Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Szakadás az USA és a másik két NATO-tagállam között
A házigazdák megosztották a demokrácia erejét bizonyítani hivatott washingtoni csúcsértekezletet azzal, hogy távol tartották onnan a magyar és a török kormányt. Ily módon szakadás történt az USA és a másik két NATO-tagállam között, és ez azzal fenyeget, hogy beárnyékolja a ma záruló tanácskozást. Egyben arra is rávilágít, hogy feszültség van az Ukrajnát támogató szövetségen belül. Olyan, mintha az Egyesült Államok lenne az ajtónálló a demokráciák klubjának bejáratánál... Biden nemes célokat tűzött maga elé, és megjegyzendő, hogy kormányzata sem Magyarországot, sem Törökországot nem invitálta meg, mert a fejlett világban mindkettőt illiberális demokráciának tekintik. Viszont az alkalmazott módszer megkérdőjelezhető, miután a svéd V-Dem Intézet legfrissebb jelentése szerint a földkerekség lakosságának csaknem háromnegyede autokráciában él. 5 éve még 50 % volt ez az arány. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Newsweek
A házigazdák megosztották a demokrácia erejét bizonyítani hivatott washingtoni csúcsértekezletet azzal, hogy távol tartották onnan a magyar és a török kormányt. Ily módon szakadás történt az USA és a másik két NATO-tagállam között, és ez azzal fenyeget, hogy beárnyékolja a ma záruló tanácskozást. Egyben arra is rávilágít, hogy feszültség van az Ukrajnát támogató szövetségen belül. Olyan, mintha az Egyesült Államok lenne az ajtónálló a demokráciák klubjának bejáratánál.
Felelős amerikai illetékesek nem tulajdonítanak túlzott jelentőséget, hogy Budapest és Ankara kosarat kapott. John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azt mondta, hogy NATO-partnerekről van szó, akikkel egy sor más fontos kérdésben folytatódik az együttműködés. A Biden-adminisztráció egyidejűleg változatlanul támogatja a demokratikus intézményeket, az emberi jogokat, a jogállamot és a szabad sajtót. Viszont – tette hozzá – akiket meghívtak, azok egyértelműen kinyilvánították, hogy hozzá kívánnak járulni a konferencia sikeréhez.
Magyar és török részről nem kívántak nyilatkozni. Más amerikai tisztségviselők viszont megismételték, hogy a vendégek listája nem jelenti azt, hogy akik részt vesznek, azok esetében minden rendben van a demokráciával.
A magyar és a török vezetés másfél évvel ezelőtt lemaradt az első ilyen rendezvényről is, és ebben benne van a kockázat, hogy kiváltja a haragot e két ország részéről, amely beszorult Oroszország és a Nyugat közé.
Orbán Viktor alatt a magyar kormány átfogó alkotmányos változtatásokat hajtott végre, hogy bebetonozza az uralmát. Az Európai Parlament tavaly választási autokráciának nyilvánította a magyar politikai rendszert. A szigorú nyugati szankcióktól függetlenül a Fidesz szoros kapcsolatokat tart fenn Moszkvával az energiaellátásban.
FT
Az elemzés furának tartja a most zajló washingtoni demokrácia csúcsot, mert az úgy zajlik, hogy közben az Egyesült Államok nem közeledik a fejlődő világhoz. A szerző, Edward Luce szerint az USA ugyan már belátta: a demokráciát nem lehet fegyverrel kikényszeríteni, viszont az amerikai tanácskozásra meghívták Indiát, Izraelt és Mexikót, noha mindháromban súlyos bajok vannak a jogállammal. Amikor ilyen barátai vannak a demokráciának, aligha van szüksége ellenségekre.
Biden nemes célokat tűzött maga elé, és megjegyzendő, hogy kormányzata sem Magyarországot, sem Törökországot nem invitálta meg, mert a fejlett világban mindkettőt illiberális demokráciának tekintik. Viszont az alkalmazott módszer megkérdőjelezhető, miután a svéd V-Dem Intézet legfrissebb jelentése szerint a földkerekség lakosságának csaknem háromnegyede autokráciában él. 5 éve még 50 % volt ez az arány.
Kézenfekvő, hogy az USA úgy gondolja: nemzeti érdek terjeszteni a demokráciát, csak éppen nem túl jó benne. Sehová sem szállított több fegyvert és élelmet, mint a Közel- és Közép-Keletre, de az eredmény túlnyomórészt negatív. Meg kellene kérdezni a 3. világot, hogy mire tartanának igényt. Merthogy Ukrajna sorsa nemigen izgatja őket, viszont azt mondják, hogy a Nyugat nemigen törődik a bajaikkal.
Ugyanakkor Washington kétkulacsos, mert Indiának nem hányja a szemére azt, amit Kínának igen, hogy ti. miképpen bánik a muzulmán kisebbségekkel. De hogy kinek lesz nagyobb befolyása a globális délen, az attól függ, hogy Kína vagy Amerika ad-e nekik több pénzt. Ellenben hogy ezek az országok a demokrácia útján haladjanak tovább, ahhoz a Nyugatnak nem kellene annyit kioktatnia őket, viszont jobban oda kellene figyelnie rájuk.
Project Syndicate
Kollektív nemzetközi erőfeszítést sürget az autokráciák felemelkedésének megállítására Kaushik Basu, a Világbank korábbi fő közgazdásza, a Brookings Intézet vendégkutatója. Azzal érvel, hogy itt nem elegendőek a nemzeti erőfeszítések, mert a globalizált világban mindenkit érinthetnek egyetlen elszabadult vezető jogsértései.
Áttörésnek nevezi, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) által kiadott körözés alapján mind a 123 érintett ország köteles letartóztatni az orosz elnököt, ha módjában áll. De hát egy könyörtelen és féktelen zsarnokról van szó, aki ráadásul egy szélesebb irányzatot fémjelez. A demokrácia mindenütt támadás alatt áll.
A tekintélyuralom kedvezőtlen hatásait jóformán mindenhol érezni lehet, ezt bizonyítja, hogy a háború súlyosbította az élelmiszerhiányt, valamint az inflációt Afrikában. Az erős emberek hajlamosak átmenni önkényúrba, lásd Mugabét, Erdogant. Sok olyan vezető van rajtuk kívül is, aki talán jó szándékkal szerezte meg a hatalmat, és a végén azonban gyakran úgy fejezi be, hogy vér tapad a kezéhez.
A politika mocskos dolog és szereplői gyakran ki vannak téve a kísértésnek, hogy átlépjék az erkölcsi határokat. Pl. minél több vezető használ törvénytelen eszközökhöz, hogy meghosszabbítsa mandátumát, ám ezzel csak ront azon, milyen lehetőségei maradnak a végén a távozásra. Tessék csak Putyinra gondolni.
Az ilyen hozzáállás kihat az egész világra, ezért szükség van az ENSZ, valamint az olyan intézmények közbeavatkozására, mint az ICC. A nemzetközi jogot kell felhasználni, hogy politikusok ne érezzenek késztetést az autoriter útra. Egységes normákat kell felállítani, hogy felelősségre lehessen vonni a vétkes országokat.
Washington Post
A vezércikk azt hangsúlyozza: nem szabad, hogy Belarusz a Kreml nukleáris homokozója legyen. Hogy Putyin atomfegyvereket telepít a szomszédos országba, az aggasztó, bár nem tudni, hol van olyan létesítmény, ahol el lehet helyezni a megjelölt eszközöket. És ilyen egyhamar nem is lehet építeni. Így nem világos, mennyire gondolta komolyan az elnök, de az látszik, hogy megint csak fittyet hány az elvnek, amely pedig a hidegháború idején is tabunak számított, hogy ti. nem szabad a nukleáris csapásméréssel fenyegetőzni.
Azonban a fejlemény azért is nyugtalanító, mert ha ezek fegyverek valóban átkerülnek Belaruszba akkor közelebb lesznek az ukrajnai hadszíntérhez. Bár elvileg semmi hasznuk nem lenne a csatamezőn, de ha mégis bevetnék őket, akkor a nemzetközi közösség keményen válaszolna. Putyin pedig még jobban elszigetelődne. Nem beszélve arról, hogy ilyen esetekben mindig fennáll a téves számítás, illetve téves értelmezés veszélye. És tovább gyengül az atomfegyverzet korlátozási egyezmények ereje.
Lukasenko a Kreml alkirálya és ha az orosz elnök tényleg véghez viszi tervét, akkor Belarusz még inkább kiszolgáltatott lesz Oroszországgal szemben. A belarusz államfő tettestárs az orosz vezető háborús bűneiben. Továbbá még jobban szorongatja a civil társadalmat. De az országnak meg kell adni minden lehetséges segítséget, hogy megszabaduljon az orosz kesztyűbábnak számító diktatúrától, amely miatt a háború frontvonalába kerül.
Deutschlandfunk
Dalos György átvette Berlinben a 10 ezer euróval együtt járó Heinrich Mann-díjat, éspedig azért a szerepért, amelyet közvetítőként tölt be a Kelet és a Nyugat között. Az elismerést a Német Művészeti Akadémia ítélte oda a 79 éves írónak, történésznek és fordítónak, aki évtizedek óta a német fővárosban él. A fal leomlása után a zöldekhez közelálló Heinrich Böll Alapítvány elnökségi tagja volt. 5 éven át vezette a berlini magyar kulturális intézetet és sokáig egy hetilapot is kiadott, a Freitagot.
FT
Meg kell akadályozni a fejlődő világ adósságválságát – mivel Kína kölcsönökkel tömi a feltörekvő gazdaságokat. Nemzetközi együttműködésre és a tartozások átütemezésére van szükség. Ezt hangsúlyozza a szerkesztőségi állásfoglalás, kiemelve, hogy Peking 2021-re már 204 milliárd dollárt helyezett ki a 3. világ megsegítése címén, a selyemút program keretében.
Ez nem csekély összeg, igaz, sehol sincs, ha ahhoz hasonlítjuk, hogy legszegényebb államok pénzügyi kötelezettségei tavaly már 98 billió dollárt tettek ki. Így nem kell sok, hogy többen közülük fizetésképtelenek legyenek. Az erős dollár növeli a hazai valutában jegyzett adósságot. A magasabb kamatok szintén súlyosbítják a hitelek terheit. Az ukrán háború pedig a bizonytalanságokat fokozza.
Úgyhogy mindennél fontosabb, nehogy adósságválság sújtson le a globális Délre. A nyugati és kínai hitelezőknek engedményeket kell tenniük, akár még úgy is, hogy ez veszteséggel jár számukra. Új intézményi kereteket kell létrehozni – ha Pekingnek nem felel meg a Párizsi Klub, akkor a G20-ak környékén. Bele kell menni a kölcsönök visszafizetésének elhalasztásába. Mert különben csak újabb szenvedések várnak az érintett nemzetekre, így erkölcsi kötelesség megtalálni velük a pénzügyi együttműködés új útjait.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >