Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Tanuljunk a múltunkból!
És lám, papíron ugyan még ott voltak a határok Magyarország és az elcsatolt területek között, de Kárpátalja és a Vajdaság kivételével azóta mindenhova határellenőrzés nélkül lehet utazni. Gond nélkül lehet közös projekteket felépíteni. Egymást látogatni. Elég ok arra, hogy az évszázados traumát végre elengedjük, és elkezdjünk azon gondolkodni, hogy mi lesz a magyarok jövője. Mi is lehet a tanulság Trianonból azon kívül, hogy a csúnya nagyhatalmak megcsonkítottak minket, biztos azért, mert nem szerettek, és nem azért, mert a rossz oldalt választottuk a háborúkban?! De nem. A revíziós ideák virágoznak. Európában ismét háború dúl, és a hivatalos magyar állami propaganda megint egy népirtó rezsim propagandáját ismétli, mint egy papagáj. Béke, béke, csiripelik, de nem ám Putyinnak üzennek, hogy vonuljon ki Ukrajnából és hagyja békén a lakosságot – beleértve a kárpátaljai magyarokat –, hanem az ukránoktól akarják, hogy adjanak át területeket egy nagyhatalomnak, hisz a béke fontosabb. Kétszínűség? De még mennyire. Szomorú látni, hogy a jelenlegi magyar kormány nem tanult semmit a történelemből, és ismét a vesztes oldalára áll. Braunsteiner Kristóf (Új Szó):
Június 4-én ismét elöntötte a szomorúság a magyar népet. Mikor fogjuk már tudni magunkat túltenni Trianonon és tanulságot vonni belőle?
Jaj, Trianon. Szétlopták az országot. Megcsonkították Magyarországot. Nincs többé mennyország, csak fájdalom. Fájdalom, ami immár 103 éve lebeg a magyar nép felett, mint egy óriási fekete felhő.
De ahogy elnézem a közmédiát és a magyar ajkú közösségi médiát, ez a fájdalom már egyfajta boldogságot is ad az embereknek. Végre lehet panaszkodni, sírni és revizionista ideákat pedzegetni.
De miért nem lehet ezt a traumát végre feldolgozni?
Ma már szinte nem él senki sem, aki a trianoni békeszerződés közvetlen következményeit megélte volna. Aki ma azt skandálja, hogy vesszen Trianon, az lényegében csak valami furcsa oknál fogva képes egy csomó energiát és időt arra fordítani, hogy egy olyan traumát ismételgessen, amit a nacionalista propaganda beléoltott, de igazából nem kéne, hogy őt személyesen érintse. Miért?
A trianoni békeszerződés óta eltelt 103 év. Az első világháborúból Magyarország vesztesként került ki. Így hát nem csoda, hogy területi veszteséggel járt az ügy. Nem sokra rá aztán mégis volt egy kis revízió, amikor a második világháború kezdetén Magyarország lepaktált egy népirtó rezsimmel, visszakapott valamennyit a régi területekből, majd a nácik oldalán belépett a második világháborúba. És igen, aztán a nácik lerohanták és megszállták Magyarországot is, miután kiderült, hogy a magyar miniszterelnök a szövetségesekkel tárgyalt, és volt némi visszatartása is a zsidók kiirtásával kapcsolatban. Mégis akadt elég magyar, aki szívesen közreműködött a náci fennhatósággal, és lehetővé tette több mint 400 000 zsidó rohamos deportációját, akik 80%-a azonnal gázkamrában végezte. A náci Németország a második világháborút szerencsére elvesztette, így Magyarország ismét vesztesként került ki egy nagy konfliktusból, és a revízióban megszerzett területeket megint elvesztette. Következett a szovjet megszállás, majd a rendszerváltás, és aztán a belépés az EU-ba, amit hamarosan a Schengen-térségbe való belépés követett.
És lám, papíron ugyan még ott voltak a határok Magyarország és az elcsatolt területek között, de Kárpátalja és a Vajdaság kivételével azóta mindenhova határellenőrzés nélkül lehet utazni. Gond nélkül lehet közös projekteket felépíteni. Egymást látogatni. Elég ok arra, hogy az évszázados traumát végre elengedjük, és elkezdjünk azon gondolkodni, hogy mi lesz a magyarok jövője. Mi is lehet a tanulság Trianonból azon kívül, hogy a csúnya nagyhatalmak megcsonkítottak minket, biztos azért, mert nem szerettek, és nem azért, mert a rossz oldalt választottuk a háborúkban?!
De nem. A revíziós ideák virágoznak. Európában ismét háború dúl, és a hivatalos magyar állami propaganda megint egy népirtó rezsim propagandáját ismétli, mint egy papagáj. Béke, béke, csiripelik, de nem ám Putyinnak üzennek, hogy vonuljon ki Ukrajnából és hagyja békén a lakosságot – beleértve a kárpátaljai magyarokat –, hanem az ukránoktól akarják, hogy adjanak át területeket egy nagyhatalomnak, hisz a béke fontosabb. Kétszínűség? De még mennyire. Szomorú látni, hogy a jelenlegi magyar kormány nem tanult semmit a történelemből, és ismét a vesztes oldalára áll.
Ne hagyjuk magunkat megbolondítani a múlt sérelmeivel! Küzdjünk egy erős, egységes Európáért! Egy stabil, virágzó Európai Unióért. Ahol nem a nemzetállami elszigetelésen keresztül akarjuk görcsösen életben tartani hagyományainkat, kultúránkat, történelmünket, hanem európai embertársainkkal együtt hozunk össze egymás hagyományaira építve egy új hagyományt, az együttműködés és a boldogulás hagyományát. Ahol belátjuk, igen, Európában az utóbbi évszázadok során szinte mindenki mindenkivel volt konfl iktusban, szövetségben, háborúban, békében. De azt is belátjuk, hogy az együttélésnek ez a módszere már nem fenntartható.
Dolgozzunk azon, hogy a jövő nemzedékeinek ne legyenek ilyen nemzeti traumái, se Magyarországon, se máshol Európában!
Következő cikk: Jogsértések (1.)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >