadások miatt visszatart több mint 13 milliárdot, így viszont Orbán olyan kérdések elfogadását blokkolja, amelyek csakis az összes tag szavazatával mehetnek át. Ki akarja zsarolni, hogy megkaphassa a pénzt. Ami a kulisszák mögött megy, azt Brüsszelben vagy pókernek vagy Fekete Péternek nevezik. Mások cirkuszt emlegetnek. Orbán azonban nem teheti meg, hogy szorult helyzetében elveszítse a járvány utáni gazdasági kilábalás céljára rendelkezésre álló 5,6 milliárd 70 %-át.
Már körvonalazódik, hogy a többiek nélküle is tető alá hozzák az ukrán kölcsönt, ám most új törésvonal keletkezett: az osztrák kancellár megakadályozta, hogy Romániára és Bulgáriára is kiterjesszék a schengeni övezetet, mert odahaza ezzel igyekszik kifogni a szelet a jobboldali populisták vitorlájából. Csak éppen amit csinált, az árt Európa szavahihetőségének, hiszen a Bizottság szerint mind Bukarest, mind Szófia teljesítette a feltételeket.
Nehammer gyakorlatilag olasz kollégáját utánozta, amikor a migrációt felhasználva, az EU rovására próbált jó pontokat szerezni a belpolitikában. Orbán viszont példás európainak állíthatja be magát, hiszen ő viszont rábólintott a román és bolgár tagságra.
Sokan hiszik Brüsszelben, hogy a magyar vezető feladja a blokádot, mert nem kockáztatja, hogy a csúcson nekimenjenek, illiberális antidemokratának minősítsék, aki már nem tartozik bele az európai családba. Ám mérget azért senki sem venne rá.
New York Times
Bár a Freedom House évek óta azt hozza ki éves jelentéseiben, hogy a demokrácia szorul vissza világszerte, vezetője most mégis derűlátó. Michael Abramowitz azt mondja, hogy az elégedetlenségnek van ereje még az elnyomó, tekintélyelvű államokban is. A diktátorok és az Orbán-féle illiberális vezetők ugyan meglovagolták a gazdasági bajok, a demográfiai változások, vagy a szociális gondok miatt jelentkező elégedetlenséget, és azt állítják, hogy itt csak az erős kéz tud segíteni.
Mégis van remény, mert az látszik, hogy a demokrácia útja nem csupán visszafelé vezet. Az emberek készek mindent kockára tenni a szabadságért, a békéért és a méltóságért. Elég csak megnézni, mi zajlik Oroszországban, Iránban és Kínában, ahol pedig a rezsim brutálisan reagál a tiltakozásokra. Az idő és a történelem nem az önkényuraknak dolgozik.
Abramowitz hozzáteszi, hogy korábban, újságíróként sok mindent megélt már a világban, de álmában sem gondolta volna, hogy Amerikában lesz egy olyan politikus, aki követőivel együtt megpróbálja meghiúsítani a hatalom békés átadását. Hogy mi lesz Kínában és Iránban, arról fogalma sincs, de úgy véli, hogy a két rendszer törékenyebb, mint ahogy az kívülről tűnik. De úgy gondolja, hogy Hszi öt év múlva már nem lesz hatalmon, mivel a zsarnokoknak is fel kell mutatniuk bizonyos teljesítményt.
Arra is felhívja a figyelmet, hogy nem szabad minden kapcsolatot megszakítani az autokráciákkal, mert különben csak még kevésbé lehet azokat rávenni az emberi jogok betartására. És különben is: ki védje meg a demokráciákat, ha nem azok maguk?
Die Presse
Az Európai Néppárt elnöke mélységesen csalódott Orbán Viktorban, sokkolta a magyar miniszterelnök migrációs politikája, hiszen Magyarország átjáróház lett a Balkán irányából Nyugat felé. Manfred Weber nem szeretne találgatni, hogy magyar részről ez mennyire tudatos, illetve mennyire következik abból, hogy a hatóságok képtelenek megbirkózni a feladattal. Ám úgy gondolja, hogy ezek után le kell ülni a kormányfővel egy komoly beszélgetésre.
A bajor politikus úgy véli, hogy fel kellett volna venni Romániát és Bulgáriát a schengeni rendszerbe, úgy, ahogyan azt az EPP is szorgalmazta. Ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a földrész alvajáróként halad egy új bevándorlási válság felé, mert ellenőrzés nélkül jönnek a menedékkérők, és erősen hiányos a külső határok védelme. Ezért megérti, hogy a helyzet elfogadhatatlan Ausztria számára. Nehammer kancellár erre hivatkozva vétózta meg a román-bolgár felvételt.
Weber szerint sok tagállam nem ismerte még fel, mennyire drámaiak az állapotok, itt a Tanácsnak lépnie kell. Kifogásolta ugyanakkor, hogy a Bizottság nem ad pénzt pl. a határkerítésekre, márpedig azok nélkül az államok nem tudják egyértelművé tenni a migránsok számára, hogy ők határozzák meg: kit engednek be és kit nem. (Amint azt a magyar példa ékesen bizonyítja… - a szerk. megj.)
Der Standard
A kommentár egyetért az osztrák elnökkel abban, hogy igen sajnálatos a fejlemény, mármint hogy Ausztria miatt Románia egyelőre nem kerülhet be a schengeni rendszerbe, mert nem világos, hogy a blokád miként javítana a migrációs helyzeten osztrák földön. A kommentár azonban arra is rákérdez, miért hagyja a néppárti külpolitika, hogy Magyarország becsapja, és miért bünteti Bécs Bukarestet?
Mert hiába nem működik az EU migrációs politikája, Orbán kíméletlenül átengedi az érkező tömegeket a nyugati határ felé. Így nem világos, hogy miért jó az az ÖVP-nek, ha folyton összeszűri a levet a magyar autokratával, aki sorozatban torpedózza meg az uniós határozatokat (szerb kollégájával együtt).
Die Presse
Az újság úgy értékeli, hogy a magát európai pártként hirdető nagyobbik koalíciós partner, az ÖVP gyakorlatilag túszul ejtett 26 millió román, illetve bolgár polgárt, ám hogy a két ország nem léphet be a schengeni tagok sorába, az egyáltalán nem fogja vissza a migrációs áradatot. Viszont Ausztria összerúgta a patkót egy sor partnerével. Úgy akart megoldani egy problémát, hogy egy másikat kreált.
A lépés rávilágít, hogy a Néppárt vezetésében nincs olyan, aki európai perspektívában volna képes látni a dolgokat, bár az igaz, hogy a migránsok szinte akadály nélkül jutnak el a Nyugat-Balkánon át Ausztriába, de erre az az orvosság, hogy távol tartom Romániát és Bulgáriát a schengeni rendszertől? Hiszen a jövevények nagy része az uniós tag Magyarországon át lép be osztrák területre. Az osztrák belügyminiszter logikáját követve nem inkább az volna a célravezető, hogy a magyar kormányt ki kell tenni Schengenből?
Ez persze groteszk lenne, de az is nevetséges, hogy a románokat és a bolgárokat büntetik, amiért az EU képtelen a gyökerénél megragadni a migrációs problémát. Hiszen a menedékkérők nem szeretnének a peremállamokban maradni és utóbbiaknak az az érdekük, hogy álljanak is gyorsan tovább.
Ugyanakkor most fennáll a veszély, hogy Ausztria összekülönbözik olyan országokkal a régióban, amelyekkel pedig közösen kellene fellépnie Brüsszelben. Úgyhogy ki lehet jelenteni: az „Európa pártjaként” fellépő konzervatívok horizontja nagyjából nagyjából egy tartományi erő szintjén van. Olyan provinciális, mintha, mondjuk, az alsó-ausztriai választások szabnák meg, mit csinál.
Euronews
A tanárok felháborodása egész Magyarországot érinti: napirenden vannak a sztrájkok, de a kirúgások is, miközben egyre emelkednek az árak. A pedagógusok sokáig csak magukban füstölögnek az alacsony keresetek és az egyre rosszabb munkakörülmények miatt, ám az új sztrájktörvény miatt most nyílt viszály tört ki a kormánnyal.
Kádár András társelnök a Helsinki Bizottság részéről, amely a két szakmai szakszervezet jogi képviselője, azt mondja, hogy a fiatal tanárok egyszerűen nem tudnak kijönni a havi bérükből. Márpedig itt olyanokról van szó, akikre a szülők rábízzák a gyerekeket, és nyilvánvalóan őrületes, hogy ezek az emberek nem kapnak elég pénzt.
Ugyanakkor – fűzi hozzá a jogász – a vonatkozó jogszabály láthatatlanná teszi a munkabeszüntetést, ám az semmit sem ér, ha nem érinti legalább valamennyire érzékenyen a hatalmat. Így marad a polgári engedetlenség. Csakhogy azt a magyar törvények értelmében munkamegtagadásnak lehet minősíteni, így alapot ad a részvevők elbocsátására. Mindenesetre az ügy már elkerült az Emberi Jogok Európai Bíróságára.
Zeller Judit a TASZ képviseletében ugyanakkor úgy látja, hogy a tömeges tiltakozás az egyetlen eszköz a hatalom befolyásolására, miután a kormány nem kívánja fejleszteni az ágazatot. A tanárok azonban nincsenek egyedül, diákok és szülők ezrei álltak melléjük.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >