2024. december 10. kedd
Ma Judit, Loretta, Eulália névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Ezrek tüntettek Budapesten a sajtószabadságért

Ezrek tüntettek Budapesten a sajtószabadságért

Az ok:  Magyarországon a közmédia az jobboldali-nacionalista Orbán-kormány szócsövének számít. Az MTVA-székház előtt tartott demonstráción Magyar Péter azt vetette az állami rádió és tévé szemére, hogy az hazugságot és propagandát terjeszt. A feliratokon azt lehetett látni, hogy független közmédia kell, amely sem nem bal-, sem nem jobboldali, hanem csakis magyar.A tudósítás magyarázatként megjegyzi, hogy az állami televízió csupán elvétve bírálja a hatalmat, ellenben rendszeresen keményen támadja Orbán ellenfeleit. Az utóbbi években nagyon sok kereskedelmi, illetve független szerkesztőség beszüntette működését, vagy ráállt a hivataloshoz közeli irányvonalra. A Bizottság visszatérően azt vetette a Fidesz szemére, hogy az megsérti a jogállamiságot, és ez vonatkozik az igazságszolgáltatásra, a korrupció elleni intézkedésekre, a sajtószabadságra, valamint a hatalmi ágak szétválasztására is. Brüsszel legutóbb a „szuverenitásvédelmi törvény” miatt fordult az Európai Bírósághoz, mert úgy ítéli meg, hogy az sérti a szólásszabadságot, valamint más alapvető jogokat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

The Hill

 

Kétnapos budapesti látogatása után az 5 amerikai republikánus szenátor közleményben erősítette meg, hogy súlyos kifogásai vannak a magyar politika több eleme miatt. Az állásfoglalás, amelyet Pressman nagykövet x-oldalán tettek közzé, elsősorban azt nehezményezi, hogy Magyarország igen szoros kapcsolatokat tart fenn az oroszokkal, miközben a háború lassan már a 3. éve tart.

Mint írják, az is aggállyal tölti el őket, valamint sok társukat is a washingtoni törvényhozásban, hogy a magyar vezetés továbbra is figyelmen kívül hagyja a szövetségesek figyelmeztetését, és elmélyíti együttműködését Kínával.

Szintén szóvá teszik, hogy a Fidesz folytatja a demokratikus intézmények lebontását.

A nyilatkozat rámutat: közös érdek, hogy fennmaradjon a szoros kétoldalú viszony. Ezért felszólítja Magyarországot, hogy szívlelje meg, amit a partnerek a lelkére kötnek és ennek megfelelően járjon el.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

A svájci lapnak készített tudósításban Rényi Dániel és Bernáth Márkus kétségbe vonja, hogy Magyarország a paksi bővítés miatt könnyítette meg az orosz és belarusz munkavállalók számára a beutazást. A kedvezmény mindenesetre riadóztatott több uniós államot, mert attól tartanak, hogy orosz kémek ily módon simán bejuthatnak a schengeni övezetbe.

Az bizonyos, hogy az új reaktorok miatt Pakson a jelenleg ezer fős orosz kolónia akár 8 ezerre bővülhet,  és a munkálatok jó üzletet jelentenek az orosz kormánynak.  Egyben eszközül szolgálnak, hogy fennmaradjon a magyar fél függősége. Az erőmű a kétoldalú barátság ékes példája a háború idején.

Ugyanakkor a létszám felturbózása lehetőséget kínál az orosz katonai hírszerzésnek, hogy kémeket parkoltasson a városban, ahonnan azután simán továbbmehetnek bármelyik schengeni tagországba. Merényleteket követhetnek el hadiüzemek ellen, támaszpontokat figyelhetnek meg, ellenzékieket mérgezhetnek meg, továbbá politikusokat és újságírókat vesztegethetnek meg.

Arra nincs egyelőre bizonyíték, hogy a hibrid hadművelet keretében orosz felderítők Magyarországon keresztül szivárogtak be nyugatra. Ilyen célra főként Szerbiát használták idáig. Ám egyetlen uniós tag sem nyitotta ki ilyen hirtelen a kaput „idegen országokból” származó emberek előtt – fogalmaz a Bizottság, márpedig ily módon Magyarország a schengeni biztonságot fenyegeti.

Hogy miért csinálja, arra Brüsszel mindezidáig hiába várt választ, ezért a kérdés napirenden lesz a hónap középén esedékes csúcson. Amikor erről kérdezték az EP-ben, Bóka János hülyére vette a képviselőket.

Rácz András értelmetlennek tartja a paksi hivatkozást. Egyébiránt az Orbán-kormány simán kivédhette volna a vádakat, ha kiköti, hogy munkavállalási engedélyt csakis biometrikus útlevéllel lehet kapni, mert az orosz ügynökök régi okmányokkal szoktak utazni. A szakértő ezek után semmi más épkézláb magyarázatot nem talál, mint hogy a magyar vezetés gesztust kívánt tenni Moszkvának.

Orbán azzal érvel, hogy az ország erősen függ a viszonylag olcsó orosz energiától. És tény, hogy bőven van példa hajbókolásra, gazdasági függésre és bizalmas megállapodásokra.

 

Guardian

 

A Bécsi Ünnepi Hetek igazgatója úgy látja a Szabadságpárt választási győzelme után, hogy a szélsőjobb nem veheti el az emberek reményeit és emlékeit, hiába tűnik feltartóztathatalannak a  radikális hullám a földrészen. Milo Rau, aki svájci, felidézi, hogy a szélsőség immár hét európai országban részese a hatalomnak, sőt Magyarországnak, Szerbiának, Szlovákiának és természetesen Oroszországnak kvázi-autoriter kormánya van.

Az FPÖ az osztrákoknál véget akar vetni a kulturális sokszínűségnek az illiberális értékekkel, számára csakis a rézfúvós muzsika és a német popslágerek jelentik az igazi kultúrát. Ám ezzel szembe kell szállni és ehhez a művészet kínálja a megfelelő eszközt. Mellesleg a Kickl által meghirdetett Ausztria-erőd a Goebbels által kitalált Európa-erőd módosított változata.

A kulturális politikában a Szabadságpárt a magyar és a szlovák példát követné, visszafogná a „woke-rendezvények” állami támogatását, ami mostanában egyébként is nagy divat a kontinensen. Hivatalosan a pénzhiánnyal indokolják, ám itt valójában a lopakodó cenzúrát lehet tetten érni. A célpont a sokszínű, befogadó társadalom. Kelet-Európában már csaknem tökéletesen sikerült anyagilag kivéreztetni a sokszínű kultúrát.

Ám Ausztriában lehullt az álarc, amikor a választás előtt közvetlenül egy veterán FPÖ-s párttisztségviselő temetésén a részvevők az SS egyik dalát énekelték, amelyben a „Szent német birodalomról” esik szó. Az osztrákoknál a német nyelvű „ népi kultúra” 1945-ben a történelem szemétdombjára került, de most mint egy zombi, kikel a sírjából.

Ám még korai a demokrácia hattyúdalát emlegetni. A polgári szabadságjogok története másról sem szól, mint az ellenállásról, pl. a sztálinizmussal és a fasizmussal szemben. A sokszínű és befogadó társadalomnak szembe kell szállnia a veszéllyel.

 

New York Times

 

A volt izraeli védelmi miniszter szerint a világ nem értette meg, hogy mekkora veszélyt jelent Irán az egész földkerekség számára. Benny Gantz, aki egykor betöltötte a hadsereg főparancsnoki tisztét is, a Hamász támadásának első évfordulójára írott cikkében rámutat, hogy a terrorcsoport tavaly október 7-én azért látta elérkezettnek az időt a cselekvésre, mert a belső instabilitást a zsidó állam gyengeségeként értékelte.

Azt gondolta, hogy a rajtaütés után a Teherán által létrehozott gonosz tengelyének többi része, a Hezbollah, a huszik és a szíriai, iraki és iráni siíta milíciák csatlakoznak a regionális háborúhoz, amelynek célja Izrael felszámolása. Az elgondolást három tényező motiválta: a szentháborús megszállottság, a zsidó állam alábecsülése, valamint a hűség az Iszlám Köztársaság iránt.

Ami történt, ideértve azóta az iráni rakétacsapásokat, komoly figyelmeztetés, hogy az ajatollák exportálni kívánják a fundamentalista ideológiát, hegemóniát akarnak és azt remélik, hogy erőszakkal meg tudják törni az ellenfeleket.  Khameinei letörölné a térképről Izraelt, csak ő türelmesebb, de ne legyen kétség: csupán a megfelelő időpontra vár és elrendeli a támadást.

A tanulság az, hogy a világnak proaktívnak kell lennie, szembe kell szállni Iránnal, minden területen. Izrael, Ukrajna és Tajvan egyaránt előretolt demokratikus helyőrség, amelyet a felforgatás tengelye veszélyeztet. Ha bármelyik elesik, megindul a dominóeffektus. Szóval nem lehet habozni Teheránnal szemben.

 

Washington Post

 

Trump könnyen katasztrófát szabadíthat magára, miután alábecsüli a személye ellen irányuló iráni halálos fenyegetéseket – figyelmeztet David Ignatius, a biztonságpolitikai szakíró. Azért vélekedik így, mert a politikus ismét elment Butlerbe, ahol egy kampánygyűlés során csaknem merénylet áldozata lett. A titkosszolgálat is úgy látja, hogy a volt elnök felesleges kockázatot vállal, mellesleg őrületes erőfeszítésekre kényszeríti a védelmét ellátó erőket.

Pedig ha történik vele valami, az személyes és nemzeti dráma volna, ennek megfelelően ostoba és talán felelőtlen a döntése. De úgy tekinti az útra, mintha az egy pankrációs meccs visszavágója volna. Ám ily módon odavonzhat olyanokat, akik szintén megpróbálhatják megölni, nem beszélve, ugyebár, Iránról.

Márpedig ha valami történik és kiderül, hogy abban benne van Teherán keze, akkor hatalmas lenne a nyomás, hogy az USA vágjon oda. Így szoktak kezdődni a háborúk. Lásd Szarajevót 1914-ben. Amerikai illetékesek szerint a mullahok azért akarnak bosszút állni, mert az Egyesült Államok 4 éve, Trump idején likvidálta a Forradalmi Gárda elitegységének parancsnokát.

Ezért a korábbi elnöknek az ország érdekében is jobban együtt kell működnie a titkosszolgálattal.  

 

FT

 

A bosszúállás spirálja változatlanul fogva tartja Iránt és Izraelt, nagy kérdés, hogy a Teherán által indított legutóbbi rakétatámadás után mi lesz a válaszcsapás célpontja – mutat rá Lawrence Freedman, a londoni King’s College hadtudományokra szakosodott professzor emeritusa.

Ha a zsidó állam valamelyik katonai létesítmény mellett dönt, az ellenség számára ugyanúgy fel lesz adva a lecke, mint korábban. Mert vagy rakétákkal torolja meg az akciót, vagy lenyeli a békát. Biden ugyanakkor sürgette Netanjahut, hogy kímélje meg a nukleáris telepeket, azt viszont nem zárta ki, hogy az olajkutakra vagy –feldolgozókra mérjen csapást. Ebből azonban még olajválság is lehet, ha Teherán lezárja a Hormuzi-szorost.

Izrael nincs abban a helyzetben, hogy rendszerváltást csikarjon ki, arra csak az iráni lakosság képes. Mellesleg nincs is elég légvédelmi eszköze, hogy elhárítsa, ha az Iszlám Köztársaság nagy számban indít ballisztikus rakétákat.

Gázában a tűzszünet és a túszmegállapodás eléggé kilátástalannak látszik. Viszont Izrael érezheti úgy, hogy addig kell ütni a vasat, amíg meleg. Ám azt továbbra sem tudni, miként váltaná át a katonai sikereket politikai előnyökre, és hogyan menne bele olyan megállapodásokba, amelyek hosszú távon némi stabilitást eredményeznének határai számára.

2024. október 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Trump nevetséges állásfoglalása

Nevetségesnek minősítette Donald Trump Szíriával kapcsolatos állásfoglalását a New York Timesban Thomas Friedman kommentátor, aki háromszor is >

Tovább

Ki veszi át Szíria irányítását?

Az Economist elemzése azt latolgatja, vajon ki veszi át Szíria irányítását, miközben egyáltalán nem biztos a >

Tovább

Mindenszentek napja Újvidéken

A végtelenül cinikus hangnem, mellyel az államfő a határozottan fellépő tüntetőket illette, mindenesetre valóságos tendenciára mutat >

Tovább

A szír polgárháború tétje az, ki uralja az egész Közel-Keletet

Ezt állapítja meg Neil MacFarquhar, aki csaknem 30 éve dolgozik a New York Timesnál.  Hogy a lázadók >

Tovább

Az Orbánt váltó lengyelek vissza tudnak-e térni a normális állapotokhoz

Sokak szerint Magyarország minden idők legrosszabb uniós elnökségét produkálta a most véget érő félévben, de az >

Tovább

Hogyan borít Orbán kihívója

Magyarországon eddig két dolog volt biztos: a halál, és hogy Orbán győz. De csak eddig volt >

Tovább

Lehet, hogy Meloni lesz Európa aduásza Trumpnál

Bármennyire is úgy gondolja Orbán Viktor, hogy ő az amerikai politikus magától értetődő ideológiai szövetségese. Az >

Tovább

A merkelizmus tragédia Trump és Putyin korában

Ezt fejti ki a volt kancellár most megjelent emlékiratai kapcsán Andreas Kluth, aki bevallja: annak idején >

Tovább

Ez már nem a gyerekekről szólt

Veszíteni rossz. Aki folyton veszít, megsebzett lélekkel létezik, úgy él, mintha véget nem érő sötétség venné >

Tovább

Putyin a pusztításban és a kiutasításban bízik: mi lesz az ukrajnai menekültekkel?

Putyin azon van, hogy romboljon Ukrajnában és lehetőleg minél több embert üldözzön el – már jó >

Tovább

Magyarország korszakváltás előtt

Ezzel a címmel közöl kommentárt Lendvai Pál a bécsi Der Standardban Magyar Péterről, akiről azt írja, >

Tovább

Biden a saját képmutatását leplezte le, amikor kegyelmet adott a saját fiának

Ezt Trump úgy értelmezi majd, hogy szabad kezet kap az igazságszolgáltatás elleni fellépéshez – fejti ki >

Tovább