Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Milošević példája alighanem nyugtalanítja a paranoid Putyint
A Human Rigths Watch volt brit igazgatója azt mondja, hogy annak idején végigkövette Milošević tárgyalását a Nemzetközi Büntető Bíróságon, de Putyin sem gondolhatja, hogy a törvény felett áll. Steve Crawshaw annak ellenére vélekedik így, hogy tudja: hiába adott ki a hágai testület körözést az orosz elnök ellen, egyhamar nem fogják el, de azért még lesznek álmatlan éjszakái. Az orosz kirohanások mutatják, hogy a letartóztatási parancs váratlanul érte Moszkvát. Az államfő pl. hivatalos a BRICS-csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) augusztusi durbani csúcstalálkozójára, de a legvalószínűbb, hogy nem megy el. Csakhogy ez sokba fog kerülni neki, hiszen nem vet rá jó fényt, miközben idáig mindig imádott erőt sugározni magából. Így viszont ráragad a „háborús bűnös” címke. Sok a hasonlatosság különben a szerb Miloševićtyel, aki annak idején azt állította, amire valószínűleg Putyin is hivatkozni fog, hogy ti. azért indult eljárás ellene, mert kiállt az ország méltóságáért. Ám két év elteltével Szerbia kiadta Hágának, mert a közvélemény úgy látta, hogy a jobb élet gátja. A börtönben halt meg, a per közben. Ez az példa alighanem nyugtalanítja a paranoid Putyint. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Bennfentes források szerint feminista Annalena Baerbock által vezetett német külügy boldogan csatlakozna ahhoz a perhez, amelyet az LMBT-ellenes magyar törvény miatt a Bizottság kezdeményezett az Európai Bíróságnál, Scholz kancellár viszont óvatos. Nem szeretné ugyanis, ha a látszat keletkezne, miszerint igaza van Orbán Viktornak, amikor azt hangoztatja, hogy a „woke” Brüsszel szembemegy a hagyományos magyar értékekkel.
Viszont két külföldi diplomata szerint pont ezért lenne fontos, hogy minél több kormány szálljon be az eljárásba, mert a magyar kormányfő annál nehezebben bizonygathatná, hogy itt az uniós eurokraták akadékoskodnak Magyarországgal szemben. Az a kép alakulna ki ily módon, hogy a többség azokat a magyarokat támogatja, akiknek a közösségi joganyagba foglalt alapvető szabadságjogait leszalámizza az Orbán-kabinet. Mindkét névtelen nyilatkozó egyébként olyan országból való, amely kifejezetten egyetért Brüsszel keresetével.
Le Monde
Lassan lejár a Bizottság által adott ultimátum, hogy Magyarország alakítsa át az egyetemek új irányítási rendszerét, mert ha nem, akkor a magyar diákok a jövő évtől nem utazhatnak külföldre Erasmus-ösztöndíjjal. Az egyeztetések a végső szakaszukban járnak, már csupán néhány hét maradt, hogy a magyar fél cselekedjen. Ezt írja a lap kiküldött tudósítója, aki Párizsból utazott Budapestre.
Hozzáteszi, hogy a jelek szerint Brüsszel az anyagiakkal megtalálta a megfelelő eszközt, tehát hogy kizárja az érdekütközéseket és a korrupciót a felsőoktatás világában. Vonatkozik ez a Horizon programra is, amely az érintett intézmények európai tudományos együttműködésének ad keretet.
Lőrincz Viktor, az MTA Jogtudományi Intézetének volt kutatója azt mondja, hogy a kormány sokáig úgy vélte: azt csinál, amit akar, de most rájön, hogy elért a falig. Ám az is lehet, hogy az EU lett óvatosabb, mivel itt alapvető uniós szabadságjogról van szó. Heller Mária, az ELTE szociológia tanára, az Oktatói Hálózat tagja azonban úgy véli, jó, hogy szankciók következhetnek. Ám ha miniszterek nem lehetnek benne az egyetemi vezetésekben vagy ha korlátozzák a szenátusok tagjainak jogkörét, attól még nem áll helyre ezeknek az intézményeknek az autonómiája.
Merthogy Orbán hipercentralizálást hajtott végre a felsőoktatásban, szigorúan ellenőrzi a professzorokat. Egy névtelenül nyilatkozó tanár arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyetemek, főiskolák az eddiginél kevesebb anyagi támogatást kapnak. Főként a szellemtudományok húzzák a rövidebbet.
Egy pécsi közgazdász hallgató érti, hogy az Unió meg akarja büntetni a hatalmat, de úgy fogalmazott, hogy ennek a diákok isszák meg a levét. Szerinte e célra inkább más alapokat kellene igénybe venni.
Der Standard
A magyar média egyik szakértője szerint az Orbán-kormány azért igyekszik eltitkolni egy csomó döntését, amely pedig elvileg nem bizalmas, mert a hatalom kétes üzleteit érintik. Marius Dragomir, aki tavaly őszig a CEU Sajtókutató Központjában dolgozott, abból az alkalomból nyilatkozott, hogy a HVG első fokon pert nyert a magyar állam ellen, így az jelen állás szerint kénytelen kiadni olyan információkat, amelyeknél már lejárt a titoktartás ideje. Az elemző egyébiránt az is gyanítja, hogy a Fidesz azért is köti még mindig az ebet a karóhoz, mert igyekszik megnehezíteni a független újságírók életét. Pl. úgy, hogy jogi hercehurcára kényszeríti őket.
A lap megjegyzi, hogy Magyarországon elenyészően csekély a független sajtóorgánumok száma, ezek a szerkesztőségek a túlélésért harcolnak. Nemigen kapnak közületi hirdetéseket, költségvetési támogatást, és aggódhatnak a jogállásuk miatt is. A szóban jogi ügy tétje 1836 politikai határozat volt, ebből most több mint 30-at kell nyilvánosságra hozni.
Lengyel Tibor szerkesztő, aki az egész eljárást kezdeményezte, a sajtószabadság kis győzelmének tartja a bírósági ítéletet. De még hátra van, mit mond a Kúria. Elárulja, hogy a HVG sorsa is egyre nehezebb. Amúgy az osztrák lap hiába kért véleményt Kovács Zoltántól és a Belügyminisztériumtól.
Süddeuetsche Zeitung
Berlini látogatása során az új cseh elnök kijelentette, hogy Közép-Európában nem csupán Magyarországon és Lengyelországban fenyegeti veszély a demokráciát. Pavel szerint a rendszerváltás után téves volt az a meggyőződés, hogy örökre győzött a demokrácia és most már a jólét következik: szép autó, több pénz, nagyobb szabadság. Sok ember csalódott és ezt árulásként éli meg.
Putyin ugyanakkor úgy állítja be, hogy ő az igazi európai értékek egyetlen védelmezője és erre sokan fogékonyak, mert elégedetlenek azzal, amijük van és a bajokért a demokráciát teszik felelőssé. Viszont a térség legtöbb államának megerősödött az önbizalma, mert jól ítélte meg Moszkva szándékait. A Nyugat immár olyan partnereket lát, akik nem félnek megmondani a véleményüket és képesek közreműködni a közös programok végrehajtásában. Ezt a lendületet ki kell használni.
A háborúban áttörés szemtanúi vagyunk, mert a németek és a franciák rászánták magukat, hogy megadjanak mindent fegyvert, amit Kijev kér. Vadászgépekről azonban csak később lehet szó. A fronton az lesz a döntő, ami az idén történik. Ám közben fenn kell tartani a párbeszédet Moszkvával, mert különben falat húzunk és utána csak találgathatunk, hogy mi történik a túloldalán.
Viszont fel kell készülni arra, hogy a nyugati lakosság egyre inkább belefásul a konfliktusba. Jön az amerikai választás, így az ottani közvélemény befelé fordul, legfeljebb az érdekli, miként alakul a csörte Kínával. Európa azonban egyedül nem tudja a jelenlegi szinten segíteni az ukránokat. Így azok jövőre aligha lesznek képesek nagyszabású hadműveletre.
Ami a békés kibontakozást illeti, Kijev számára a teljes jogú NATO-tagság jelentene biztosítékot, de az egyhamar nem lehetséges. Így előbb az EU-ba kellene gyorsabban közelednie.
The Times
Az elemzés úgy ítéli meg a moszkvai orosz-kínai csúcs után, hogy az új hidegháborúban mind a három hatalom nagy tétekkel játszik Ukrajna kapcsán. Hszi látogatása nyomán azonban a világ még nem volt ennyire megosztott, amióta csak megszűnt a szocialista tábor.
Mind a három érintett ország hazardírozik. A legegyszerűbb Oroszország esete. Szuperhatalomként hanyatlik, demográciai veszélyekkel és gazdasági gyengeségekkel néz szembe, ezért Putyin úgy döntött: a katonai kalandorsággal próbálkozik.
Kína már óvatosabb, mert alapvetően két dologtól tart: az egyik, hogy Moszkva győz a háborúban, hiszen akkor felbátorodik Ázsiában. Még veszedelmesebb azonban, ha veszít és összeomlik, mivel akkor Amerika minden erejét Kína feltartóztatására csoportosítja át.
Az USA viszont a jelek szerint nemigen fontolta meg a lépéseit. Az agresszió miatt érzett felháborodásában olyan országokat is rákényszerített az állásfoglalásra, amelyek netán szerettek volna kimaradni az egészből. Biden feltehetőleg nem vette számításba, hogy a kínai vezetés szégyentelenül Moszkva oldalára áll.
Ily módon Washington visszacsinálta azt, amit egykor Kissinger elért, hogy ti. Kína az Egyesült Államokat támogatta a Szovjetunió ellenében. Sőt még csak rá is erősített, amikor felszólította Hszit: jól gondolja meg, mire készül Tajvan ügyében. Azt azonban még nem látni, hogy a kínaiak fegyvert küldenének az oroszoknak.
Az amerikai elnöknek mindazonáltal sok választása nem volt. Hiszen mondhatja, hogy nem engedhette meg Ukrajna lerohanását, minden más pedig abból fakadt. De az eredendő hiba az volt, hogy nem jött be, amit még Obama helyetteseként meghirdetett, hogy ti. újrarendezi a viszonyt a Kremllel, kivonul a Közel- és Közép-Keletről, és arccal Ázsia felé fordul.
A sárga földrész országai, valamint Putyin is inkább Pekingtől kérnek gazdasági és biztonsági garanciákat. Ez azonban módosul, ha a Nyugat nyer Ukrajnában és Kína megremeg arra a gondolatra, hogy erősebben beavatkozzon Európában vagy a Közel-Keleten. Jelenleg azonban mindent azok a harckocsik döntenek el, amelyeket a Nyugat küldött Kijevnek.
Guardian
A Human Rigths Watch volt brit igazgatója azt mondja, hogy annak idején végigkövette Milošević tárgyalását a Nemzetközi Büntető Bíróságon, de Putyin sem gondolhatja, hogy a törvény felett áll. Steve Crawshaw annak ellenére vélekedik így, hogy tudja: hiába adott ki a hágai testület körözést az orosz elnök ellen, egyhamar nem fogják el, de azért még lesznek álmatlan éjszakái.
Az orosz kirohanások mutatják, hogy a letartóztatási parancs váratlanul érte Moszkvát. Az államfő pl. hivatalos a BRICS-csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) augusztusi durbani csúcstalálkozójára, de a legvalószínűbb, hogy nem megy el. Csakhogy ez sokba fog kerülni neki, hiszen nem vet rá jó fényt, miközben idáig mindig imádott erőt sugározni magából. Így viszont ráragad a „háborús bűnös” címke.
Sok a hasonlatosság különben a szerb Miloševićtyel, aki annak idején azt állította, amire valószínűleg Putyin is hivatkozni fog, hogy ti. azért indult eljárás ellene, mert kiállt az ország méltóságáért. Ám két év elteltével Szerbia kiadta Hágának, mert a közvélemény úgy látta, hogy a jobb élet gátja. A börtönben halt meg, a per közben. Ez az példa alighanem nyugtalanítja a paranoid Putyint.
Politico
Napjaink egyik legjobb európai elemzője, a washingtoni Eurázsia Csoport regionális igazgatója úgy látja, hogy Itália szélsőjobbos miniszterelnöke csak azért húzza meg magát, mert nagyon kell neki az EU pénze, de hamarosan elkerülhetetlenné válik az összecsapás. Mujtaba Rahman szerint Meloni azért ennyire konstruktív a korábbi unióellenes retorika után, legyen szó akár Ukrajnáról, akár a költségvetési hiány csökkentéséről, mivel sok milliárd sorsa van függőben.
Róma a GDP jó 10 %-nak megfelelő összegre számíthat az újjáépítési alapból, amihez azonban széles körű reformokat kell életbe léptetnie. Eddig már majdnem 77 milliárd eurót kapott, ami igen sokat lendített az EU olaszországi megítélésén. Függetlenül a két koalíciós partner, Berlusconi és Salvini mormogásától.
A miniszterelnöknek jól jött, hogy szövetségesei gyengék, az ellenzék megosztott, saját pártján belül pedig nincs kihívója. Így viszonylag szabadon alakíthatja a viszonyt Brüsszellel. Egyébiránt stratégiai célokat követ, mivel azt szeretné, ha az Olaszország Fivérei lenne a fő jobboldali erő az olasz politikai térképen.
Ám már most is erősödik az európai nyomás az olasz államadósság konszolidálására, a migráció ügyében pedig aligha születik olyan megoldás, amely megfelel Rómának, így elkerülhetetlennek látszik a feszültség kiéleződése az év további részében. Márpedig ha ez odahaza kihat a népszerűségére, akkor nő az eshetősége, hogy Meloni visszatér az unióellenes kirohanásokhoz.
Következő cikk: Magyarország mindenkit kenterbe ver az illegális kitoloncolások számát tekintve
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >