2024. április 25. csütörtök
Ma Márk, Ányos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Taktikák

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Taktikák
EU (think0 illusztrációja)

Egyik külügyi, külkapcsolati időszakát éli éppen Boris Tadić. Nem az első, gondolom nem is az utolsó alkalommal végzi a külügyminiszter és a kormányfő dolgát. Szereti. Látszik. Meg el is várják tőle. Itthon is, külföldön is. A fontos dolgokat legjobb a legilletékesebbel megbeszélni. Szerbiában minden kétséget kizáróan ő a főnök, nem csoda hát, hogy európai barátaival ő akar tárgyalni. Másokkal is.

Párizsból Belgrádot érintve Kuvaitba utazott. Hű apródjait a kormányból és a pártból viszi magával. Ők írják alá a stratégiai, a katonai és egyéb együttműködést rendező szerződéseket. A főnök pedig begyűjti a politikai pontokat. Nagy szüksége lesz rá, neki is, pártjának is. Nem csoda hát, hogy ő folytatott megbeszéléseket Štefan Füle uniós bővítési biztossal Belgrádban, aki Mirko Cvetković miniszterelnökkel nem is találkozott – meg volt fázva a kormányfő. Az állam elnökét azonban egy nátha nem akadályozhatta meg abban, hogy Smederevóban baráti öleléssel fogadja a horvát és a szlovén miniszterelnököt. Az unió felébresztette a szerb-horvát-szlovén barátságot. Csodatevő hatása van az érdeknek. A hadügyminiszter most mondta, hogy Belgrád, Zágráb és Ljubljana közös fegyverüzletben is érdekelt. Éppen Kuvaitban. Van, aki olajra, van, aki búzára, ismét más kukoricára, uborkára vagy földgázra, van, aki tankra szakosodott. Földrajzi, éghajlati, történelmi, kulturális és egyéb adottságok kérdése.

Tehát utazgat az elnök. De nem lehet ráfogni, hogy öncélúan herdálná az ország és az adófizetők pénzét. Körültekintően és beosztással költi annak a politikának, annak a politikai furfangnak az érvényesítésére, amellyel maga köré tudta gyűjteni a mostani kormánykoalíciót. És amellyel meg akarja nyerni az új választásokat, megtartani a hatalmat.

Az Európai Unió azonban most már nem csak a Demokrata Párt csapjából folyik. Ezért egy kicsit a nyitott ajtón kopogtat, amikor nemzeti konszenzusra szólít fel az uniós tagjelöltséggel kapcsolatban. Abban igaza van, hogy tragikus melléfogás lenne, ha az idén is kiengednénk a kezünkből a tagjelölt státust. Amelyet a bővítési biztos is karnyújtásnyira látott a minap Belgrádban. Bár hozzátette, nem is túlságosan burkolva diplomáciai virágnyelvbe, hogy, ha rövid lesz a kar, meg kell toldani egy-két lépéssel. Tudja ezt jól Tadić is, de nem szeretné, ha politikai ellenfelei élveznék ezeknek a lépéseknek a hasznát. Azért üzeni az ellenzéknek, amely szombatra példátlan belgrádi nagygyűlést ígér, hogy a tiltakozás demokratikus vívmány – mit mondhat egy demokrata Szerbiában a 11 évvel ezelőtti megmozdulás után – tehát, hogy a tiltakozás demokratikus vívmány, és elvben nem kifogásolja, de a választások időpontjával való licitálás és az ultimátum-támasztás a politika infantilis megközelítése. Bármennyire nagy és jogos is az elégedetlenség, tényleg gyermekded lépés lenne a választásokkal veszélybe sodorni a tagjelöltséget. Az ellenzék viszont azt érzi, hogy a győzelem most talán érdemtelenül is az ölébe pottyanhat. A rendkívüli választások ígéretének kicsikarása akár behozhatatlan erkölcsi előnyt is szavatolhatna.

Mert az év végéig még sok minden történhet. A kedvező brüsszeli döntés mégiscsak a hatalomnak kedvezne. Őszre hazakerülhet Hágából Vojislav Šešelj is, és a jobboldalnak osztoznia kellene a szavazatokon az egykori vezérrel. Meg aztán Tadićnak is lehet még rejtett aduja. Elővarázslásában korábban nagy tehetséget mutatott a pszichológus elnök. Aki tisztában van azzal, hogy külföldi útjaival is azt üzeni népének: engem tekintenek igazi vezetőnek, velem tárgyalnak, én vagyok az európai út egyetlen letéteményese. Másrészt viszont nyilván azt is tudja, hogy ha a nép kér, adni kell neki. Most. Mert ha felkél, akkor már nem kér. Ezért sürgeti, kellő óvatossággal, a Telekom eladását. Az a majd másfél milliárdocska – euróban – a politikai túlélést jelentheti.

2011. április 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább