Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
A Nyugat beszorult a félelem és a reménykedés közé, miután Erdogan meghosszabbította 20-éves uralmát
Maga a politikus választás elé került, mert vagy viszi tovább országát Oroszország felé, vagy nyitottabb lesz az alternatívákra. A nyugati szövetségesek nem szólaltak meg a választási hadjárat során, azt remélve titokban, hogy meglepetés születik és így mégiscsak véget ér az elnök összevissza uralma. Most azonban félő, hogy Ankara még jobban eltávolodik a liberális, világi Nyugattól, bár – nem túl sok alappal ugyan – de egyben abban bízik, hogy az államfő a jövőben nem udvarol a nacionalista bázisnak, hiszen többé már nem szállhat ringbe az elnökségért. Így remélhetőleg már mást is hajlandó lesz tekintetbe venni – a hatalom megtartásának szempontjain kívül. Az első próbatétel a NATO júliusi vilniusi csúcsértekezlete lesz, ahol megkérik, hogy álljon el a svéd csatlakozás útjából. A legsürgetőbb feladat azt megakadályozni, hogy Putyin karjaiba omoljon, de ez ügyben kevés nyugati diplomata derűlátó. Az eredmény nagyban függ attól, hajlandó-e az USA feloldani az embargót és újból fegyvereket szállítani a törököknek. Biden már jelezte: kész új fejezetet nyitni a kétoldalú viszonyban, de előtte még meg kell nyernie a tervnek a törvényhozás két házának vezetőit. A világsajtó a török választásokról:
Guardian
A Nyugat beszorult a félelem és a reménykedés közé, miután Erdogan meghosszabbította 20-éves uralmát. Maga a politikus választás elé került, mert vagy viszi tovább országát Oroszország felé, vagy nyitottabb lesz az alternatívákra. A nyugati szövetségesek nem szólaltak meg a választási hadjárat során, azt remélve titokban, hogy meglepetés születik és így mégiscsak véget ér az elnök összevissza uralma.
Most azonban félő, hogy Ankara még jobban eltávolodik a liberális, világi Nyugattól, bár – nem túl sok alappal ugyan – de egyben abban bízik, hogy az államfő a jövőben nem udvarol a nacionalista bázisnak, hiszen többé már nem szállhat ringbe az elnökségért. Így remélhetőleg már mást is hajlandó lesz tekintetbe venni – a hatalom megtartásának szempontjain kívül. Az első próbatétel a NATO júliusi vilniusi csúcsértekezlete lesz, ahol megkérik, hogy álljon el a svéd csatlakozás útjából.
A legsürgetőbb feladat azt megakadályozni, hogy Putyin karjaiba omoljon, de ez ügyben kevés nyugati diplomata derűlátó. Az eredmény nagyban függ attól, hajlandó-e az USA feloldani az embargót és újból fegyvereket szállítani a törököknek. Biden már jelezte: kész új fejezetet nyitni a kétoldalú viszonyban, de előtte még meg kell nyernie a tervnek a törvényhozás két házának vezetőit.
De Ankara egyelőre semmiképpen sem tér le az útról. Mindez megnehezítette, hogy bármiféle eredményre jussanak az amerikai illetékesek, akik az eltelt időszakban azt igyekeztek elérni Ankarában, hogy török cégek ne segítsenek kijátszani Moszkvának a szankciókat. De megtorlás mégsem valószínű Washington részéről, nehogy Putyin karjaiba lökje Erdogant.
Viszont bizonyos értelemben a Nyugatnak jó, hogy ő nyert, mert neki könnyebben nemet lehet mondani az EU-tagságra, mint ha Kiricdaroglu lett volna a befutó. Azon kívül utóbbi a kampány végén belengette, hogy hazaküld több millió szír menekültet, de ez nem tűnt különösebben megalapozott elképzelésnek.
Time
Annyi bizonyos a török választás után, hogy folytatódik az Erdogan-korszak, az elnöknek sikerült a túlélés az eddigi legnagyobb erőpróba során, ami figyelemre méltó, tekintve a gazdaság állapotát és a földrengés utáni teljesen elfuserált politikát. Azaz az ország változatlanul süpped bele a tekintélyelvűségbe.
Az államfő alkotmánymódosítással szilárdította meg hatalmát, lebontotta a demokratikus intézményeket, ideértve az igazságszolgáltatást, valamint a sajtót, ellenzékieket és bírálókat vetett börtönbe. Ily módon a török rendszer a svéd V-Dem Intézet szerint bekerült a földkerekség 10 leginkább autokratizálódó rezsimje közé. Már csak részben szabad. Egyértelműen a tekintélyelvű táborhoz tartozik, benne Magyarországgal, Indiával és Brazíliával.
Gonul Tol török politológus azt mondja, a tekintélyuralmi vezetők fokozzák az elnyomást, ha azt látják, hogy instabillá válik a rendszerük. Így Erdogan aligha hajlandó olyasmire, ami segítené a demokrácia visszaállítását. Inkább afelé tart, hogy már egyáltalán ne számítsanak a választások.
Az eredménynek nagy kihatása lesz a nemzetközi életre, nem utolsósorban a NATO-ra nézve, hiszen Ankara erősíti kapcsolatait Oroszországgal. De igyekszik úgy beállítani, hogy országa közvetít Moszkva és a világ között. A legtöbb elemző egyébként arra számít ugyanakkor, hogy a török vezető rábólint a svéd tagságra.
Jelentős változás készül a 3,6 szír menekült számára, mivel az államfő jelezte: több százezer lakosát kíván építeni számukra Szíria északi részén, hogy hazatérjenek. Gonul ugyanakkor úgy véli: lehet, hogy a Nyugat elnézi neki a viselt dolgait, ha Törökországban tartja a szír migránsokat.
Wall Street Journal
A jobboldali lap vezércikke szerint a török erős ember úgy nyert újabb időszakra megbízatást, hogy igen széles körű az elégedetlenség vele szemben. Ám ily módon a Nyugatnak további öt évig együtt kell élnie a nehéz természetű politikussal. Ez rossz hír az ország demokratikus jövője szempontjából, ám a NATO-szövetségesek bízhatnak abban, hogy Erdogan nem lesz annyira féktelen, most, hogy megtartotta a hatalmat.
Nagy a lázongás ellene, mivel az infláció már 43 % fölött jár, bár tavaly elérte a 85 %-ot. Az is sokakat ellene hangolt, hogy késlekedett a mentőműveletekkel a tavaly februári földmozgások után. De éveket töltött azzal, hogy a maga javára alakítsa át a politikai rendszert. Felszámolja a szabad sajtót, választási ellenfelének csupán a közösségi média marad kommunikációs csatornaként.
Az elnök kijátssza egymás ellen a Keletet és a Nyugatot. Tudja, hogy a NATO nem tekinti könnyű partnernek, de azt is: fél, nehogy Törökország a végén összeálljon Oroszországgal és Kínával. A tegnapi választás folytán a fejlett demokráciáknak meg kell alkudniuk a következő öt évben Ankarával, de ezt követeli meg a világméretű felfordulás új kora.
Die Welt
A világ vezetői sorra gratulálnak a sikerhez a török elnöknek, az Európai Néppárt vezetője viszont azt mondja, hogy ad acta kell tenni Törökország uniós belépési terveit. Weber szerint az utóbbi évek ugyan megmutatták, mennyire fontos a szoros partneri együttműködés, ám már senki sem akarja Ankara tagságát – maguk a törökök sem. Vagyis véget kell vetni a csatlakozási folyamatnak, mert az inkább gátolja, semmint segíti a kapcsolatok javítását.
Hozzátette, hogy egyeztetni kell főleg az orosz-ukrán béke, a migráció, Ciprus és a török gazdaság korszerűsítése érdekében. Viszont Ergodannak haladéktalanul hozzá kell járulnia Svédország NATO-tagságához.
Szelestey Lajos
Guardian
A kommentár úgy látja, hogy eljött az idő: Bidennek apait-anyait be kell vetni az ukrán győzelem elősegítésére. A szerző, Simon Tisdall szerint annál is inkább így van ez, mivel Zelenszkij diktálja a tempót a Nyugatnak, mind diplomáciailag, mind stratégiailag. Az USA részéről véget kell vetni a kertelésnek, mert az csak elhúzhatja a háborút. Mindent meg kell adni, amit Kijev kér.
Ég és föld a különbség az ukrán elnök bátorsága és energikussága, illetve az amerikai vezető téblábolása, határozatlansága és félénksége között. Az egyik csak a győzelemre gondol, a másik a lehetséges katasztrófán és veszteségeken tipródik. Hogy utóbbi csak megkésve és akkor sem teljes szívvel szánta rá magát az F-16-osok szállítására, az jól jelzi a problémát. Csupán a szövetségesek nyomása bírta rá jobb belátásra.
A kérdés a harcok kezdete óta lógott a levegőben, de csak márciusra dőlt el. A Fehér Ház elutasította tapasztalt amerikai tábornokok kérését is, hogy rendeljen el repülési tilalmat Ukrajna nyugati része fölött, mert ily módon civileket véd meg. Putyin és gyáva talpnyalói ugyanakkor igen ügyesen rá tudnak játszani a nyugati félelmekre.
Viszont a döntés győzelem Zelenszkij számára. Ösztönzi a saját népét, befolyásolja a nemzetközi közvéleményt és így szégyenbe hozza Scholzot, Macront és Rishi Sunakot. Hogy az USA bekeményített Tajvan kapcsán, az az ő sikere is, hiszen ráirányította a figyelmet a határok és a szuverenitás sérthetetlenségére.
Az elnöknek Blinken külügyminiszterre kellene hallgatnia, mármint hogy az orosz tamtam javarészt blöff. Putyin nem teljesen ostoba. Tisztában van vele, hogy soha nem győzhet a NATO ellen, és semmiképpen sem élné túl az atomháborút. Amerika azonban reszket, mert lanyhul a lakosság támogatása. Bidennek gyorsan és bátrabban kell cselekednie, mert nem biztos, hogy a republikánus jelölt segíteni kívánja Kijevet. Az elnök szerint a háború a szabadság és a zsarnokság küzdelmét jelenti. Így hát mindent meg kell adnia, amire Zelenszkijnek szüksége van a győzelemhez.
Die Presse
Az osztrák külügyminiszter azt közölte, hogy megválik tisztségétől, ha jövőre a Szabadságpárt szerzi meg a kancellári tisztséget. Schallenberg számára elképzelhetetlen egy olyan kormány, amelyet Kickl, az FPÖ vezére irányítana.
Úgy értékelte, hogy Oroszországgal romokban vannak a kétoldalú kapcsolatok, mert nem lehet szó bizalomról egy olyan hatalom esetében, amely pár évenként katonai erővel igyekszik a maga javára eldönteni a viszályokat.
Hangsúlyozta, hogy Ausztria csupán katonai értelemben semleges, politikai-ideológiai értelemben viszont nagyon is kiáll, ha azt látja, hogy megsértik a nemzetközi jogot, illetve az alapjogokat.
Nemzetközi kérdésekről szólva szükségesnek nevezte, hogy Ukrajnát és a Nyugat-Balkánt már a belépés előtt integrálják az EU-ba. Pl. már most meghívhatnák őket a Tanács-ülésekre. De hogy mekkora vita várható a csatlakozás ügyében, azt jelzi Lengyelország és más kelet-európai tagállamok reakciója az ukrán gabonakivitelre.
FT
Veszít a lendületéből a kínai gazdaság, miközben egyre nagyobbak az aggályok, hogy mennyire sikerül kilábalnia a válságból a járvány után. Gyengén alakul az ingatlanpiac, az ipari termelés és a fogyasztás, ez pedig megrendíti a bizalmat, hogy sikerül gyorsan növekedési pályára ráállni.
A hatóságok fél éve láttak hozzá a Covid miatt elrendelt korlátozások feloldásához. Azóta lassul az ütem és ez áresést idézett elő pl. a réznél és a vasércnél. Lefelé mennek a tőzsdei jegyzések, a kínai fizetőeszköz értékének egyhetedét elvesztette a dollárral szemben. Ugyanakkor a fiatalok körében 20 % fölé ugrott a munkanélküliség.
A kínai döntéshozók számára a kérdés, hogy csupán „csuklik” a gazdaság, vagy közbe kell lépni jelentős ösztönző lépésekkel – mondja a Morgan Stanley fő Kína-szakértője. Ezzel együtt az ország el tudja érni az idénre előirányzott 5 %-os növekedést, mert alacsony a viszonyítása alap, mivel tavaly hónapokra lezárták Sanghajt, az ország legnagyobb városát, több más metropolisszal együtt.
Következő cikk: Eljött az idő: Bidennek apait-anyait be kell vetni az ukrán győzelem elősegítésére
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >