2024. április 19. péntek
Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Mire van szüksége Ukrajnának, hogy győzzön?

Mire van szüksége Ukrajnának, hogy győzzön?

A Wall Street Journal vezércikke szerint nem kérdéses, hogy meg kell adni Ukrajnának az általa kért fegyvereket, mert azok nélkül nem tud nyerni. Biden elnök ugyan most azt mondja, hogy nem ad F-16-osokat, de erről most már tudjuk: csupán annyit jelent, hogy tessék később jelentkezni az igénnyel. Washington minden új kérelem láttán vacillál, míg nem a végén beadja a derekát, és reméljük, hogy ez a jövőben is így lesz. Akkor pedig Kijev profitál belőle a harctéren, majd később, a háború befejeződése után is. Putyin hosszabb háborúra mozgósít. Azt hiszi, kibekkelheti Kijev elszántságát és a nyugati támogatást. Ám ez csak még sürgetőbbé teszi, hogy érkezzenek olyan fegyverek, amelyekkel kiűzhetik az oroszokat az elvesztett területekről, vagy legalábbis azok jó részéről az idén. Ez egyben azt jelentené, hogy érvényes a Reagan-doktrína, vagyis, hogy segíteni kell azokat, akik a saját szabadságukért harcolnak és halnak meg. E cél érdekében a Fehér Ház sokat tehet – hosszú távú rakétákkal és harci gépekkel, éspedig amilyen gyorsan csak lehet. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Die Presse

 

A magyarok a rekordinfláció alatt nyögnek, mert Európában sehol másutt nem emelkednek ennyire gyorsan az árak. Az okok egy részét saját magának köszönheti a kormány, függetlenül a szankcióktól. Az ütem decemberben 24,5 % volt, amire az utóbbi 26 évben nem volt példa, miközben az uniós átlag csupán 10,4, %.

Orbán Viktor az uniós megtorló intézkedéseket teszi felelőssé a bajért – abban az országban, amely a legtöbb kivételt csikarta ki magának. Valójában a gyenge forint mellett az is szerepet játszik a jelenségben, hogy amikor a nyáron kilőttek az energia- és élelmiszerárak, a kormány egy sor termékre hatósági árat rendelt el. A piac azonban a remélttől eltérően reagált az állami beavatkozásra.

Az üzemanyagra, valamint a gázra és villanyra érvényes ársapka azt eredményezte, hogy senki sem takarékoskodott az energiával. A ráfizetés miatt egy sor benzinkút bezárt. Majd amikor decemberben a fokozódó hiány miatt ismét szabadáras lett a dízel és a benzin, az megint csak lökött egyet az infláción. 

Az energiaszektorban 55,7 %-kal nőttek az árak egy év alatt (az unióban a középérték: 37,2 %), az élelmiszereknél is megugrottak: 47,9 %-kal. Megint csak összehasonlításképpen: az EU-ban az átlagszint 17,8 %. Az árplafon mellesleg itt is vitathatatlan hatást váltott ki.  És teljesen mindegy, hogy azért, mert az előírt termékekből bespájzolt a közönség, vagy azért, mert a gyárak visszafogták a termelést.  Amúgy a kedvezményes áron kínált termékekből folyamatosan hiány keletkezett, míg a helyettesítőként szóba jöhető áruk ára az égben járt.

Úgyhogy már Matolcsy György is az árkorlát eltörlését követeli, de nem hallgat rá a kormány. Nagyon sokan viszont Horvátországba járnak át vásárolni, mert ott sok minden jóval olcsóbb. Így valóságos hullám indult meg dél felé.

 

Newsweek

 

Miután a magyar és az osztrák védelmi miniszter hétfői budapesti találkozóján mindkét fél úgy foglalt állást, hogy egyik ország sem szállít fegyvert Ukrajnának, a lap abban látja az okot, hogy a két kormány erősen függ az orosz gázszállításoktól, ezen felül Ausztria ragaszkodik a semlegességhez. Egyébiránt az ukrán elnök éppen a napokban sürgette, hogy a Nyugat gyorsan juttassa el nekik a megígért hadfelszereléseket.

Orbán Viktor hosszú évek óta erős gazdasági és politikai kapcsolatokat épít Oroszországgal és gyakran emlegeti, milyen szoros viszony fűzi Putyinhoz. Magyarország elítélte az inváziót és beállt a szankciók mögé, ám közben elérte, hogy továbbra is kaphasson olajat a Barátság vezetéken. A Kijevhez fűződő viszont ugyanakkor problémás. Ukrajna a minap berendelte a magyar nagykövetet, mert Orbán azt mondta, hogy a szomszéd ország – Afganisztánhoz hasonlóan – immár a senki földje.

 

Der Standard

 

Az újjáválasztott osztrák elnök azt közölte ukrán kollégájával Kijevben, hogy országa szolidáris a megtámadott nemzettel, nem hagyja azt magára, mert olyan agresszió érte, ami csak a 19. század gyarmatosító háborúihoz hasonlítható. Van der Bellen, akit a múlt héten iktattak be hivatalába, egy rövid pozsonyi látogatás után kereste fel az ukrán fővárost, ahol egymásnak adják a kilincset a vezető külföldi politikusok (mínusz Orbán Viktor – a szerk. megj.). A legtöbben fegyverszállításokról tárgyalnak.

Az osztrák vendég azt hangsúlyozta, hogy Ausztria katonailag semleges, de politikailag semmiképpen sem az. Így elsősorban arra összpontosított, milyen humanitárius segítséget tudnak nyújtani az osztrákok. A házigazda az aknamezők ártalmatlanná tételéhez kért támogatást, de szükség volna mentőautókra, valamint drónelhárító eszközökre is.

Az osztrák államfő felkereste Kijev elővárosát, Bucsát, ahol az orosz megszállók tavaly tavasszal 458 embert mészároltak le. Nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy Bécs adjon otthont a két szemben álló fél tárgyalásainak, ám megjegyezte: nem látja, hogy békegalambok röpködnének a levegőben.

 

FT

 

A megválasztott cseh elnök lehetőségnek tartja a visegrádi együttműködés bővítését, habár e tekintetben akadályt lát Orbán Viktorban. Petr Pavel példának hozta fel, hogy a Honvédség több száz tiszttől válik meg, mert azok állítólag inkább a NATO-hoz húznak és nem osztják a miniszterelnök oroszbarát álláspontját. Úgy fogalmazott, hogy az eltelt években a hatalom fokozódó koncentrációját tapasztalta Magyarországon, éspedig azzal párhuzamosan, korlátozták azokat, akik más nézeten voltak. Ami a hadseregben zajlik, az ennek a folytatása, tette hozzá a volt tábornok, a NATO Katonai Tanácsának korábbi parancsnoka.

A lapnak adott interjúban arra hívta fel az uniós országokat, hogy hagyjanak fel minden illúzióval Kína kapcsán, mert az nem baráti állam és nem lehet úgy viselkedni, mint egy strucc a kínai érdekek láttán. Amit Peking képvisel, az nem összeegyeztethető a nyugati demokráciákkal, ideértve a stratégiai célokat és elveket. Példaként említette, hogy az ázsiai nagyhatalom nem volt hajlandó elítélni az orosz inváziót.

A leendő államfő egyik első dolga volt, hogy telefonon beszélt a tajvani elnökkel, amit azzal indokolt, hogy országának a sziget fontosabb gazdaságilag, mint Kína. Még akkor is, ha tudja, hogy lépése bizonyos veszélyekkel jár, bár nem gondolja, hogy megszegné a cseh-kínai kapcsolatok bármelyik elvét. Válaszul Peking arra szólította fel Prágát, hogy változtasson taktikáján, mert különben jóvátehetetlen károkat okoz a kétoldalú viszonyban.

Pavel ugyanakkor arról beszélt: tanulni kell abból, hogy Kína nem tudta megfékezni az orosz agressziót, pedig képes lett volna rá. Szerinte már a következő hetekben le lehet szállítani az első Leopárd harckocsikat Ukrajnának, elsősorban Lengyelországból és a régió más államaiból. Szerinte a vadászgépek ügyében a végén ugyanolyan szerencsés döntés születhet, mint a tankok kapcsán. 

 

Wall Street Journal

 

A vezércikk szerint nem kérdéses, hogy meg kell adni Ukrajnának az általa kért fegyvereket, mert azok nélkül nem tud nyerni. Biden elnök ugyan most azt mondja, hogy nem ad F-16-osokat, de erről most már tudjuk: csupán annyit jelent, hogy tessék később jelentkezni az igénnyel. Washington minden új kérelem láttán vacillál, míg nem a végén beadja a derekát, és reméljük, hogy ez a jövőben is így lesz. Akkor pedig Kijev profitál belőle a harctéren, majd később, a háború befejeződése után is. 

A lap idézi a NATO főtitkárát, aki nem lát semmi békeszándékot az orosz államfő részéről, sőt inkább az ellenkezőjét tapasztalja. Mozgósít vagy 200 ezer katonát és új fegyvereket, illetve lőszert szerez be. Célja továbbra is az, hogy ellenőrzés alá vonja Ukrajnát. Zelenszkijnek leginkább az ATACMS jelzésű, csaknem 300 kilométer hatótávolságú  harcászati rakétarendszerre van szüksége, mert azzal sokkal távolabbi célokat is elérhet és ki tudja kergetni állásaikból az oroszokat.

Ily módon még a Krím-félszigeten is szóba jöhetnek, de nem látni, hogy miért ne lehetne odaadni az ukránoknak. Legalább ennyire fontosak a vadászgépek, amelyek révén nagyon javulna a légi csapásmérő képesség, miközben bőven van a világban nélkülözhető példány ebből a típusból. Ha szállítanák, az egyben megmutatná, hogy a Nyugat segíti az ukrán védőket, és jelentős elrettentő hatást fejtene ki a háború utáni időkre is. A győzedelmes Ukrajna a Nyugat szövetségese lesz, akár belép a NATO-ba, akár nem.

Putyin hosszabb háborúra mozgósít. Azt hiszi, kibekkelheti Kijev elszántságát és a nyugati támogatást. Ám ez csak még sürgetőbbé teszi, hogy érkezzenek olyan fegyverek, amelyekkel kiűzhetik az oroszokat az elvesztett területekről, vagy legalábbis azok jó részéről az idén. Ez egyben azt jelentené, hogy érvényes a Reagan-doktrína, vagyis, hogy segíteni kell azokat, akik a saját szabadságukért harcolnak és halnak meg. E cél érdekében a Fehér Ház sokat tehet – hosszú távú rakétákkal és harci gépekkel, éspedig amilyen gyorsan csak lehet.

 

 

 

2023. február 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább

Mi történik, ha Ukrajna veszít?

Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >

Tovább

A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort

Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >

Tovább

Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták

Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >

Tovább

Anti-Orbán jelenségnek…

… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >

Tovább

Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás

Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban  Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >

Tovább

A remény mint drog

Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >

Tovább