2024. március 29. péntek
Ma Auguszta, Bertold névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Ukrajna és a Nyugat

Ukrajna és a Nyugat

Paul Lendvai arra figyelmeztet, hogy a független Ukrajna jövője azon múlik, kap-e továbbra is megfelelő anyagi és katonai támogatást a Nyugattól, csakhogy éppen itt jelent paradox módon nagy veszélyt annak a gazdaságilag virágzó és politikailag stabil Németországnak a hozzáállása, amely a világháború utáni liberális demokrácia legnagyobb sikerét jelenti. Az ukrán katonák tudják, hogy a hazájukat védik, ebben rejlik sikerük titka. Scholz kancellár viszont habozik, hogy nehéz páncélosokat adjon Kijevnek. Kezdettől fogva igyekszik kivonni magát a kötelessége alól. De amire hivatkozik, az nem állja meg a helyét, hiszen Oroszország rakétatámadások sorát hajtja végre az ukrán polgári lakosság ellen. A zöldek és a liberálisok egyértelműen segíteni kívánnak a ukrán félnek, a kormány mégis akadályozza, hogy az ország minden kétséget kizáróan állást foglaljon Moszkva ellen. Kérdés ugyanakkor, hogy a nyugati államok meddig lesznek hajlandóak hozzávetőleg havi négymilliárd dollárral megtámogatni Ukrajnát. Továbbá mit szólnak az infláció által sújtott választók ahhoz, hogy az újjáépítés költségeit már novemberben 750 milliárd dollárra becsülték. Berlin és Párizs viszonyától függ, hogy mi lesz a független Európával és Ukrajnával. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Reuters

 

Lehet, hogy Magyarország és Lengyelország új ütőkártyához jut, mármint hogy megkaphassa az újjáépítési alapból előirányzott 5,8, illetve 36 milliárd eurót. Egyre inkább az látszik ugyanis, hogy nem lehet tartani a keret felhasználására megadott határidőt, ám a hosszabbításhoz valószínűleg meg kell nyitni az egész csomagot, de ez csak egyhangú döntéssel lehetséges.

Pontosan itt rúghat labdába a nacionalista Budapest és Varsó, miután Brüsszel vitába keveredett velük a jogállam ügyében. A magyaroknál a korrupció és a bírói függetlenség a viszály almája. Ezért a két ország ügyében az EU befagyasztotta a megígért összegek folyósítását. Most azonban elképzelhető, hogy az új helyzet miatt azok engedményt csikarnak ki.

A tét az EU egész történetének legnagyobb segélyterve. Már négy kormány is jelezte, hogy gondjai vannak a menetrenddel. Jelenleg csupán a vissza nem térítendő támogatások, illetve kedvezményes kölcsönök 20 %-át fedték le konkrét tervekkel, noha már 70 %-nál kellene járni.

Az érintettek szerint a háború miatt drágulnak a nyersanyagok, továbbá akadoznak a szállítási láncok, ez a kettő akadályozza leginkább a munkát. Elsősorban Románia és Portugália szeretné, ha a program még 2026 után is élne. Elképzelhető azonban, hogy az Unió ameddig csak lehet, ragaszkodik az eredeti ütemhez, mert módon igyekszik nagyobb aktivitásra serkenteni a tagállamokat. Érdemi tárgyalások azonban csak jövőre várhatóak, már ha kiderül, hogy tényleg nem lehet betartani az eredeti megállapodást.

 

Die Presse

 

Hirtelen minden magyar a szankciók ellen fordult, legalábbis a hivatalos álláspont szerint. A hivatkozásul felhozott nemzeti konzultáció azonban bohózat volt, emiatt újabb vita várható Brüsszellel. Az Orbán-rezsim forgatókönyve mindig ugyanaz: a miniszterelnök úgy alakíttatja a kérdéseket, hogy gyakorlatilag csupán egyetlen válasz legyen lehetséges, nevezetesen az, ami egybevág a központi propagandával. Ezt az eredményt azután minden esetben úgy ünneplik, hogy a nép túlnyomó többsége felsorakozott a hatalom mögött. 

A konzultációt ezúttal is sokmilliárdos kampány körítette, az összes lehetséges csatornán. Ezt csak megfejelte, hogy a kabinet a rövid pányvára fogott állami média bevonásával egyfolytában ostorozta az EU-t. Mármint hogy az felelős az energiaválságért, a vágtató inflációért, amely Magyarországon jóval meghaladja a 20 %-ot. Szóval, hogy minderről csakis és kizárólag a büntető intézkedések tehetnek.

Az persze nemigen meglepő, hogy a nem egészen 1,4 millió válaszadó szinte 100 %-a úgy véli: a szankciók ártanak az országnak. Az eredmény roppant mód emlékeztet az egykori létező szocializmus levajazott szavazásaira, Orbán azonban azon mód saját politikájának megerősítéseként értékelte. Árnyalja ugyanakkor a képet, hogy az Eurobarometer szerint tavaly ősszel a magyarok 56 %-a legalábbis részben egyetértett az Ukrajnának küldött segítséggel és elvben az oroszellenes retorziókkal is.

A „széles körű” felhatalmazással a hátában Orbán nyomatékot kíván adni szankciós-ellenes hozzáállásának az Unióban. Enyhíteni szeretne a szigoron. Miközben egytől egyig megszavazta az előző 9 csomagot, csupán enyhe változtatásokat kényszerített ki. Ezzel együtt azt állítja, hogy a döntések nem demokratikus módon, a brüsszeli bürokrácia közbenjárására születtek meg.

 

Der Standard

 

Paul Lendvai arra figyelmeztet, hogy a független Ukrajna jövője azon múlik, kap-e továbbra is megfelelő anyagi és katonai támogatást a Nyugattól, csakhogy éppen itt jelent paradox módon nagy veszélyt annak a gazdaságilag virágzó és politikailag stabil Németországnak a hozzáállása, amely a világháború utáni liberális demokrácia legnagyobb sikerét jelenti.

Az ukrán katonák tudják, hogy a hazájukat védik, ebben rejlik sikerük titka. Scholz kancellár viszont habozik, hogy nehéz páncélosokat adjon Kijevnek. Kezdettől fogva igyekszik kivonni magát a kötelessége alól. De amire hivatkozik, az nem állja meg a helyét, hiszen Oroszország rakétatámadások sorát hajtja végre az ukrán polgári lakosság ellen.

A zöldek és a liberálisok egyértelműen segíteni kívánnak a ukrán félnek, a kormány mégis akadályozza, hogy az ország minden kétséget kizáróan állást foglaljon Moszkva ellen. Kérdés ugyanakkor, hogy a nyugati államok meddig lesznek hajlandóak hozzávetőleg havi négy milliárd dollárral megtámogatni Ukrajnát. Továbbá mit szólnak az infláció által sújtott választók ahhoz, hogy az újjáépítés költségeit már novemberben 750 milliárd dollárra becsülték.

Berlin és Párizs viszonyától függ, hogy mi lesz a független Európával és Ukrajnával.

 

Euractiv

 

Oroszország el tudta hitetni Európával, hogy az energiahordozók megbízható szállítója, pont ezért építette Németország, Magyarország és több más kormány is az energiastratégiát az olcsó orosz gázra. Ám éppen ebből fakadnak a földrész nehézségei a háború miatt. A tanulság azonban az, hogy a kontinensnek fel kell készülnie az olyan válságokra, mint amilyen Tajvanon fenyeget, az EU nem sodródhat bele alvajáróként egy újabb viszályba.

Ezt emeli ki elemzésében Szicherle Patrik, aki korábban a Political Capitalnél dolgozott, de jelenlegi munkaadójaként a portál a pozsonyi GLOBSEC intézetet adja meg. Megállapítja, hogy a korábbi félelmek dacára az uniós országok a vártnál jobban vészelik át az energiapiaci megpróbáltatásokat.

Főként a vezetékes szállítások területén le tudtak válni az orosz köldökzsinórról, viszont a korábbinál több cseppfolyósított földgázt vettek Moszkvától. Ez pedig fegyvert ad a Kreml kezébe.

Kína más jellegű kihívást jelent – egyre többször emlegeti, hogy erővel kell végrehajtani Tajvannal az újraegyesítést. Európa persze erre az invázióra sincs jobban felkészülve, mint arra volt, hogy az oroszok lerohanják Ukrajnát. Német cégek továbbra is nyakló nélkül fektetnek be a kínai gazdaságban. Így viszont csak fokozódik a közvetett függés a Kínai Kommunista Párttól.

Ugyanakkor a földrész csupán hellyel-közzel vet gátat saját területén a kínai gazdasági terjeszkedésnek. Pedig a tekintélyuralmi rendszerek módszeresen azon vannak, hogy ellenfeleik ne tudjanak hatékonyan reagálni az ellenséges akciókra. Ezért rendkívül fontos, hogy az EU rá tudja beszélni a nagy vállalatokat: hozzák vissza Európába termelő kapacitásaikat, főleg a stratégiai ágazatokban. Ugyanakkor ki kell szorítani a kínaiakat Európában ezekből a szektorokból.

 

Project Syndicate

 

Gordon Brown megismétli, hogy különleges nemzetközi bíróságot kell létrehozni és ott kell felelősségre vonni a háborús bűnökért Vlagyimir Putyint. A volt brit kormányfő ezúttal a világ több tucat kiemelkedő politikai-közéleti személyiségének támogatásával támasztja alá javaslatát, az Egyesült Államoktól Ukrajnáig. Emlékeztet arra, hogy a harcok sok ezer emberéletet követeltek. 8 millióan váltak földönfutóvá ukrán földön, további 8 millióan külföldön kerestek menedéket. Mindez nem maradhat válasz nélkül.

Mint ahogy a polgári infrastruktúra, gazdasági létesítmények, kulturális intézmények lerombolása és kifosztása sem. Továbbá az sem, hogy jelentős ukrán területek továbbra is idegen megszállás alatt állnak. Itt ugyanis a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményről van szó.

A Nemzetközi Büntető Bíróság nem tud mit tenni, mert Oroszország nem részese. Ezért van szükség másik testületre. Éspedig ugyanazon elvekre támaszkodva, amelyek alapján 1945 után a nürnbergi perek lezajlottak. Putyinon kívül ott lehetne elszámoltatni az orosz, és esetleg a belarusz nemzetbiztonsági tanács tagjait, valamint a háború más politikai és katonai vezetőit.

 

FT

 

Az újság fő külpolitikai elemzője semmi esélyt nem lát, hogy az oroszok eseti sikereken túl tartós győzelmet arassanak a háborúban. Gideon Rachman úgy értékeli, hogy Putyin teljesen elszigetelte országát, ugyanakkor képtelen volna huzamos időn át megszállva tartani Ukrajnát, még ha el is tudná foglalni Kijevet és elűzné a Zelenszkij-kormányt.

Utána ugyanis olyan, hosszú éveken át elhúzódó gerillaháború következne, amihez képest Afganisztán pikniknek tűnne. Az pedig katasztrófával érne fel a Kreml számára. A szerző persze tisztában van azzal, hogy még a mostani megrendült orosz államot sem szabad leírni. Az invázió ugyan balul sült le, de ettől az ország még nagy, jelentős erőforrásokkal és egy könyörtelen, brutális kormánnyal.

Az ukrán hírszerzés arra számít, hogy az orosz fél hamarosan két millió sorkötelest mozgósít az új offenzívához. Moszkva a múltból, a Napoleon, illetve Hitler elleni háborúból merít reményt. De akkor az oroszok védték a hazájukat, most ellenben az ukránok. És korábban mindig valamilyen nagyobb európai szövetség állt Oroszország mögött. Jelenleg viszont teljesen magára maradt.

Így Ázsiában és Afrikában keres barátokat, de Iránt leszámítva senki sem adott fegyvert neki. Ugyanakkor földrajzilag át kell állítani az orosz gazdaságot, miközben az ország már most is vészesen függ Kínától. Putyin ott követte el az alapvető hibát, hogy nem fogadta el: országa már nem nagyhatalom. És hogy ma már a nemzetközi rendszer az együttműködésen alapul, a NATO, illetve az EU ernyője alatt. Státusza azonban várhatóan csak még jobban meggyengül.

Ezen előreláthatólag csak úgy lehet változtatni, ha az igazi hazafiak megállítják az elnököt és a háborút.

 

Wall Street Journal

 

A konzervatív újság vezércikke azt hangsúlyozza, hogy a NATO-nak kilátásba kell helyeznie Törökország kizárását, mert nem szabad hagyni, hogy Erdogan elnök manipulálja a júniusi választást. A török állam ismét „Európa beteg emberének” számít, csak ezer más okból, mint a 19. században. A katonai szövetség tagja, mégis úgy viselkedik, mintha ellenség lenne.

Ám meg lehet állítani, van esély, hogy az ellenzék legyőzze az urnáknál, ha a feltételek tisztességesek lesznek. Csakhogy jönnek a vészjelek, mert a politikus árulással vádolja a másik oldalt és zaklatja a független sajtó maradékát. A Nyugatnak rá kell irányítania a nemzetközi figyelmet az alantas húzásokra.

Az Észak-Atlanti Szövetség alapokmánya elvileg még a felfüggesztést sem teszi lehetővé, ám a nemzetközi jogban létezik a rebus sic stantibus elve, vagyis, hogy a dolgok már odáig jutottak, hogy mégis van mód a lépésre. Erdogan fő bűne az volt, hogy 6 éve orosz légvédelmi rendszert vett. De az is veszedelmes, hogy vissza akarja állítani a török befolyást a Közel- és Közép-Keleten.

Az Arab tavasz idején megzsarolta az EU-t a menekültekkel. Most pedig azzal fenyegetőzik, hogy nem szavazza meg a svéd és a finn felvételt, noha azt minden tagállam támogatja - az Orbán-kabinet kivételével. És a helyzet csak még rosszabbra fordul, ha a NATO nem száll szembe Erdogan mérgező politikájával.

 

Washington Post

 

A szerkesztőségi állásfoglalás azt sürgeti, hogy Kína mondja meg végre világosan: hány halottat követel a járvány. Peking ugyan szombaton már azt közölte, hogy csaknem 60 ezer áldozat van, de a hivatalos adat csupán 37 volt, amikor alig egy hónapja feloldották az országos korlátozást. Viszont a hamvasztók előtt készült képek, ahol több száz halottszállító kocsi várakozik és sorszámot kap, azt bizonyítja, hogy a legújabb adat sem megbízható.

Márpedig a világnak tudnia kell, mi helyzet, mert látnivaló, hogy a ragály végigsöpör az országon. Ez pedig az egész nemzetközi közösséget veszélyezteti, ám a külföldi szakemberek nem kapnak információt a kínai hatóságoktól arról, módosult-e a fertőzés átvitelének módja, és hogy jelentkezett-e új vírustörzs. Így a világ nem tudja, készüljön-e új hullámra. 

A titkolózásban a kínaiak külön kategóriát alkotnak. Kezdettől fogva megy a ködösítés, a megfélemlítés a baj eredetét, valamint a halottak számát tekintve.  A zárlattal a rezsim a saját politikai fölényét kívánta bizonyítani. Ám a gazdaság leállítása és a tömeges tiltakozások láttán váratlanul véget vetett a nulla Covid-politikának.

Így viszont amerikai elemzők azt várják, hogy az idén Kínában jóval több, mint egy millióan halnak bele a betegségbe. Főleg mivel a Holdújév alkalmából, alig egy hét múlva százmilliók kelnek útra. A nemzetközi közösségnek fenn kell tartania a nyomást, hogy Peking vallja be az igazságot, és tegye lehetővé, hogy független szakemberek valós képet nyerhessenek az állapotokról. Itt elkerülhetetlen az igazság és átláthatóság, ki kell rukkolni vele, és nem csak akkor, amikor már nem lehet tovább hazudni.

 

Yahoo/The Street

 

Elon Musk sosem riadt vissza attól, hogy támadja milliárdos társait, Soros Györggyel azonban idáig kivételt tett, ám most nekirontott. Azzal a kérdéssel provokálta, hogy tudja-e, hová mennek el az állítólag nemes célokra előirányzott milliárdok? Mivel a Magyarországról elszármazott üzletember egyébként is a legmorbidabb összeesküvés elméletek célpontja, a Twitter-bejegyzés azonnal dühödt reakciókat váltott ki. Volt, aki az tudakolta Sorostól, milyen az, a Gonosz szolgálójának lenni.

Mellesleg Soros két hónapja jelentősen növelte részesedését a Musk-féle üzleti birodalom zászlóshajójának számító Teslában. Hogy ne legyen semmiféle félreértés, a portál megadja azt a linket, amelyen keresztül megtudható, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány mire ad pénzt Ukrajnában, miután az invázió miatt növelte a keretet.

 

 

 

2023. január 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Itt az idő, hogy Kiev elestéről beszéljünk

A Times kommentárja úgy ítéli meg, hogy Ukrajnában a nyáron nagyon is bekövetkezhet az a horror >

Tovább

„Maffia uralja Magyarországot”

Egy bennfentes pellengérre állítja az Orbán-rendszert, azt mondja, hogy az országot maffia irányítja. Magyar Péter a >

Tovább

Oroszország fokozza az előkészületeket, mert nagy offenzívára készül

Ukrajnának készülnie kell. Jön a tavasz és ez jó abból a szempontból, hogy nem járnak olyan >

Tovább

Végül a lábunkra esik

Katarina Barley, az Európai parlament német szociáldemokrata alelnöke és egy osztrák Balkán-szakértő a Frankfurter Rundschauban úgy >

Tovább

Ibiza Magyarországon: A titkos felvétel bajba hozza Orbán rendszerét

A Der Standardkommentárja úgy ítéli meg, hogy ami jelenleg Magyarországon a titkos felvétel ügyében zajlik, az >

Tovább

„Bolsonaro magyar éjszakái”

A Frankfurter Allgemeine Zeitung ezt az ironikusan a  címet adta a brazil elnök háromnapos titkos kiruccanásáról szóló >

Tovább

Orbánnak új ellensége van, aki egy felvételt lobogtat a felső szintű korrupcióról

Magyar Péter igazi tüske a kormány körme alatt, miközben volt felesége kiszállt a közéletből. A szenzációs >

Tovább

A képmutatók és Ukrajna

Paul Lendvai ellentétbe állítja, hogy a múlt héten pont akkor gyűltek össze az uniós államok vezetői >

Tovább

A megújult Iszlám Állam emberei őrjöngtek Moszkvában…

… de Putyin Ukrajnára fogja a tömeggyilkosságot, hogy elterelje a figyelmet saját biztonságpolitikájának fiaskójáról. Ugyanakkor arra >

Tovább

Az orosz elnök Ukrajnán akarja leverni a moszkvai támadást

Hiába jelentette be az Iszlám Állam, hogy emberei öltek meg több mint száz fiatalt abban az >

Tovább

Putyin háborút akar a Balkánon

Erre figyelmeztet a washingtoni Demokráciavédelmi Alapítvány két munkatársa a Wall Street Journalban. Ivana Stradner és Mark >

Tovább

Európa a Balkánon is Putyinnal küzd

Fel kell vennie Boszniát, de ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a köztársaság hajtson végre reformokat, különben a >

Tovább