Ma Gál, Margit, Hedvig névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Európa a démonaival harcol
Úgy tűnik, pont akkor mutat amnéziát, amikor egyszerre több válságot kellene megoldania. Pedig Mitterrand már csaknem 30 éve kijelentette: a nacionalizmus háborút von maga után. Márpedig azt látjuk, hogy újjáéled a nacionalizmus, az EU-ra kívülről és belülről is nyomás nehezedik. A közép feltehetőleg nem rendül meg Strasbourgban, de növekszik a nacionalista képviselők aránya. Ilyen erők kormányozzák Magyarországot, Szlovákiát és Olaszországot, de előreláthatólag másutt is hatalomra kerülnek. A nacionalizmus mind inkább tűzgyűrűként veszi körül a földrészt és képes a következő években nagy károkat okozni neki. A védelem, az otthonosság és az önrendelkezés illúzióját kelti, természetes ellensége Európa, mivel az a szuverenitás egy részének feladását igényli. Viszont a nacionalizmus nem nyújt biztonságot a putyinizmussal kötött szentségtelen szövetségben. Az csak a kezdet, hogy Orbán hajbókol az orosz elnök előtt. A Kreml gyengíteni akarja az EU-t, de ha lehet, meg is buktatná. A helyzeten csak ront, ha Amerika november 5. után feladja az egységes Európához fűződő érdekeit és populista naivitásból hátat fordít a kontinensnek. A tét a következő öt évben az lesz, hogy a földrész képes-e megújulni, vagy bedarálják a nacionalista erők. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Monde
A cikk úgy mutatja be Karácsony Gergelyt, hogy az nem árulja el a kampány során, kész-e mindent bevetni a győzelem érdekében. Stílusa udvarias, de visszafogott, és csak mérsékelten kelt érzelmeket. Az elmúlt időszakban sok változást nem tudott elérni a fővárosban Orbán örökös ellenfeleként, miközben a miniszterelnök azzal töltötte az utóbbi öt évet, hogy jogi és anyagi eszközökkel igyekezett elgáncsolni az önkormányzat terveit.
László Róbert a Political Capitaltől ugyanakkor arról beszél, hogy a legutóbbi parlamenti választás óta az ellenzéki pártok csupán árnyékai önmaguknak. Egy csomó helyen most külön indulnak, országos szinten pedig beelőzte őket Magyar Péter. A Tisza elviheti az ellenzéki voksok jó részét, és a 2. helyen futhat be az EP helyeiért folyó versenyben.
A szakértő megjegyzi: már az nagy siker lenne a kormányellenes tábor számára, ha csupán egy vagy két nagyvárost veszít el. Karácsony pedig azt taglalja, hogy ellenzék mindmáig nem vonta le a két évvel ezelőtti tanulságokat, és nem végezte el azt a szellemi munkát sem, ami az ország jövőjének meghatározásához szükséges. De biztos abban, hogy nyerni fog Budapesten, amely a magyar demokrácia utolsó bástyáját jelenti.
Vitézy indulásáról úgy véli: annak az a célja a hatalom részéről, hogy zűrzavart idézzen elő az ellenzéki oldalon. A felmérések rendkívül szoros versenyt ígérnek.
The Times
Egy sor európai politikus azzal vádolja Oroszországot, hogy az alattomos módon beleavatkozik a választásba, de ezt a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli lerakatának vezetője egyáltalán nem így látja. Mindenesetre Brüsszel szerint a Kreml propagandája alaposan belejátszik abba, hogy feltehetőleg megerősödnek a populisták és nacionalisták a hét végén.
Az olyan keményen jobbos, illetve euroszkeptikus pártok, mint a Meloni-féle Olaszország Fivérei, valamint a Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés, várhatóan jelentősen előretörnek. Az olasz külügyminiszter, Tajani úgy nyilatkozott, hogy Putyin hibrid hadviselést folytat, mert próbálja befolyásolni az eredményt, illetve megosztani a Nyugatot.
Borrell, az EU külpolitikai főképviselője azt mondta, hogy meg kell védeni a választást, illetve az európai közbeszédet a rosszindulatú külső beavatkozástól. Jourová, a Bizottság alelnöke pedig úgy látja, hogy az orosz propaganda gépezet folyamatosan támadja Franciaországot, Németországot és Lengyelországot.
Ehhez képest Frank Füredi, az MCC brüsszeli főnöke azt állította: az oroszok elleni vádak csupán arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet az igazságról, mármint hogy nagy változások jönnek. Az európai elit nem hajlandó szembenézni a saját kudarcaival, inkább bűnbakokat keres, hogy fenntartsa az uralmát Európa népei felett.
New York Times
Egyetlen EP-választás nem volt annyira fontos, mint a mostani, mert ha megerősödik a szélsőjobb, akkor előtérbe kerülnének az olyan, Trump-barát vezetők, mint Orbán Viktor. Ezt fejti ki Brüsszelből Matina Stevis-Gridneff, hozzátéve, hogy már 7 tagállamban vannak hatalmon a nacionalisták. Azaz vizsgázik az egység.
A Német Külkapcsolati Tanács egyik szakértője eleve abból indul ki, hogy a szervezet nem közösen fogja alakítani a kapcsolatait az USÁ-val, ha ismét a volt elnök lesz a befutó, hanem az országok vezetői ezúttal is egyenként járulnak majd a nagy ember színe elé, hogy elnyerjék a jóindulatát.
De a választás egyébként is befolyásolja az összefogás, illetve a nacionalizmus küzdelmét. Az új EP jó és rossz irányban egyaránt befolyásolhatja a legfőbb politikai ügyeket, és ez meghatározza a földrész jövőjét. Pedig már így is rengeteg bírálat éri, pl. azért, hogy a ködös brüsszeli erőközpont magához von lényeges nemzeti jogköröket. És pl. a migránsok, valamint az identitás elvesztésének érzete miatt várhatóan sokan a szélsőjobbra voksolnak.
Ennél fogva előreláthatólag új kompromisszumot kell kötni a szélsőségesekkel, különben nem működnek a dolgok. Ám a radikálisok megosztottak és ez további instabilitást eredményez. Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport európai igazgatója nem gondolja, hogy jelen helyzetben a kormányok szuverenitásuk újabb részéről mondanának le, és így a földrész közös választ tudna adni a kulcskérdésekre.
Die Zeit
Európa középpontja az utóbbi két évben keletre és északra tevődött át, aminek nyilvánvalóan a háború az oka. A földrész szabadságát és önrendelkezését kívülről-belülről évtizedek óta nem látott veszély fenyegeti. Ennélfogva eljött Közép-Európa ideje, az érintett országok számára rengeteg múlik a választáson.
A lengyelek, a baltiak és a csehek szemében az Oroszország elleni háború annak a felkelésnek a meghosszabbítását jelenti, amelyet ezek az államok a szovjet uralom ellen vívtak. Orbán és Fico ellenben úgy döntött, hogy odahaza bevezeti a tekintélyuralmat, illetve összeáll Oroszországgal, valamint Kínával.
Úgy tüntetik fel, hogy a választás kiállást jelent Brüsszel és a „nagy demokráciák” háborús politikája ellen. Mindketten az EU ellen heccelik szavazópolgáraikat a kis államok szuverenitására hivatkozva, miközben belülről próbálják átformálni a szervezetet. Hevesen ellenzik a további fegyverszállításokat, valamint Ukrajna uniós belépését.
Frankfurter Rundschau
Több Európát sürget a vezércikk, mivel úgy ítéli meg, hogy a jobbratolódás alapjaiban rendítheti meg az uniót. Kiemeli, hogy a földrészen demokratikusak a viszonyok és ha a józan ész kerekedik felül, akkor nem jöhetnek fel olyanok, akik bagatellizálják a nemzeti szocializmust.
Ám sajnos úgy néz ki, hogy nem tűnt el a völkisch-tekintélyelvű nacionalizmus, illetve az antiszemita összeesküvés ideológiája, pedig az okozta a kontinens eddigi legnagyobb katasztrófáját. Sőt, inkább új formában kel életre.
A helyenként kifejezetten szélsőjobbos AfD riasztóan nagy támogatást élvez, habár megmutatta, hogy szét akarja rombolni a demokratikus EU-t. Sok országban nyomulnak a jobbos mozgalmak, Hollandiától Franciaországig, Olaszországtól Magyarországig. De még ezek az erők is elfogadhatatlannak tartják, amit a német Alternatíva képvisel pl a nácizmus ügyében.
Von der Leyen nyit a szélsőjobb felé, ami arra utal, hogy a taktika fontosabb számára a tartalomnál. Pedig egy csomó kérdést csakis közös erővel lehet megoldani. A választók most kijelölhetik, hogy eddig és ne tovább. Azután már a politikusok dolga, hogy populista megfontolásokból ne vegyék át a jobboldal irányvonalát. Mert különben elvesznek a világháború tanulságai.
Die Welt
A szemleíró, Dirk Schümer egyáltalán nem tartja meglepőnek, hogy az emberek elfordulnak az Uniótól. A demokrácia ugyanis hiányos, és a szervezet nem a bajok orvoslására összpontosít, hanem inkább lélektelenül piszmog, mint idáig mindig. Von der Leyen azután mindehhez hozzáteszi a magáét, amiből egyenesen következik, hogy a választási részvétel rendkívül alacsony.
A tagállamok nem tudnak megállapodni, hogy újabb területekre terjesszék ki a közös normákat, ragaszkodnak a nemzeti jogkörökhöz. Ebből fakad, hogy vezetőik büszkélkednek az európai sikerekkel, de azonnal Brüsszelre mutogatnak, ha valamilyen népszerűtlen intézkedésről vagy kudarcról van szó.
A Bizottság elnöke ugyanakkor kénytelen körbeudvarolni az erősen jobbos Melonit az újjáválasztása érdekében. A gazdatiltakozások láttán ugyanakkor vissza kellett lépnie kedvenc programja a zöld átmenet ügyében. Viszont keményebb lett a menedékpolitika, mert mind inkább az olyan keményvonalasok diktálnak, mint az olasz kormányfő, vagy a holland Wilders.
Idetartozik továbbá, hogy a papíron liberális lengyel miniszterelnök hatalmas kerítést húz a belarusz határon és Finnországhoz hasonlóan visszapaterolja az illegális migránsokat. Ebben azonban Brüsszel nem lát semmiféle problémát. Inkább tötymörög, minden jövőkép nélkül. miközben anyagilag azért jól el van engedve. Az emberek veszik az adást, ezért vagy nem is szavaznak, vagy kedvtelve az Európa-kritikus pártokra voksolnak.
Washington Post
Ishaan Tharoor azt emeli ki, hogy nyugati liberális vezetők ragaszkodnak a 80 évvel ezelőtti partraszállás örökségéhez és az évforduló kapcsán a jövővel kapcsolatos veszélyekre figyelmeztettek. Biden ugyan nem nevezte néven Trumpot, de elutasította vetélytársa kétkedését a NATO ügyében és szóvá tette azt is, hogy az gyanúsan vonzódik Putyinhoz.
Macron arról beszélt, hogy visszatért a háború, de méltónak kell lenni az egykori, hős katonákhoz, amikor vannak olyanok, akik erővel igyekeznek megváltoztatni a határokat. Mindkét nyilatkozatból a nyugtalanság csendül ki. Sylvie Kauffmann, a Le Monde publicistája ezt úgy fogalmazta meg, hogy a geopolitikai hanyatlás veszélye leselkedik a Nyugatra.
A jelek szerint a nehéz helyzetben lévő liberális elit további teret veszít. Nyomulnak a szélsőjobbos pártok, amelyek közül nem egy a neofasizmustól indult a 2. világháború után. Nem véletlen, hogy az Európai Beruházási Bank elnöke azt írta: próbatétel előtt áll mindaz, amire Európa sikerei épülnek.
Time
Ian Bremmer arra figyelmeztet: van abban kockázat, hogy Biden újabban nagyon bátornak mutatkozik Ukrajna ügyében, pl. amikor engedélyezte, hogy Harkiv környékén a védők a mindössze 20 kilométerre lévő határ túloldalán található célpontokat lőjenek. Az Eurázsia Csoport nevű elemző intézet elnöke szerint a Nyugat azért adja fel az óvatosságot, mivel az oroszok törnek előre a fronton, de a demokráciák egyébként is bekeményítenek Moszkvával szemben.
Washington úgy döntött, hogy a Kreml a legtöbbször csak blöfföl, amikor visszavágással fenyegeti Kijev támogatóit. Tény, hogy az orosz elnök nemigen tett olyat, ami nagyobb háborúhoz vezetne, ám ebbe belejátszhat, hogy a jelek szerint az USA megmagyarázta neki: meddig mehet el. Ezért azután erősödik a nyugati kockázatvállalási hajlandóság.
Azt persze nem lehet elvárni, hogy Putyin ölbe tett kézzel üljön, miközben a fejére olvassák, hogy csak hantál. Nem fog frontális támadást indítani a NATO ellen, de nő a veszély, hogy a világhálón próbálkozik agresszív akciókkal. Továbbá hogy más módon nehezíti meg a fejlett államok életét.
Azt sem lehet ugyanakkor kizárni, hogy az ukrán fél csapásainak orosz civilek esnek áldozatul (akár véletlenül történik az eset, akár szándékosan). Vagy hogy a katonai szövetség kiképzői esnek el ukrán földön. Valamennyi forgatókönyvből az eszkalálódás következne.
Der Standard
A kommentár szerint hogy a szlovák miniszterelnök visszatért a merénylet után, az jó, ám hogy első nyilatkozatában nem a kedélyek megnyugtatására törekedett, hanem az ellenzéket tette felelősség a történtekért, nos, az nagyon nem jó. Ahelyett, hogy csillapította volna az országban tapasztalható feszültséget, kiosztotta az ellenfeleit.
Vádolta a hatalommal szembeni sajtót és a külföldről finanszírozott civileket is, rájuk zúdította a dühét. Óvott attól, hogy bizonyos körök erőszakkal próbálják meg exportálni a demokráciát olyan orságokba, amelyek úgy döntöttek: a saját útjukat választják. Egyben kijelentette: az EU már nem engedélyezi, hogy a kormányoknak saját véleményük legyen, pl. a háborúról.
Vagyis bunkóként használja az ellenzékkel szemben, hogy meg akarták ölni, ezen felül beveti a külpolitikában is. A tettesnek „megbocsátott”, ám nekirontott mindenkinek, aki politikailag nem elfogadható a számára.
Guardian
Gázában változatlanul igen messze van a megállapodás, pedig minden eddiginél fontosabb lenne – hangsúlyozza a vezércikk. Nem segít az sem, hogy rengeteg a halott, és hogy a válság lassan átterjed Libanonra is. Egyelőre nincs remény sem a tűszünetre, sem a túszok elengedésére.
A palesztin áldozatok száma már a 37 ezer felé közelít, több elrabolt fogoly életét vesztette. Az izraeliek két napja egy ENSZ-iskolát bombáztak, legalább 33-an nem élték túl az akciót. A Netanjahu-kabinet már ott tart, hogy a fegyveres küzdelem a következő évre is áthúzódik.
Hírek szerint Katar – amerikai nyomásra – megfenyegette a Hamászt, hogy kiutasítja területéről a terrorcsoport ott élő vezetőit, ha azok nem fogadják el a fegyvernyugvási javaslatot. De bajok javát a palesztin civilek viselik. Ugyanakkor nap mint nap csökken a zsidó állam tekintélye és ez kihat fő szövetségesére és fegyverszállítójára, az USA-ra is.
Az elnök a héten kijelentette: minden ok megvan annak feltételezésre, hogy Netanjahu önérdekből próbálja meghosszabbítani a fegyveres viszályt. Csak éppen a szavait nem követték tettek. Pedig egyáltalán nem biztos, hogy Biden eléri a célját, azaz nem fordul még rosszabbra a háború. A Heszbollah egyre hevesebb csapásokat mér Libanonból.
Az izraeli kormányfő abban bízik, hogy mentőövet jelent számára Trump győzelme, de közben emberek halnak meg az övezetben, ahol a FAO éhínségre figyelmeztet. Mindenképpen fokozni kell az erőfeszítéseket a tűzszünet és a foglyok kiszabadulása érdekében.
Következő cikk: A magyar politika egyre erősödő újonca tízezreket vitt ki az utcára
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Atomfegyverek célba juttatására alkalmas amerikai repülőgépek érkezhetnek a kecskeméti repülőtérre
Az USA azt tervezi, hogy az orosz veszély ellensúlyozására alkalmassá teszi a kecskeméti katonai repülőteret atomfegyverek >
Orbán Viktor propagandagépezete újabb mélypontra süllyedt
Abszurd módon személyeskedővé vált Magyar Péterrel, amikor az illető lágyékát vette célba: a kormánysajtóban fő téma >
Ami a menedékjogot illeti, Európa a radikálisok csapdájában van
Menedék-ügyben Európa besétált a radikálisok csapdájába – írja Stefan Kornelius, a Süddeutsche Zeitung politikai rovatának a vezetője, aki >
"Ez meg fogja ölni ezeket az autógyártókat."
Az elektromos autókat gyártó kínai BYD elnök asszonya úgy nyilatkozott, hogy az európai büntetővámok a földrész >
Orbán Viktor tönkreteszi a gazdaságot
A jobboldali-nemzeti kormány egyre nagyobb problémákat okoz – az államosítás plafonba ütközik az EU legkorruptabb országában >
Az Európai Néppárt elnökét szidják minden irányból, vagyis akkor jól csinálja
Először is Orbán Viktor támadt neki, amikor a héten magyar gyűlölőnek nevezte Strasbourgban. Majd a zöldek >
Trump és Putyin romantikus férfibarátsága minden nappal csak veszélyesebb lesz
A korábbi amerikai elnököt persze baljós és egészségtelen kapcsolat fűzi egy sor politikushoz a világban. Elismerte, >
Ursula von der Leyen így osztotta ki Orbán Viktort
Sokan attól féltek, hogy Orbán propaganda show-t rendez, és meg is próbálta, de azután igencsak defenzívába >
Az egykori Habsburg birtok, az Orbán klán vagyonának titokzatos székhelye
Ugyanakkor a felcsúti futballstadion miatt a kormányfő ellenfelei párhuzamot vonnak Ceausescuval. Az itteni csapat szintén jól >
Magyarország nyélbe ütötte a 500 millió eurós kölcsönszerződést Észak-Macedóniával
A Bloomberg szerint ez is mutatja, Orbán Viktor mekkora befolyást élvez a Balkánon, miután igyekszik összetrombitálni >
A tartós közel-keleti békéhez rezsimváltásnak kell történnie Iránban
John Bolton, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója szerint ugyanis a mullahok nem tágítanak az Izrael elleni örökös >
Egy évvel később
A Guardian vezércikk úgy látja az eltelt egy év alapján, hogy csakis egyetlen út vezet a >