Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Itt az idő felvenni Ukrajnát a NATO-ba
Méghozzá Francis Fukuyama szerint, mert csak az teszi lehetővé a békét. A Stanfordi Egyetem világhírű politológia professzora szerint azonban mindennek az a kulcsa, hogy eredményes legyen az ukrán ellenoffenzíva, és hogy a szövetség a tagsággal adjon biztonsági garanciákat Kijevnek. Rámutat, hogy amíg Putyin hatalmon van, addig bármiféle „megoldás” csak arra volna jó, hogy az oroszok az átmeneti időt kihasználva megerősíték hadseregüket. Ennélfogva határozott ígéretet kell tenni, hogy Ukrajna a katonai szervezet tagja lesz, enélkül nincs tartós rendezés. Lásd az 1994-es Budapesti Memorandumot, amely szavatolta Ukrajna területi épségét, aztán mi lett a vége. Itt kizárólag az segít, ha Kijevre is érvényes lesz a híres 5. paragrafus, amely előirányozza, hogy a többiek a megtámadott ország segítségére sietnek. Más nem riasztja el a terveitől az orosz elnököt. Viszont az év végéig le lehet bonyolítani a csatlakozást. Ám ahhoz az kell, hogy az ukránok visszafoglalják Herszon és Zaporizzsja körzetet. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
ORF
Átfogó megállapodás jött létre Strasbourgban a nagy frakciók között, hogy megfúrják a 2024. második hat hónapjában esedékes magyar elnökséget. Az indítványt támogatja az osztrák EP-képviselők többsége, az Európa-ügyi miniszter viszont nem ért egyet vele, szerinte az Orbán-kormány elmozdult a jogállam ügyében, azon kívül az alapszerződés egyértelműen rendelkezik a soros elnökség betöltéséről. Továbbá nem jó az, ha pont a háború idején osztják meg ilyen törvénysértő követelésekkel a tagokat.
Ehhez képest az Osztrák Néppárt szóvivője kijelentette, hogy a magyar vezetés lábbal tipor jó néhány olyan elven, amelyből a lakosság nap mint nap profitál. De talán ébresztőnek jó lesz, ha az ország nem töltheti be a tisztséget. Az ellenzéki szociáldemokraták megbízottja azt fejtegette, hogy túl a jelképes figyelmeztetésen más céljuk is van. Az ti., hogy az olyan tagok, mint Magyarország ne lehessenek elnökök, miközben zajlik ellenük az eljárás a 7-es paragrafus alapján.
A koalíció kisebbik pártját alkotó zöldek szerint egyre rosszabbodik a magyar jogállam helyzete. Ugyanakkor a hatalomra pályázó szélsőséges Szabadságpárt EP-frakcióvezetője azt hangoztatta, hogy a lépés aggasztó a demokrácia szempontjából. A német környezetvédő Daniel Freund viszont úgy gondolja, hogy ha sikertelen a kezdeményezés, akkor Orbán Viktort ki kellene tiltani Strasbourgból arra a fél évre, mert nem szabad autokratákkal törvényekről tárgyalni.
A szóban forgó határozati javaslat jogilag nem lenne kötelező, de mutatja, mekkora a szakadék a Fidesz és az EU többi része között.
Neue Zürcher Zeitung
Az még enyhe kifejezés, hogy rossz Orbán Viktor és az Európai Parlament kapcsolata, a jobboldali-nemzeti politikus és a képviselők többsége egyenesen ádáz ellenfelek. Olyannyira, hogy az EP most el akarja vetetni Magyarországtól a soros elnöki posztot. Az ugyanis azt jelentené, hogy fél éven át a magyaroknak kellene összehangolnia és előrevinnie az európai ügyeket, viszály esetén elegyengetni az ellentéteket.
Hogy ennek miként volnának képesek eleget tenni, az sok diplomata és bizottsági munkatárs számára rejtély. Egyetlen más tagállam sem blokkolja a közös döntéseket ennyire gyakran. Ezért született az a felvetés, hogy el kell venni tőlük a megbízatást. Moritz Körner a német liberálisoktól úgy fogalmaz: kizárt, hogy az az ország irányítsa a vitákat a Tanácsban, amely folyamatosan megsérti a közösségi alapértékeket. Ez olyan, mintha a kecskére bíznák a káposztát.
Ám hiába akarnak a törvényhozók erős jelzést küldeni, ezúttal alighanem Orbán lesz az, aki utoljára nevet.
Politico
Bármennyire is valószínűtlen, de Görögország a magyar kormány oldalára állt az orosz szankciók megakadályozására. Magyarország jó ideig egyedül küzdött, ám most a görögök is szembehelyezkedtek a 11. csomaggal, amely leginkább a korábbi tilalmak kijátszását akadályozná meg. Olyan államokat venne célba, amelyek segítenek Moszkvának megkerülni az embargót.
Ám most Budapest és Athén együtt dugott botot a küllők közé, mert a hozzájárulásért cserében azt követelik, hogy Kijev vegye le érintett cégeiket, így az OTP-t a feketelistáról. A fura pár olyan kérdést lovagol meg kívánsága elérésére, amely igazából nem tartozik ide.
Egy uniós diplomata szerint amíg ők ellenkeznek, addig nem igazán lehet előrelépni más témakörökben. Ám beavatott körök megjegyzik, hogy a két kormány megítélése nem egyforma a földrészen. A magyarokkal már mindenkinek igencsak tele van a hócipője, hiszen egy sor esetben miattuk nem lehetett közös határozatot hozni Oroszország, illetve Kína ellen. Akadályozzák az Ukrajnának szánt katonai segítség finanszírozását is.
A héten azonban két olyan EU-tanácskozás is volt, ahogy a németek és mások nem akarták kipellengérezni a kerékkötőket, mert nem szeretnék tovább rontani a diplomáciai kapcsolatokat. Illetve igyekeznek elkerülni, hogy Moszkva, illetve Peking karjaiba tereljenek olyan kormányokat, amelyekről feltételezhető, hogy közreműködnek a tilalmak kicselezésében.
FT
A brit légierő korábbi marsallja úgy gondolja, hogy az F-16-osok nem fogják eldönteni a háború kimenetelét, de egyenlőbbé teszik a küzdelmet. Edward Stringer szerint Amerika növekvő kockázatvállalási hajlandóságáról tanúskodik, hogy hajlandó ilyen gépeket adni Ukrajnának. Vagyis Biden már nem fél a viszály súlyosbodásától, meg attól sem, hogy az ukránok nem képesek gyorsan elsajátítani azok kezelését. Nagyon úgy néz ki, hogy négy hónap is elég nekik hozzá.
Ráadásul a gépek műszakilag igen megbízhatóak, tehát egyelőre nem szorulnak nagyjavításra és alkatrész is bőven akad. Nagyobb kérdés, honnan lehet elegendő levegő-levegő rakétát szerezni. Az amerikai Amraam nagyon jó, de darabonként 1 millió dollárba kerül. Az európai változat pedig még drágább. Ezzel együtt fel kellene gyorsítani a szállításokat.
Keményebb dió még ennél is, hogy nehéz megszervezni a harci gépek légi támogatását, pedig mindenképpen vissza kell szorítani az oroszországi támaszpontokra az ellenséges légierőt. Itt be kell segítenie a nyugati hadfelszereléssel ellátott légvédelemnek, valamint radarfelderítésnek is. Mindkettő viszonylag olcsó és segíthet visszaszerezni a kezdeményezést a légtérben.
Ha a levegőben sikerül fölényt kiharcolni, akkor sokkal sikeresebb lehet a csata a földön. Csak éppen az akadozó nyugati támogatás korlátozza Kijev lehetőségeit és felesleges áldozatokra kényszeríti. Az F-16-osok egyelőre nem érkeznek meg, de már a hírük befolyásolja a Kreml katonai és politikai számításait.
Neue Zürcher Zeitung
Fukuyama szerint itt az idő felvenni Ukrajnát a NATO-ba, mert csak az teszi lehetővé a békét. A Stanfordi Egyetem világhírű politológia professzora szerint azonban mindennek az a kulcsa, hogy eredményes legyen az ukrán ellenoffenzíva, és hogy a szövetség a tagsággal adjon biztonsági garanciákat Kijevnek.
Rámutat, hogy amíg Putyin hatalmon van, addig bármiféle „megoldás” csak arra volna jó, hogy az oroszok az átmeneti időt kihasználva megerősíték hadseregüket. Ennélfogva határozott ígéretet kell tenni, hogy Ukrajna a katonai szervezet tagja lesz, enélkül nincs tartós rendezés. Lásd az 1994-es Budapesti Memorandumot, amely szavatolta Ukrajna területi épségét, aztán mi lett a vége.
Itt kizárólag az segít, ha Kijevre is érvényes lesz a híres 5. paragrafus, amely előirányozza, hogy a többiek a megtámadott ország segítségére sietnek. Más nem riasztja el a terveitől az orosz elnököt. Viszont az év végéig le lehet bonyolítani a csatlakozást. Ám ahhoz az kell, hogy az ukránok visszafoglalják Herszon és Zaporizzsja körzetet. Mégpedig három okból:
1. Az ukrán gazdaság aligha lehet meg a tengeri kikötők és a környező agrárterületek nélkül.
2. Ezekben az országrészekben jelentős az ukránbarát lakosság lélekszáma, ma is nap mint nap hurcolnak el onnan az oroszok másként gondolkodókat.
3. Ily módon Kijev el tudja vágni az utánpótlási vonalakat a Krím felé. Kézben tarthatná a félsziget vízellátását, viszont az orosz tüzérség nem tudná terrorizálni Herszon városát.
Célszerűbbnek látszik sakkban tartani a földrészt, semmint megpróbálkozni a visszahódításával. Ez egyben jobban illik a NATO védelmi jellegéhez is. Már nem élnek ugyanakkor a félelmek, hogy az ukrán tagság provokálná Moszkvát. Viszont kellenek olyan kormányok, amelyek hajlandóak csapatokat állomásoztatni ukrán földön.
Aligha lehetséges formális békeszerződés, ám bőven belefér olyan tűzszüneti egyezmény, mint amilyen csaknem 70 éve van hatályban a Koreai-félszigeten. De ha nem sikerül az ukrán előretörés, akkor félő, hogy lankad a nyugati támogatás és akkor alaposan megcsappannak a stabil fegyvernyugvás esélyei.
FT
Putyin gazdasága olyan, mint egy Potemkin-falu: a díszes homlokzat mögött nincsen semmi – írja a kommentár. Csak ezt nehéz bizonyítani, mert a hatalom manipulálja a számokat, de azért bajok szembeötlenek. Vlagyimir Milov, az emigrációban élő korábbi miniszter úgy látja, hogy a hatalom egészen kiválóan kezdőzi el a valóságot, ideértve a GDP alakulását, a munkanélküliséget, az inflációt, a hazai befektetéseket, valamint a rubel árfolyamát.
A Yale Egyetem két elemzője azt mondja, hogy Moszkva egyre jobban megválogatja, milyen adatokat hoz nyilvánosságra. Ami kedvezőtlen, az nem jön ki, de pl. a Valutaalap így is beugrott a manipulációnak és tényként fogadott el puszta kitalációkat. De a Kreml nem csak a háborúban veszít, hanem a gazdasági küzdelemben is.
Gurejev, a párizsi Science Po emigráns orosz tanára feltűnőnek tartja, hogy a kiskereskedelemről még közölnek számokat, ám azok arról árulkodnak, hogy csaknem 10 %-kal visszaesett a forgalom. Vagyis most már a háztartásokat is elérték a problémák. Az energiabevételek az első negyedévben nagyjából 50 %-kal estek vissza, azaz állandósul a költségvetés hiánya, jön a leértékelés, elmaradnak a befektetések, zuhan a fogyasztás.
Súlyosbítja a nehézségeket, hogy jó egy millióan elhagyták az országot, és ezt csak tetézi a demográfia alakulása. Putyin azonban a jövő év közepéig várhatóan képes lesz finanszírozni a háborút. Ha addig ki tud tartani, utána már az amerikai elnökválasztás köti le a figyelmet, és akkor a Kreml valószínűleg saját érdekeinek megfelelően tudja befejezni a hódító hadjáratot.
Daily Telegraph
Esik szét Putyin mini-NATO-ja és ezt a nyugati katonai szövetségnek ki kell aknáznia – állapítja meg vendégkommentárjában Ivana Stradner, a Demokráciák Védelméért Alapítvány kutatója. A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéről van szó, amelyet az orosz elnök a Szovjetunió széthullása után hozott létre, Örményország, Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tadzsikisztán bevonásával.
A cél hivatalosan az volt, hogy Moszkva szükség esetén segítséget nyújtson a többieknek, de ezzel adós maradt az eltelt 30 évben. Pl. amikor magára hagyta Örményországot a Hegyi-Karabah miatt kirobbant viszályban. Persze igazából arra volt jó neki az összefogás, hogy ellenőrzés alatt tartsa a társult államokat.
Így azok, miután nem tapasztaltak semmiféle kölcsönösséget, hozzáláttak, hogy másutt keressenek szövetségeseket. A felszínen persze nincs baj, hiszen a Kreml pl. most állapodott meg Lukasenkoval atomfegyverek állomásoztatásáról. Ám ez valójában a gyengeség jele. A többiek nemigen állnak be az ukrán háborúban az oroszok mögé. Kirgizisztán nemrégiben lemondta velük a közös hadgyakorlatot. Az örmény kormányfő nyíltan közölte, hogy a kilépést fontolgatják.
Ebben a helyzetben a NATO-nak vissza kell vágnia a rengeteg orosz aknamunkáért és bizonyítania kell, hogy az ellen szervezet nem más, mint üres héj, amely csakis Moszkvának jó.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >