Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán megint kiábrándítja Moszkvát
Ma ugyan még Helsinkiben tárgyal az Országgyűlés négytagú küldöttsége, ám az amerikai hetilap Hende Csaba tegnapi nyilatkozata alapján úgy látja, hogy Orbán Viktor, az oroszok első számú európai szövetségese megint kiábrándítja Moszkvát. A Parlament alelnöke ugyanis kijelentette, hogy a törvényhozás várhatóan helyben hagyja Svédország NATO-tagságát. Márpedig a csatlakozás nagy csapás volna Moszkvának, hiszen az részben arra hivatkozva kezdett bele a háborúba, hogy nem szabad megengedni a katonai szervezet bővítését. A kormányfő már jó ideje a Kreml szilárd szövetségese. Nyilvánosan állást foglalt a szankciók ellen és megpróbálta meghiúsítani, hogy a NATO fegyvereket adjon Kijevnek. Egyes szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy harcias nyilatkozatai nem mindig állnak összhangban a tetteivel, hiszen a végén pl. mindig megszavazta a büntető csomagokat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Monde
A holnap hivatalba lépő cseh elnök úgy nyilatkozott az újságnak, hogy Magyarország miatt a V4-eknek esélyük nincs a közös álláspont kialakítására Ukrajna, illetve Oroszország ügyében. De a magyar kormány nem lesz örökké hatalmon, előbb vagy utóbb lelép a színről. Viszont addig ki kell használni, hogy az év 2. felében Csehország lesz a csoport soros elnöke, és meg kell vitatni a hogyantovábbot. Persze sokkal könnyebb valamint szétverni, mint újjászervezni.
Petr Pavel arról is beszélt, hogy 5 éve, katonai (tábornoki) pályafutása befejeztével azért adta a fejét a politikára, mert azt látta, hogy sok helyen jönnek fel a populisták és Csehország ugyanarra az útra tért rá, mint Magyarország. Babiš egy az egyben vett át ötleteket Orbántól. Ám itt nem létezik köztes álláspont, szürke övezet, be kell állni a demokrácia mögé, szó sem lehet a tekintélyuralomról.
Ám, hogy ő lett az államfő, az még nem jelenti azt, hogy jogállam megnyerte a háborút a demagógia ellen. A populizmus változatlanul virul és rájátszik a félelemre. A háború kapcsán pl. roppant csábító békére felhívni, és azt állítani, hogy azt könnyedén el lehet érni. Ám ezt felelőtlen, hiszen nagy várakozásokat kelt a közvéleményben, miközben nem látni, miként lehetne elérni a fegyvernyugvást.
Addig azonban nemigen lehet tárgyalni Putyinnal, amíg az nem vonul ki és nem mutat készséget a párbeszédre, ideértve hogy nem teszi le a maga javaslatát az asztalra. De a németek és a franciák is úgy látják, hogy jelenleg nincs más választásuk, minthogy szállítsák a fegyvereket Ukrajnának és így az le tudja győzni az oroszokat. Máskülönben el kellene fogadni, hogy az agresszor elnyerheti jutalmát és az nagyon rossz precedensül szolgálna, főként Közép- és Kelet-Európa számára.
Newsweek
Ma ugyan még Helsinkiben tárgyal az Országgyűlés négytagú küldöttsége, ám az amerikai hetilap Hende Csaba tegnapi nyilatkozata alapján úgy látja, hogy Orbán Viktor, az oroszok első számú európai szövetségese megint kiábrándítja Moszkvát. A Parlament alelnöke ugyanis kijelentette, hogy a törvényhozás várhatóan helyben hagyja Svédország NATO-tagságát. Márpedig a csatlakozás nagy csapás volna Moszkvának, hiszen az részben arra hivatkozva kezdett bele a háborúba, hogy nem szabad megengedni a katonai szervezet bővítését.
A kormányfő már jó ideje a Kreml szilárd szövetségese. Nyilvánosan állást foglalt a szankciók ellen és megpróbálta meghiúsítani, hogy a NATO fegyvereket adjon Kijevnek. Egyes szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy harcias nyilatkozatai nem mindig állnak összhangban a tetteivel, hiszen a végén pl. mindig megszavazta a büntető csomagokat.
Le Figaro
A jobboldali lap úgy értékeli a Times of Israel csaknem egy héttel ezelőtti cikke alapján, hogy Orbán Viktornak köszönhetően nagy diplomáciai győzelem volna Netanjahu számára, ha Magyarország valóban áthelyezi nagykövetségét Jeruzsálembe Hogy mi az igazság, azt sem a magyar, sem az izraeli külügy nem kívánta a nyilvánosság orrára kötni. Ám sajtóértesülések szerint a folyamatban lévő tárgyalások eredményeként akár heteken belül áttelepülhet a képviselet.
A cikk idézi a Bizottság szóvivőjét, aki a minap közölte, hogy az EU követi az ENSZ vonatkozó, jó 40 éves határozatát, miszerint nem lehetnek nagykövetségek Jeruzsálemben, miután azt Izrael saját, oszthatatlan fővárosának nyilvánította. Ám a magyar kormány sorozatosan megfúrja az európai politikát. Különvéleményen van Ukrajna kapcsán, inkább Moszkvához és Minszkhez közelít, semmint Kijevhez. És támogatja a kínai béketervet.
Nem lehet tudni, mennyire forrázta le a magyar politikust, hogy az igazságügyi reform ellen tartott tel avivi tömegmegmozdulásokon a magasra tartott táblákon madárijesztőként ábrázolták, Putyin, Erdogan és Khomeini oldalán. Mindenesetre ha tényleg Jeruzsálemre esik a választása, az egyenesen következik abból, hogy a magyar diplomácia fenntartás nélkül támogatja a jelenlegi izraeli vezetést. Az eltelt évek során módszeresen meggátolta, hogy az Unió legalább nyilatkozatban elítéljen bizonyos izraeli lépéseket, sőt még azt is, hogy tűzszünetre szólítson fel a megszállt területeken. Mondván, hogy az országnak joga van az önvédelemre.
A kapcsolatok régiek és stabilak a Fidesz és a Likud között. Amikor tavaly novemberben Netanjahu visszaszerezte a hatalmat Orbán eleresztett egy Mazel Tovot, kiemelve, hogy a nehéz időkben erős vezetőkre van szükség.
Der Standard
Az egyik legnevesebb amerikai tábornok úgy látja, hogy ugyan az orosz hadsereg rettenetes állapotban van, az alapoktól kezdve kellene újjászervezni, ha Moszkva azt akarja, hogy ismét ütőképes legyen, ám ettől még továbbra is igen sok katonája, illetve fegyvere van. A 70 éves David Petraeus korábban az iraki, illetve afganisztáni erők főparancsnoka volt, majd a CIA igazgatója lett. Megjósolta, hogy az oroszok képtelenek lesznek bevenni Kijevet. Ráadásul kudarcot kudarcra halmoztak. Emellett teljesen alábecsülték az ukránok elszántságát, és azt, hogy mekkora segítséget kapnak külföldről.
Hogy az orosz legfelső katonai vezetők mennyire tanultak a fiaskóból, az nem világos számára. De tárgyalás csak akkor lehetséges, ha a Kreml belátja, hogy nem tud nyerni a fronton és odahaza is szorul a kapca. A harcokban valószínűleg már nyolcszor akkora veszteségeket szenvedtek, mint a Szovjetunió csaknem 10 éven át Afganisztánban.
Oroszországon belül a szankciók visszaesést eredményeztek, ezzel együtt szigorítani kell a megtorló intézkedéseket. A szakértő egyetért azzal, hogy nyugati harci gépeket, nagyobb hatótávolságú rakétákat kell adni Kijevnek - a demokratikus közösségnek fel kell adnia eddigi óvatoskodó álláspontját.
Attól ugyanakkor nem tart, hogy Putyin atomfegyvert vet be, mert az USA és szövetségesei nagyon nyomatékosan figyelmeztettek, hogy a következmények katasztrofálisak volnának az orosz fél számára. És ez azután megfelelően mérsékelte a kockázatokat.
The Times
Putyin háborújának Irán és Törökország a galád nyertese, mert a Közép-Kelet hatalmi központjaként arra használják ki a válságot, hogy teszteljék az USA politikai elszántságát. A viszály azonban átcsaphat a térségre, ahol éppen geopolitikai átrendeződés megy végbe. A krízis íve a Fekete-tengertől, a Földközi-tenger keleti medencéjén át az Öbölig húzódik.
Ankara, Teherán, illetve Izrael került szembe egymással, de az oroszok is beleszólnak ebbe a mérgező keverékbe. Az ellentétek szabják meg, hogy Ukrajna netán csupán a nyitány egy nagyobb háborúhoz. A legmegdöbbentőbb Irán felemelkedése. Hiszen kiderült, hogy már igen közel jár az atomfegyver előállításához. Emellett Moszkva 100 %-os szövetségese. Támogatja, hogy alternatív rend jöjjön létre az USA vezette liberális demokráciákkal szemben. Nagy tiszteletet vívott ki az Amerika-ellenes banditokráciák körében.
Nem véletlen, hogy az új izraeli vezetés fenn akarja tartani a csapásmérő képességét Teherán ellen, nehogy az nukleáris romboló eszközhöz jusson. De mi van akkor, ha az irániak megkapják az orosz S-400-as rakétarendszert az atomlétesítmények védelmére? Közben azt látni, hogy az Egyesült Államok kiáll Kelet-Európa mellett, viszont kivonulóban van a Közép-Keletről.
A török elnök úgy jelenhet meg, mint aki stabilizálja a régiót az amerikaiak távozása után. Ám nem tudni, hogy Erdogan minek tekinti magát: az iráni, orosz vagy éppen kínai érdekek képviselőjének, vagy egyszerűen úgy gondolja, hogy minél nagyobb a zűrzavar, neki annál jobb.
A május közepén esedékes választás vízválasztónak ígérkezik. Ez az utolsó, félig-meddig szabad politikai megmérettetés. Utána már inkább arra kell számítani, ha a politikus nyer, hogy felszámolja még azt is, amit versengő autokráciának nevezünk. Azt csinálja, amit a hasonszőrű vezetők: meggyengíti a bíróságokat, a partvonala nyomja az ellenzéket.
Élvezi az olcsó orosz olajat, miközben kap pénzt Szaúd-Arábiától, valamint az Emírségektől is. Nem látszik, hogy okvetlenül benn akar maradni a NATO-ban. Ha jellemző képet akarnánk festeni a mai világról, akkor érdemes volna olyan hatalmas kaszinóként ábrázolni, amelyben hemzsegnek a fegyverkereskedők, az önkényurak és a kalandorok. Hát, nem éppen szép látvány.
New York Times
Paul Krugman az ukrán lőszerínséget hozza fel annak bizonyítékaként, hogy a gazdaságok sajnos nem mindig annyira rugalmasak, ahogy az kívánatos lenne, pláne hogy ez esetben a demokrácia megvédéséről van szó. Elvileg simán lehetne annyi fegyvert küldeni, amennyivel meg lehet fordítani a háború menetét, hiszen a nyugati ipar sokkal nagyobb, mint az orosz.
Mellesleg akik azt mondják, hogy sokba kerül a Nyugatnak a segítség, azok vagy teljesen tudatlanok, vagy álnokok, mert ugyebár sokan akadnak, akik Putyin győzelméért szurkolnak. Ez azonban nem pénzkérdés. Viszont mégsem könnyű leszállítani a kért eszközöket, mert kiderült, hogy nincs elég kapacitás a harceszközök előállítására. Az ukránok több tüzérségi lőszert használnak el, mint amennyit a nyugati gyárak képesek pótolni. És láthatólag igen nehéz felfuttatni a termelést.
Keynes fejtette ki egykor, hogy a gazdaságok kompromisszumot köthetnek: kellő kereslet esetén bizonyos termékekből többet állítanak elő, ha másból hajlandóak visszafogni a létrehozott mennyiséget. Hosszabb távon persze általában nincs gond az átállással, csak éppen az ez esetben azt jelenti, hogy addig igen sok ukrán halhat meg. Vagyis az látszik, hogy a jövőben még óvatosabbnak kell lenni a stratégiai cikkek ügyében, nehogy megszakadjanak az ellátási láncok. Jelen helyzetben a Rolling Stones inkább azt énekelhetné: időként nem kaphatod meg, amire szükséged van. Nem pedig azt, amit akarsz.
Guardian
Lengyelországban óriási felzúdulást váltott ki, hogy öngyilkos lett a polgári ellenzék egyik képviselőnőjének a fia, mert a közmédia indiszkréciója folytán kiderült, hogy ő volt egy nagy visszhangot kiváltó pedofil ügy szenvedő alanya. A Szemjben egy perces csenddel tisztelegtek a 15 éves gyerek emléke előtt. Az érintett Polgári Platform szerint a hatalmat gyakorló PiS politikai megfontolásokból összejátszott az állami rádióval.
Sikorski korábbi kül- és védelmi miniszter kijelentette: a történtek mutatják, milyen mértékű az összefonódás az ügyészség és a kormány ellenőrzése alatt álló sajtó között. És hogy rendszer van az ilyen ügyekben, mert a cél az, hogy tönkretegyék a politikai ellenfeleket. A hatalom részéről viszont azzal vádolják az ellenoldalt, hogy az kihasználja a tragédiát.
Mindenesetre az ügyészség és a Nemzeti Média Hatóság vizsgálatot indított.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >