Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A scholzkodás tétje
Timothy Garton Ash bevallja: nem gondolta volna, hogy ekkora sikert arat, amikor a múlt héten továbbküldte a világhálón a scholzkodás Ukrajnából elindult fogalmát, mármint hogy az azt jelenti, amikor valaki a jó szándékát hangoztatja, de csak azért, hogy minden lehetőséges kifogással késleltesse, illetve megakadályozza a Leopárdok eljuttatását Ukrajnának. Rövid idő alatt több mint egy millióan kattintottak rá a kifejezésre.nKomolyra fordítva a szót, az elemző rámutat, hogy a kancellár elvetette a sulykot, amikor a minap azt mondta, hogy országa nyújtja a legnagyobb támogatást Kijevnek. A segítség nem csekély, de ennyit el is lehet várni a legnagyobb európai gazdaságtól. Ám – bár minden tisztelet megilleti az ukránok bátorságát – sehol sem lennének Amerika nélkül. Illetve alighanem orosz megszállás alatt állnának. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Guardian
Timothy Garton Ash bevallja: nem gondolta volna, hogy ekkora sikert arat, amikor a múlt héten továbbküldte a világhálón a scholzkodás Ukrajnából elindult fogalmát, mármint hogy az azt jelenti, amikor valaki a jó szándékát hangoztatja, de csak azért, hogy minden lehetőséges kifogással késleltesse, illetve megakadályozza a Leopárdok eljuttatását Ukrajnának. Rövid idő alatt több mint egy millióan kattintottak rá a kifejezésre.
Komolyra fordítva a szót, az elemző rámutat, hogy a kancellár elvetette a sulykot, amikor a minap azt mondta, hogy országa nyújtja a legnagyobb támogatást Kijevnek. A segítség nem csekély, de ennyit el is lehet várni a legnagyobb európai gazdaságtól. Ám – bár minden tisztelet megilleti az ukránok bátorságát – sehol sem lennének Amerika nélkül. Illetve alighanem orosz megszállás alatt állnának.
Viszont az is látnivaló, hogy Európa biztonsága és szabadsága még mindig az Egyesült Államoktól függ. E közben hatalmas tragédia zajlik a szemünk előtt, hiszen egy ország terrorháború áldozata lett, de úgy, hogy előbukkannak a népirtás elemei. Ráadásul küszöbön áll az új orosz offenzíva. További emberek halnak meg, válnak rokkanttá, illetve árvává. Ebben a helyzetben minden késlekedés csak Putyinnak jön jól.
A német nehéz tankokat már fél éve el lehetett volna indítani. A késlekedés következménye, hogy még súlyosabbá vált az állóháború. De ha még csillapodik is a küzdelem, félig befagyott viszály léphet a helyére, és Oroszország megtarthatja az elhódított területek nagy részét. Odahaza az elnök hirdetheti, hogy győzött, mert visszafoglalta a Nagy Katalin-féle Új Oroszországnak legalább egy bizonyos hányadát. Ily módon tovább fennmarad zsarnoki rendszere.
A példa felbátorítja Hszi Csin-pinget, hogy lerohanna Tajvant, vagyis még nagyobb szöget ver a szabályokra épülő nemzetközi rend koporsójába. Mindez a tagadása lenne annak, amit Németország képvisel. Ez tehát a továbbiakban a scholzkodás tétje, és nincs benne semmi nevetnivaló.
New York Times
A döntő vizsga még csak most jön Németország számára, függetlenül attól, hogy tabut szegett, amikor engedélyezte a legkorszerűbb harckocsik szállítását Ukrajna részére. Erre figyelmeztet vendégkommentárjában Jochen Bittner, aki a Die Zeitnél a Vélemény Rovat vezetője. Mint írja, Scholz kancellárról a hosszas habozás eredményeként meghozott döntés után nem lehet tudni: most stratégiai zseni vagy gyáva, aki csak piszmog.
Nehéz megmondani, de végül is a fő az, hogy mit csináljon a Nyugat, ha Kijev beveti a páncélosokat és megindul a Krím felé. Ez lesz a nagy próbatétel. A kormányfő totojázása azonban emberéletek százaiba került. Hiszen az oroszok addig is minden erővel támadtak, amíg ő vacillált, hogy akkor most küldjön-e tankokat vagy sem. És ez alighanem így lesz egészen addig, amíg – több hónap után – nem szállnak be a harcokba a nehéz harceszközök.
Amikor Scholz ragaszkodott ahhoz, hogy az amerikaiak adjanak Abramsokat, elárulta, hogy nem bízik a NATO híres 5. paragrafusában, vagyis a kölcsönös segítségnyújtás kötelezettségében. A kétkedő német közvélemény meggyőzésére nem hivatkozott arra, hogy az USA a szövetségesük. Ám erre nem csak Washingtonban, hanem Moszkvában is emlékezni fognak.
A politikus csigalassúsága egyébként ott is megmutatkozik, hogy nem hajlandó kimondani: Ukrajnának meg kell nyernie a háborút. Csak odáig jutott, hogy nem veszítheti el. Az ok alighanem az, hogy nem szeretné, ha mindaz teljesülne, amit Kijev szeretne, beleértve a Krím visszafoglalását. De lehet, hogy ez utóbbi ügyében igaza van, mert ha a elnök elveszti a félszigetet, akkor értelmetlen volt az egész katonai vállalkozás. Hamvába holt ígéret marad a nemzeti dicsőség és nagyság visszaállítása, és nem tudni, hogy egy sarokba szorított államfő nem folyamodik-e atomfegyverhez, hogy elkerülje a végső megaláztatást.
Viszont éppen a Krím ügyében Scholz nem lehet szemlélő, cselekednie kell.
Die Welt
Nouriel Roubini úgy látja, hogy a 2. világháború óta egyik legnagyobb próbatétele előtt áll az emberiség, mert többszörös válság jön. A neves közgazdász, aki megjósolta a 2008-as pénzügyi összeomlást, leginkább ott látja a gondot, hogy bár az infláció már elérte a csúcspontot, de sokkal lassabban csitul, mint ahogy azt a jegybankok várják. Jön a gazdasági visszaesés időszaka, mert az országok nem alkalmaznak szigorú pénz- és adópolitikát.
Azon felül balkanizálódnak az ellátási láncok, elöregszik a lakosság, a fejlett országokba csak korlátozottan vándorol be munkaerő, távolodik egymástól az Egyesült Államok és Kína, de vannak más geopolitikai veszélyek is. Továbbá itt a klímaváltozás, a kíberháború, a járványok, a kiáltó egyenlőtlenségek, megszűnik a dollár kulcsvaluta szerepe. Ez mind olyan tényező, amely egymagában is stagflációt eredményez – közép és hosszú távon. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a szélsőjobbos és –balos populisták mindenütt szorongatják a demokráciákat.
Hogy azután ezek közül melyik a legsúlyosabb veszély, az megítélés kérdése. Az biztos, hogy az éghajlat változás az egész világot létében fenyegeti. De az is elképzelhető, hogy a nagyhatalmak közötti hagyományos fegyveres viszály atomháborúba torkollik. Vagy még súlyosabb ragály jön, mint a Covid. Rövidtávon a legfőbb baj mindenképpen az infláció, a recesszió és a stagfláció. Hogy mi várható, azért Európának érdemes Nagy-Britanniát figyelnie, az a kísérleti kémcső.
Ami a fegyveres viszályok lehetőségét illeti, Washington és Peking között hidegháború zajlik, Oroszország és Ukrajna pedig a hadseregek mozgósításával csatázik. Rendkívüli esetben mindkettőből még atomválság is lehet, és nem lehet kizárni, hogy abban a NATO is részt fog venni.
Az Egyesült Államok és Kína Tajvan kapcsán az összecsapás felé tart. A világgazdaság két, teljesen különálló rendszerre esik szét. Az egyik oldalon van Amerika, Európa és szövetségeseik, a másik oldalon Peking és akik vele tartanak. A nagy dilemma, hogy megütközik-e egymással a két tömb. Roubini inkább arra hajlik, hogy igen. A szakértők máris a 3. világháború lehetőségét emlegetik.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >