Ma Csongor, Bernadett névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A NATO azzal szembesül, hogy átfogó küzdelmet kell vívnia Putyinnal
Így nem szabad visszafognia magát – figyelmeztet a Guardian kommentárja, kiemelve, hogy a Nyugat jó egy éve katasztrofálisan képtelennek bizonyult az agresszió elhárítására. Ezért most tervet kell kidolgoznia, hogy megnyerje a háborút. Annál is inkább, mert nagyon úgy néz ki, hogy katonai, ideológiai, politikai és gazdasági téren azután is szemben áll majd Moszkvával, ha megszűnnek a jelenlegi harcok. Sőt előreláthatólag csak mélyülnek az ellentétek. A tagok képviselői bizonyosan egymás kezét szorongatják a július csúcson, mert fenemód elégedettek, hogy mennyire egységesek. Csak éppen a szervezet történetének legnagyobb kudarcába futottak bele, mert nem tudták elrettenteni Putyint, hogy lépjen vissza az inváziótól. A szövetség fiaskója láttán az elnök azt hitte, hogy megkockáztathatja a kalandot. Sőt lehet, hogy még most is bizakodik, hogy megússza. Az ő olvasatában a NATO történelmi szándéka Oroszország feldarabolása, vagyis Moszkva nem tettes, hanem áldozat. Pedig rengeteg szenvedést és pusztítást lehetett volna megelőzni, ha a túl óvatos Nyugat hamarabb és határozottabban cselekszik. Viszont még továbbra sem fogalmazta meg, hogy mit akar. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Guardian
A NATO azzal szembesül, hogy átfogó küzdelmet kell vívnia Putyinnal, így nem szabad visszafognia magát – figyelmeztet a kommentár, kiemelve, hogy a Nyugat jó egy éve katasztrofálisan képtelennek bizonyult az agresszió elhárítására. Ezért most tervet kell kidolgoznia, hogy megnyerje a háborút. Annál is inkább, mert nagyon úgy néz ki, hogy katonai, ideológiai, politikai és gazdasági téren azután is szemben áll majd Moszkvával, ha megszűnnek a jelenlegi harcok. Sőt előreláthatólag csak mélyülnek az ellentétek.
A tagok képviselői bizonyosan egymás kezét szorongatják a július csúcson, mert fenemód elégedettek, hogy mennyire egységesek. Csak éppen a szervezet történetének legnagyobb kudarcába futottak bele, mert nem tudták elrettenteni Putyint, hogy lépjen vissza az inváziótól. A szövetség fiaskója láttán az elnök azt hitte, hogy megkockáztathatja a kalandot. Sőt lehet, hogy még most is bizakodik, hogy megússza.
Az ő olvasatában a NATO történelmi szándéka Oroszország feldarabolása, vagyis Moszkva nem tettes, hanem áldozat. Pedig rengeteg szenvedést és pusztítást lehetett volna megelőzni, ha a túl óvatos Nyugat hamarabb és határozottabban cselekszik. Viszont még továbbra sem fogalmazta meg, hogy mit akar.
Biden szerint a háborúban a demokrácia és a tekintélyelvűség viaskodik egymással. A németek és a franciák szerint hosszabb távon modus vivendit kell találni a Kremllel. A britek, lengyelek és a baltiak ennél keményebb álláspontra helyezkednek. De a véleménykülönbség csakis Putyinnak jó.
Az összefogást veszélyezteti, hogy az oroszbarát Magyarország és Törökország akadályozza a svéd-finn felvételt. Az előrelépéshez szükséges, hogy Ukrajna megkapjon minden biztonsági garanciát. De a nyugati demokráciáknak el kell fogadniuk, hogy hiába próbálták elkerülni a frontális ütközést az oroszokkal. Az államfő új nagy honvédő háborúra mozgósítja az orosz társadalmat. Ilyen helyzetben megengedhetetlen bármiféle nyugati bizonytalanság.
Ám a demokratikus tábor nem győzhet, ameddig csupán reagál, és engedi, hogy a Kreml diktálja a tempót.
Die Welt
A konzervatív lap elemzése azt tanácsolja, hogy a Nyugat használja ki a diktátorok kiszámíthatóságát. Hiszen sem Moszkva, sem Peking nem csinál titkot abból, hogy mi a célja. A kínaiak esetében Tajvan bekebelezése. De ha a demokratikus oldal el tud szakadni a korábban elkövetett logikai tévedésektől, akkor még meg tudja előzni a bajt. Hszi látványosan játszik a fenyegetéssel, nyugaton mégis sokan elképzelhetetlennek tartják a háborút.
Thorsten Benner, a berlini Globális Közpolitikai Intézet igazgatója úgy véli: a fejlett világ elkövette azt a hibát, hogy azt gondolta: sikerül meggyőznie Putyint a józan ész, a racionalitás jegyében. Mármint hogy ne indítsa meg a hadműveletet, mert látnia kell, hogy azzal saját országának okoz károkat. Ám az elnököt az ideológia vezérli, nem a költségeket és a hasznot nézi.
Merkel nemrégiben bevallotta, hogy 2007 óta tudta: Moszkva helyre kívánja állítani a régi, nagy birodalmat. Csak éppen a volt kancellár nem vonta le belőle a megfelelő következtetést. De Kína ugyanilyen nyíltan kétségbe vonja Tajvan jogát az önállóságra. A müncheni Biztonsági Konferencián teljesen egyértelmű volt, hogy Peking ideológiai célnak tekinti Tajvan leigázását.
Vagyis – mondja Benner – megint csak azt látjuk, hogy egy ország kész gazdasági áldozatokat hozni az ideológiai, hatalompolitikai törekvések érdekében. Hszi és Putyin egyaránt történelmi küldetésnek tekinti a kiszemelt ország ellenőrzésének megszerzését. De hogy a veszély ne következzen be, nem elegendő szankciókkal fenyegetni Pekinget. A béke érdekében az a legfontosabb, hogy hatékonyon elriasszák a kínai vezetést a próbálkozástól.
New York Times
Michael Bloomberg, a volt new yorki polgármester, a nevét viselő hírügynökség alapítója arra figyelmeztet, hogy a mostani izraeli kormány gyakorlatilag megpróbálja felszámolni a független igazságszolgáltatást, ám ily módon az ország a katasztrófa felé halad. Azt írja, hogy az utóbbi jó 20 évben számtalan emberbaráti programmal segített Izraelnek, de az ottani politikába sosem szólt bele. Viszont most nem tud hallgatni.
Merthogy a tervezett reform értelmében a törvényhozás simán felülbírálhatná a Legfelsőbb Bíróság döntéseit, átléphetne emberi jogokon, ideértve a szólás és a sajtószabadságot, valamint a kisebbségi és választói jogokat. Az elképzelés kockáztatja az ország nemzetközi kapcsolatait, biztonságát, a gazdasági sikereket, és magát a demokráciát.
A sékel árfolyamának zuhanása már jelzi a bajt. A cégeknek nem csupán a korrupció és a bűnözés ellen van szükségük védelemre, hanem az állami túlkapásokkal szemben is. Legalább ennyire fontos, hogy szavatolják azt, ami a legfőbb alkalmazottaik számára: az egyéni szabadságjogokat. A szakemberek azonban elmennek, ha attól kell félniük, hogy üldözik őket azért, amiben hisznek, vagy akit szeretnek. A veszteség mértéke elérheti a Brexit okozta károkat.
Az USÁ-val kialakult biztonsági együttműködés alapja részben az, hogy közös elveket vallanak. Ha Izrael most a tekintélyelvű rendszerekhez közelít, akkor lazulhatnak kötelékei a demokratikus világgal. Az pedig súlyosan érintené biztonságát, a palesztin viszály rendezési esélyeit, de még a zsidó haza jövőjét is. És ha belülről megosztott, akkor annál gyengébbnek látszik az ellenség szemében.
Yahoo News
Langyos volt a légkör az amerikai szélsőjobb ernyőszervezetének négynapos tanácskozásán, Trump nem tudta a korábbiakhoz hasonlóan magával ragadni a részvevőket. Eleve a szokásosnál kevesebben mentek el a Washington közelében tartott rendezvényre, a székek kb. egy ötöde üres maradt, pedig indul a verseny a republikánusok elnökjelöltségéért.
Trump azt ígérte a híveinek, hogy majd ő jól megbünteti a közös ellenséget, de beszéde már nem váltott ki olyan euforikus reakciót, mint az előző években. Azt hajtogatta, hogy ő harcos, aki majd igazságot szolgáltat azoknak, akik elárulva érzik magukat. És hogy felszámolja a mély államot. Ám a hatáselemek ezúttal nem működtek megfelelően. Pedig még azt is bedobta, hogy a hajléktalan katonai veteránok rosszabb bánásmódban részesülnek, mint az illegális bevándorlók.
A CPAC éves fóruma idáig mindig odavonzotta a republikánusok kulcsfiguráit. De most távol maradt két jelentős potenciális elnökjelölt: DeSantis és Pence volt alelnök. Még a Fox News is passzolta az eseményt. Annál is inkább, mivel a rivális Növekedési Klub egyidejűleg tartotta kongresszusát. Trump ugyanakkor visszavette a vezetést a közvélemény kutatásban DeSantistól.
Washington Post
A vezércikk felszólítja az amerikai elnököt, hogy az járjon közben volt grúz kollégája érdekében, miután Mihail Szakasvili lassan elpusztul a börtönben. Olyan politikusról van szó, aki bár egyszerre karizmatikus és megosztó, hatalmas érdemeket szerzett az ország gazdaságának megreformálásában, a korrupció visszaszorításában. Ám a fejlődés elakadt, amikor Oroszország inváziót kezdett Grúzia ellen, mert nem tudta elnézni, hogy az ország demokráciát akar, illetve szeretne belépni a NATO-ba.
Az egyik volt moszkvai amerikai nagykövet a minap azt írta a lapban, hogy az orosz elnök számára a pokollal ér fel a sikeres demokrácia, akár Ukrajnában, akár Grúziában. Fél a forradalmaktól a környező országokban, mivel azok veszélyeztetik autokráciáját.
Annak idején Biden kétszer is meglátogatta Saakasvilit, akinek ügyében az Európai Parlament három hete úgy foglalt állást: a demokrácia lakmusz tesztje lesz, hogy miként bánik vele a tbiliszi kormány. Az országot jelenleg a milliárdos, Moszkvához húzó Ivanisvili Grúz Álom pártja irányítja, amely meggyengítette mind a civil társadalmat, mind a jogállamot.
Saakasvili politikai alapon becsukták, bent rendszeresen verik, miközben demenciában és izomsorvadásban szenved. Ám az USÁ-nak közbe kell avatkoznia, hogy orvosi kezelést kaphasson külföldön. Ha meghal a rácsok mögött, akkor Grúzia nem kerület be Európába, viszont Moszkva győzelmet arat, és Grúzia még hosszú-hosszú éveken át a tekintélyuralom szorításában marad.
Következő cikk: „Nem lehet az, hogy egy politikai párt alakítsa a kultúrát”!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >
Egy „messiás” felkavarja a magyar ellenzéket
Újdonsággal ugyan nem rukkolt ki, mert amit kifogásol a rendszerben, az már jó ideje közismert, ám >