Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Döntő pillanathoz közeleg a háború Ukrajna számára
Ugyanakkor a Nyugat számára nem egyértelmű, hogy segítse Kijev győzelmét, amit tanúsít, hogy vonakodik nehéz harckocsikat küldeni. Ezt hangsúlyozza a Wall Street Journal konzervatív lap vezércikke, kiemelve, hogy a nyugati kormányok a saját vállukat veregetik, amiért támogatják a védőket az orosz invázióval szemben és van és némi igazuk. De immár az a kérdés, engedik-e továbbmenni a viszályt a maga brutalitásában, vagy adnak-e elegendő hadfelszerelést, amelynek segítségével az ukránok visszaszerezhetik földjüket és véglegesen felülkerekedhetnek. Moszkva viszont új offenzívára készülhet. Nem számít, ez hány katonájába kerül. Azt hiszi, hogy tovább bírja, a végén leállnak a nyugati fegyverszállítások, és így uralma alá tudja hajtani a szomszéd ország nagy részét. Be is jöhet neki, ha ukránok nem tudják tartani az előrenyomulás során megszerzett állásokat, ehhez azonban az eddiginél több haditechnikára van szükségük. Mindenekelőtt harckocsik kellenek nekik, de úgy hírlik, erre az USA egyelőre nem hajlandó. Mint ahogy nem ad harcászati rakétákat sem. Nyilvánvalóan attól fél, hogy súlyosbodik a viszály, ha Putyin folyamatosan szorul vissza a frontokon. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Wall Street Journal
Döntő pillanathoz közeleg a háború Ukrajna számára
Ugyanakkor a Nyugat számára nem egyértelmű, hogy segítse Kijev győzelmét, amit tanúsít, hogy vonakodik nehéz harckocsikat küldeni. Ezt hangsúlyozza a Wall Street Journal
konzervatív lap vezércikke, kiemelve, hogy a nyugati kormányok a saját vállukat veregetik, amiért támogatják a védőket az orosz invázióval szemben és van és némi igazuk. De immár az a kérdés, engedik-e továbbmenni a viszályt a maga brutalitásában, vagy adnak-e elegendő hadfelszerelést, amelynek segítségével az ukránok visszaszerezhetik földjüket és véglegesen felülkerekedhetnek.
Az érintett 50 ország képviselői holnap összegyűlnek a németországi Ramstein légitámaszponton, hogy határozzanak a hogyantovábbról, és amit kimondanak, az a következő hónapokra meghatározza az egész konfliktust Ukrajna számára. Szomorú tény azonban, hogy a megalázó vereségek ellenére, Putyin nem mutat hajlandóságot engedni. Frusztráltságában lakóépületeket lövet, ám a Patriot rakéták csak hónapok múlva érkeznek meg.
Moszkva viszont új offenzívára készülhet. Nem számít, ez hány katonájába kerül. Azt hiszi, hogy tovább bírja, a végén leállnak a nyugati fegyverszállítások, és így uralma alá tudja hajtani a szomszéd ország nagy részét. Be is jöhet neki, ha ukránok nem tudják tartani az előrenyomulás során megszerzett állásokat, ehhez azonban az eddiginél több haditechnikára van szükségük.
Mindenekelőtt harckocsik kellenek nekik, de úgy hírlik, erre az USA egyelőre nem hajlandó. Mint ahogy nem ad harcászati rakétákat sem. Nyilvánvalóan attól fél, hogy súlyosbodik a viszály, ha Putyin folyamatosan szorul vissza a frontokon. Az orosz elnök mindenre képes, ám semmilyen erkölcsi vagy stratégiai szempont nem támasztja alá, hogy az ukránok csak annyi fegyvert kapjanak, amennyivel hónapokon át, a győzelem minden esélye nélkül ontják a vérüket. Inkább abban kell segíteni őket, hogy gyorsan nyerni tudjanak.
Putyinról látnivaló, hogy a döntéseit nem befolyásolják külső tényezők. Ha atomcsapást rendel el, akkor csak még inkább kiközösíti a világ, amely válaszul ugyanakkor fokozza a támogatást Kijevnek. A hosszú és borzalmas patthelyzet csak arra volna jó, hogy Oroszország éveken át fenyegethesse a szomszédjait. Az pedig még többe kerülne az Egyesült Államoknak és Európának. Biden éles kritikára számíthat, ha a végén Oroszország felé billen a mérleg ebben a véres állóháborúban.
Project Syndicate
Carl Bildt volt svéd miniszterelnök azt veszi végig legújabb elemzésében, mi várható Oroszországban, mivel egyre valószínűbb, hogy a putyini rezsim nem éli túl az inváziót. Vagyis az országban megint felfordulás lesz, ideértve a politikai és alkotmányos változást. A lehetséges forgatókönyvek onnan indulnak, hogy a keményvonalas biztonsági tanácsadó, Nyikolaj Patrusev magához ragadja a hatalmat, és egészen odáig mennek, hogy győz a választáson az ellenzéki Alekszej Navalnij. De az szinte bizonyos, hogy az elnök rendszere letűnik a színről.
Az egész szerkezet elkezd repedezni, amint a felső ellenőrzés meggyengül és a különböző érdekcsoportok nekilátnak, hogy az elkerülhetetlen összeomlás elől kilapátolják a zsákmányt. De majd meglátjuk, melyik politikai erő marad a színen az elnök távozása után. Az viszont nemigen valószínű, hogy az utód nagyon folytatni szeretné az ukrajnai kalandot. Sőt, inkább az lesz az első számú dolga, hogy beszüntesse a viszályt.
Az ugyanakkor nem valószínű, hogy a börtönben, illetve száműzetésben lévő ellenzék túlzottan labdába tudna rúgni. De a hangulat várhatóan olyan lesz, hogy a soviniszták is nagy akadályokba ütköznek. Nemigen lehet számítani az ország felbomlására sem. Alaptalanok a feltételezések, hogy kiválna Csecsenföld, a Távol-Kelet vagy Szibéria.
Minden ok megvan annak feltételezésére, hogy a hatalmi elit diszkréten már végigzongorázza a Putyin utáni eshetőségeket. De hogy mi lesz, azt a nép határozza meg. Viszont a nyugati politikusoknak elő kell segíteniük, hogy a feltételek a demokratikusabb gondolkodású erőknek kedvezzenek. Az elnök nem halhatatlan és hogy politikailag mennyire törékeny, az napról napra nyilvánvalóbbá válik.
France24
A szélsőjobbos Svéddemokraták vezére iszlamista diktátornak nevezte a török államfőt, amiért az folyamatosan megtorpedózza a svéd és finn NATO-tagságot. Jimmie Akesson, akinek pártja kívülről támogatja a koalíciót, kiemelte: vannak annak korlátai, országa meddig megy el a török fél megbékítésében, mert mindent egybevéve egy antidemokratikus rendszerről és egy önkényúrról van szó.
A politikus arra a kérdésre válaszolt, hogy lehet-e demokratikusan megválasztott vezetőnek tekinteni Erdogant, aki azzal büszkélkedik, hogy több mint 20 éve mindig ő győzött az urnáknál. Akesson hangsúlyozta, hogy egy iszlámellenes tömörülés élén igen határozott véleménye van az olyan iszlámista zsarnokokról, mint amilyen a török államfő is. De hát végül is a nép választotta meg. Ám ha úgy vesszük, akkor Putyint is.
Washington Post/Bloomberg
A kommentár azt hangsúlyozza, hogy Európának mázlija van az időjárással, ezért vészeli át sikeresen a telet. Hiszen már a fűtési idény felénél járunk, elvileg most van a leghidegebb, és jön is pl. a hó, de eddig megúsztuk a legrosszabbat. És ha még ezután le is esik a hőmérséklet, a gáztárolókban van elég a tartalék, ezért nagy vész már nem valószínű. Tehát hogy az orosz szállítások visszafogása miatt kifogyna a földgáz.
A nagykereskedelmi ár 17 hónapja nem volt ennyire alacsony, 80 %-kal alacsonyabb, mint a tavaly augusztusi csúcsérték. Viszont ha netán márciusig fagy lesz, akkor is csak mérsékelten drágul a villany és a gáz. Kár volna azonban ujjongani, mert a kormányok majdnem egy billió euróval támogatták meg az energiavásárlásokat. És semmi sem utal arra, hogy az árak visszatérnek a 2022 előtti szintre, miközben még most is jóval meghaladják a válság előtti értéket.
Ugyanakkor a mostani enyhe idő bőven ad okot az aggályra a környezet miatt, hiszen a tél idáig 12 %-kal volt melegebb, mint a 30 éves átlag. Ez azonban lecsapódott a gázfelhasználásban, amit az is lenyomott, hogy egy sor cég leállította a termelést, illetve dízelre tért át. Viszont a korábbinál lényegesen több szenet égettek el. Ám mivel a tárolókban 82 %-nak megfelelő gáz van, kevesebbet kell venni tavasszal és nyáron. Minél előbb befejeződik a mostani tél, annál később indul a következő.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >