Ma Antal, Antónia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Lehet, hogy Meloni lesz Európa aduásza Trumpnál
Bármennyire is úgy gondolja Orbán Viktor, hogy ő az amerikai politikus magától értetődő ideológiai szövetségese. Az EU mindenesetre lázasan keresi, hogy ki tudná megfékezni a szeszélyes elnököt, és erre az olasz kormányfőnek vannak a legjobb esélyei. Ám ha közelebb kerül Washingtonhoz, azzal veszélyezteti viszonyát az európai kormányokkal, pedig az sokkal fontosabb neki. Meloni szilárdan megvetette a lábát mindkét parton. A szélsőjobbról indult és olyan indulattal tudja ostorozni a migránsokat, valamint a woke-ságot, mint bárki Trump vagy Orbán nagygyűlésein. Közben azonban ügyesen benne maradt az európai fő áramlatban. Ám most egyensúlyoznia kell, nehogy a Trumppal kialakított kedvező kapcsolattal elidegenítse az európai partnereket. Az olasz gazdaság állapota miatt ugyanis erősen rászorul az EU támogatására. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Magyarország végérvényesen elbukhat több mint1 milliárd eurónyi EU-támogatást a lemaradt térségek felzárkóztatására, ha az év végéig nem hajtja végre a Bizottság által kért reformokat. Erről névtelenséget kérő beavatott körök beszéltek a portálnak. Az Unió 16 milliárdot tart vissza jelenleg a jogállami kifogások miatt az érintett alapból, hogy jobb belátásra bírja rá Orbán Viktort.
Brüsszel 17 pontban vár változtatást a Fidesz-kormánytól, ám december 31-ével lejár az e célra adott kétéves határidő. Akkor pedig ugrik a jó egymilliárd. Az illetékes biztos a héten tárgyalt ez ügyben Bóka Jánossal, az európai ügyek miniszterével, ám azt mondta, hogy a magyar javaslatok nem felelnek meg a kívánalmaknak.
Egy európai diplomata szerint különösen Magyarország számára ez főként hatalmas összeg. Ugyanakkor állítólag jól alakulnak az egyeztetések tudományos támogatásokra szánt pénzek ügyében, azaz ha minden igaz, hamarosan megnyílik újra az Erasmus-program, tehát részben a diákcsere, részben a kutatómunka finanszírozására.
A jelentés hozzáteszi ugyanakkor a Tisza Párt beelőzte a Fideszt a legújabb közvélemény kutatásokban – Magyar Péter azt ígéri, hogy ha ő nyer két év múlva, akkor megnyílnak a befagyasztott források.
Euronews
Az előző Bizottság alelnöke azzal a meggyőződéssel távozott 10 év után a tisztségéből, hogy riasztó módon szorul vissza a demokrácia Európában. Jourová, aki visszatért a cseh politikába, külön is kiemelte, hogy egyes kormányok átveszik másoktól az illiberális törvényeket, e tekintetben valóságos fertőzés fut végig a földrészen.
Mert pl. Magyarország 3 éve életbe léptette az ún. gyerekvédelmi törvényt, azzal a felkiáltással, hogy megóvja a fiatalokat a pedofíliától és többi, hasonló fenyegetéstől. Brüsszel az Európai Bíróság elé vitte az ügyet és a múlt hónapban 15 másik kormány is beszállt a perbe. Ezt Jourová csak helyeselni tudja, mert ily módon ezek az államok jelzik, hogy a jogszabályt az emberi jogok megsértésének tartják.
Egyébiránt Bulgária is korlátozta az LMBT-propagandát az iskolákban és a példát Szlovákia is követni kívánja. Sőt aggasztó a nemi kisebbségek jogainak alakulása Olaszországban, valamint Romániában is.
A cseh politikus elárulta: amikor valamelyik tagállam olyan tervezetet kívánt elfogadni, mint pl a magyaroknál a Szuverenitásvédelmi Törvény, ő mindig megpróbált odahatni, hogy ne tegyék. Ami a sajtó védelmét illeti, arról azt gondolja, hogy ott megoldja a gondokat az EU által kidolgozott médiaszabadság jogszabály, amely a jövő augusztusban lép életbe.
Die Presse
A brüsszeli tudósító úgy látja, hogy elkövette az első súlyos hibát az Unió külpolitikai főmegbízottja, mert túl messzire szaladt, amikor a minap Kijevben minden lehetséges támogatást kilátásba helyezett Ukrajna számára és nem vetett számot azzal, hogy pl. Orbán Viktor ebbe aligha megy bele.
Oliver Grimm szerint a politikus ily módon átlépte felhatalmazását, és olyan reményeket keltett, amelyeknek nem tud eleget tenni. Most már nem észt miniszterelnök, ezért tudnia kell, meddig mehet el Oroszország ellen. Az EU-ban a külpolitikai döntéseket ugyanis csak egyhangúlag lehet meghozni, és a Moszkva-barát magyar kormány még az olyan témáknál is vétóz, amikor arról van szó, hogy a 27-ek elítélik a venezuelai rendszert.
De lehet, hogy Kallas csupán ki akarta próbálni, mikor kiált renonszt a magyar vezető. Vagy esetleg mindjárt az elején bátor kiállásra igyekezett ösztökélni a tagállamokat. Viszont ily módon két veszélyes következmény fenyeget. Az egyik, hogy Orbán ráerősít a megszokott obstrukcióra. Hiszen miért engedne pl. az ukrajnai háborús fegyverszállítások finanszírozására szolgáló békekeret ügyében, amikor tudja, hogy érkezik Trump?
Azon felül az észt politikusra mostantól kezdve valószínűleg igencsak odafigyelnek azok a kormányok, amelyek ugyan Kijev oldalán sorakoznak fel, de berezelnek attól, hogy Moszkva vereséget szenved és az orosz állam netán összeomlik. Idetartoznak a németek, franciák, olaszok, és minden olyan ország, amely megúszta az orosz gyarmati igát.
A főbiztos csak akkor lehet sikeres, ha mind a 27 tagot meg tudja nyerni a közös céloknak. Akár azon az áron, hogy a nyilatkozatokat nem buzogja túl időnként.
Die Presse
Veszélyes hatalmi űr alakul ki Európában, mivel politikai patt van Párizsban és Berlinben, így viszont feljöhetnek a populisták az EU-ban – fejti ki Anna Gabriel, az újság munkatársa. Franciaország súlyos válságot él át, mivel megbukott a kormány és Macront sorra szólítják fel lemondásra. Hogy mi lesz a kiút, azt nem tudni.
Ily módon viszont elképzelhető, hogy üt az olyan demagógok órája a kontinensen, mint Meloni és Orbán, erről javában suttognak a brüsszeli folyosókon. Stefan Seidendorf, a ludwigsburgi Német-Francia Intézettől azonban oktalanságnak tartja a rémhírkeltést, mert sem Róma, sem Budapest nem képes az európai nagyhatalmak helyére lépni.
De azért Meloni és a többiek most mindenképpen lehetőséghez jutnak. A szakértő szerint középtávon mindenképpen meg kell próbálni valamiféle egyensúlyt találni az Európai Tanácsban. Tehát hogy egyfelől bevonják ezeket a kormányokat a közös munkába, másfelől viszont bizonyos ügyektől távol tartsák őket. Ez azonban nem vonatkozik Orbánra, illetve az AfD-re, mert ők egyértelműen az Unió-ellenes táborban foglalnak helyet és velük lehetetlen egy ilyen összefogás.
FAZ
Putyin a szokásos játékot űzi az olajjal és a gázzal: Csehország felé elzárta a Barátság-vezetéket, ugyanakkor Magyarország és Szlovákia továbbra is kapja az orosz energiahordozókat és igényt is tart azokra.
Orbán Viktor és az ő szélárnyékában Szlovákia, Csehország és Bulgária a háború kitörése után kijárta az EU-nál, hogy rájuk ne vonatkozzon az orosz olajtermékekre kivetett embargó. Viszont Prága időközben már szinte teljesen készen áll, hogy leváljon Moszkva köldökzsinórjáról: éppen azon van, hogy megkétszerezze az Adriáról Litvinovba vezető csőrendszer kapacitását, amely ily módon évi 8 millió tonna lenne.
Az ország tavaly még szükséglete 58 %-át az orosz féltől szerezte be, a MOL szlovák érdekeltségének segítségével. Ám az efféle barátságnak immár vége. Az Transz-Adria-vezeték korszerűsítésével Prága a jövő év közepén teljes egészében búcsút inthet az orosz kőolajnak.
Wall Street Journal
Le Pen a baloldal közreműködésével bedöntötte a kormányt és ily módon a hirtelen halált hozta rá a piacokra. A vezércikk szerint a politikustól most már fél mindenki az európai vezetésben. A háttérben a gazdasági bajok húzódnak meg, amelyek immár önkívületi állapottá súlyosbodtak a politikában.
A pénzpiacok odavannak, mivel a költségvetés idei szintje várhatóan jó kétszeresen múlja felül a megengedett, 3 %-os szintet. A felelősség Macront terheli, mivel rázúdította a bajt Franciaországra, illetve a saját fejére is. A szavazópolgárok részéről már az egyértelmű dorgálás volt politikájáért és gőgös személyiségéért, hogy a Nemzeti Tömörülés milyen jól szerepelt az EP-választáson.
Le Pen és a szélsőbal három közös vonást mutat: gyűlöli az elnököt, megveti a másikat és hallani sem akar a szociális kiadások megkurtításáról. Viszont lövése sincs egyiknek sem arról, miként lehet megújítani az elkényelmesedett gazdaságot. A nagyvonalú munkanélküli segély sokakat arra ösztökél, hogy ne akarjanak dolgozni.
A politikai holtpont folytatódik, míg csak ki nem tör a pénzügyi válság, vagy valamelyik párt nem kap egyértelmű felhatalmazást az emberektől. Le Pennek tanácsos volna megkérdeznie a görög kormányfőt, aki új életre keltette saját országát. Utána már lehet, hogy képes volna összeállítani egy kormányt, ahelyett hogy csupán leszedje azt.
Bloomberg
Le Pen teljesen ismeretlen területre viszi Franciaországot és Európát, és lehet, hogy a Notre Dame újjáépítése lesz Macron egyetlen politikai öröksége – mutat rá a Lionel Laurent, a hírügynökség szemleírója. Úgy értékeli, hogy a franciáknak jobban megy a műemlékek megvédése, semmint a demokrácia működtetése.
Mert a leégett párizsi katedrális újjáéled hamvaiból, ám a földrész 2. legerősebb gazdaságát példátlan instabilitás fenyegeti, miután a szélsőjobbos Le Pen a baloldallal közösen döntötte be a Barnier-kabinetet, megtorpedózva a jövő évi költségvetést. Pont akkor, amikor az egész térség sebezhető Trumppal készülő civakodás, illetve Putyin háborúja miatt. Viszont semmi szükség a kísérletezésre.
Megdöbbentő látni, hogy a politikát milyen könnyen túszul ejtette Le Pen, akinek a 3 év múlva esedékes elnökválasztás fontosabb, mint a költségvetési matematika. Jól hókon nyomta az elitet, de semmilyen érdemi választ nem adott a demográfiában és a termelékenységben tapasztalható hanyatlásra.
A szélsőjobb által megjelölt vörös vonalak hatékonyan megkötik az államfő kezét. A parlament nem működőképes, visszatükrözi a mind inkább megosztott társadalmat. Viszont, mivel a győztes mindent visz, ez arra ösztönzi a politikusokat, hogy olcsó győzelmekre játszanak és ne riadjanak vissza még a jelentős kockázatoktól sem. Így még Macron posztja is veszélybe kerülhet.
Szó sincs azonban arról, hogy a válság görög vagy olasz szintet érne el. Ugyanakkor pirrhuszinak bizonyulhat Le Pen sikere. Nagyon rosszkor hanyatlik ugyanis a kontinens egyik vezető hatalmának befolyása. Amikor Trump visszatér a Fehér Házba és lehet, hogy megállapodik Putyinnal az ukránok feje fölött, erősebb Európára volna szükség, hogy az jobban meg tudja védeni magát.
Daily Telegraph
Franciaország példája tanúsítja, mekkora árat követel meg, ha egy kormány figyelmen kívül hagyja a választók akaratát – mutat rá a kommentátor, Fraser Nelson. Ugyan sokan hitték, hogy Le Pen csupán azért döntötte be a kormányt, mivel így próbálta megúszni az ellene folyó sikkasztási pert, ellenben megmutatta a világnak, hogy pártja talán minden eddiginél erősebb.
Macron viszont belebukott, mert a nyáron abból a megfontolásból írta ki a soros kívüli választásokat, hogy a szélsőbal és –jobb sosem fog kiegyezni. Már látjuk, hogy tévedett. Le Pen népszerűsége jelenleg 40 %-nál tart. Nem kizárt, hogy ő is úgy járt, mint Trump, akinek népszerűségét csak növelték az ellene indított jogi eljárások.
Az elnök korábban befektetési bankár volt, ám uralmának 7 éve alatt robbantak a közkiadások, ez okozta a mostani költségvetési válságot. A megoldást csakis a Barnier által javasolt megszorítások hozhatják meg, ám az államfő sosem indokolta meg a takarékosságot kellőképpen és nem is dolgozott ki reformokat.
Az nyilvánvaló, hogy nem érv, ha a szélsőjobbos szörnnyel riogatnak, ezt látni a németeknél, a svédeknél, a lengyeleknél, a hollandoknál és az osztrákoknál is. Az emberek azért szavaznak Le Penre és a többiekre, mert úgy gondolják, hogy ő majd visszaállítja a közmegegyezést. Meloni pedig átvette a politikai dzsiu-dzsicu módszerét Trumptól: felhasználta az ellenfelek dühét a kampányban.
Ahol inog új jobboldali pártok támogatottsága, mint pl. Magyarországon, az azért érdekes, mert a demagógok esélyt kaptak a változtatásra, de felsültek. Lehet, hogy a franciáknál is az volna a jó, ha Bardella lehetne a miniszterelnök, mert a kormányzati súrlódásokban alighanem feladná a rebelliskedést.
Bloomberg
Hal Brands lát esélyt, hogy Trump jelentős egyezséget hozzon tető alá Európával: ráveheti őket, hogy növeljék védelmi kiadásaikat, illetve támogassák Kína ellenében, ám ehhez fel kellene adnia a vámemelés tervét. A Johns Hopkins Egyetem politológia professzora szerint bármennyire is paradoxul hangzik, a következő elnök hozzásegítheti a földrészt a régóta esedékes átalakuláshoz.
Az alapvető gond az, hogy az öreg kontinens katonailag gyenge, ugyanakkor Amerika a Csendes-óceán térségére összpontosít. Mivel számára Peking számít, a szemében az EU már nem annyira jelentős, mint korábban. Ezt az érdekkülönbséget ideig-óráig elfedte az ukrajnai háború. Viszont ha Trump a rendezéssel elsősorban Putyinnak kedvez, akkor az még inkább megosztja a szövetségeseket.
Az USA-nak azonban szüksége van Európára, ám sok ottani kormány továbbra is vonakodik, hogy beálljon Kína ellen. A leendő elnök bizonyosan nem a „demokráciák a tekintélyuralmak ellen”-szemüvegen át nézi a világot, mint Biden. Viszont szerencsére aligha lép ki a NATO-ból. Az ugyanis kétpárti lázadást váltana ki Washingtonban.
Ellenben ha a politikus meg tud állapodni Brüsszellel, azzal elkerülné a kereskedelmi háborúskodást, ki lehetne dolgozni közös programot Kijev támogatására és érdemi biztonsági garanciákat lehetne adni a megtámadott országnak. A legfőbb azonban az volna, hogy az amerikai csapatok Európában maradjanak és Washington ne adja fel a földrész biztonságának védelmét.
Ehhez azonban arra volna szükség, hogy ne utálja ösztönösen Európát, továbbá nem szabadna bátorítania az olyan populistákat, mint Orbán, aki inkább szövetségesnek és nem ellenségnek tekinti Oroszországot, valamint Kínát. Mindez nem könnyű, de az alternatívák még rettenetesebbek volnának. Ideértve, hogy a következő négy évben megy a civakodás, ám közben még tovább erősödnek az autoriter ellenfelek, olyan elszántsággal, ami hiányzik a transz-atlanti közösségből.
Süddeutsche Zeitung
Jókora botrány kerekedett az EBESZ valettai közgyűlésén, mert ott több év után felbukkant az orosz külügyminiszter, ám masszív propaganda céljára használta fel a fórumot. A helyszín azért Málta, mert a szigetország a szervezet soros elnöke. Külügyminisztere szereti az egyenes beszédet, ennek megfelelően kijelentette a szószékről, hogy Oroszorzság rendszerszintű veszélyt jelent az európai biztonság szemszögéből. Be kell fejeznie a háborút, a rendezést diplomáciai úton kell elérni.
Ezzel szemben Lavrov azt hangoztatta, hogy a Nyugat a felelős, amiért új hidegháború bontakozik ki. Sőt szerinte az sem kizárt, hogy a viszály átmegy forró szakaszba. Szép sorjában felmondta a Kreml hazugságait, közhelyeit, az elferdített tényeket, ideértve, hogy az ukránoknál náci rendszer van hatalmon és azt Moszkvának le kell győznie.
Az elhangzottakat az amerikai diplomácia vezetője a dezinformáció cunamijának minősítette, de ezt az orosz partner már nem várta meg, mert amint befejezte mondókáját, angolosan távozott. Így azt sem hallotta, amikor német kollégája közölte: az efféle elviselhetetlen valótlanságok senkit sem győznek meg a jelenlévő közül. A lengyelek nevében Sikorski azt mondta, hogy az orosz politikus elvileg nem is lehetne jelen, amíg megy tovább a brutális háború.
Ugyanakkor több felszólalásból az tűnt ki, hogy az európaiak – és már nem csupán a Trump-rajongó Orbán – úgy gondolják: jövőre megindulnak a tárgyalások Ukrajna jö
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehéz hinni a tartós békében, amíg az izraeli kormányfő hatalmon van
Sok jót nem tud mondani a fegyverszüneti megállapodásról Simon Tisdall. A Guardian külpolitikai szakírója szerint Trump >
Képes-e kiállni Európa a „Trumpnádót?
Az Economist kommentátora azon filozofál, vajon képes-e kiállni Európa a „Trumpnádót, vagyis a megválasztott elnök miatt >
Mi az a Kanada?
A világ tetején hülyék ülnek. Ehhez kell hozzászokni. Persze nem ilyen egyszerű, bővebben a világ állapotáról >
Trumpot lehet kezelni, csak félre kell tenni a finnyáskodást
A Times külpolitikai szakértője Edward Lucas úgy látja, ha valaki belehallgat az általános európai károgásba, az >
Hirtelen ismét kérdésessé váltak a nemzeti határok
Az egész világrend megkérdőjeleződik hirtelen, mivel Putyin és Trump paradigmaváltást tanúsít a határok sérthetetlensége ügyében – >
Tanulni Donald Trumptól
Az AfD főnökasszonya megtanulta Trumptól, hogy mi a siker titka. Hát, az, hogy nincs többé igazság >
Európa akár szét is eshet
Európában új törésvonalak jelentkeznek, a kontinens akár szét is eshet, évtizedek óta nem volt ennyire sebezhető. >
Mi van a csökkenő balkáni határsértések mögött?
Ausztria döngeti a mellét, hogy tavaly neki köszönhetően csökkent a migránsok száma a Balkánon, ám ez >
Mi van ha Trump úgy fog uralkodni mint Putyin?
Mi van akkor, ha Trump is pont úgy irányítja országát, mint Putyin az oroszokat, mert amit >
Az EU következő populistája már Horvátországból köszönt
Horvátországból már az EU következő populistája küldi üdvözletét, miután fölényesen, 75%-kal győzött az elnökválasztáson Zoran Milanović. >
Az imperializmus visszavág
A kommentár az egykori mozi kasszasiker címét némiképp módosítva arra hívja fel a figyelmet, hogy nem >
Odahaza Biden sok mindent jól csinált, de a nemzetközi színtéren hagyta, hogy bolonddá tegyék
Ezt a Guardian külpolitikai szemleírója, Simon Tisdall látja így. Szerinte a távozó amerikai elnök hivatali idejét >