Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
A kahovkai gát felrobbantása háborús bűn, ami nem maradhat megtorlatlanul
A Genfi Egyezmény eleve törvénytelennek minősíti az ilyen támadásokat, ha azok súlyos szenvedéseket okoznak a civil lakosságnak. A demokratikus világ érdekében nem szabad megengedni az efajta terrorcselekményeket. Mintegy 80 település került veszélybe, több tízezer embert kell kilakoltatni. Az előállt humanitárius válság folytán százezrek maradni ivóvíz nélkül. Lehet, hogy ez lesz a legsúlyosabb természeti katasztrófa Csernobil óta. Akár öt évig is eltarthat, amíg visszaállnak a normális állapotok a mezőgazdaságban, ráadásul az egyik legtermékenyebb termőterületről van szó. A költségek évente elérhetik az egymilliárd fontot. Az orosz cáfolat ellenére a szabad világ nagy része feltételezi, hogy ez a legújabb példa Putyin felperzselt föld-stratégiájára. Neki, ha győzelemről van szó, semmi más nem számít. Nem véletlen, hogy a rajtaütés közvetlenül az után történt, hogy a jelek szerint megkezdődött az ukrán offenzíva. Ám úgy néz ki, hogy Kijev számított rá, így ugyan néhány napig lelassul az előrenyomulás, de remélhetőleg csak kisebb mértékben, mint ahogy azt a Kreml hiszi. Viszont aligha ez az utolsó ilyen incidens. Az ukránok félnek, hogy az oroszok a levegőbe repítik a zaporizzsjai atomerőművet. A felelősségre vonáshoz megfelelő lehet a hágai Nemzetközi Bíróság, miközben a Nyugat totojázása miatt Zelenszkij úgy érzi, hogy az egyik kezét hátra kötözték, így kell harcolnia a nyugati értékekért is. Ugyanakkor veszélyes, hogy az amerikai republikánusok egyre többször hangoztatják a tűzszünet lehetőségét, mert ez a defetista hozzáállás csak lökést ad Putyinnak. A Nyugat azonban nem inoghat meg. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
EUobserver
Kovács Zoltán azonnal tollat ragadott, miután a portálon két napja az egyik liberális EP-képviselő, valamint a párizsi Science Po egyik tanára azt hangoztatta, hogy Magyarországot meg kell fosztani az uniós elnökség jogától. Az államtitkár a válasz jogával élve azt hangoztatja, hogy a vendégkommentárban megfogalmazott álláspont megfelel annak, amit az Európai Parlament nagyrészt szabadelvű, magyarellenes többsége képvisel, ám nem több vágyálomnál.
Más uniós intézményekben a felnőttnek számító politikusok aligha csatlakoznak Strasbourg politikai célzatú felhívásához, mármint hogy a magyar kormány ne tölthesse be 2024. második felében a soros elnöki tisztséget. Minden más megközelítés veszélyeztetné ugyanis az európai alapszerződéseket.
Szerinte az európai törvényhozás mindössze egy feltételezés, szélsőséges politikai vélemény, illetve magyarellenesség miatt venné el egy tagállam törvényes jogát. Ez azonban veszélyes precedenst teremtene, csupáncsak azért, mert egy hatalom bizonyos kérdésekben nem ért egyet az EP balliberális többségével.
A szóvivő kifogásolja azt is, hogy az ominózus cikk szánalmasnak és lepusztultnak nevezi a magyar demokratikus rendszert, ám ezt semmilyen bizonyítékkal nem támasztja alá. Rámutat, hogy ép és egészséges a magyar jogállam. Olyan többség támogatja, amely párját ritkítja az EU-ban.
Independent
A vezércikk olyan háborús bűnnek nyilvánítja a kahovkai gát felrobbantását, ami nem maradhat megtorlatlanul. Hiszen a Genfi Egyezmény eleve törvénytelennek minősíti az ilyen támadásokat, ha azok súlyos szenvedéseket okoznak a civil lakosságnak. A demokratikus világ érdekében nem szabad megengedni az efajta terrorcselekményeket.
Mintegy 80 település került veszélybe, több tízezer embert kell kilakoltatni. Az előállt humanitárius válság folytán százezrek maradni ivóvíz nélkül. Lehet, hogy ez lesz a legsúlyosabb természeti katasztrófa Csernobil óta. Akár öt évig is eltarthat, amíg visszaállnak a normális állapotok a mezőgazdaságban, ráadásul az egyik legtermékenyebb termőterületről van szó. A költségek évente elérhetik az egymilliárd fontot.
Az orosz cáfolat ellenére a szabad világ nagy része feltételezi, hogy ez a legújabb példa Putyin felperzselt föld-stratégiájára. Neki, ha győzelemről van szó, semmi más nem számít. Nem véletlen, hogy a rajtaütés közvetlenül az után történt, hogy a jelek szerint megkezdődött az ukrán offenzíva.
Ám úgy néz ki, hogy Kijev számított rá, így ugyan néhány napig lelassul az előrenyomulás, de remélhetőleg csak kisebb mértékben, mint ahogy azt a Kreml hiszi. Viszont aligha ez az utolsó ilyen incidens. Az ukránok félnek, hogy az oroszok a levegőbe repítik a zaporizzsjai atomerőművet.
A felelősségre vonáshoz megfelelő lehet a hágai Nemzetközi Bíróság, miközben a Nyugat totojázása miatt Zelenszkij úgy érzi, hogy az egyik kezét hátra kötözték, így kell harcolnia a nyugati értékekért is. Ugyanakkor veszélyes, hogy az amerikai republikánusok egyre többször hangoztatják a tűzszünet lehetőségét, mert ez a defetista hozzáállás csak lökést ad Putyinnak. A Nyugat azonban nem inoghat meg.
Spiegel
A német elnök azt mondta Nürnbergben az evangélikus egyház 20 ezres gyűlésén, hogy nem lehet visszalépni az Ukrajnának szánt fegyverszállításoktól. Steinmeier hozzátette, hogy igazságos békével kell lezárni a viszályt, ám az csak akkor lehetséges, ha a Nyugat továbbra is segíti a megtámadott országot. Márpedig vége az ukrán államnak, ha beszünteti a védekezést. Ugyanakkor elismerte, hogy a háború sok keresztényt súlyos erkölcsi dilemma elé állít, mert miként egyeztethető össze a béke krisztusi parancsával, hogy hadfelszerelések mennek háborús övezetbe?
Washington Post
Ukrajnában közeleg D-Day, vagyis az a nap, amely a szövetségesek 2. világháborús partraszállásának felel meg – mutat rá a kommentár. A tét ezúttal tényleg a mindent vagy semmit. Ha sikerül visszaverni az amúgy is megingott orosz hadsereget, akkor rá lehet kényszeríteni Moszkvát, hogy vessen véget az inváziónak. Ha viszont alulmaradnak a ukránok, akkor az hatalmas csapás volna a sokat szenvedett lakosságnak és veszélyeztetné a nyugati támogatást, miután egy-két NATO-állam hite már inog.
Az amerikai kormányzat szerint az offenzíva már hétfőn megindult, a fő cél az, hogy elvágják a Krímbe vezető szárazföldi hidat. A hadművelet a vártnál jobban alakult, ezért van remény, hogy a támadók tovább tudnak vonulni Mariupol, Melitopol és más orosz kézben lévő part-menti állások ellen,
A kahovkai gát felrobbantása mindkét fél számára kedvezőtlen következményekkel járhat. Az ukrán fegyveres erők körülményesebben tudják megközelíteni a Dnyiprótól délre eső területeket, az oroszok viszont csak nehezebben tudják védeni állásaikat és mozgásterük is beszűkül. Viszont az látszik, hogy egyre nagyobb a zűrzavar az orosz haderőkön belül.
Hogy Putyin miért tűri a Wagner-főnök Prigozsin kirohanásait, az maga a rejtély. Egyes hozzáértők szerint rá eleve jellemző a passzivitás. És nem szereti bepiszkítani a kezét. Még az általa kirobbantott háborúban sem.
Economist
A tekintélyes folyóirat úgy ítéli meg, hogy a háború megváltoztatja egész Európát, és alapvető eltolódást idéz elő Németország és Franciaország között. Továbbá kialakulóban vannak a földrész új politikai körvonalai. A finnek és a svédek csatlakoznak a NATO-hoz. Az EU tagjelölti státuszt adott Ukrajnának és Moldovának.
A franciák és a németek igyekeznek elemezni, hogy mindez mit jelent számukra, és próbálnak túllépni a kétoldalú ellentéteken, amelyek odáig terjedtek, hogy Párizs az ősszel lemondta a közös kormányülést.
Berlinben a háború megváltoztatta az egész gazdasági modellt, amely az olcsó orosz gázra és a kínai exportra épült. Az ország igen sok, korszerű fegyvert szállít Kijevnek, miközben nagy ráfordítással korszerűsíti saját hadseregét. Francia részről a változás nem látható ennyire, de nem kevésbé mélyreható. Felülvizsgálja, hogy mit tekint Európa részének, a szövetségeket és a biztonságot. Immár egyenrangú félnek tartja a keleti tagokat.
Párizs és Berlin is támogatja az EU bővítését, bár megy a vita, hogy épp a várható felvételek miatt miként kell átalakítani a belső működés szabályait. Az biztos, hogy ma már nem annyira meghatározó a két ország tengelye, mint korábban, de nélkülük továbbra sem lehet sokat tenni. Hogy ők ketten mennyire tudnak túllépni a vitán, az nagyban meghatározza az új Európát.
Die Welt
Rettenetes jelzést küldött Brüsszel, amikor behódolt az öt keleti tagnak és meghosszabbította az ukrán gabona importtilalmát, leszámítva a tranzitszállításokat. A lépés politikailag problémás, a szakértők mielőbbi megoldást sürgetnek. Ukrajna ugyanis igencsak rá van szorulva az agrárexportból származó jelentős bevételre és az EU támogatni kívánja Kijevet.
A Bizottság eredetileg egészen másként tervezte, csak éppen a magyar, a bolgár, a lengyel, a román és a szlovák kormány beleköpött a levesbe, mert termelőik nem tudnak vetélkedni az ukrán árakkal. Főként, hogy a háború miatt az Unió feloldotta a vámokat. Így azután Magyarország és a többiek egyoldalú beviteli korlátozást rendeltek el.
Von der Leyen tiltakozott, de azután beadta a derekát. Uniós körökből úgy tudni, hogy azért, mert az ötök nem voltak hajlandóak semmilyen kompromisszumra. Kínos a történet. Egyrészt mert a jogsértést a szervezet visszamenőleg törvényesítette. Másrészt mivel a lépés károkat okozhat Ukrajnának.
Der Standard
A két szélsőséges jobbos frakciót leszámítva az egész Európai Parlament amellett van, hogy az EBESZ küldjön megfigyelőket az őszi lengyel választásokra. Az öt nagy pártcsalád erről levélben értesítette az összeurópai szervezetet, miután attól tart, hogy a kívánnivalókat hagy maga után a szavazás demokratikus lebonyolítása. A konzervatívok, szociáldemokraták, liberálisok, zöldek és a baloldaliak indítványát nem támogatták a konzervatívok és reformereket, akikhez a PiS is tartozik. Továbbá a jobboldali-nemzeti Identitás és Demokrácia csoport sem.
A lengyel ellenzék attól tart, hogy a kormánykoalíció mindenáron ragaszkodni kíván a hatalomhoz, ezért úgy alakítja, hogy semmiképpen se veszíthessen. Egyre nagyobb az aggály, hogy fenn tud-e maradni a demokrácia. Az EP állásfoglalása szóvá teszi, hogy a napokban bizottság alakult – elvileg az orosz befolyás kiszűrésére. Ám félő, hogy igazából az ellenzéki erők győzelmét hivatott megakadályozni, miután méretre szabták a nagy rivális, Tusk ellen.
Politico
A Bizottság perbe kívánja fogni a lengyel vezetést a vadonatúj törvény miatt, mivel az a bírálók szerint sérti az alkotmányt és felhasználható az ellenzék megfélemlítésére. A testület a szerződésszegési eljárás első lépcsőjeként értesítést küldött a Jog és Igazságosságnak.
A lengyel Európa-miniszter nyugodtan reagált. Közölte, hogy először megnézik, mi a baja Brüsszelnek, majd összefoglalják a jogi és ténybeli érveket. A hatalom támogatói azt mondjk, hogy jobb volna, ha az EU inkább az azoknak a gázszerződéseknek járna utána, amelyeket Tusk miniszterelnöksége idején írtak alá Moszkvával.
A megállapodásokat még a Kreml megszállása előtt kötötték, viszont a PiS egészen ez évig vett Oroszországtól szenet. A Politico a közvélemény kutatások alapján úgy számol, hogy Kaczynskiék vezetnek, de az egész ellenzék együttvéve jobban áll. Ugyanakkor Varsó számára nem túl jó jel, hogy a bírálók közé beállt az Egyesült Államok is.
FAZ
A német Emberi Jogi Intézet szerint immár nincs akadálya annak, hogy betiltsák a szélsőséges AfD-t, mivel meg kell gátolni a párt befolyásának erősödését, és vele a rasszista és szélsőjobbos eszmevilág terjesztését. A főként a Bundestag támogatásából működő szakértői testület tanulmánya rámutat, hogy A tömörülés veszélyt jelent a demokrácia és a szabadelvű-demokratikus rend szempontjából.
Az AfD alapállása ugyanis nemzeti-völkisch. Nemzetfelfogása rasszista, nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel. Emellett működése a terrorizmus kiszűrésével foglalkozó Alkotmányvédő Hivatal szerint is aggodalomra ad okot. Ráadásul a thüringiai tartományi vezető, Björn Hocke lett a hangadó, ő pedig a nemzeti szocialiszmus híve és az erőszak uralmát hirdeti.
A törvényen kívül helyezést lehetővé tenné az Alkotmánybíróság jogértelmezése is, mert az pont arra hívta fel a figyelmet, hogy a betiltásra akkor van mód, ha az adott szervezetnek van esélye céljai elérésére. Márpedig az AfD képviselteti magát a német törvényhozásban, valamint a 16 tartományi parlament közül 16-ban.
Az elemzés úgy véli, hogy hívei akkor is aktívak maradnának, ha a párt nem működhetne legálisan, ezért tagjait meg kellene fosztani a fegyverviselés lehetőségétől, illetve követőit el kellene távolítani az állami szolgálatból.
Következő cikk: Az autokratáknak is megvan a maguk lejárati ideje, és hogy ezt most már a szerb elnök is érzi
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >