Ma Judit, Loretta, Eulália névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A vágy az erős ember után: Donald Trump nagy választási győzelme új korszakot hirdet
Új korszakot harangoz be Trump nagy választási sikere: itt az igény az erős emberre, aki védelmet ígér, illetve azt, hogy akadály nélkül véghez viszi politikai programját. De a lényeg, hogy legyen tömeg, amely őt akarja és tőle várja a megoldást félelmeire, illetve vágyaira. Enélkül nem megy. Ezt fejti ki Markus Bernath, a Neue Zürcher Zeitung külpolitikai szerkesztője. Az emberek 40 ezer éve mindig erős kezű vezetőt akarnak, amikor baj van. Pont ezt használják ki az olyan diktátorok, mint Putyin és Hszi, a megválasztott illiberális vezetők, lásd Orbánt, továbbá a jobboldal-nemzeti, törvény-és-rend-kormányok vezetői, mint Meloni és Le Pen. Két követelményt kell teljesíteniük: hozzáértést és tekintélyt kell mutatniuk. De pont itt van a bibi: miként hihetik Trump szavazói, hogy megoldja a gondjaikat, hogy ismeri a mindennapjaikat? Megbocsátják neki jellembeli hiányosságait, az erkölcstelenségét, a tisztességtelenségét. Ünneplik, hogy megszegi a tabukat. A bátorság és a hitelesség bizonyítékát látják benne. Az ellene emelt vádak mögött sötét erők összeesküvését gyanítják. Merthogy az erős ember leegyszerűsíti a világot: ellenségeket kreál, majd védelmet ígér ellenük. Ugyanezt csinálja Putyin és Hszi is. Új ököljog uralkodik a világban a szakértelem és a feddhetetlenség helyett. A társadalmi és gazdasági bajokat tükrözi vissza az igény a tekintélyelvű vezetés iránt. De az erős ember torzképet nyújt a valóságról. Az emberek képtelenek megbirkózni a gyors egymásutánban következő válságokkal. És akkor még ott van a digitális világ. Megrendült a bizalom, hogy a liberális demokrácia képes szavatolni a jólétet. A populisták azt ígérik, hogy véget vetnek a nehézkes döntéshozatalnak, amely ráadásul sokszor csupán csekély eredményt hoz. De talán az egyetlen alkalom, amikor Trump tényleg erős emberként viselkedett, az volt, amikor az ellene elkövetett merénylet után, vérző füllel a magasba emelte az öklét. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
A nagyobbik osztrák kormánypárt 75 kérdést intézett a parlament alsóházának új, FPÖ-s elnökéhez, miután az a minap, első külföldi vendégeként Orbán Viktort fogadta a Ringen. A Néppárt a többi közt tudni szeretné, hogy Rosenkranz miért vitette ki az uniós zászlókat a közös fotó helyszínéül szolgáló teremből.
Azon kívül miként lehetett a tárgyaló delegáció tagja Kickl pártelnök? Mellesleg rajta kívül csakis párttársai kaptak helyet a küldöttségben, ezért az ÖVP arra is kíváncsi, ezt meg mi indokolta, miután így az a benyomás támadt, hogy pártrendezvényről van szó, nem pedig az alsóház első emberének programjáról.
Azt is tisztázni kívánják a konzervatívok, milyen új ismereteket hozott Rosenkranz számára a találkozó. A lap megjegyzi, hogy mind a Fidesz, mind az FPÖ a Patrióták-frakció tagja Strasbourgban. Egyébiránt pedig Orbán és Kickl Bécsben nyilatkozatot írt alá.
Neue Kronen Zeitung
A legnagyobb osztrák, jobboldali bulvárlap szerint önmagában nem lenne tragédia, hogy Orbán Viktor felkereste a t. Ház elnökét Bécsben, hiszen egy szomszédos ország kormányfője, aki emellett jelenleg ellátja az EU soros vezetői tisztét is. Ám ahogy megszervezték a látogatást, az katasztrofális jelképet sugallt.
Rosenkranz ugyanis, akinek semlegesnek kellene lennie a hazai politikában és a frakciók közötti bizalmat kellene erősítenie, továbbá gondoskodnia kellene a tisztességes vitáról, pártpolitikai rendezvény céljára használta az intézményt. Száműzte az uniós lobogót, erre a hivatalos magyarázat az, hogy csupán kétoldalú egyeztetésről volt szó.
Tessék elképzelni: az EU elnöke megengedi, hogy kivigyék az aranycsillagos, kék zászlót. A házigazdának meg nem jut eszébe, hogy ez éktelen provokáció. Úgyhogy mostantól kezdve csak ne tiltakozzon, ha ismét Európa ellenességgel vádolják. Mert ez az esemény pontosan az volt.
Annál is inkább, mivel a rendezvény végén Kickl kiadta Orbánnal a Bécsi nyilatkozatot, mintha ő lenne a kancellár.
Der Standard
Magyar Péter most első ízben egyértelműen vezet Orbán Viktor előtt – számol be Budapestről a legújabb közvélemény kutatás eredményéről Gregor Mayer. Igaz, a felmérés még az amerikai elnökválasztás előtt készült, és Trump sikere erősítheti a kormányfő pozícióit.
A Tisza Párt vezére a magyar belpolitika emelkedő csillaga. Úgy néz ki, hogy egyetlen hónap alatt megfordította a közhangulatot. Ám a keddi választás után Orbán dagad a felsőbbségi érzéstől. Hiszen az utóbbi években kiépítette a kapcsolatot a republikánus politikussal. Hasonlóan vélekednek a tekintélyuralmi kormányzásról, a migrációról és az őskonzervatív értékekről.
A kérdés az, hogy Magyarország számára lesz-e valami haszna Trump és Orbán barátságának. Az erősödő tengerentúli protekcionizmus és a vámháború ugyanis hatalmas károkat okozna az amúgy is sebezhető magyar gazdaságnak. Az új elnök Kína-ellenes álláspontja is hamarosan ütközőpont lehet, miután a magyar vezető igencsak Peking-barát politikát folytat.
Die Welt
A brüsszeli tudósító úgy véli, hogy a szabad világ szégyellheti magát, amiért kudarcot vallott a budapesti csúcs Ukrajna támogatása ügyében. Az orosz hadsereg nyomul előre, ám a szövetségesek csupán annyi fegyvert küldenek, amennyivel az ukrán hadsereg a víz fölött képes tartani magát. Ez méltatlan, ugyanakkor végzetes következményekkel jár – mutat rá Christoph Schiltz.
Az ukránok a falnak szorultak, az ellenség csak októberben 490 négyzetkilométernyi területet foglalt el, amire egy éve nem volt példa. Keleten küszöbön áll az ellenséges áttörés. Ehhez képest Zelenszkij semmi érdemi ígéretet nem kapott a magyar fővárosban. Aki tudni akarja, merre visz Ukrajna jövője, az hallgasson oda, mit mond Orbán. Mert igaza van, amikor arról beszél, hogy az európaiak nem tudják fenntartani a segítséget Washington közreműködése nélkül.
Ráadásul szavának súlya van, mert valószínűleg ő az egyetlen a földrész vezetői közül, aki pontosan tudja, mire készül az új elnök. Ha utóbbi feltételei mellett jön létre fegyvernyugvás, az hosszútávon jelentős ukrán területvesztéssel jár együtt, miközben az ukrán államfő úgy látja, hogy ők Európáért is szabadságharcot vívnak.
A Nyugat hozzáállása azt jelenti, hogy a lopakodó halál fokozatosan éri utol az ukránokat.
Guardian
A vezércikk szerint Trump elsöprő győzelme ébresztő a haladó pártok számára, amelyek megfeledkeztek a szavazópolgárok gondjairól. A tanulságokat most elemezni kell, szembesülve néhány kellemetlen igazsággal. Az egyik az identitáspolitika: az ti., hogy ha valaki bármelyik faji vagy vallási közösséghez tartozik, még nem jelenti automatikusan, hogy támogatja a baloldal programját.
Azon kívül az elit által felülről diktált politika elidegenítheti az átlagpolgárt, aki számára alighanem a magas árszint, a gazdaság, az állás és a biztonság határozta meg, hogy kire voksol. Viszont sajnálatos módon sokan elutasították közülük, hogy színes bőrű nő legyen az elnök. Itt azonban Biden és a Demokrata Párt is jókora pofont kapott.
Merthogy nem értették meg, honnan jön az amerikaiak legalább fele. Harris pozitív képet sugárzott, ám ez nem vágott egybe a tömegek örömtelen, szomorú mindennapjaival. Azzal, hogy az infláció tönkreteszi az életszínvonalat, hogy drága az élelem, és az olcsó munkaerő beáramlása folytán a biztos állás olyan, mint a fehér holló. Meg hogy a jelenlegi kormányzat nem gondoskodik az emberekről. Hasonló sérelmek hozzák fel az európai populista pártokat is.
Porlad a bizalom az olyan intézmények iránt, mint az igazságszolgáltatás és a sajtó. Trump rájött, hogy a minőségi média már nem hat. Inkább népszerű podcastereket és beszélgetős rádiókat keresett fel a kampány során. Lehetőleg kerülte a nagy interjúkat és a fő műsoridőbe szervezett vitákat. Inkább a hangos tömeggyűléseket részesítette előnyben.
Beszédeiben szándékosan baljós képet festett, ami ellentétben áll Harris bizakodó felfogásával. Az áldozatiság, az igazságtalanság érzete és a bosszú rímelt a nemzet savanyú hangulatával. A nép elhitte, hogy az elnök harcolni fog érte. Ám továbbra is alapvető veszélyt jelent Amerika és a világ számára. Lehet, hogy egy ponton a nyugati demokráciáknak szakítaniuk kell az Egyesült Államokkal. Trump alkalmatlan a tisztségre. Nem kell sokáig várni, hogy ennek bizonyságát adja.
Bloomberg
Max Hastings azt jósolja, hogy aligha ér jó véget Európa harca a Tegyük Újra Naggyá Amerikát-mozgalommal, nem kedvezőek a nyugati biztonság kilátásai. A Daily Telegraph volt főszerkesztője emlékeztet arra, hogy az USA már nem hajlandó tovább fizetni a számlát ezen a területen.
Új korszak készülődik, az öreg kontinens bizonyosan még jobban eltávolodik Amerikától, mint Pearl Harbor óta bármikor. Ha Trump valóban együttműködik Oroszországgal Ukrajna ellen, az nem sok jót ígér a NATO jövője és a nyugati kollektív biztonság szempontjából. A washingtoni külpolitikát a következő években a Kínával fennálló stratégia vita szabja meg.
Ám az amerikai segítség nélkül az ukránok sorsa megvan pecsételve. Megcsappan a harci kedvük is, hiszen látják, hogy egyre kevesebb fegyvert kapnak. Trump győzelme bizonyosan a vereségüket jelzi.
Ám ha az európai nemzetek a tisztességes politika mellett kötelezik el magukat, akkor többet kell költeniük saját védelmükre, illetve nagyobb segítséget kell adniuk Kijevnek. Az autokrata fenyegetés közben fennmarad. Jelenleg von der Leyen a legfontosabb vezető a kontinensen. Ő igazi védelmi szövetséget akar, továbbá a védelmi ipar szorosabb együttműködését és észszerűsítését. De az űrt e pillanatban semmi sem tudja kitölteni, ha Amerika hátat fordít Ukrajnának, illetve a NATO-nak. Meg kell győzni a republikánusokat, hogy miközben az USA marad a legfőbb hatalom a világban, szövetségesekre azért szüksége van.
Bloomberg
Még jobban összefog Amerika legnagyobb ellenségeinek szövetsége – Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea egyre több fegyvert állít elő és mind többször használja is azokat – hívja fel a figyelmet Hal Brands, a Johns Hopkins Egyetem professzora. Az együttműködés kiterjed arra, hogy gyárakat építenek egymás országaiban, Peking mikrocsipeket, szerszámgépeket és más részegységeket ad az orosz hadiiparnak, és lehet, hogy az érintett üzemekben már észak-koreai munkások dolgoznak a szalag mellett.
Még zavaróbb, hogy technológia átadása új szintre lép. Moszkva állítólag besegít Phenjan rakéta-, műhold- és fegyverkezési programjába. Emellett ezek az autokráciák tanulnak egymástól. Amikor Irán áprilisban légitámadást intézett Izrael ellen, koppintotta, amit az oroszok csináltak Ukrajnában. És bizonyos, hogy Kína figyeli az ukrajnai háború fejleményeit, mert látni igyekszik, miként lehet kivédeni a drónokat és rakétákat egy amerikai-kínai viszály esetén.
Amerika úgy tudná a legjobban megtorolni, hogy Észak-Korea beleártja magát az ukrajnai harcokba, ha rá tudná venni Dél-Koreát: szállítson több tüzérségi lőszert Kijevnek. Viszont Izrael megmutatta az orosz légvédelem sebezhetőségét, amikor Iránban megsemmisített egy sor ilyen üteget.
Ha Putyin a győztes békéjét kényszeríti rá az ukránokra, az nem csupán a megtámadott ország számára lesz tragédia. Egyben a tekintélyuralmak diadalát jelenti, és mutatná, mit tudnak elérni közösen ezek az országok. Az autokráciák mind inkább egy irányba húznak és ez egyre jobban emlékeztet egy háború előtti helyzetre. Ennélfogva a demokráciáknak is készülniük kell.
FT
A Carnegie Békekutató Intézet berlini Oroszország-Eurázsia Központjának vezetője arra számít, hogy a Moszkva és a Nyugat közti bizalmatlanság azután is fennmarad, ha Trump már nem lesz elnök. Gabujev úgy érzékeli: Putyin számára az a rendezőelv, hogy harcoljon az USA és szövetségesei ellen. Az államfő azt várja, hogy következő évek csupa ajándékot hoznak neki, mind Ukrajnában, mind másutt.
A szövetségesek részéről az a fő aggály, hogy az amerikai politikus drasztikusan visszafogja a megtámadott ország támogatását. A szerző nem tartja kizártnak, hogy az Egyesült Államok elfogadja az orosz követelést, mármint hogy az ukránok vessék alá magukat Oroszországnak.
Ám belemehet Putyin belemehet számára félmegoldást jelentő megállapodásba is, mert idő kell neki, hogy újjászervezze a hadsereget. Trumptól azt reméli, hogy vele jobb egyezséget tud nyélbe ütni. Viszont nem fogja ott hagyni Pekinget, még akkor sem, ha az új elnök részéről az esetleg nyitás erősíti Moszkva pozícióit Kínával szemben. Mert úgy véli, hogy Hszi tovább marad hatalmon, mint következő amerikai kollégája.
Végül pedig a Kreml szemében politikai adománnyal ér fel, hogy Trump visszatérte megosztja Európát és felbátorítja populista jobboldalt. Ugyanez igaz arra is, hogy az USA várhatóan befelé fordul és a saját bajaival nyüglődik.
The Times
A lap diplomáciai-védelmi szakértője úgy látja, hogy egyszerre öt tényező is korlátozza Trump befolyását a világban. Először az események kicsúszhatnak az ellenőrzés alól és keresztülhúzhatják a leendő elnök számításait. Mert pl. az USA háborúba keveredhet a Közel-Keleten. Azon kívül Putyin vérszagot érez és ki akarja aknázni az előnyét Ukrajnában. Ám ennek megvan a maga kockázata, ha az elnök túljátssza szerepét, vagy ha amerikai kollégája mindenképpen egyezséget kíván nyélbe ütni.
További akadály, hogy az USA katonai ereje meggyengült. A Pentagon éppen azért nem küldi a megígért harceszközök egy részét Kijevnek, mert pl. úgy gondolja, hogy neki sincs elég Patriot rakétája. Ez pedig visszaüthet, ha netán kitör a nyílt összecsapás Kínával.
Magyarország hízeleg Trumpnak, más kormányok viszont vonakodnak növelni katonai költségvetésüket, így a NATO-nak nagy erőfeszítéseket kell tennie, hogy nagyjából a jelenlegi formájában maradjon fenn a szervezet – mutat rá a brit fegyveres erők elemző intézetének egyik munkatársa.
Az elnök kezét az is megköti, hogy az amerikai államadósság már a GDP 123 %-ánál jár, és csak nő, ha a politikus adót csökkent. Csak a kamatokra a kiadások 17 %-a megy el. Végül pedig visszaüthet a kamatemelés folytán lehetséges kereskedelmi háború. Ez esetben ismét megugorhat az infláció, az érintett országok válaszintézkedései pedig szétverhetik az Egyesült Államok szállítási láncait.
Reménytelen rákényszeríteni más államokra az akaratodat, miközben csökkented a barátaid számára nyújtott védelmet, jóformán körkörös kereskedelmi háborúskodásba bonyolódsz és azt várod, hogy a geopolitikai versenytársak fedezzék az adósságaidat. Így most még inkább fel van adva a lecke, ha Trump valóban naggyá akarja tenni Amerikát.
Daily Telegraph
Richard Kemp úgy ítéli meg, hogy Irán háborút akar az Egyesült Államokkal. Merthogy az ajatollák múlt szeptemberben kiadták a parancsot: meg kell ölni Trumpot. A merénylet terve, amit az amerikai igazságügyi tárca is megerősített, casus bellit jelent. Az ügyben letartóztattak egy afgáni bevándorlót, írja Richard Kemp, aki a brit hadsereg egyik hadműveletének vezetője volt egykoron Afganisztánban.
Az Iszlám Köztársaság négy éven át élvezte, a Biden-féle megbékítési politika minden előnyét, ezért nem akart belenyugodni, hogy ellenfele netán visszaköltözik a Fehér Házba. Ám ez visszacsapásért kiált, le kell fejezni a rendszert. Annál is inkább, mert annak szövetségesei csaknem 200 támadást követtek el amerikai egységek ellen Irakban, Szíriában és Jordániában. A Hamász október 7-én több mint 40 amerikai ölt meg és 12-őt elhurcolt.
Közben Teherán kihasználta a demokrata kormányzat enyhekezűségét és már csupán karnyújtásnyira van az atomfegyver kifejlesztésétől. Amerikának meg kell adnia minden harceszközt Izraelnek, hogy az megsemmisítse az iráni nukleáris programot.
Guardian
Az előrehozott német választás kulcsfontosságú lesz abból a szempontból, miként reagál Európa Trump megválasztására – hangsúlyozza a szerkesztőségi vélemény. Talán a Trump okozta sokk ráébresztik a földrészt, hogy nem halogathatja tovább a dolgot.
A berlini koalíció azért dőlt be, mert a liberálisok nem voltak hajlandóak belemenni a kiadások növelésébe a halódó gazdaság újraélesztésére, illetve Ukrajna megsegítésére. A franciáknál pedig a gyenge kisebbségi kormány instabilitást eredményez. Ez a kettő messze nem ideális, amikor a tengerentúlon a leendő elnök új korszakot hirdet az ukrajnai háborúban, illetve revolverezi az EU-t a kereskedelem ügyében.
A német gazdaság szempontjából létveszélyt jelent az orosz agresszió, a veszedelmes kínai vetélytárs felbukkanása, valamint az, hogy Amerika a protekcionizmust részesíti előnyben. Az FDP vezére ugyanakkor idáig Brüsszelben is hangadó volt, amikor ellenezte a közös adósságfelvételt, ezzel pedig gátolta az olyan kérdések megoldását, mint a zöld átmenet.
Németország és Európa gazdasági modellje kulcstéma lesz az új Trump-korszakban – Ukrajna sorsa és a szélsőjobb felemelkedése mellett. Ám az már más tészta, hogy a soron kívüli német választás változtat-e a berlini politikán.
Következő cikk: Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Trump nevetséges állásfoglalása
Nevetségesnek minősítette Donald Trump Szíriával kapcsolatos állásfoglalását a New York Timesban Thomas Friedman kommentátor, aki háromszor is >
Ki veszi át Szíria irányítását?
Az Economist elemzése azt latolgatja, vajon ki veszi át Szíria irányítását, miközben egyáltalán nem biztos a >
Mindenszentek napja Újvidéken
A végtelenül cinikus hangnem, mellyel az államfő a határozottan fellépő tüntetőket illette, mindenesetre valóságos tendenciára mutat >
A szír polgárháború tétje az, ki uralja az egész Közel-Keletet
Ezt állapítja meg Neil MacFarquhar, aki csaknem 30 éve dolgozik a New York Timesnál. Hogy a lázadók >
Az Orbánt váltó lengyelek vissza tudnak-e térni a normális állapotokhoz
Sokak szerint Magyarország minden idők legrosszabb uniós elnökségét produkálta a most véget érő félévben, de az >
Hogyan borít Orbán kihívója
Magyarországon eddig két dolog volt biztos: a halál, és hogy Orbán győz. De csak eddig volt >
Lehet, hogy Meloni lesz Európa aduásza Trumpnál
Bármennyire is úgy gondolja Orbán Viktor, hogy ő az amerikai politikus magától értetődő ideológiai szövetségese. Az >
A merkelizmus tragédia Trump és Putyin korában
Ezt fejti ki a volt kancellár most megjelent emlékiratai kapcsán Andreas Kluth, aki bevallja: annak idején >
Ez már nem a gyerekekről szólt
Veszíteni rossz. Aki folyton veszít, megsebzett lélekkel létezik, úgy él, mintha véget nem érő sötétség venné >
Putyin a pusztításban és a kiutasításban bízik: mi lesz az ukrajnai menekültekkel?
Putyin azon van, hogy romboljon Ukrajnában és lehetőleg minél több embert üldözzön el – már jó >
Magyarország korszakváltás előtt
Ezzel a címmel közöl kommentárt Lendvai Pál a bécsi Der Standardban Magyar Péterről, akiről azt írja, >
Biden a saját képmutatását leplezte le, amikor kegyelmet adott a saját fiának
Ezt Trump úgy értelmezi majd, hogy szabad kezet kap az igazságszolgáltatás elleni fellépéshez – fejti ki >