Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Sokan félreértik Orbán Viktor oroszbarát álláspontját
Ezt a Die Weltbe írt cendégkommentárjában Szelényi Zsuzsa hangsúlyozza. Szerinte Orbánt egyetlen cél vezérli: az hogy hatalmon maradjon. A külpolitikai elemző kiemeli, hogy a magyar politikus udvarol Putyinnak és hátat fordít az EU-nak, de látni kell, hogy emögött nagyon is világos stratégia húzódik meg. Túl azon, hogy meggyengítse Ukrajna európai támogatását. A felfogás viszonylag új, tetten lehet benne érni az önző politikai stílust, valamint a kockázatvállalási hajlandóságot, hogy ily módon erősödjön Magyarország helyzete a nemzetközi színtéren. Orbán azonban nem oroszbarát, ő a maga katonája. 2010-ben határozta el, hogy külön útra viszi az országot, de úgy, hogy közben a közép- és kelet-európai gazdasági térség élére álljon. Az invázió miatt azonban választania kellett, hogy továbbra is egyensúlyozzon-e a keleti és nyugati érdekek között, vagy netán Ukrajnával legyen-e szolidáris, és ő az előbbi mellett tette le a garast. Ám az energiaválságba belebukhat, mert a drasztikus számlák megrázzák a lakosságot. Viszont van még egy-két tisztességtelen húzás a tarsolyában. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Washington Post/AP
A NATO főtitkára a magyar ellenkezés dacára úgy határozott, hogy összehívja az Ukrajnával folyó együttműködés legfőbb fórumának számító vegyes bizottságot. A testület 4 éve nem ülésezett, mert az Orbán-kormány idáig folyamatosan közbelépett. Ám Stoltenberg most az közölte, hogy jó ideje tiszteletben tartja a magyar érveket, most mégis elszánta magát a tanácskozás lebonyolítására.
Az időpont: április 4-5., az alkalmat a külügyminiszterek brüsszeli összejövetele szolgáltatja. Jelezte továbbá, hogy lesz folytatás. Arra is kitért, hogy a júliusi litvániai csúcsra várják az ukrán elnököt. Ugyanakkor két hét múlva a tagállamok diplomáciai vezetői megvitatják az ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatos magyar aggályokat.
Azt azonban nem árulta le, miért nyúlt át a magyar kormány feje fölött, amikor a döntéseket elvileg egyhangúan hozzák. Magyarország folyamatosan halogatja a svéd-finn belépés jóváhagyását, de az okot nemigen köti a többiek orrára. Mindenesetre Szijjártó Péter tegnap Brüsszelben nem volt hajlandó elárulni, hogy milyen megfontolásból találkoznak a szóban forgó bizottság képviselői, de szerinte a főtitkár húzása árt a NATO egységének.
Nyilatkozatából kiderült, hogy tényleg jövő hétfőn lesz a szavazás a finn belépésről, de az továbbra sem világos, hogy mikor esedékes a ratifikálás a svédek ügyében, már ha lesz.
Die Presse
Egyre több állam száll be a Bizottság oldalán abba perbe, amely a magyar LMBT-ellenes törvény miatt folyik az Európai bíróságon. Most éppen Ausztria jelentette be szándékát, mert nem ért egyet azzal, hogy az Orbán-kormány bűnösnek kiáltja ki a nemi kisebbségeket. A szerződésszegési eljáráshoz már korábban csatlakozott a három Benelux-ország, Portugália, Írország és Dánia is.
Úgy tudni, hogy hamarosan szintén ugyanilyen döntést hoz Szlovénia, Málta és Spanyolország. Csehország ma határoz. A jelentkezési határidő hétfő jár le, szinte 100 %, hogy addig a németek és franciák is Brüsszel oldalára állnak. Tegnap az Európai Parlament ugyancsak kimondta, hogy közreműködik az eljárásban.
A jelentés megjegyzi, hogy a magyar szabályozás tökéletesen leképezi a vonatkozó orosz törvényt, amely gyakorlatilag menlevelet ad a hatóságoknak az LMBT-közösség tagjainak üldözéséhez.
SRF
Az a rossz, aki rosszra gondol, ironizál a svájci közmédia kommentárja azon, hogy a magyar Országgyűlés 240 nap után sem tudott sort keríteni a svéd és a finn NATO-csatlakozás elfogadására. Pedig a Fidesz azt hangoztatja, hogy semmi baja a tervvel, és meglehet, hogy tényleg elfoglaltak a honatyák és honanyák. Hiszen elhangzott érvként, hogy teljesen leköti őket a szándék, mármint hogy a magyar politika megfeleljen az EU igényeinek. Így azután a katonai szövetségre végképp nem marad idejük.
De akkor hogyan tudták két nap alatt kicsinálni az Orvos Kamarát, vagy átalakítani az adórendszert? És miként lehet, hogy 8 hónapot még egyetlen más üggyel sem nyűglődtek? Pláne, hogy itt állítólag nincs egyetlen gátló tényező sem. Közben az is felmerült, hogy egyes képviselők berzenkednek, ami azért szokatlan, mert normális körülmények között azt csinálják, amit Orbán mond. De lehet, hogy ezúttal tényleg másként van. Mindenesetre tényfeltáró delegációt menesztettek Stockholmba és Helsinkibe, de diagnózis az lett, hogy mindkét ország alkalmas a tagságra, noha nem értik meg Magyarországot.
Aki fel nem tudja fogni a helyzetet, az vesse vigyázó tekintetét Ankarára. A törökök a beleegyezés fejében amerikai vadászgépeket akarnak, meg hogy Svédország ne legyen annyira elnéző a kurdokkal szemben. Magyarország is bízik a jutalomban, miután rengeteg brüsszeli támogatás akadt el. De hát már sok tekintetben nem felel meg a jogállam előírásainak, a Parlament önmaga karikatúrája. Újabban egyébként az hallatszik Budapestről, hogy csak az Unióval zajló tárgyalások után tudják napirendre tűzni a svéd-finn kérdést. Az a rossz, aki rosszra gondol.
Die Welt
Vendégkommentárjában Szelényi Zsuzsa azt hangsúlyozza, hogy sokan félreértik Orbán Viktor oroszbarát álláspontját, mert őt egyetlen cél vezérli: az hogy hatalmon maradjon. A külpolitikai elemző kiemeli, hogy a magyar politikus udvarol Putyinnak és hátat fordít az EU-nak, de látni kell, hogy emögött nagyon is világos stratégia húzódik meg. Túl azon, hogy meggyengítse Ukrajna európai támogatását.
A felfogás viszonylag új, tetten lehet benne érni az önző politikai stílust, valamint a kockázatvállalási hajlandóságot, hogy ily módon erősödjön Magyarország helyzete a nemzetközi színtéren. Orbán azonban nem oroszbarát, ő a maga katonája. 2010-ben határozta el, hogy külön útra viszi az országot, de úgy, hogy közben a közép- és kelet-európai gazdasági térség élére álljon.
Az invázió miatt azonban választania kellett, hogy továbbra is egyensúlyozzon-e a keleti és nyugati érdekek között, vagy netán Ukrajnával legyen-e szolidáris, és ő az előbbi mellett tette le a garast. Ám az energiaválságba belebukhat, mert a drasztikus számlák megrázzák a lakosságot. Viszont van még egy-két tisztességtelen húzás a tarsolyában.
Látni kell, hogy kész kockáztatni és saját hatalma érdekében hajlandó feláldozni még Magyarország világpolitikai pozícióját is. Ugyan erkölcsileg kétes álláspontot foglal el, ám továbbra is bízik abban, hogy kifizetődik, amiért pragmatikusan kiáll a „béke”’ mellett. Ez már eddig is sokat hozott neki a konyhára és ha senki sem állítja meg, akkor megint csak jócskán nyerhet vele.
Washington Post
A vezércikk azt ajánlja, hogy a Nyugat még jobban keményítsen be Oroszország ellen, mert az eddigi szankciók nem hozták meg a kívánt súlyos hatást. Márpedig azt kell elérni, hogy Moszkva egyértelműen érezze meg a következményeket és ne legyen miből tovább finanszíroznia a háborút, amihez jól jön, hogy gazdasága nagyrészt a szénhidrogénekre épül.
A kép azonban egyelőre vegyes. Visszaestek az orosz bevételek, megrendültek a pénzügyi alapok, Oroszország fokozatosan elszigetelődik a világ fizetési rendszerétől, de képes tovább harcolni. Sőt növekedtek a kiadásai, mert megdrágultak a félvezetők, illetve más olyan anyagok, amelyekre a hadiiparának szüksége van. Az idő azonban a másik oldalnak dolgozik. A költségvetés hiánya megugrott, a rubel árfolyama hat hónapja zuhan.
Ám ettől még nem kényszerül térdre Putyin rezsimje. Egyre több jel utal arra, hogy vannak, akik segítenek neki kijátszani a tilalmakat. Ez ellen keményen fel kell lépni, de az is szükséges, hogy a mostani 60-ról 40 dollárra csökkenjen az olajárplafon. Emellett még nagyobb nyomást kel gyakorolni az energiabevételeket kezelő bankokra, mindenekelőtt a Gazprombankra. További intézkedéseket kell elrendelni az orosz oligarchák ellen is.
Nagy kérdés, mi legyen az orosz jegybank nyugaton lefoglalt követeléseivel, mert az biztos, hogy Moszkvának kell állnia az ukrán újjáépítés oroszlánrészét, de ha erre orosz állami forrásokat is felhasználnak, az megrendíti a nemzetközi pénzügy rendszert. Abban ugyanis az ilyen vagyonelemek szentnek és sérthetetlennek számítanak.
Mindenesetre az orosz gazdaság kivéreztetése és a többi lépés segíthet meggyőzi az elnököt, hogy az őrültségéért nagyobb árat kell fizetnie, több szenvedés vár rá, mint ahogy azt jelenleg hiszi.
Wall Street Journal
Nikki Haley arra figyelmeztet, hogy Kína nyer, ha Oroszország meghódítja Ukrajnát. Itt szó sincs semmiféle területi vitáról, viszont Amerika alapvető érdekei forognak kockán. A politikus, aki Trump alatt ENSZ nagykövet volt és most ringbe kíván szállni a republikánusok elnökjelöltségéért, Hszi ma záruló moszkvai útjában újfent csak annak bizonyítékát látja, hogy Peking az oroszok legjobb barátja és legnagyobb támogatója.
Ezt mindenki tudja, egyedül Biden és néhány ellenzéki nem képes felismerni: ha a Kreml legázolja az ukránokat, az jó Kínának is. Hszi Csin-ping azért kereste fel orosz kollégáját, mert saját vízióját segíti, ha beáll a házigazda mögé. Ha elesik Ukrajna, akkor Peking könnyebben rohanja le Tajvant. Ha az orosz fél Európát fenyegeti, az elvonja Washington figyelmét Ázsiától.
Biden ugyan azt hangoztatja, hogy Kijev oldalán áll, ám következetesen átengedi a kezdeményezést a Kremlnek. Az ukránok nyerni akarnak, mégsem kapnak annyi fegyvert, amennyivel kiűzhetnék az ellenséget. Ha ők győznek, Kína veszít. Az USA elfojthatja a kínai törekvéseket, ha segíti a megtámadott országot. És nem kell hozzá sem biankó csekket adni nekik, sem csapatokat küldeni.
Viszont az ukrán vereséget Kínán kívül Irán és Észak-Korea is úgy tekintené, hogy az felhívás a keringőre. Izrael, Dél-Korea és Japán még nagyobb veszélyben lenne, mint ahogy az amerikai nép is.
FAZ
Bemutatkozó berlini látogatásán az új cseh elnök azt ajánlotta, hogy a jövőben a németek európai felelősségéről beszéljenek, és ne a német vezetésről, mert utóbbi kifejezés kényes téma, rosszul cseng több országban is. Petr Pavel hozzátette ugyanakkor, hogy a német kormánynak a földrész önálló védelmének megszervezését célzó erőfeszítések élére kell állnia.
Óvott attól, hogy versengés legyen a kontinens nyugati és keleti fele között. Utóbbi keményen kiállt Ukrajna mellett és ez egészen új öntudatot kölcsönzött az érintett országoknak. A cseh politikus azonban igen rossznak tartaná a rivalizálást, mert az pont ellentétes lenne a céllal.
Egyben sürgette, hogy már most készítsék elő a terveket az ukrán újjáépítéshez, mert ugyan még messze van a viszály vége, de ha megszületik a tűzszünet, akkor azonnal hozzáláthatnak a munkához. Egyúttal dicsérte, hogy a német vezetés mennyire hatékonyan és rugalmasan válik le az orosz gázról.
Neue Zürcher Zeitung
Svájcban 10 évi szabadságvesztéssel sújtottak egy gátlástalan építési vállalkozót, aki becsapta és kizsákmányolta az általa toborzott magyar és moldáv vendégmunkásokat. Az ügyészég azt reméli, hogy az ítélet precedens értékű lesz és elriasztja a hasonszőrű munkaadókat, mellesleg a vádhatóság csak 8 év 4 hónapot kért.
A bűnös szerződés nélkül foglalkoztatta az embereket, nem fizette ki nekik rendesen a bért, ideértve a túlórákat is. Nem adott nekik megfelelő védőfelszerelést, és olyan helyen szállásolta el őket, ahová a tetőn át befolyt a csapadék. A bíróság 14 pontban marasztalta el és kötelezte 280 ezer franknyi kártérítés megfizetésére is. Összesen 7 magyar és 16 moldáv gipszkartonozóról van szó. Főnökük kihasználta a kiszolgáltatottságukat, ő viszont luxus körülmények között élt.
A verdikt kimondja, hogy azonnal letartóztatásba kell helyezni, mert egy másik ítélet elől korábban külföldre menekült és ott új személyazonosságot szerzett.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >