Ma Antal, Antónia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Miért kezd ideges lenni Orbán Viktor tábora
A Die Presse szerint, mert a Tisza Párt most először határozottan vezet a Fidesz előtt az egyik felmérésben. A Fidesz az eltelt 14 évben kikezdhetetlennek látszott, ám most egyre inkább harapófogóba kerül. Kéri László a 80-as évek végéhez hasonlítja a helyzetet, amikor is már küszöbön állt a szocializmus csődje. Nem csupán a sanyarú gazdasági helyzet tesz be a pártnak, hanem az üstökösen induló Magyar Péter is. A Medián szerint már messze beelőzte a kormánypártot. Ettől azután beizgultak a hatalom hívei. A Magyar Nemzet szerint azonban valójában összeesküdött a hat „baloldali közvélemény kutató”, hogy befolyásolják a társadalmat. Összehangolják a vizsgálataikat és módszeresen túlértékelik a Tiszát. Török Gábor öngólként értékeli Menczer Tamás példátlan pécsi kirohanását Magyar ellen. Szerinte az incidensben az tükröződik vissza, hogy mind jobban be van ijedve a hatalom, mert egyre népszerűtlenebb. Habár Orbán szakmányban ígéri, milyen jó lesz a jövő év gazdaságilag, ezt az emberek másként látják. Igen sokan alapvető gondokkal küszködnek, mert alacsonyak a bérek, viszont magasak az árak – emlékeztet a budapesti tudósító, Bognár Péter. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
EUobserver
Ismét szorul vissza Magyarországon a igazságszolgáltatás függetlensége – mondják civil szervezetek, miután a Bizottság egy éve éppen ilyen aggályok miatt sok millió eurós támogatás fagyasztott be az Orbán-kormány részére. Ám a hatalom azóta újabb anyagi és politikai akadályokkal nehezítette meg a bírák dolgát.
Farkas Erika, a Helsinki Bizottságtól azt mondja, hogy sérült az Országos Bírói Tanács függetlensége, mert a Parlament akarja megszabni, mennyit kereshetnek a hatalmi ág dolgozói. A kormány így akar engedményeket kicsikarni az igazságszolgáltatásból. Az alapfizetés átszámítva 1400 euró, nem változott az elmúlt 3 évben, infláció ide vagy oda.
Emellett – állapítja meg a civil szakértő – a hatalom jogot adna a Kúriának, hogy az értelmezze és ily módon felülbírálja az Európai Bíróság állásfoglalásait. Azaz gátolná az uniós jog érvényesülését. A Bizottság mindössze annyit közölt ez ügyben, hogy figyeli a fejleményeket és ha úgy látja jónak, újabb összegeket tart vissza.
5 civil csoport jelentése úgy foglalja össze a helyzetet, hogy nem sok előrelépés történt a Brüsszel által megjelölt intézkedések kapcsán, jelentős késést tapasztalni egy sor kérdésben. Léderes Sándor a K-Monitortól úgy véli, hogy a Fidesz valójában nem akar hozzányúlni pl. a korrupcióhoz. Az Integritás Hatóság pl. nem tekinthet bele a Pénzügyminisztérium adatbázisába. De azért a hatalom a támogatást bezsebelné az EU-tól.
Handelsblatt
Az előző Bizottság igazságügyi biztosa ellen felmerült pénzmosási vádak magas labdát jelentenek Orbán Viktor számára. Ha minden igaz, Reynders szerencsejátékkal akart legalizálni kézen-közön szerzett összegeket.
A nyomozás már tavaly óta folyik ellene, ám a belga hatóságok megvárták, amíg megszűnik a megbízatása, mert onnantól kezdve nem bújhat az immunitás mögé. Ő maga tagadja, hogy bármi törvénybeütközőt követett volna el, de nem indulhatott eddigi posztjáért.
Sok minden nem világos egyelőre, pl. hogy honnan származott a feltételezett feketepénz. Az sem biztos, hogy beigazolódnak a vádak, de a politikus jó hírének már annyi. Örülhet viszont a magyar kormányfő, mivel Reynders az egyik legkeményebb bírálója volt. Azon kívül ő intézte, hogy Brüsszel a jogállami gondok miatt felfüggessze a milliárdokat.
A provokatőr Orbán arra használhatja fel a fejleményt, hogy még inkább mozgósítson az Unió ellen. Az EU-ban ugyanakkor nem hisz senki, hogy sikerül teljes mértékben tisztázni az ügyet. Reynders ellen már 5 éve felmerült a korrupció gyanúja, de rövid idő elteltével leállt a nyomozás. A mostani ügyben viszont hallgatásba burkolózik a Bizottság.
Daily Telegraph
Az újság európai szerkesztője úgy ítéli meg, hogy a Putyin-rezsim vége közelebb lehet, mint ahogy azt gondoljuk, mert a hadiipar felzabálja a gazdaság többi részét. Ambrose Evans-Pritchard szerint Ukrajna lassan veszít a hadszíntéren, ugyanakkor Moszkva kb. ugyanolyan ütemben a gazdasági válságban marad alul. Az olajbevételek már annyira alacsonyak, hogy abból nem lehet finanszírozni a háborút. Az elnöknek pedig a kutya sem ad kölcsön, még egy kopeket sem.
Az ukrán vereség azonban egyáltalán nem magától értetődő, miután kártyavárként omlott össze Asszad uralma. Ily módon megrendült a Kreml hitele a Közel-Keleten és Afrikában. Egy brit szakértő arra számít ezek után, hogy Trump ultimátumot intéz mindkét félhez. Ha Zelenszkij nem parírozik, nem kap több katonai segélyt. Viszont ha Putyin húzza a száját, akkor az USA szőnyegbombázást hajt végre az orosz gazdaság ellen.
Az orosz alapkamat az infláció miatt már 21 %-nál tart. 800 ezren kivándoroltak, fél millióan elestek, illetve megrokkantak a harcokban. Még a hadiüzemekben is betöltetlen 400 ezer hely. A teljes munkaerőhiányt 5 millióra becsülik.
A szénhidrogének jövedelme két éve még napi 1,2 milliárd dollár volt, ma mindössze 600 millió. És az olaj esetében tovább csökkenhet, mert tovább eshet az ár. Rekordszintre zuhant a Nemzeti Vagyonalap tartaléka, az aranykészlet a korábbi 553 tonna helyett már csupán 279 tonna.
A szankciókat ugyan meg lehet kerülni, de a gazdaság a nyugati félvezetőkre rendezkedett be. azokat pedig csak jelentős felárért lehet beszerezni a feketepiacon. A Szovjetunió szintén hasonló helyzetben került padlóra. És Oroszország is megnézheti magát, ha a szaúdiak úgy határoznak, hogy olcsó olajjal árasztják el a világot. Lehet, hogy Rijadban fejeződik be a háború.
Bloomberg
Orbán, Macron és Meloni vetélkedik, hogy Trump hangja legyen Európában. Mind a hárman rohantak, hogy találkozhassanak vele, de mind a három a saját pecsenyéjét akarja megsütni, nem különösebben foglalkozik az EU érdekeivel. A francia elnök azzal igyekezett jó pontot szerezni, hogy meghívta a politikus a Notre Dame újjáavatására. Meloni is gépre pattant, hogy ott lehessen.
És akkor még ott van Orbán Viktor, az Unió fekete báránya, aki tényleges súlyánál nagyobb szerepet tölt be, hála a vétójognak a NATO-ban és az EU-ban. A földrész szeretné elkerülni a kereskedelmi háborút az Egyesült Államokkal és egységes megközelítésre törekszik Ukrajna kapcsán.
Trump semmi gondot nem lát a kvázi magyarországi tekintélyuralomban, az illiberális demokrácia bajnokát erős és kemény fickóként méltatta. És míg mások azon tépelődtek, kit támogassanak az amerikai választáson, Orbán minden tétjét a republikánus jelöltre tette és az díjazza is a hűséget.
A magyar vezető nem volt ott a hét végén Párizsban, ellenben szép csendben kitervelt valami sokkal nagyobbat: magánlátogatást tett Mar-a-Lagóban. Majd fényképen közzétette, milyen jól érezte magát a házigazda társaságában.
Trump odafigyel a véleményére a háború ügyében. Kaja Kallas, az új külügyi főmegbízott Orbánra utalva ezzel szemben kijelentette, hogy jó volna, ha az amerikai tervek kidolgozásánál figyelembe vennék Brüsszel álláspontját is. Európa számára az a nagy veszély, hogy a magyar politikus elszabadul.
Már azzal kihívta maga ellen a többieket, hogy az uniós elnökség elején önhatalmúlag elment Trumphoz, Putyinhoz és Hszihez. Nagyon úgy néz ki, hogy fel kívánja újítani a „békemissziót”. De a hivatala nem válaszolt arra, hogy tervez-e utat Kijevbe, Moszkvába vagy Pekingbe.
The Times
Az európai gazdaság visszaszorul az USA mögött, mert a befektetők tódulnak a tengerentúlra, nehogy kimaradjanak a piacon a jóból, amit Trump visszatérése idéz elő. Hogy a republikánusok besöpörték a politikai teljhatalmat, az rekordmagasságba emelte a Dow Jones-indexet, a dollár sem állt ennyire jól az utóbbi 20 évben.
Egyesek joggal figyelmeztetnek ugyan arra, hogy ez csupán buborék, de a beruházók minden tétjüket Amerika kivételességére teszik. Európában viszont nemzeti sport lett a defetizmus. A kontinens araszol a gazdasági stagnálás felé, fél másoktól és a politikai szélsőségtől.
Az EU a világtermelés egyre kisebb hányadát adja, miközben az amerikai gazdaság mind termelékenyebb. Az öreg kontinens kimaradt az innovációs hullámból is, leragadt az olyan ágazatok mellett, mint az autógyártás és a gyógyszeripar. Szenved a demográfiai helyzettől, a magasabb energiaáraktól. A rossz politika következménye, hogy a kontinens folyamatosan alulteljesít.
A kiút egyelőre nem látszik, mert leállt a német-francia tengely és von der Leyen szeret a politikai széljáráshoz igazodni. Közben azonban jönnek fel azok, akiket korábban Európa-ellenesnek neveztek. A magyaroknál, hollandoknál, osztrákoknál, belgáknál, olaszoknál és most már Romániában is.
A szélsőjobbos földrész immár valóság, mivel a Néppárt Strasbourgban inkább ezekkel a pártokkal áll össze, semmint a haladókkal vagy a zöldekkel. Ez viszont sokk az Unió számára, mivel az a közmegegyezésre épül. Ebből nem lesz könnyű kilábalni, de addig a pénz és a bizakodás máshová megy, elkerüli Európát - állapítja meg Mehreen Khan, a lap gazdasági szerkesztője.
Washington Post
Franciaországban káosz van, Le Pen a trumpi forgatókönyvet alkalmazza, amely ekkora vizsga előtt még nem állt a földrészen. Az iskola lényege, hogy le kell rombolni a tabukat – mutat rá Lee Hockstader, az újság fő európai elemzője Párizsból. Úgy véli, hogy a francia ellenzék vezére és a leendő elnök rokonlelkek, mert nem kérnek a migránsokból, ugyanakkor rokonszenveznek Putyinnal és megvetik az olyan nemzetközi intézményeket, mint az EU.
A francia politikus a nagy példakép nyomdokain haladt, amikor három hónap után elgáncsolta a Barnier-kabinetet. Abban bízik, hogy a végén államfő lehet, még akkor is, ha egyelőre csupán pokoli ricsajt ért el. De muszáj volt lépnie, mert ha elítélik a pártja ellen folyó korrupciós perben, akkor búcsút inthet nagy ívű álmainak.
Trump módszeréhez nyúlt, amikor kiosztotta az ügyészeket, mondván, hogy azok politikailag ki akarják törni a nyakát. De ugyanígy nekiment az elitnek és a hagyományos sajtónak is. Bevállalta, hogy felfordulást kelt, mert abban bízik, hogy híveinek tetszeni fog: jól megadta a fennálló rendszernek.
Nem lehet biztosra venni, hogy szándékosan másolja Trumpot, de az biztos, hogy előtte is csupán egyetlen cél lebeg: győzni, bármi áron.
The New Republic
Ég a világ és az a Trump lesz alig egy hónap múlva az elnök, akiről nem tudjuk, mennyit konyít a külpolitikához, mert első időszakában nem voltak súlyos válságok, háborúk, felkelések. Ám Szíria bizonyítja, hogy mennyire bonyolultak a dolgok a nemzetközi porondon, ahol hamarosan az amerikai vezető lesz a legfőbb tényező – hangsúlyozza Michael Tomasky, a havilap szerkesztője.
Az elnök persze azt állítja, hogy ha ő lett volna a Fehér Házban, akkor nincs háború Ukrajnában, a Hamász nem ront rá Izraelre, és a legállhatatosabb hívei ezt el is hiszik. Besegít neki a sok milliárdból működtetett propaganda gépezet. De ha hatalmon lett volna, akkor valószínűleg rákényszerítette volna Zelenszkijt, hogy nagyjából-egészében menjen bele abba, amit Putyin akar. Az t pedig hogy meg tudta volna állítani a gázai terrorcsoportot, saját külügyminisztere cáfolta.
Sok jó nem várható a január 20-i hivatalbalépés után, mert a politikus agresszívan hirdeti a bezárkózást. Ez sokaknak tetszhet Amerikában, de mi van, ha a HTS egyszer csak el kezdi kínozni a keresztényeket szír földön? Azokat meg kell védeni, mert az USA nem nézheti tétlenül ártatlanok lemészárlását. De lehet, hogy Trump alatt hátradől és nem csinál semmit.
Azon kívül az Egyesült Államok a következő négy évben betársulhat a globális tekintélyuralmi gyülekezetbe, benne Oroszországgal, Kínával, Iránnal, Egyiptommal, Törökországgal, Magyarországgal és sokan másokkal. Olyan korrupt despotákról van itt szó, akikkel Amerika korábban nem közösködött. Most viszont nagyon is csatlakozhat a mániákusok klubjához.
Independent
A Nyugatnak meg kell gátolnia, hogy Szíriában működésképtelen legyen az állam, mert a jelenlegi hatalmi űrt kihasználhatják helyi hadiurak, illetve törekvő szomszéd kormányok. Ezért sürgősen rá kell venni Izraelt, Törökországot és Iránt, hogy tartsák távol magukat a viszálytól - hangsúlyozza a szerkesztőségi vélemény.
Asszadot, a feleségét és bűntársaikat bíróság elé kell állítani, mert bűncselekményeket követtek el az emberség ellen. Akik a cinkosok közül hátramaradtak, azok úgyis hamar elnyerik méltó büntetésüket. A bukott elnök csak imádkozhat, hogy sokáig tartson Putyin uralma, mert akkor teljesülhet álma, amit minden diktátor szeretne: ágyban, párnák közt halhat meg, magas kort megérve.
Most azonban a szír nép jövője a lényeg. Az ország nem juthat arra a sorsra, mint Irak és Líbia. Pedig közel jár ahhoz, hogy becsődöljön, mert folyamatosan háborúzik önmagával. A győztes, al-Dzsolani ugyan békülékeny húrokat penget, de mozgalma az al-Kaidából nőtt ki és ő maga iszlámista.
Szíria már több, mint eleget szenvedett. Ha nem akarjuk, hogy ugyanez a sors jusson a környező hatalmaknak is, akkor segíteni kell, hogy a szírek visszatérhessenek valamiféle békéhez és stabilitáshoz.
FT
Ha Irán jelenleg könnyű préda, Biden viszont béka kacsa, akkor Trump micsoda? – kérdezi a szemleíró, Edward Luce. Egyesek – maradva az ornitológiánál – ragadozómadárnak nevezik, mások keselyűnek. De alighanem még ő sem tudja, mi az isten csudáját fog csinálni a Közel-Keleten, illetve a világban. Nehéz megmondani, hogy Asszad elűzése a szemében jó vagy rossz hírnek számít-e.
De a szír rendszer bukása nagyon rosszul érinti a felforgatás négyes tengelyét. Oroszország és Irán a legfontosabb barátját veszítette el a térségben. Kína és Észak-Korea viszont azt láthatta, hogy még a legbrutálisabb rezsimek is össze tudnak omlani – pillanatok alatt. Teherán még sérülékenyebb lett. Izrael számára fokozódhat a kísértés, hogy odacsapjon és még az előzőnél is nagyobb pusztítást okozzon Iránban.
Odalett a gerillahálózat. Ám kérdés, mire készül Trump. Ő akkor érzi otthon magát, amikor káosz van. De azt szereti, amikor a beosztottjai egymás torkának esnek. Első elnöksége idején megölette az legfőbb iráni katonai vezetőt – a 2. világháború óta nem volt példa arra, hogy Amerika nyíltan vállalta egy külföldi hivatalos személy meggyilkolását. Utána viszont eltűrte, hogy az Iszlám Köztársaság amerikai hadihajókat támadjon, továbbá, hogy szaúdi olajlétesítményeket lőjön.
Most viszont Irán nem tud kikeveredni a csávából, ha nem enyhülnek a washingtoni szankciók. Az új elnök már kinyújtotta érzékelő csápjait Trump felé.
New York Times
A kommentár szerint nem jó, de nem is felháborító, hogy a feldühödött tömegek a bosszú nevében feldúlták Damaszkuszban az elnöki palotát. Serge Schmemann, a szerkesztő bizottság tagja szerint ezek a képek visszaköszönnek, mert a diktátorok bukása után rendre ezt szokott történni. Túláradó örömükben és a számla kiegyenlítésének nevében a félelem évtizedei után rohannak a tiltakozók, hogy lerombolják a hatalom fizikai jelképeit, illetve egy részük azért, hogy fosztogasson.
De általában olyasmit visznek el, amit úgy tekintenek, hogy tőlük lopták el. A szerző bevallja, hogy ilyen emlékei neki is vannak, miután járta a világot. Így lett neki szovjet típusú telefonkészüléke, egy darab a Berlini falból, miután hirtelen vége lett az aktuális zsarnokságnak. Utóbbiak az esetek többségében egyik pillanatról a másikra szűnnek meg.
Ami marad utánuk, az gyakran elragadtatást vált ki. Ugandában Idi Amin kínzókamrái ma turistalátványosságnak számítanak. A Fülöp-szigeteken az elűzött önkényúr
Következő cikk: „Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehéz hinni a tartós békében, amíg az izraeli kormányfő hatalmon van
Sok jót nem tud mondani a fegyverszüneti megállapodásról Simon Tisdall. A Guardian külpolitikai szakírója szerint Trump >
Képes-e kiállni Európa a „Trumpnádót?
Az Economist kommentátora azon filozofál, vajon képes-e kiállni Európa a „Trumpnádót, vagyis a megválasztott elnök miatt >
Mi az a Kanada?
A világ tetején hülyék ülnek. Ehhez kell hozzászokni. Persze nem ilyen egyszerű, bővebben a világ állapotáról >
Trumpot lehet kezelni, csak félre kell tenni a finnyáskodást
A Times külpolitikai szakértője Edward Lucas úgy látja, ha valaki belehallgat az általános európai károgásba, az >
Hirtelen ismét kérdésessé váltak a nemzeti határok
Az egész világrend megkérdőjeleződik hirtelen, mivel Putyin és Trump paradigmaváltást tanúsít a határok sérthetetlensége ügyében – >
Tanulni Donald Trumptól
Az AfD főnökasszonya megtanulta Trumptól, hogy mi a siker titka. Hát, az, hogy nincs többé igazság >
Európa akár szét is eshet
Európában új törésvonalak jelentkeznek, a kontinens akár szét is eshet, évtizedek óta nem volt ennyire sebezhető. >
Mi van a csökkenő balkáni határsértések mögött?
Ausztria döngeti a mellét, hogy tavaly neki köszönhetően csökkent a migránsok száma a Balkánon, ám ez >
Mi van ha Trump úgy fog uralkodni mint Putyin?
Mi van akkor, ha Trump is pont úgy irányítja országát, mint Putyin az oroszokat, mert amit >
Az EU következő populistája már Horvátországból köszönt
Horvátországból már az EU következő populistája küldi üdvözletét, miután fölényesen, 75%-kal győzött az elnökválasztáson Zoran Milanović. >
Az imperializmus visszavág
A kommentár az egykori mozi kasszasiker címét némiképp módosítva arra hívja fel a figyelmet, hogy nem >
Odahaza Biden sok mindent jól csinált, de a nemzetközi színtéren hagyta, hogy bolonddá tegyék
Ezt a Guardian külpolitikai szemleírója, Simon Tisdall látja így. Szerinte a távozó amerikai elnök hivatali idejét >