Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Sztálin szelleme még mindig kísérti Európát, Ukrajna pont azért harcol, hogy kiírtsa a rémet
Az erősen jobboldali brit lap a Daily Telegraph egyik legnevesebb külpolitikai elemzője úgy látja, hogy Sztálin szelleme még mindig kísérti Európát, Ukrajna pont azért harcol, hogy kiírtsa a rémet. Charles Moore, aki életútjáért nemrégiben főnemesi rangot kapott, azzal tért haza Kijevből, hogy Putyin az orosz zsarnokság örököse, és a múlt keserű tapasztalatai folytán az ukránok pontosan tudják, kivel van dolguk. Az elnök teljesen kifordította a valóságot és ragaszkodik ahhoz, hogy országa az áldozat. Ám az ukrán fél látja, hogy az agresszor kétségbe vonja a nemzeti létüket, de ha teheti, akkor megfosztja őket a jogaiktól, de még az életüktől is. Kis Sztálinként már embereket deportál, kínoztat és gyilkoltat meg. Pont ezért harcolnak olyan hatékonyan. Számukra ez jóformán színtiszta matematika. Ahogy az egyik katona előadta: az orosz lakosság háromszor akkora, mint az ukrán, tehát neki legalább háromszor annyit kell megölnie közülük, hogy egálban legyenek. De még jobb, ha 15-20-at. Putyin számára viszont ez nem háború, hiszen a szemében Ukrajna nem létező ország. A hadművelet célja hivatalosan az, hogy megszabaduljanak a neonáciktól és kábszeresektől, akik valahogy birtokba vették a szomszédos területet. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Euractiv
A német zöldek arra szólították fel a kormányt, amelynek maguk is tagjai, hogy halasszák el a jövő év 2. felében esedékes magyar uniós elnökséget. Szóvivőjük azzal érvelt, hogy nem irányíthatja az európai jogszabályalkotást egy olyan ország, amely tudatosan aláássa a közösség értékeit és intézményeit. Mint mondta, a német vezetés felelőssége, hogy megvizsgálja, mennyire képes eleget tenni a Fidesz a hat hónapra szóló megbízatás követelményeinek.
Ehhez képest a szélsőséges Osztrák Szabadságpárt azt sürgeti, hogy a Nehammer-kabinet lépjen fel Magyarország oldalán, miután az Európai Parlament határozatban vonta kétségbe, hogy a magyar vezetés be tudja tölteni a posztot. Az összes többi osztrák párt megszavazta az előterjesztést, Kickl viszont az FPÖ nevében azt fejtegette, hogy a magyar fél az európai elit áldozata és meg kell védeni. A párt, amely átlag 27 %-kal vezeti a közvélemény kutatásokat, szoros kapcsolatokat ápol Orbán Viktorral. Vezére egyébiránt a „nép kancellárjának” kiáltotta ki saját magát és arra készül, hogy a 2024-es választás után átveszi Ausztria irányítását.
Forward
A jeruzsálemi Yad Vashem Intézet igazgatója úgy nyilatkozott a zsidó magazinnak, hogy Lengyelországban új mélypontot ért el a kormány próbálkozása, mármint hogy tisztára mossa az országot a holokauszt idején elkövetett bűnök ügyében. A legutóbbi incidens az volt, hogy az egyik szélsőséges parlamenti képviselő egy tudományos konferencián odavágta a mikrofont és a hangszórókat rugdosta. Így akadályozta meg, hogy megtarthassa előadását a Kanadában élő lengyel származású történész, Jan Grabowski, aki korántsem látja olyan egyértelműen pozitívnak a lengyelek háború alatti szerepét, mint a hatalom.
A honatya, Grzegorz Braun már hírhedt antiszemita kijelentéseiről és tettét elítélte a PiS, amely azonban a büntetőjog eszközeivel kíván fellépni, ha valaki azt állítja, akár tudományos dolgozat formájában, hogy a lengyel nép közreműködött a zsidóüldözésben.
Erről Dani Dayan azt mondja, hogy voltak a megszállás alatt ilyenek és olyanok is. A történteket nem törölheti el sem a jog, sem pénz, sem fizikai támadás. A múltat nem diktálhatja a jelen ideológiája. Az antiszemitizmus terjed világszerte. De ha valaki azt mondja, hogy soha többé, akkor ezt le kell fordítania a politika nyelvére.
Az amerikai Rágalmazás-elleni Liga (ADL) éppen most tette közzé felmérését, amely szerint 10 európai országban igen sokan hisznek a zsidóellenes klisékben. Ez az arány Magyarországon és Lengyelországban eléri az egyharmadot.
Daily Telegraph
Az erősen jobboldali brit lap a Daily Telegraph egyik legnevesebb külpolitikai elemzője úgy látja, hogy Sztálin szelleme még mindig kísérti Európát, Ukrajna pont azért harcol, hogy kiírtsa a rémet. Charles Moore, aki életútjáért nemrégiben főnemesi rangot kapott, azzal tért haza Kijevből, hogy Putyin az orosz zsarnokság örököse, és a múlt keserű tapasztalatai folytán az ukránok pontosan tudják, kivel van dolguk.
Az elnök teljesen kifordította a valóságot és ragaszkodik ahhoz, hogy országa az áldozat. Ám az ukrán fél látja, hogy az agresszor kétségbe vonja a nemzeti létüket, de ha teheti, akkor megfosztja őket a jogaiktól, de még az életüktől is. Kis Sztálinként már embereket deportál, kínoztat és gyilkoltat meg. Pont ezért harcolnak olyan hatékonyan. Számukra ez jóformán színtiszta matematika. Ahogy az egyik katona előadta: az orosz lakosság háromszor akkora, mint az ukrán, tehát neki legalább háromszor annyit kell megölnie közülük, hogy egálban legyenek. De még jobb, ha 15-20-at. Putyin számára viszont ez nem háború, hiszen a szemében Ukrajna nem létező ország. A hadművelet célja hivatalosan az, hogy megszabaduljanak a neonáciktól és kábszeresektől, akik valahogy birtokba vették a szomszédos területet.
Paranoid módon azt is hajtogatja, hogy a Nyugat szét kívánja verni az orosz világot. Ám a héten tartott moldovai találkozón a fejlett államok már jelezték: elegük van a moszkvai blöffből. Az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának résztvevői egymás után jelentették ki, hogy Ukrajnának helye van a NATO-ban.
Jelenlétük egyben azt üzente: el a kezekkel Moldovától (is). Ezek az országok rájöttek, hogy elszántaknak kell lenniük. Az orosz vezetőnek fogalma sincs, mitévő legyen. Az ukránok ugyanakkor érzékelik, hogy a Krím megszállása jelenti a legnagyobb sikert Putyin számára, mert ily módon megszerezte a Fekete-tenger ellenőrzését. Visszaállította a birodalmi Oroszországot. Ennélfogva még inkább vissza akarják foglalni a félszigetet. Főleg, hogy ettől az egész orosz hatalmi szerkezet összeomolhat.
Ha az ukránok győznek, az a Nyugat sikerét jelenti Viszont ha veszítenek, akkor olyasfajta erőeltolódás megy végbe, amilyet a szabad világ a 30-as évek óta nem szenvedett el.
Bloomberg
A Wagner-csoport vezére egyik legutóbbi kirohanásában burkoltan már Putyinnak is nekiesett, mondván, hogy a „boldog nagypapa istennek képzeli magát”. A legnevesebb orosz zsoldoshadsereg gazdája megalomán önmutogatásában idáig csak a védelmi minisztert ostorozta, több magas rangú tábornokkal együtt, de a haja szála sem görbült, amikor az elnöknek is nekirontott.
Aligha az a magyarázat, hogy a politikusnak kell valaki, aki ellensúlyozni tudja a hadsereget, mert attól állítólag tart az államfő. Mármint hogy a háború elhúzódása miatt védelmi erő puccsot hajt végre. Rácz András, a berlini Német Külkapcsolati Tanácstól azonban nem ért egyet ezzel az okfejtéssel.
Szerinte először is Putyin nem fél a saját fegyveres erőitől, de még Prigozsintól sem, mert annak nincs támasza az orosz elitben. Ennek megfelelően az adott pillanat igényei szerint emeli fel, vagy nyomja le a hadurat. Ráadásul már megfosztotta legfontosabb utánpótlási forrásától, mert az állam maga toboroz a háború céljára a börtönökben. Inkább a bérkatonákat dobja oda a fronton. Azaz Prigozsin is tudja, hogy teljesen függő helyzetben van.
Másfelől a Wagner-parancsnok el akarja vinni az egységeit Ukrajnából a Közel-Keletre, illetve Afrikába, mert az anyagilag sokkal kifizetődőbb. Ott ugyanis részt kaphatnak a természeti kincsek kitermelésében. És ez Putyinnak is kedvére van. Arról nem beszélve, hogy a csapatok jelenléte gerjesztheti a migrációt és az jól jöhet Európa destabilizálásához.
Viszont az nagy tragédia, hogy a zsoldosok egyre nagyobb szerephez jutnak a korszerű hadviselésben. Az amerikaiak is alkalmaztak ilyeneket Irakban és Afganisztánban. Mint ahogy a drogkartellek, hadurak, és szélsőségesek is. A háború mindig valóságos pokol, de ha zsoldosok vívják, akkor még annál is rosszabb.
FAZ
Putyin olyan, mintha bebábozódna: egyre több rossz hír éri, és úgy reagál, mintha azok egyáltalán nem érintenék, de egyre több a repedés az erős ember képén. A csapások mind közelebb jutnak a rendszer központjához, és gyorsabban és gyorsabban követik egymást. Fegyveresek törnek be a határtérségbe, már az orosz fővárost is dróntámadások érték. Az elnök azonban gyakorta meg sem szólal. Még akkor sem foglalkozik a problémákkal, amikor ellátogat a megszállt területekre.
Az ukránok oldalán küzdő oroszok viszont nyíltan beszélnek akcióikról. Márpedig ily módon aláássák az orosz alaptételt a hadsereg rettenthetetlenségéről, illetve cáfolják, hogy az orosz társadalom egy emberként sorakozna fel Putyin mögött.
Ráadásul a drónok már az orosz elit lakóhelyét, Novo-Ogarjovót is elérték – ott található az elnök munka céljára használt rezidenciája is. Azaz a fenyegetés szintet váltott, ám a propaganda szokás szerint ukrán terrortámadást emlegetett és igyekezett azt bagatellizálni. Arra nincs válasz, miként tehettek meg több száz kilométert ezek a repülő alkalmatosságok orosz terület fölött?
Tatjána Sztanovaja, a politológus azt gyanítja, hogy az államfő az oroszok hagyományos türelmére épít. A Carnegie agytröszt számára készült tanulmány szerint a hatalom semmiképpen sem szeretné, ha elterjedne a fenyegetettség érzete, mert azt nehéz volna leszerelni. Egyszerűbb mindent eltussolni. Ám annak vannak korlátai, mert a nép erős államot kíván látni, viszont az egyre zavarodottabb és tehetetlenebb.
Politico
Az USA egyik volt NATO-nagykövete óvatosságot ajánl, mivel úgy ítéli meg, hogy Kína szalámi-taktikát alkalmaz Tajvan ellen. Azaz nem rohanja le, de egyfolytában fojtogatja, hogy rákényszerítse akaratát. Ivo Dalder, aki jelenleg a Chicagói Globális Ügyek Tanácsa kutatóintézet igazgatója, kétségtelennek nevezi, hogy Peking igényt tart a szigetre, és hogy ezért kész akár még erőszakot is alkalmazni.
De nincs szüksége egy kockázatos és költséges invázióra, hiszen évek óta keríti be Tajvant, politikai, gazdasági és katonai eszközökkel és így is el tudja érni céljait. Arról nem beszélve, hogy a másik oldalon az elrettentés meglehetősen nyomatékos.
A kínaiak igazából nem is abban gondolkodnak, hogy lerohanják szomszédjukat, hanem hogy hatalmuk alá vonják. Ennek érdekében megbüntetnek minden olyan országot, amely túlságosan közel kerül Tajvanhoz. Litvánia pl. gazdasági következményekkel szembesült, amiért engedte, hogy a tajvani kereskedelmi képviselet az ország nevét használja Vilniuszban.
A befektetők látják, mi zajlik. Warren Buffet már kivonult a szigetországi chipgyártásból. Márpedig ha ő megy, akkor mások is követik. Peking legnagyobb örömére. Az amerikaiak nemigen reagálnak, nehogy provokálják a másik oldalt, ám így pont az történik, amit az megcélzott. Washingtonnak módosítania kellene a stratégiáján.
Washington Post
Fareed Zakaria arra hívja fel a figyelmet, hogy az USA-nak változtatnia kell kiindulópontján, mert az látszik, hogy a világ jelentős része nem az ő oldalán áll. A neves újságíró nem csupán abból következtet erre, hogy a török elnök szüntelenül ostorozza a nyugati világrendet, jóllehet országa a NATO-ban nagyjából 70 éve szövetséges az Egyesült Államokkal.
A háború arra világított rá, hogy a fejlődő államok legnagyobb és legerősebb képviselői mind inkább Nyugat- és Amerika-ellenesek. Idetartozik Brazília, Dél-Afrika és India is, miközben ezek az országok a margóról a világpolitika közepébe kerültek. Elég csak megnézni a gazdasági teljesítményüket.
Nacionalistábbak lettek és önmagukat sokszor a Nyugat ellenében határozzák meg. Annál is inkább, mert sok esetben egykor gyarmatok voltak. Bizalmatlanságukat csak erősíti, hogy nem hisznek Washingtonnak, azt képmutatónak és nagyképűnek tartják, amely csak másokra nézve tartja kötelezőnek a szabályokat. Ám ő maga könnyű szívvel megszegi a normákat, ha úgy hozzák az érdekei. Legyen szó akár katonai beavatkozásról, akár szankciókról.
Ez már az új világ. Az egykori gyalogok tisztté léptek elő a politikai sakktáblán. Saját maguk akarják eldönteni, hogy mit lépjenek. Kérdés, fel van-e készülve rá Amerika, hogy ilyen közegben kell mozognia.
Következő cikk: Orbán Viktor: A Kreml magyarországi helytartója
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >