Ma Antal, Antónia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A merkelizmus tragédia Trump és Putyin korában
Ezt fejti ki a volt kancellár most megjelent emlékiratai kapcsán Andreas Kluth, aki bevallja: annak idején igen jó véleménnyel volt a kormányfőről, merthogy az az „erős emberektől” eltérően, nem volt bombasztikus, nem jellemezte a hiúság és intellektuálisan tisztességesnek bizonyult. Nem olyan, mint az amerikai és az orosz elnök, aki bontókalapáccsal esett neki a nemzetközi viszonyoknak. Nem akart sem hódítani, sem uralni, megosztani, de még a mellét sem döngette. Viszont összetartotta még a világot is. Cáfolta azt a tételt, hogy az abszolút hatalom abszolút mértékben korrumpál. Viszont amikor most a pályájáról ír, már korántsem jellemzi a korábbi tisztesség és alázat. Nem volt hozzá bátorsága, hogy szembenézzen a kudarcaival. Ideértve, hogy Fukushima után lemondott az atomenergiáról, illetve hogy elmulasztotta a gazdasági reformokat. Csatákat nyert, de elveszítette a háborút. Gerjesztette a populista hullámot a társadalom két szélén. Ez mutatkozott meg az AfD felemelkedésében, ami nagyon rosszul hat a német politikára. Ám a legnagyobb foltot az jelenti az örökségén, hogy megmenthette volna a világot a háborútól, hiszen ott volt Münchenben, amikor Putyin kesztyűt dobott a nemzetközi rendnek. Majd a Krím megszállása után a miniszterelnök összehangolhatta volna Európa válaszát. Ám nem volt hajlandó veszélyesnek minősíteni az orosz vezetőt. Ezért mindenki másnál jobban hasonlít Chamberlainre, aki még magának is hazudott Hitler szándékait illetően. Anarchiába torkoll az a rendezett, törvényes és erkölcsös világ, amelyet Merkel szeretett volna. Szétesnek a dolgok. Egy ideig jó volt, hogy ő állt a kormányrúdnál, de most már jó, hogy elment. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
National Catholic Register
Ukrajna és a családpolitika volt a két fő téma a pápa és Orbán Viktor 35 perces vatikáni megbeszélésen, amely immár az 5. volt közöttük. Előzőleg a vendég – kálvinistaként – részt vett a Szent Péter Bazilikában tartott misén.
A katolikus egyházfő egy agyag szobrot adott a látogatónak, az alkotás címe: Gyengédség és Szeretet. Emellett több olyan könyvet is átnyújtott, amely munkássága kiadványait tartalmazta, benne az idei békeüzenettel, valamint 2020-ból a Statio Orbis-szal, az Eucharisztikus Kongresszust lezáró szentmise szövegével.
A kormányfő az 1896-ban kiadott „Jézus Krisztus élete” című kötettel ajándékozta meg a házigazdát, a szerző egy francia dominikánus szerzetes, Louis, Henri Didon. Ő találta ki a modern olimpiák jelszavát: Gyorsabban, magasabban, erősebben. Emellett a Szentatya kapott egy térképet is a Szentföldről, még 1700-ból.
Orbán különben tárgyalt a Szentszék külügyeinek felelősével, Pietro Parolin bíborossal, valamint Miroslaw Wachowskival, aki az államok közti kapcsolatokért felelős államtitkár-helyettes.
Washington Post
Ultrajobbos találkozó volt Rómában: Meloni és Orbán abban állapodott meg, hogy elmélyítik az együttműködés a migráció és Ukrajna ügyében. Támogatták a háború befejezését, valamint az ország újjáépítését. A másfél órába az is belefért, hogy áttekintsék a közel-keleti helyzetet.
Szükségesnek nevezték az illegális migráció megállítását. Úgy foglaltak állást, hogy a kiindulási országokat fokozottan be kell vonni a rendezésbe, de azokat az államokat is, amelyeken áthalad a hullám. Kiemelték, hogy a jelenség okait kell felszámolni, továbbá le kell gyűrni az emberkereskedelmet, illetve –csempészetet.
Szükségesnek nevezték, hogy új módszerekkel kell visszaszorítani az emberáradatot, az uniós és a nemzetközi joggal összhangban. Jó példának nevezték, hogy Olaszország megállapodott Albániával: az ott létesített központokban szűrik ki, hogy a kérelmezők közül ki jogosult védelemre. (Az illetékes olasz bíróság törvényellenesnek minősítette a gyakorlatot – a szerk. megj.)
FAZ
A Barnier-kormány bukásával Franciaország egy időre kiesik a megbízható partnerek sorából, Le Pen biztosan tartja kézben a gyeplőt, márpedig ő sosem titkolta, hogy nem pártolja Ukrajna megsegítését és a legszívesebben az orosz elnökkel állapodna meg – jelenti Michaela Wiegel Párizsból, hozzátéve: nem kizárt, hogy a fejlemények Putyin győzelmét jelentik.
Új, instabil időszak kezdődik, miután összeállt a két, eddigi ellenség: a szélsőbal és a populista jobboldal a bizalmatlansági szavazás előtt. Az eredmény arról árulkodik, hogy nincs többség az állami pénzügyek tisztességes rendbetételéhez. Ennek azonban meglesznek a következményei főként a kül- és biztonságpolitikában. Aligha nőnek a katonai kiadások, ami Kijev támogatása miatt lenne fontos. A tárca vezetője 3,3 milliárd eurós hiányról beszélt.
Súlyosan megrendült az ország hitele, mivel nem biztos, hogy a védelmi költségvetés jövőre eléri a GDP 2 %-át. Az országban most hosszú patthelyzetre kell felkészülni, miközben Németország is súlyos belpolitikai gondokkal küzd. Ezt Trump is pontosan tudja.
Washington Post
Max Boot úgy gondolja, hogy az új helyzetben az Egyesült Államok meg tudja buktatni a szír diktátort, nem kellene támaszt adnia Asszadnak. A washingtoni Külkapcsolati Tanács vezető elemzője nem lát jelet arra, hogy a lázadók Damaszkusz ellen vonulnának, jelenleg onnan jó 200 kilométerre, Aleppónál vannak.
Ám amilyen sebességgel összeomlott a szír hadsereg, az Afganisztánra emlékeztetett, amikor 3 éve előretörtek a tálibok. Egyben mutatja, mennyire népszerűtlen és törvénytelen az elnök rezsimje, továbbá, hogy milyen kevésre becsülik a saját katonái. Külföldi szövetségesei meggyengültek és ezt több évi felkészülés után kihasználta a HTS és több más milícia.
Szakértők egyetértenek azzal, hogy amerikai szemszögből jobb volna a HTS, mint a jelenlegi kormányzat, bármennyire is az al-Kaida oldalán kezdte pályafutását a szervezet. Továbbra is illiberális, iszlamista mozgalom, amely megsértette az emberi jogokat, de nem követett el bűnöket az emberiesség ellen. És már egy évtizede harcolt az Iszlám Állam, valamint az al-Kaida ellen.
Bármi is történik a továbbiakban, Amerikának látnia kell, hogy Asszad rémületes uralma csupán elhúzza a polgárháborút és addig nem is lesz béke, amíg ő van hatalmon. Ezért nem szabad enyhíteni az ellene hozott szankciókon, valamint nemzetközi elismerésben részesíteni. Merthogy a utóbbi időben ilyesmiről szóltak a hírek. Páriának kell maradnia, amiért olyan háborús bűncselekmények tapadnak a kezéhez, amelyek a legrosszabbak közé tartoznak a 21. században.
FT
A szír kormányellenes erők nyomulása veszélyt jelent Oroszország közel-keleti terveire nézve, az elnök egymás után szenved el taktikai vereségeket a térségben – fejti ki Hanna Notte, a fegyverzetkorlátozással foglalkozó James Martin intézettől. A dolgokat október 7. hozta mozgásba, a legújabb fejlemény Aleppo eleste.
Hogy Izrael szétlőtte az iráni légvédelmet és több hadiüzem és megsemmisült, az alighanem korlátozza, milyen katonai segélyt képes nyújtani Moszkvának az Iszlám Köztársaság – legalábbis rövidtávon. A szíriai lázadók villámszerű támadása csak fokozza a Kreml bajait a térségben.
Ukrajna lerohanása után Putyin úgy számolt, hogy Szíriát kis ráfordítással is meg tudja tartani. Változtatott az orosz katonai erők létszámán és szorgalmazta Asszad rehabilitálását. Ám az nem volt hajlandó semmiben sem engedni török kollégájának. Orosz szempontból a további fejlemények attól függnek, miként alakul szír földön a hadi helyzet, továbbá hogy Izrael akar-e újabb csapást mérni Iránra, illetve, hogy mit tervez Trump.
Az orosz elnök most azon van, hogy megakadályozza a gerillák további előretörését – nagyobb erőátcsoportosítás nélkül. Lehet, hogy képes megőrizni a befolyását. Ám ha Izrael vagy az Egyesült Államok fokozza a nyomást Teheránra, akkor Oroszország kevesebb védelmet tud nyújtani partnerének.
FAZ
Dél-Korea kiállta a demokrácia próbáját, gyorsan móresre tanította az elnököt. Azaz látszik, hogy a jogállam szilárdabb, mint egynémely más nyugati társadalomban. A parlament pár órán belül helyre tette az államfőt, több ezren vonultak az utcára, a sajtó nem hagyta magát megfélemlíteni, amikor Jun Szuk Jeol katonai ellenőrzés alá helyezte – hangsúlyozza a vezércikk.
Vagyis sikerült megvédeni a demokráciát – egyelőre. Európában és az USA-ban ugyan mostanában senki sem akart szükségállapotot elrendelni, de azért mind több politikust és választót megkísért arrafelé a tekintélyuralom. A szöuli események hátterében a jelek szerint az van, hogy az elnök nem tudott mit kezdeni a hatalmi viszonyokkal a parlamentben. Ezek után nem maradhat hivatalban.
Viszont kérdés, hogy Biden miért dongta körül és miért tette meg Washington egyik fő szövetségesévé az autokráciák elleni világméretű küzdelemben. Japánnal együtt fontos partner Kína feltartóztatására. Dél-Koreát illetően az elnök nem tévedett, ám Jun kapcsán nagyon is.
Project Syndicate
Joseph Nye nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megjósolja, milyen külpolitikát folytat majd Trump, pedig a harvardi tiszteletbeli professzor, egykori védelmi államtitkár elismeri: nem elég, hogy a megválasztott elnök gyakorta váltogatja véleményét, de ezen felül fontos eszköznek tekinti a kiszámíthatatlanságot a politikai alkukban.
Ráadásul a nézetei nem ritkán ütköznek egymással, emellett leginkább olyanokat hívott meg a stábjába, akiknél a legfőbb szempont nem a hozzáértés, hanem a feltétlen hűség. De joggal lehet feltételezni, hogy nem sokat tart a nemzetközi diplomáciáról és a szövetségi rendszerről. A Közel-Keleten előreláthatólag feltétel nélkül támogatja Izraelt, és tovább szorgalmazná a megbékélést a zsidó állam és a térség mérsékelt rendszerei között, ám csak találgatni lehet, miként akarja csinálni.
Azt is nagy bizonytalanság övezi, hogyan érné el a fegyverszünetet Ukrajnában. Az egyik lehetőség az, hogy a fegyverszállítások visszafogásával az orosz feltételek elfogadására ösztökéli Kijevet. De lehet, hogy a végén a „koreai-megoldásnál” köt ki, azaz demilitarizált övezetet alakítanának ki a jelenlegi arcvonal mentén, vagy ENSZ-, vagy európai erők közreműködésével.
Ily módon az ukránok visszakövetelhetnék az elveszített területeket, ám aligha csatlakozhatnának a NATO-hoz. A megállapodást alighanem kedvezőnek tartaná a politikai öröksége miatt.
Washington Post
A szerkesztőség úgy foglalt állást, hogy Trump védelmi miniszterjelöltje alkalmatlan a tisztségre, nem nehéz jobbat találni helyette, mert sem alkata, sem ítélőképessége, sem a jelleme, sem az általa felmutatott tapasztalat nem predesztinálja a feladatra. Azaz melléfogás, mert képtelen volna vezetni a világ legnagyobb és legerősebb védelmi szervezetét, a maga 3 millió alkalmazottjával.
Más sokkal nagyobb eséllyel tudná venni az akadályt a Szenátusban és jóval rátermettebb szolgája lenne a Pentagonnak. Hegseth azon lamentál, hogy politikai lejárató kampány, „kirakatper” célpontja, ám republikánus képviselők már jelezték, hogy keményen meg akarják szorongatni a meghallgatás során.
Felmerült, hogy keményen iszik. Pénzügyi visszaélések, nemi kilengések és magatartásbeli problémák gyanúja merült fel vele szemben annál a két civil szervezetnél, ahol dolgozott, ezért ha minden igaz, kirakták a szűrét. A leendő elnök a jelek szerint nem tudott róla, hogy a kiszemelt politikus pénzt adott egy nőnek, mert nem szerette volna, ha kitudódik intim kapcsolatuk.
Ám ennél is súlyosabb, hogy kiállt olyan katonák mellett, akiket a saját bajtársaik jelentettek fel háborús bűnökért.
A védelmi minisztérium az egyik legfontosabb tárca. Érdemes olyasvalakit keresni az élére, aki az elnök jóindulatán túl élvezi a felsőház és ezzel a nemzet bizalmát.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehéz hinni a tartós békében, amíg az izraeli kormányfő hatalmon van
Sok jót nem tud mondani a fegyverszüneti megállapodásról Simon Tisdall. A Guardian külpolitikai szakírója szerint Trump >
Képes-e kiállni Európa a „Trumpnádót?
Az Economist kommentátora azon filozofál, vajon képes-e kiállni Európa a „Trumpnádót, vagyis a megválasztott elnök miatt >
Mi az a Kanada?
A világ tetején hülyék ülnek. Ehhez kell hozzászokni. Persze nem ilyen egyszerű, bővebben a világ állapotáról >
Trumpot lehet kezelni, csak félre kell tenni a finnyáskodást
A Times külpolitikai szakértője Edward Lucas úgy látja, ha valaki belehallgat az általános európai károgásba, az >
Hirtelen ismét kérdésessé váltak a nemzeti határok
Az egész világrend megkérdőjeleződik hirtelen, mivel Putyin és Trump paradigmaváltást tanúsít a határok sérthetetlensége ügyében – >
Tanulni Donald Trumptól
Az AfD főnökasszonya megtanulta Trumptól, hogy mi a siker titka. Hát, az, hogy nincs többé igazság >
Európa akár szét is eshet
Európában új törésvonalak jelentkeznek, a kontinens akár szét is eshet, évtizedek óta nem volt ennyire sebezhető. >
Mi van a csökkenő balkáni határsértések mögött?
Ausztria döngeti a mellét, hogy tavaly neki köszönhetően csökkent a migránsok száma a Balkánon, ám ez >
Mi van ha Trump úgy fog uralkodni mint Putyin?
Mi van akkor, ha Trump is pont úgy irányítja országát, mint Putyin az oroszokat, mert amit >
Az EU következő populistája már Horvátországból köszönt
Horvátországból már az EU következő populistája küldi üdvözletét, miután fölényesen, 75%-kal győzött az elnökválasztáson Zoran Milanović. >
Az imperializmus visszavág
A kommentár az egykori mozi kasszasiker címét némiképp módosítva arra hívja fel a figyelmet, hogy nem >
Odahaza Biden sok mindent jól csinált, de a nemzetközi színtéren hagyta, hogy bolonddá tegyék
Ezt a Guardian külpolitikai szemleírója, Simon Tisdall látja így. Szerinte a távozó amerikai elnök hivatali idejét >