Ma Judit, Loretta, Eulália névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Megjósolni sem lehet, ki nyeri az amerikai választásokat
A Guardianben Cas Mudde bevallja, hogy fogalma sincs, ki nyeri nem egészen egy hét múlva az amerikai választást, ráadásul alighanem jó pár napot várni kell az eredményre. A Georgia-i Egyetem politológia professzora semmilyen támpontot nem talál a közvélemény kutatásokban, függetlenül attól, hogy Trump immár nyíltan autoriter és rasszista, azon kívül azt ígéri, hogy bebörtönzi ellenségeit, a bevándorlókat pedig kannibáloknak nevezi. A jobboldali Wall Street Journal vezércikke ugyanakkor szokatlan módon elmarasztalja Trumpot, éspedig azért, mivel az egy interjúban briliáns diktátorként emlegette Putyint és Hszit. Az ellenfelek, akiknek most hízeleg, a szövetségesei lettek és nyomulnak. A volt elnök nem az az önjelölt Hitler, mint akinek a demokraták beállítják, de az biztos, hogy a világ önkényurai a gyengéjét jelentik. Már csak emiatt is kérdéses, milyen külpolitikát folytatna, ha ő nyer november 5-én. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Guardian
Cas Mudde bevallja, hogy fogalma sincs, ki nyeri nem egészen egy hét múlva az amerikai választást, ráadásul alighanem jó pár napot várni kell az eredményre. A Georgia-i Egyetem politológia professzora semmilyen támpontot nem talál a közvélemény kutatásokban, függetlenül attól, hogy Trump immár nyíltan autoriter és rasszista, azon kívül azt ígéri, hogy bebörtönzi ellenségeit, a bevándorlókat pedig kannibáloknak nevezi.
Az persze nem kétséges, hogy a több szavazatot Harris szerzi meg, csak éppen bizonytalan, hogy elég lesz-e az előnye, mármint hogy az elektori testület többségét is maga mellé állítsa. Ott inkább a republikánus jelöltnek áll a zászló, noha ezt a grémiumot annak idején arra hozták létre az alapító atyák, nehogy populista elnöke legyen az országnak.
A billegő államokban teljesen fej fej mellett halad a küzdelem. Trump főleg a vallásos fehér szavazókat tudta maga mellett felsorakoztatni, de mind több spanyol anyanyelvű is őt támogatja. Az ellenzék számára a nagy gondot a fehér asszonyok jelentik, mert azok sokkal liberálisabbak, mint elődeik.
Harris tábora jóval színesebb, de nehezebb mozgósítani. Bajt okozhat az alelnök számára, hogy elpártolnak tőle a Latin-Amerikából bevándoroltak, az afro-amerikaiak pedig nem hajlandóak egy nőre voksolni. Emellett Gáza ellene hangolta az arab és a muzulmán szavazókat.
Szinte teljesen biztos, hogy ha nem Trump nyer, egy sor óvás következik. De a káosz sem kizárt. Fokozódnak az aggályok, hogy a vége erőszak lesz. Új lázadás azonban aligha valószínű, mint ahogy polgárháború sem. Mindazonáltal a feszültség még jó sokáig el fog tartani.
Wall Street Journal
A jobboldali újság vezércikke szokatlan módon elmarasztalja Trumpot, éspedig azért, mivel az egy interjúban briliáns diktátorként emlegette Putyint és Hszit. Az ellenfelek, akiknek most hízeleg, a szövetségesei lettek és nyomulnak.
A volt elnök nem az az önjelölt Hitler, mint akinek a demokraták beállítják, de az biztos, hogy a világ önkényurai a gyengéjét jelentik. Már csak emiatt is kérdéses, milyen külpolitikát folytatna, ha ő nyer november 5-én.
A szabadságszerető emberek nem szeretik, amikor hízeleg a kínai államfőnek, aki sikeresen, „vasököllel” terrorizálta népét. Mert lehet, hogy Hszi okos fickó, ám ahhoz, hogy csupán könyörtelenség kell, hogy bárkit, bármikor letartóztass, vagy kiiktass. De Trumpnál feltűnő, hogy a hazai ellenfeleiről rosszabbakat mond, mint azokról, akik tömegesen vetnek börtönbe embereket, illetve olyan háborút kezdenek, amely tízezrek életét oltja ki.
Az általa magasztalt zsarnokok minden eddiginél szorosabban együttműködnek. Csökkent az amerikai katonai előny velük szemben. Ezt azonban Trump nemigen ismeri el. A hízelkedésnél és a kiszámíthatatlanságnál többre lesz szükség helyreállítani az USA elrettentő képességét, egyébiránt az magában foglalja az újrafegyverkezést és a megbízható szövetségeket is.
Megnyugtató volna, ha Trump legalább egyszer kijelentené, hogy ezek a diktátorok veszélyesek és a szabadság ellenségei. Kezdhetné azzal, hogy sürgeti az igazságtalanul bebörtönzött lapkiadó, Jimmy Lai elengedését Hongkongban. Az üzenetet az egész világ meghallaná.
Következő cikk: Grúzia lehangoló módon Moszkva pályájára áll rá
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Trump nevetséges állásfoglalása
Nevetségesnek minősítette Donald Trump Szíriával kapcsolatos állásfoglalását a New York Timesban Thomas Friedman kommentátor, aki háromszor is >
Ki veszi át Szíria irányítását?
Az Economist elemzése azt latolgatja, vajon ki veszi át Szíria irányítását, miközben egyáltalán nem biztos a >
Mindenszentek napja Újvidéken
A végtelenül cinikus hangnem, mellyel az államfő a határozottan fellépő tüntetőket illette, mindenesetre valóságos tendenciára mutat >
A szír polgárháború tétje az, ki uralja az egész Közel-Keletet
Ezt állapítja meg Neil MacFarquhar, aki csaknem 30 éve dolgozik a New York Timesnál. Hogy a lázadók >
Az Orbánt váltó lengyelek vissza tudnak-e térni a normális állapotokhoz
Sokak szerint Magyarország minden idők legrosszabb uniós elnökségét produkálta a most véget érő félévben, de az >
Hogyan borít Orbán kihívója
Magyarországon eddig két dolog volt biztos: a halál, és hogy Orbán győz. De csak eddig volt >
Lehet, hogy Meloni lesz Európa aduásza Trumpnál
Bármennyire is úgy gondolja Orbán Viktor, hogy ő az amerikai politikus magától értetődő ideológiai szövetségese. Az >
A merkelizmus tragédia Trump és Putyin korában
Ezt fejti ki a volt kancellár most megjelent emlékiratai kapcsán Andreas Kluth, aki bevallja: annak idején >
Ez már nem a gyerekekről szólt
Veszíteni rossz. Aki folyton veszít, megsebzett lélekkel létezik, úgy él, mintha véget nem érő sötétség venné >
Putyin a pusztításban és a kiutasításban bízik: mi lesz az ukrajnai menekültekkel?
Putyin azon van, hogy romboljon Ukrajnában és lehetőleg minél több embert üldözzön el – már jó >
Magyarország korszakváltás előtt
Ezzel a címmel közöl kommentárt Lendvai Pál a bécsi Der Standardban Magyar Péterről, akiről azt írja, >
Biden a saját képmutatását leplezte le, amikor kegyelmet adott a saját fiának
Ezt Trump úgy értelmezi majd, hogy szabad kezet kap az igazságszolgáltatás elleni fellépéshez – fejti ki >